Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 95. szám ÄRA: 1,— FORINT 1978. április 23., vasárnap Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. április 19 — 20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. április 19—20-án kibővített ülést tartott; Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. A Központi Bizottság meghallgatta Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. Ezután szer­vezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. A Központi Bizottság az előterjesztéseket széles körűen megvitatta és egyhan­gúlag hozta meg határozatait. Ügy döntött, hogy a határozatok szövegét teljes terjedelemben közzéteszi. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati mun­ka követelményeinek megfelelően egyes vezető tisztségekben káder-átcsoportosítást hajt végre: PARTSZERVEKNÉL : a) Szűrös Mátyás elvtársat, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövetét beválasztotta a Központi Bizottság tagjai­nak sorába; . b) Biszku Béla elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, ér­demeinek elismerése mellett felmentette KB-titkári funkció­jából és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagját, megválasztotta a KB titkárának; — Korom Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tagját, megválasztotta a kB titkárának; c) Párái Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, ér­demeinek elismerése mellett felmentette a KB gazdaság- politikai osztályának vezetése alól és tudomásul vette nyug­állományba helyezését; — Hoós János elvtársat, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak helyettes vezetőjét, kinevezte az osztály vezetőjének; d) Javasolta, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Budapesti Pártbizottság — más fontos megbízatása miatt — érdemeinek elismerése mellett mentse fel első titkári tisztéből, és pártbizottsági tagságából; — Javasolta, hogy Méhes Lajos elvtársat, a Központi Bi­zottság tagját, a Budapesti Pártbizottság kooptálja tagjai so­rába és válassza meg a pártbizottság első titkárának. ÁLLAMI SZERVEKNÉL: a) Javasolta, hogy Cseterki Lajos elvtársat, a Központi Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett mentsék fel a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkári beosztásából és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, az Elnöki Tanács tagját javasolta megválasztani a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának titkárává; b) Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tiszt­ségéből; — Marjai József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta kinevezni miniszterelnök-helyettesnek; c) Korom Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta felmenteni igazságügyminiszteri tisztségéből; — Markója Imre elvtársat, igazságügyi minisztériumi államtitkárt javasolta kinevezni igazságügyminiszternek; — Soltész István elvtársat, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatóját javasolta kinevezni Kohó- és Gépipari mi­niszternek. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfe­lelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bi­zottságok és munkaközösségek összetételét. Erre vonatkozó határozatát a Pártélet című folyóirat közli. A Központi Bizottság 1978. április 19 — 20-i ülésének határozata a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól Lenin születésének évfordulóján Koszorúzás! ünnepség a megyeszékhelyen (Fotó: Szántó György) Makrisz Agamemnon vi­lághírű szobrászművész alko­tását, az Egerben elhelyezett Lenin-szobrot április 22-én koszorúzták meg, emlékezve a munkásosztály nagy ideo­lógusának születésnapjára. A 108. évfordulón Egerben Schmidt Rezső, az egri vá­rosi pártbizottság első titká­ra, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke, Fodor Istvánné, járási úttörőelnök, valamint dr. Jenes Pál, az SZMT titkára helyezte el a megemlékezés koszorúit. Az emlékmű talapzatánál vi­rágcsokrokat helyeztek el a megyeszékhely üzemeinek, gyárainak, vállalatainak, intézményeinek és iskoláinak képviselői is. Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki a 30 éves MHSZ-t Az MHSZ három évtizedes munkáját és fejlődését átte­kintve megállapítható, hogy a szövetség mindig szervesen illeszkedett a társadalmi és állami szervek, a párt által irányított honvédelmi neve­lőmunka egészébe, egységes rendszerébe, az MHSZ-ben dolgozó tíz- és százezrek ön­kéntes és áldozatos munkájá­ba maradandó eredményeket hozott — hangsúlyozta Czine- ge Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter, az MHSZ megalakulásának 30. évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepségen szombaton, a Csepel Művek munkásottho­nában. A három évtizedes kimagasló munka elismeréséül a Ma­gyar Honvédelmi Szövetséget a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csil­lag Érdemrenddel tüntette Ki A magas elismerést Czinege Lajos adta át Kiss Lajos ve­zérőrnagynak, az MHSZ fő­titkárának. Ugyancsak Czinege Lajos adta át az Elnöki Tanács ki­tüntetéseit a kimagasló mun­kát végzett aktivistáknak. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát Bakos Rezső szakta­nár, az MHSZ diósgyőri va­sas lövészklub társadalmi tit­kára kapta. Többen előlép­tetésben részesültek. (MTI) A Központi Bizottság több mint féléves előkészítő munka után, a párt-, az állami és a társadalmi szervek tapasztalatait és javaslatait figyelembe véve, átfogóan értékelte a kong­resszusi határozatok végrehajtásának helyzetét és megálla­pította: — A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975. márciusában megtartott XI. kongresszusa helytállóan elemezte az akkori hazai és nemzetközi viszonyokat, helyesen jelölte ki a szo­cializmus építésének soron levő és távlati feladatait. Bár a világgazdasági helyzetnek számunkra kedvezőtlen változásai, a nemzetközi ideológiai harc éleződése miatt a szocialista epítőmunka belső és külső feltételei az előre láthatónál ne­hezebbekké váltak, a kongresszus határozatainak, a párt programnyilatkozatának elvi és politikai útmutatásai kíállot- ták a gyakorlat próbáját, azokat az élet teljes mértékben igazolta. — A Központi Bizottság, az állami, a gazdasági és a kulturális élet irányító szervei, a tömegszervezetek és moz­galmak vezető testületéi idejében megfelelő határozatokat hoztak a kongresszus elvi útmutatásainak gyakorlati meg­valósítása, céljából. — Népünk jól fogadta, tettekkel támogatja és eredményes munkájával megoldja a kongresszus által kitűzött feladato­kat. Mindennek köszönhetően a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtása sikeresen folyik az élet, minden fő terüle­tén, a belpolitikában, a gazdasági épitőmunkában, az ideoló­giai, tudományos és kulturális területen, a nemzetközi kap­csolatok fejlesztésében. A kongresszus határozataiban, az ötödik ötéves népgazdasági tervben előirt, feladatok időará­nyos részének megfelelő megoldásával eredményesen, töret­lenül folytatódik hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése, az ország gazdasága erősödik, az életszínvonal emel­kedik, s növekszik a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. —- A XI. kongresszus határozatai, az azokat kiegészítő központi bizottsági határozatok, állami döntések jelentik változatlanul a további munka alapját. Társadalmunk poli­tikailag egységes, a munkásosztályban, a parasztságban, az értelmiségben, egész népünkben él és növekszik a szocialista céljaink elérésére irányuló tettrekészség. Minden szükséges feltétel adott tehát, illetve folyamatosan megteremthető ahhoz, hogy a XI. kongresszus határozatait időarányosan, jó eredménnyel megvalósítsuk. A Központi Bizottság a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását ellenőrizve arra a következtetésre jutott, hogy most a legfőbb feladat a párt eddigi irányvonalát követve a végrehajtás további javítása minden területen és minden szinten; az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyezni a végre­hajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi fel­tételek megteremtésére. A XI. kongresszus határozata és programnyilatkozata átfogja építőmunkánk egészét, ezért a jelen határozat célja, hogy azokra a legfontosabb feladatokra hívja fel a figyelmet, amelyek megoldásával most leginkább elősegíthetjük a kongresszus határozatainak következetes megvalósítását, s újabb lendületet adhatunk a szocializmus építésének. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A XI. kongresszus elemzően vizsgálta a világpolitika fő tényezőit és irányzatait, amelyek azóta is meghatározzák a nemzetközi helyzet alakulását. Az elmúlt három évben a szocializmus pozíciói világméretekben tovább erősödtek, a kapitalizmus általános válsága mélyült, jelentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító mozgalmak harca, szélesedett a bé­keszerető erők küzdelme az enyhülés irányzatának további térhódításáért. A nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulásának ered­ményeként került sor Helsinkiben a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezletre, amely fordulatot jelzett földrészünkön és a nemzetközi helyzet ál­talános alakulására is kedvezően hatott. A helsinki értekezlet jótékonyan befolyásolta a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a kétoldalú kapcsolato­kat. Az európai biztonsági értekezleten részt vett, 35 állam képviselőinek belgrádi találkozója —az elhúzódó Viták el­lenére — hasznos volt és kielégítő eredménnyel zárult. A különböző reakciós erők, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei ismét aktivizálódtak, igyekeznek megakadályozni a pozitív folyamatokat, az enyhülés térhódítását. A „szovjet fenyege­tés”-ről szóló régi hazugságok felújításával a fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják szorítani az emberiséget. Erősítették propagandájukat a szocialista orszá­gok ellen, az emberi jogok védelmének űrügyén megpróbál­(Folytatás a 2. oldalon) Hírügynökségek jelenik Moszkva Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szom­baton a moszkvai Kremlben fogadta Cyrus Vance-t, az Egyesült Államok külügymi­niszterét. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere. A megbeszélésen a fő figyelmet a hadászati támadófegyver­zetek korlátozásáról megkö­tendő megállapodás előkészí­tésének helyzetére fordítot­ták. MADRID A Spanyol Kommunista Párt IX. kongresszusa szom­baton az új szervezeti sza­bályzat vitájával folytatta munkáját. Az új szervezeti szabályzatot — amely az illegális munkán alapuló ré­gi helyett a törvényesség kö­rülményei között szabályoz­za a párt tevékenységét — a kongresszus küldöttei jó­váhagyták. Ezután a kong­resszus zárt ülésen hozzá­kezdett a párt vezetőszervei­nek újjáválasztásához (MTI) RÓMA A római La Republica szombati számában közzé­tette Morónak azt az április 19-i keltezésű saját kezűleg írott levelét, amelyet Beni- gno Zaccagnini keresztényde mokrata főtitkárhoz írt, ki­szabadítását kérve és „fo­golycserét” -sürgetve. Levelé­ben Moro a saját pártja ve­zetőire hárítja a felelősséget esetleges meggyilkolásáért. Minden bizonnyal kényszer alatt írt soraival lényegében arra szólítja fel Zaccagninit és a többieket, hogy szakít­sanak azokkal az erőkkel, amelyek nem hajlandók tárgyalásba bocsátkozni a terroristákkal. PRÁGA A IX. szakszervezeti világ- kongresszus szombati ülésén megválasztották. a Szakszer­vezeti Világszövetség új főta­nácsát. Az SZVSZ e legfőbb vezető testületébe 75 ország és 11 nemzetközi szervezet képviseletében 86 tag és: 88 póttag került. A főtanács tagja lett Gáspár Sándor,' a SZOT főtitkára és Timmer József, a SZOT titkára. ' Az új összetételű, megnö­vekedett létszámú főtanács megtartotta első ülését; és ezen megválasztotta az SZVSZ vezetőit, illetve ég„ rehajtó szerveit. Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom