Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
Járási psdagnguskórus alakúit Gyöngyösön (Tudósítónktól.) A művelődési osztály leihívására megalakult a Gyöngyösi Járási Pedagógus Kórus. Tagjai közölt örömmel üdvözölték a gyöngyösi pedagógusokat is, és remélik, hogy többen is követik őket a városból. Az alakuló ülésen Murcsányi László, a járási hivatal művelődési osztályának vezetője köszöntötte a kórust. A Pedagógusok Szakszervezete, a megyei művelődési osztály, a KÖTA megyei szervezete is kéoviseltette magát ezen az ülésen. * A próbákra kéthetenként, szerdán kerül sor a zeneiskola nagytermében. A kórust Tóth Antal, a kará- csondi iskola énektanára vezeti. Szép hagyományai vannak megyénkben a kórusmozgalomnak, s ehhez a régi hagyományhoz csatlakozva az amatőrmozgalom zenei életének nyújt segítséget ez a vállalkozás. Gajdó aki Zsuzsa Az Uljauov család\ Október tényei, A szovjet emberek Könyvekkel az évfordulóért Az utóbbi időben a Kossuth Könyvkiadónak jó néhány kiadványa látott napvilágot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, s a jövőben még újabb könyvek is megjelennek. Varga Istvánnal, a kiadó megyei ki- rendeltségének vezetőjével arról beszélgettünk, hogy melyek most a legnépszerűbb kiadványok, illetve arról is, hogy az évforduló hatása érezhető-e a könyvforgalomban. — A kiadó megalakulása óta kiemelt feladatának tartja a politikai irodalom népszerűsítését, terjesztését, s ebből fakadóan is, igen nagy gondossággal készült fel az évfordulóra. Számos könyv jelent meg az elmúlt hónapokban, amely a forradalom történetével, hatásával, a Szovjetunió életével, a szovjet emberek munkájával foglalkozik, de még a közeli napokban is jelennek meg kiadványok. Mindet felsorolni nehéz lenne, ezért csak néhányat említek a már megjelent vagy most kiadásra kerülő művek közül. Igen nagy érdeklődésre tarthat számot pl. Leninnek Az októberi forradalomról című könyve, de az évforduló tiszAz egri Liszt-hangversenyről Az esztergomi Balassa Bálint Énekkar és az Egri Szimfonikus Zenekar, az Operaház magánénekeseinek közreműködésével mutatta be Liszt Missa solemnisét az egri bazilikában hétfőn este. Liszt másik művét, a „Weinen, Klagen, Sorgen, Sagen” címűt, amely Bach 12. kantátájának egyik témájára íródott, Baróti István adta elő. A Missa solemnis, másik nevén az Esztergomi mise Lisztnek sokáig vitatott alkotása. Kétségtelen, hogy ebben a műben arról a bizonyos áhitatos, a fenségest, a kitaposott utakon megközelítő vallásos elképzelésről, a hagyományoknak megfelelő musica sacráról szó 6incs. A Kyrie, a Gloria és a Credo a leghatározottabb zenedrámai gondolatokból származik, a szenvedélyek szélsőséges tombolása, a szövegrészekben feltárható és a mondatokból kielemezhető minden tartalom a köntöst úgy kapja, mintha egy nagy arénában lennénk, ahol a karmester és a négy szólista vezérszereplése mellett nagy drámai monológokat hallanánk. Nem tudni, mennyire képzelte el Liszt az esztergomi bazilikát maga elé egy speciálisan értelmezhető térnek, de az kétségtelen, hogy a fúvósok hangtömbjei, egyre elinduló rohamai — a dobok dübörgése közben — az elmé- lyülten imádkozó embert nem juttatják eszünkbe. Lenyűgöz, ahogyan Liszt a zenében önmagát adja; ahogyan a zenévé emelt szöveget felmutatja, megmutatva annak azt az oldalát is, amely a hit átéléséhez és a mélységekhez vezethet. Az esztergomi miséből az erő sugárzik, a harsogás egy vallomást kísér mindvégig, mintha a töretlen magabiztosság és Liszt „wagneri” gondolatai itt öltöttek volna igazán testet. A „Weinen, Klagen ...” egészen más érzelmekből, más lelki anyagból származik. Liszt egyéni sorsa is baljós fordulathoz érkezett. 3877. október 12., szerda meghalt Blandine lánya is, amikor ezt a nagy-nagy szomorúságot megírta. Liszt az általa nagyon szeretett és nagyra becsült Bach egyik témáját vette elő és azon elelmélkedve fejtette fel lelkének nagy-nagy vi- gasztalhatatlanságát. Ezt a nagy lélegzetű alkotást Baróti István lelkesen szólaltatta meg, hangsúlyozva az érzelmeket, azt a belső foj- tottságot, aminek viharzó habjai aztán a művet lezáró fúgában törnek a magasba. Az Esztergomi miséről szólván el kell mondanunk, hogy a vezénylő karmester, Habó Tibor erőteljesen és határozottan a zenedrámai jelleget hangsúlyozta. Egerben is megismételte a hetekkel ezelőtti esztergomi sikert: ez a bazilika is megtelt azzal a zenei áradással, amely a miséből rátámad a hallgatóságra. A Cre- dónak szinte minden szaván éreztük azt a műgondot, amellyel a karmester a mondandót kidolgozta és értelmezte. A Balassa-kórusban kitűnő együttest ismertünk meg. Nem könnyű feladatát érzékletesen oldotta meg, a szélsőséges, szenvedélyes vi- habzást ismételten tudták fokozni. Az egri zenekarnak — Farkas István együttesének — egyre elmélyülő munkáját nyugtázhatjuk ez alkalommal is. Keresi a határozottan felfelé ívelő feladatokat, mint ezt a Lisztművet is, és teremt-keres kapcsolatokat ahhoz, hogy ilyen művek megszólalhassanak Egerben. Az Operaház szólistái — Rohonyi Anikó (szoprán), Seregéllv Katalin (alt), Keönch' Boldizsár (tenor) és Ütő Endre (basszus) — az oratóriuméneklés fegyelmét és méltóságát hozták az egyébként drámái effektusokkal is gazdagon tarkított misében. Egerben tíz napon belül három nagyméretű Lisztszám hangzott el. Mindhárom a felfedezés és az élmény örömével töltötte el az egri közönséget, mert ezeket a műveket csak ilyen környezetben lehet jól és hatásosan életre kelteni. Farkas András teleiére jelenik meg Lenin összes műveinek 50., illetve 51. kötete; A nagy forradalmár életéről átfogó képet rajzol az Életrajz című könyv, amely egy szerzői munkaközösség alkotása. Megemlíthetem John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot című művét, amely most harmadik kiadásban látott napvilágot. A. P. Nye- narokov: A nagy október című műve történelmi áttekintést ad a forradalomról, dokumentumokkal, fényképekkel. S ugyancsak az évforduló tiszteletére jelent meg Leonyid Brezsnyev: A gazdaságirányítás kérdései a fejlett szocialista társadalomban és Kádár János: Internacionalizmus — szolidaritás — szocialista hazafiság című műve. De megemlíthe- ' tem azt is, hogy a kiadó nem csupán könyvek megjelentetésével készült, illetve készül, hanem például plakát-, fényképsorozatok kibocsátásával, amelyek révén kiállítások rendezhetők. Ilyen fényképsorozat például a Hatvan év, hatvan kép című vagy olyan portrésorozat is kibocsátásra kerül, amely a forradalomban részt vett magyar internacionalisták képeit tartalmazza. — Érezhető-e a könyvforgalomban az évforduló hatása? — Természetesen. Már az idei év eltelt hónapjaiban is nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint tavaly, de várhatóan az utolsó negyedévi forgalmunk még inkább meghaladja a tavalyi utolsó három havit. Az idén igen sok helyütt és sok témában rendeztek különböző vetélkedőket a Szovjetunióval kapcsolatban, s ezekhez a vetélkedőkhöz a könyveket, kiadványokat többségében tőlünk szerezték be. De részben azt is az évforduló hatásának tulajdonítjuk, hogy nagymértékben megnövekedett az igény a marxizmus klasszikusainak művei iránt, sok esetben csak nehezen tudtuk az igényeket kielégíteni. Másrészt a szépirodalmi művek iránt is megnövekedett az érdeklődés — egyre többen keresték a szovjet írók munkáit. — Az idén a politikai könyvnapok rendezvénysorozata egybeesik az évforduló időpontjával. Hogyan készülődnek a pártalapszerveze- tek? — Az idén tizenhatodik alkalommal kerül sor erre a rendezvényre. Érdemes megemlíteni, hogy az első országos megnyitóra éppen Heves megyében, Poroszlón kerül sor — elsődlegesen azért, mert a megye élen járt a politikai irodalom népszerűsítésében, terjesztésében. Most is igyekszünk megfelelően felkészülni. A központi ünnepség megyénkben Kálban lesz, könyvkiállítással, kulturális műsorral egybekötve. Bár pontos adataink még nincsenek, de azt elmondhatom, hogy ezenkívül legalább kétszáz pártalapszervezet rendez majd kiállítást és vásárt. Mindez igen jól szolgálja a könyvterjesztés ügyét. — Az idén bővült-e új profillal a megyei kirendeltség munkája? — Nem csupán a miénk, hanem minden megyei ki- rendeltségé. Nemcsak könyveket, pártfolyóiratokat és pártoktatási anyagokat forgalmazunk, hanem szemléltető eszközöket is. Diasorozatok, szemléltető plakátok, térképek, fényképsorozatok segítik elevenebbé tenni az előadásokat. Például diasorozatunk van az SZKP XXV. kongresszusáról, de sorozat készült az évfordulóra is. S hogy még egy újdonságot említsek; a közeljövőben a kiadó gondozásában jelenik meg a Propagandista című folyóirat — ebben az oktatási évben négy alkalommal —, amely a párt vezető propagandistáinak nyújt elvi, elméleti, és gyakorlati segítséget tevékenységük még színvonalasabb végzéséhez — mondta Varga István. Kaposi Levente CríRLK'CSEP Miklós Ady Endre élettörténete — 13. Nem célunk részletezni Ady Endre szerelmi életét, csupán azért utalunk rá, hogy magyarázattal szolgáljunk a költő és a múzsa közti sok békétlenkedés egyik okára. Mert meghamisítanánk a valóságot, ha felhőtlenül boldog kapcsolatról beszélnénk. Ilyen periódusok is voltak, sokszor hónapokon át. De máskor meg a kölcsönös érzelmi kínzás tartott hónapokig. Léda féltékenységgel gyötörte imádottjat, Ady viszont nem tűrt beleszólást független életébe. S ebbéli álláspontja nemcsak a nőkre vonatkozik, de az italra is. Tisztázatlan, sok ízléstelen kíváncsiságra okot adó kérdés: miféle háromszög volt ez, miként viselhette el a férj a saját lakásán ezt a szerelmi románcot, melynek egyik alanya az általa is imádott feleség? Léda valóban rendkívüli asszony volt. Ezt vallja mindenki, aki valaha is látta. Személyének mély hatást gyakorló erejét azok is elismerik, akik irigyelték és szívesen mondtak rá rosszat. Nem lehetett őt birtokolni. Ady is csak szerethette, annál kevésbé irányíthatta. Hiszen a veszekedéseik főként a két egyformán önálló, egyformán büszke jellem össze-. csapásaiból keletkeztek. Innen a Héja-nász Ady-fogal- mazta nagyszerű szimbolista látomás. Diósi Ödön, a maga nemében tekintélyt érdemlő férj üzleti lekötöttsége mellett idejéhez képest sokat művelődött, szerette, pártolta a haladó polgári irodalmat, emellett élénkén figyelte a Magyarországon zajló közéletet, az üzleti, társasági viszonyok alakulását. Semmi hasonlóságot nem mutatott a mamlasz, átejthető, felszarvazható férjekkel. Sőt. Az első perctől tudott mindent. De Lédát teljes önzetlenséggel határtalan odaadással szerette. Egyedül azt tartotta fontosnak, hogy Léda boldog legyen, persze a személyi kiválóságához méltó körülmények között. Mindkettőjüket megalázó, közönséges kapcsolatba semmiképp nem törődött volna bele. Ám Ady Endre zsenijét ő is éppúgy felfogta, mint Léda. S mivel Léda valósággal újjászületett az Ady- val való ismeretségben, ahelyett, hogy alacsony hiúságból, kicsinyes irigységből gyűlölködött volna, minden lehetőt elkövetett, hogy Ady helyzetét megkönnyítse. Nem irodalomtörténeti érdem, de kétségtelen bizonyíték Diósi Ödön nemeslelkűsége mellett, hogy az ő segítségével vészelhette át Ady Endre a gonSzoborpark Szoborparkot létesített a székesfehérvári István király Múzeum. Jelenleg Schaár Erzsébet és Vilt Tibor alkotásai láthatók a múzeum szomszédságában levő üres telken megnyitott szoborkertben. Schaár Erzsébet a ,>Fal előtt és fal mögött” című alkotásai Schaár Erzsébet >,Ajtóban álló lány” című alkotása a> szoborparkban. (MTI fotó — Rózsás Sándor) dók, megpróbáltatások egész sorát. Érvényes volt hármuk helyzetére a régi mondás: „túl minden szennyen, minden erkölcsön”. Szívesen hallgatnánk Ady vérbaj okozta megrázkódtatásáról, de mert tény, muszáj megemlítenünk. 1904. májusában derült ki a szörnyű baj. Bölönyi György és Diósi Ödön vették gondjaikba, térítették el a hangoztatott öngyilkossági szándékától. Léda szintén felsőfokon vizsgázott emberségből. Nem tett szemrehányást, nem faggatózott. Meg v,olt győződve, hogy a baj párizsi keletű. Egyedül Ady tudta akkor még, hogy súlyos fertőzöttségének eredője az a bizonyos Ríentzi Mária nagyváradi színésznő, akiről Az én menyasszonyom című verse szól. A gyengéd pártfogás, a barátok már-már szent gondoskodása csodát művelt vele. Gyorsan gyógyult, lelete később teljesen negatív leit. Egészségével együtt élet- és munkakedvét is visszanyerte. Megrázkódtatását feledni, új erőt gyűjteni a Riviérára utazott üdülni Lédával 1904 szeptember közepén. Kéthónapos nizzai és monacói tartózkodás után, november 17- én érkeztek vissza Párizsba. Itt már ajánlatok várták Adyt, belső munkatársnak hívták különböző pesti lapokhoz. A Vészi József szerkesztette Budapesti Napló mellett döntött. Ügy vélte, hasznos lesz, ha Párizsból kivívott erkölcsi, költői, újságírói pozícióját közelről is megszilárdítja. Ezért bar három-négy évre tervezte kinti tartózkodását, egy szűk esztendő múlva, 1905. január elején Budapestre utazott, elfoglalni helyét Vészi József lapjánál. Küldetését párizsi tartózkodása idején ismerte fel, amikor is faltörő kosnaic nevezvén magát azt írta: lehet, hogy a feje beszakad, de az általa ütött résen sokan át-f férnek majd. Küldetésének» pedig azt tekintette, hogy a gondolat erejével siettesse szétrombolni a feudális előjogok társadalmát, amelynek helyére a demokratikus, tel-: jes állampolgári egyenlőség gén alapuló társadalom felépítését sürgette. írásainak nagy hatása hozta magával, hogy a vele hasonló elveket» vallók egyre határozottabban csoportosultak köréje, szilárd tekintélynek ismei'ték el, hivatkoztak rá, megái1 a- pításait érvekként sorakozó tatták fel — ha akarta, ha nem, vállalnia kellett a fényforrás szerepét, A választott» és oly gyakran, oly hatásosan vallott úthoz muszáj volt) ragaszkodnia, ha nem akarta önmagát mindenestől megtagadni. Nincsen abban tehát semJ mi csodálatos, hogy Párizsból megérkezve, szinte egyik pillanatról a másikra ben- fenntes tempódiktáló, méice és példakép lett pesti környezete számára. Vészi József Budapesti Naplója pedig neki nyújtott kedvező hadállást, és kellemes szövetségeseket. Főszerkesztője nemhogy fékezte volna vakmerő tollát, de gyengéd unszolással egyenesen kizsarolta belőle a legmerészebb cikkeket, költeményeket. Az egyébként sem lusta Adyt sokszor éjszakánként is írásra kényszerítette a szeretet terrorjával. Aztán ott volt Bíró Lajos, aki Nagyváradról jött Budapestre éppen azért, hogy megint Ady Endrével dolgozhasson egy szerkesztőségben. Vá-4 gyük teljesültével közös la-* kást béreltek, és oly tökéletesen megértették egymástj hogy még a kasszájuk is közös volt. (Folytatjuk)
