Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-13 / 292. szám

Négyszáz éves nyomdák A magyarországi nyomdák fejlődését, működését 1711- ig feudális anarchia, tőrök megszállás, német elnyomás, vallásháborúk. belviszályok akadályozták. A három, ma is működő, négyszáz évesnél régibb európai nyomda közül kettő mégis magyar (egy svájci). A DEBRECENI NYOMDA Közismert, hogy a refor­máció terjedése mennyire elősegítette a könyvnyomta­tást A protestánsok Magyar- országon is egymás után ál­lították fel a különbpző mű­helyeket. Ezek közé tartozik a Kassáról elűzött Huszár Gál prédikátor által 1561- ben alapított debreceni nyomda. Huszár ugyan már a következő esztendőben el­hagyta Debrecent, de felsze­relését a város vette tulaj­donába. Különböző nyomdá­szoknak bizonyos összeg le­fizetése után haszonbérbe adta, de a felügyeletről, a kiadványok cenzúrázásáról azonban sohasem mondott le. Debrecen volt a reformáció főfészke, s ez meghatározta a nyomdatermékek jellegét. Ezek eleinte majdnem kizá­rólag a papságnak szánt vita­iratok, pérdikációgyűjtemé- nyek, bibliamagyarázatok. Később a hívek részére is készültek magyar nyelvű bib­liák, énekes- és zsoltáros- könyvek, iskolai katekizmu­sok és nyelvkönyvek, vala­mint világi tárgyú históriás énekek és széphistóriák. A nyomda jelentőségét mutat­ja, hogy az 1560-as években hazánkban megjelent nyom­tatványok 53 százaléka itt került ki a sajtó alól. A XVI. század közepére a legtöbb protestáns nyomda meg­szűnt, s így a debrecenire hárult az a feladat, hogy az ország protestánsait ellássa prédikációs, imádságos- és tankönyvekkel. Ennek a kö­telezettségének meg is felelt. A műhelyt 1705-ben a la­bancok, 1719-ben pedig egy tűzvész teljesen elpusztította. Régi jelentőségét ezután so­hasem nyerte vissza, sőt az 1740-es évektől az állami cenzúra puszta létét is veszé­lyeztette: mondvacsinált ürü­gyekkel megtiltotta kiadvá­nyai terjesztését, újranyomá­sát, a cenzúrára beküldött kéziratokat évekig elfektette. NAGYSZOMBAT NYOMDÁJA A katolikusok sokáig nem rendelkeztek önálló műhely- lyel; vitairataikat, hitbuzgal- mi műveiket túlnyomórészt Bécsben nyomatták ki. Ezt tette Telegdi Miklós, a ké­sőbbi érseki helynök, de a magas nyomdaköltségek mi­att célszerűbbnek látta, hogy 1577. november 20-án meg­vásárolja a bécsi jezsuiták évek óta nem használt nyom­dáját. A felszerelést kiegé­szítette új betűkkel, Nagy­szombatba vitette és ott azonnal megkezdték a nyom­tatást. A tulajdonjog miatt Telegdi halála után hosszabb vita folyt, a műhely végül a jelent nyomtatványok 40 százalékát Nagyszombaton, 24 százalékát Debrecenben nyomták. A tartalmat vizs­gálva kitűnik, hogy a debre­ceni nyomda elévülhetetlen érdeme, hogy nagymértékben elősegítette a nép anyanyelvi műveltségét, a nagyszombati a tudományok művelését, a felvidéki városkát az ország legjelentősebb tudományos központjává téve és mind­kettő a katolikus, illetve re­formátus hitélet elmélyülését, a vallásos és erkölcsi neve­lést. A két tipográfia különböző körülmények közt dolgozott. Az Egyetemi Nyomda a bé­csi uavar támogatását élvez­te, fenntartói mindig gondos­kodtak a felszerelés megújí­tásáról, új betűkészletekről. A kiadványok külseje ezért szép, a nyomás gondos és tiszta; sok fametszet díszíti őket. Emellett húsz rézmet­szőt foglalkoztatott, az 1773- as leltár 938 nyomásra hasz­nált rézlemezt vett számba. Debrecen gazdasági hely­zete nem tette lehetővé a műhely nagyobb arányú fej­lesztését. Két régi magyar könyvkö­tői stílus híres: a nagyszom­bati és a debreceni. Mind­kettő az ott működő nyom­dáknak köszönheti kifejlődé­sét: az itt készült könyveket ugyanis részben a nyomdák házi műhelyei, részben hely­beli iparosok kötötték be. Nagyszombatban színes bőrt használtak, s erre ma­gyaros motívumú, gazdag or- namentikájú aranyos díszek kerültek. A nagy alföldi vá­rosban sárgás pergamenbe burkolták a köteteket, s eze­ket élénk piros, zöld, kék és lila festéssel, aranyozással díszítették. AZ EGYETEMI NYOMDA FÉNYKORA A jezsuita rendet 1773-ban feloszlatták; a nyomda az államosított egyetemé lett, s ezzel együtt költözött 1777- ben Budára. Ekkor kezdő­dött a nyomda 1848-ig tartó fénykora. Mária Teréziától több kiváltságot kapott., ezek közül a legjelentősebb volt a tankönyvek és, a cirillbetűs művek kiadásának joga. Az Egyetemi Nyomda meg­jelentette az ország területén élő valamennyi nép elemi is­kolai ábécés, nyelvtan- és történelemkönyvét és foly­tatta az egyetemi tanárok, tudósok műveinek kinyomta­tását. Itt szedték Berzsenyi, Eötvös, Vörösmarty, Petőfi számos művét, az Aurorát, Tudománytárt és más folyó­iratokat, sok szótárt, mező- gazdasági könyveket, lexiko- npkat. A XIX. század harmincas éveiig itt nyomták a szerb könyvek túlnyomó részét, nemcsak az erdélyi, hanem a havasalföldi és moldvai ro­mán könyveket is, a szlovák irodalom legjelentősebb ter­mékeit, ezenkívül horvát, bolgár, vend nyelvű műve­ket. A SZABADSÁGHARCTÓL A FELSZABADULÁSIG 1848-ban az Egyetemi Nyomdában készültek a Kos- suth-bankók, a kormány hi­vatalos lapja és számos ki­áltványa, a debreceni nyom­dára pedig 1849. elején hárult sok feladat, amikor a kor­mány és az országgyűlés Debrecenbe költözött. A sza­badságharc bukása után ne­héz idő várt mindkét vál’a- latra: sajtóinak, betűkészle­tének jelentékeny része vagy elpusztult, vagy a császári hadsereg zsákmánya lett. Az Egyetemi Nyomda elvesztet­te kiváltságait, s ezeket a kiegyezés után sem kapta vissza. Itt a hivatalos nyom­tatványok mellett főleg az Akadémia kiadványait és a konzervatív tudósok műveit nyomták. Debrecenben első­sorban tankönyveket, isko­lai füzeteket állítottak elő, irodalmi, vagy tudományos szempontból jelentős mű alig került ki a sajtó alól. Az Egyetemi Nyomda 1926- ban újjáéledt. Üj otthonba költözött, az egyetem böl­csészettudományi karára, egyesült a Tudományos Tár­saságok Sajtóvállalatával, sok kitűnő illusztrátort, könyvtervezőt foglalkozta­tott és egy saját művészi ti­pográfiai stílust alakított ki. Kiadói tevékenysége erősen fellendült, megszervezte a Magyar Könyvbarátok Szö­vetségét, hungarológiai soro­zatában nagy terjedelmű tu­dományos-ismeretterjesztő könyveket jelentetett meg Magyarország történelméről, földrajzáról, művészetéről, népraj zárói; tankönyveket, tudományos folyóiratokat nyomott. AZ UTOLSÓ HÁROM ÉVTIZED A felszabadulás után mind­két nyomda azonnal dolgoz­ni kezdett. A debreceni üze­met 1949-ben államosították. Neve azóta Alföldi Nyomda. Teljesítménye kb. évi 1500 tonna. Technikumi tanköny­vek, mezőgazdasági művek, füzetek, papíráruk mellett 1955 óta szépirodalmi műve­ket is nyom. Az Egyetemi Nyomda 1950- ben magába olvasztotta a Forrás Nyomdát, s ennek te­lephelyére, a Dohány utcába költözött. Hagyományaihoz híven nagy gondot fordít ter­mékeinek szép, gondos, mű­vészi kivitelére. 3300 tonnás termeléséből 1200 esik a fo­lyóiratokra és 1500 a köny­vekre. Ez utóbbiaknak a fele tankönyv és májdnem ne­gyedrésze a rendkívüli figye­lemmel szedendő műszaki­tudományos könyv. Az egyéb termékek közt jelentős a szí­nes csomagolópapírok készí­tése. Vértesy Miklós Egri borexport-próbálkozások a XIX. század elején A XIX. SZAZAD első fele Eger szőlőtermelőinek igen nehéz, s ellentmondásokkal terhes korszakot jelentett. A legsúlyosabb csapást a terhes borexportvám mellett a kö­zépkor óta virágzó lengyel borexport megszűnése jelen­tette. Akármilyen hihetetle­nül is hangzik, de ezekben az években Magyarország több pénzt adott ki osztrák borért, mint amennyit kapott az osztrákoktól saját boraiért. De a lengyel és osztrák ex­port mellett a német álla­mokba való borkivitelünk is erősen akadozott. 1783-ban a Helytartótanács egy Londonba irányuló ex­porttal kísérletezett, melyben Buda, Somlyó és Sopron mellett Eger is helyet kapott volna 3—3 taggal. A terve­zet szerint a 12 társasági tag a vállalkozási alap ösz- szegének a felét készpénzben, másik felét pedig borban ad­ta volna. Az exportnál csak­is minőségi borok jöhettek számításba. Az életrevaló öt­let azonban tőkehiány miatt elvetélt. A reformkor legalább elvi kezdeményezésként a felhal­mozódott borkészleteknek el­sősorban az országhoz a francia és angol megszállás után visszacsatolt Fiume felé tesz lépéseket. Ürményi Fe­renc, Fiume kormányzója 1824-ben az alispánnak java­solta, hogy meg kell próbál­ni a híres-neves egri vörös­bor tengeri külkereskedelmé­nek beindítását. Azt javasol­ja, hogy kb. 1500 liter bort küldjenek Fiumébe, s „pró­bát kellene vélök tenni.” Azt kéri, hogy menjen majd a szállítmánnyal egy jó, s ta­pasztalt egri kereskedő, aki azután angolokkal Triesztbe, Velencébe, Korfuba és Mál­tába utazhatna a borokkal a főkonzul ajánlásával. „Jó és nagyobb számra kiterjedt al­kut lehetne tenni, mely által az egri borok minden eszten­dőben számosán a külföldre küldethetnének." A szállít­mányt kísérő és kurrentáló egri kereskedőt „mindenhová tenger által kevés költséggel elküldeném, — írja a kor­mányzó, — és commerciális (kereskedelmi) tapasztalások, melyeket csinálhatna... sok­kal többet érnének és költsé­geit sajnossá nem hagynák.” A FIGYELEMRE méltó ke­reskedelmi ötlet azonban zátonyra futott, mert a tekin­télyes szállítási költség mel­lett a merész kereskedelmi vállalkozási kedv is hiányzott az egrieknél, de nem kis sze­repet játszott az ismeretlen piaccal szembeni bizalmat­lanság is. Rövidesen a Helytartóta­nács foglalkozik „az elindí­tandó kereskedelmi kereske­dések miképp leendő elkez- désé”-vel. A leirattal Eger város magisztrátusa is foglal­kozott 1828-ban. A város ügyeinek vezetői kinyilatkoz­tatták, hogy ugyan „kedves lévén a terv”, és „bátor ezen tárgy hasznos kinézettel biz­tat is, mégis... hogy elindít­tathasson ... egy Társaságot kíván, minthogy privátus (magán személy), ha csak va lami nagy tehetségű Földes Ür nem találkozna, elé nem mozdíthatná." Az egriek rendkívül nagynak ítélik a „rizikó"-1, s ezért kimondják, hogy az egri bor exportjának ügye „Társaságban való ál­lást kíván." A bort exportáló társa­ság megalakítására Spetz József gyógyszerész vállalko­zott, s mint „kereskedésbéli állapotokban tapasztalt fér­fiú” iparkodott megszervez­ni, hogy az akció keretében a pesti Kappel kereskedőn keresztül 60 akó, azaz 24,5 ezer liter minőségi vörös­bort, továbbá 180 liter hor­dozott és 500 palackozott eg­ri aszút küldjenek külföldre. Felhívással fordult „váro­sunk szőlőtenyésztői”-hez, hogy megalakítsák az ex­port-társaságot. Aktív keres­kedőember módjára közvet­lenül is felvette a kapcsola­tot az exportügyet mozgató országgyűlési képviselővel. „Az első lépés csak próba de oly próba, amely a többi borok között az Egri Veres Bort is különösen szerencsél­teti,” — írta. Elmondja, hogy o spanyol—amerikai birto­kokról a spanyol és portu­gál veres borok egészen ki­szorultak, ezért jönne jól az egri bornak a tengerentúli piacokon való megjelenése. Az első szállítmányt maga is kiállította, s a következő, melvhez a bortermelők szö­vetkezését kéri, már Brazí­liába. Kolumbiába és Kelet- Indiába kerül leszállításra. BEHATÓ KUTATASSÁL sem sikerült azonban meg­állapítanom, hogy az életre­való kezdeményezés első Spetz-féle szállítmányát kö­vették-e a többiek. Ugyanakkor, amikor le­lassult az egri borok kivite­le, felfigyelt a magisztrátus arra, hogy egyre többen kí­sérleteztek a város területé­re illegálisan bort behozni, melyet pedig még a közép­korból fennmaradt rendelke­zés tiltott meg szigorúan, — éppen az egri borok védel­mében. Ez a régi és kipróbált rendelkezés „az itt lakozó Polgárok igaz jussa,” — ál­lapította meg Eger magiszt­rátusa 1827-ben. Éberen őr­ködtek tehát a helybeli bo­rok felett és óvták a minden rendű, s rangú, másütt ter­mett boroktól. Az előírásban szerepelt, hogy amennyiben a városon való keresztül- szállítás a rossz utak vagy az időjárás miatt nem lehet­séges, a hordóknak a ko­csikról való lerakása a váro­si bíró „felfigyázása mel­lett” történhetett csak, aki­nek ezután figyelemmel kel­lett kísérnie e borok mi­előbbi továbbszállítását is. A város vezető testületé te­hát jól felfogott érdekétől vezéreltetve szigorúan védel­mezte a helyi bortermelők érdekeit azzal is, hogy ide­gen bor behozatalával senki se rontsa az egri bor jó hí­rét, de az értékesítési lehe­tőségeket sem. Sugár István nagyszombati jezsuita kollé­gium birtokába került. Neve 1635-től, az egyetem alapítá­sa után Egyetemi Nyomda lett. Nagyszombat volt az ellen- reformáció központja, ide költözött a törökök által el­foglalt Esztergomból a prí­más is. Érthető, hogy a nyomda kiadványainak je­lentős része hitvitázó és hit- buzgalmi tartalmú Emellett sajtója alól számos történel­mi, jogi, bölcseleti és termé­szettudományi tárgyú tudo­mányos könyv is kikerült. Ezek a tudomány akkori nyelvén, latinul jelentek meg. Magyar nyélvű könyvet aránylag keveset adtak ki, közülük a legjelentősebbek Pázmány Péter munkái. A KÉT NYOMDA A két nyomda fontosságát bizonyítja a statisztika. Az 1711-ig Magyarországon meg­Mucuska, Savanyú Berta­lan osztályvezető városi vi­szonylatban is csinos titkár­nője duzzog, mert sérelem érte. Persze, nem vészes do­log, egy Mucuska-féle nőt még egy Savanyú Bertalan szigorú férfiú sem szokott a sárga földig leszidni, mind­össze annyi történt, hogy tudtára adta a kissé feledé­keny hölgynek, hogy egy fő­osztályvezető fontos tele­fonüzenetét illik átadni a főnöknek Ám Mucuskának még e diszkrét intelem is rovzul esett. Most duzzog. Szemé­ben pici villámok szikráznak, szája szögletébe keserű rán­cokat varázsol — az ördög tudja, miként csinálja, de ez még kívánatosabbá teszi. Először kenyértörésen töp­reng. Kilép a cégtől. Holnap lesz a napja, hogy kilép. Ve­le ne packázzon ez a hivatal, ö nem melózik olyan főnök­kel egy fedél alatt, aki ilyen csip-csup ügyek miatt halál­ra szekírozza a dolgozót. Szíve legmélyén azonban sajnálná elhagyni a céget. Nem rossz hely, jó a kollek­tíva, csak Savanyú Bertalan­tól kellene távol lenni egy picit. És duzzogás közben szép és okos fejében megszü­letik a nagy ötlet. A jövő hó­napban férjhez megy. S ha minden terv szerint alakul, hamarosan már igénybe is veheti a szülési szabadságot. Ez ugyebár három esztendő távoliét. Csak három év? Ennyi nem elég. Ez túlságo­san kevés idő ahhoz, hogy megbántott szíve megenyhül­jön Savanyú Bertalan iránt. De kész a további terv: szül még egy gyermeket. Ha az első lánynak születik, ak­kor fiút, ha fiú, cttu elsőként a világra jön, akkor lányt. Az durván számítva hat év. — Hat év ... — tűnődött Mucuska. — Hat év távoliét? Nem valami sok! Savanyú Bertalannak kitűnő a me­móriája. Talán hat esztendő alatt sem felejti el azt a kis ... hogy is mondjam ... mu­lasztást. Majd hat év múlva, a legváratlanabb pil’anatban így szól' .Emlékszik, Mucus (persze, akkor már csak Mu­cus), amikor nem adta át a főosztályvezető telefonüze­netét?” Nem, gondolta a lány, ő ilyen szekírozásnak nem teszi ki magát. Szül egy har­madik gyereket inkább. Ha minden terv szerint sikerül, akkor az igazolt hiányzás összesen kilenc esztendő, — ennyi elég. — Különben is — kapta fel a fejét Mucuska — Sa­vanyú Bertalan már nem mai fiú. Uramisten, hiszen nyolc esztendő múlva nyugdíjba megy. Ekkor megszakította a töp­rengését egy váratlan epizód. Savanyú Bertalan kilépett a szobájából, és halálosan ko­moly arccal megállt a tit­kárnője előtt. — Egy nagyon diszkrét do­logról szeretnék beszélni — mondta ünnepélyesen. — Ha­marosan elmegyek a cégtől, kineveztek a testvérvállalat­hoz főosztályvezetőnek. Kel­lene mellém egy megbízható titkárnő. A kartársnőre gon­doltam. Jön? Mucuska igent biccentett, s közben arra gondolt, hogy egyeseknek milyen rövid a memóriájuk. Simon Lajos ] M AI [műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Kodály kórusművei bői 8.45 Cilea: Adriana Le- couvreur. 11.40 Ady Endre pályája. 12.35 Melódiakok­tél. 13.45 Százszorszép szín­ház. 14.50 Éneklő Ifjúság. 15.10 Farkas Ferenc művei, bői. 15.44 Magyarán szól» va... 16.05 Harsan a kürt­szó! 16.35 Népszokások- 16.48 Kéler Béla: Csokonai- nyitány. 17.07 Holtidő. 17.33 Holnap közvetítjük. 18.00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15 Zenekari muzsika. 20.00 ÜJ párt — régi pártütések. 20.30 Szí­nes népi muzsika. 21.05 Ki­látó. 22.20 Porgy és Bess. (Operarészletek.) 22.53 Me­ditáció. 23.03 Kamarazene. PETŐFI 8.05 Zenésjátékrészletek- 8.50 Szemforgatás nélkül. 9.00 Dzscsszf el vételekből. 9.34 Derűre is derű ... 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Népi zene. 12.33 Népek költészete. 13.50 Szimfonikus zene. 13.28 Szó. hanövény-ked velőknek. 13.33 Darázs-garázs 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Ver­bunkosok, nóták. 19.15 ír­ték és társadalom. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Iro­dalmi kirándulások. 21.05 Legénybúcsú. 22.43 Népda­lok. 23.20 Horváth Jenő szerzeményeiből. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás. — Fiatalók zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsu­zsa — Az igazságügy fó­ruma. — A tisztességtelen haszon tilalma — Riporter: Imreh József. — 18-00 Észak-magyarországi króni­ka. Ülésezett a Borsod me­gyei területi levegőtiszta­ság-védelmi bizottság. — Nyugati exportszerződést kötött a miskolci Avas Bú­torgyár. — A Miskolci Szimfonikus Zenekar ját­szik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... Szolnoki rádió 17.00-tői 18.30-ig. MAGYAR 9.40 Tv-torna. 9.45 Iskola- tévé. 10.25 Pingpongsuli. 11.05 Iskolatévé, 15.?5 Is- kolatévé (Ism.) 16.35 Egész­ségünkért. 16.40 A féllábú ólomkatona. 16.50 &liszo Virszaladze zongorázik. 17.25 Melyiket az ötezer­ből? 17.40 Sakk-matt 18.05 Pergamenkincsek. 18.35 Jég. vidék. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20,00 Kurtizá­nok tündöklése és nyomo­rúsága. 20.55 Családi kör. 21.40 Árnyékban. 22.40 Tv- híradó. 3. 2. műsof 20.01. Néró és a VllfA. (Tv- játék.) 21.20 Térben és idő­ben. (Francia dók. film.) 21.45 Az elmúlt tíz év győz­tesei. 22.30 Maré Chagall (Francia portréfilm.) TEJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom