Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
Kitüntetettjeink KAMARÁS LAJOS Visonta község társadalmi tanácselnöke elismert, közéleti ember, nagy tapasztalattal rendelkezik a fiatalok oktatásában, közigazgatasi- társadalmi, honvédelmi tevékenységben igyekszik a tudását átadni. A tanácsok megalakulása után mint közigazgatási vezető kapcsolódott be a honvédelmi és polgári védelmi feladatok szer- nézésébe. A polgári védelem megalakulásától a községben szervezett polgári védelmi alegységek vezetője, irányítója lett. Az eltelt időszakban lelkesen szervezte a. kiképzéseket, gyakorlatokat. Eredményes munkájának köszönhető, hogy az Irányítása alatt levő polgári védelmi alegységek több járási és megyei gyakorlaton, versenyen eredményesen vettek részt. Mint társadalmi tanácselnök, továbbra is nagy aktivitással, lelkiismeretességgel szervezi és irányítja a község palgári védelmi felkészítését. Az elmúlt évben is kiemelkedő munkát végzett az új szervezet kialakításában. Több évtizedes kimagasló honvédelmi tevékenysége elismeréseként, á fegyveres erők napján „HONVÉDELMI ÉRDEMÉREM” kitüntetésben részesült. ■KARÁCSONY LÁSZLÓ, Hatvan város tanácsa, műszaki osztályának főmérnöke, hosszú ide- itr a műszaki-mentő szakszolgálat törzs parancsnok a volt, jelenleg a törzsben fejt ki tevékenységet. Politikai és szakmai felkészültsége alapján segíti a parancsnokság munkáját, részt vesz az alegységek kiképzésében, a gyakorlati foglalkozások előkészítésében. A gyakorlatokat igyekszik összekötni a gazdasági munkákkal, így az elmúlt időszakban is 56 000 Ft értékű népgazdasági munkát végeztek. A polgári védelem, területén végzett jó munkájáért többször kapott dicséretet es elismerést. A termény, a takarmánykészletek és a víz védelme A fegyveres erők napján „HONVÉDEM I ÉRDEMÉREM" kitüntetésben részesült 15 éves polgári védelmi tevékenységéért. A mezőgazdasági termények nagy részét, a fogyasztás vagy felhasználás előtt tárolják. A betakarítás és felhasználás között néha hónapok, sőt évek is eltelnek. A takarmányokat a gazdaságokban tárolják, a többi termény féleségeket pedig a felvásárló, illetve feldolgozó helyen. A mezőgazdasági területek termelésének nagy része az állatállomány eltartását szolgálja. Ebből eredően a mezőgazdaságban a legnagyobb feladatot elsősorban a takarmány védelme jelenti, s ennek megoldása: a megfelelő tárolás. A legelőnyösebb tárolási módnak a silózás felel meg. Ezzel az eljárással a tömegtakarmányokból — az időjárástól függetlenül — aránylag kis veszteséggel, jó hatású, olcsó, viszonylag hosszú ideig eltartható takarmányt lehet készíteni. Ez a védelem szempontjából is fontos, ugyanis rendkívüli állapot idején előnyösebb helyzetbe jut az a gazdaság, amely a silózásra alkalmas takarmányainak egy részét silóban tárolja, illetve tartósítja. A takarmány tárolásához szükséges silók kevés költséggel, viszonylag A lakóházak, háztáji gazdaságok megelőző tűzvédelme III. rész. Olaj tárolását kályhafűtéshez, lakásokban, lakóházakban az MSZ 9901—70. az alábbiakban határozza meg: Olajat a következő zárt edényekben szabad tárolni: 25 1-íg terjedő űrtartalmű edényekben, 200 1-ig terjedő űrtartalmú acéllemez, vagy más anyagú, biztonsági szempontból ezzel egyenértékű hordóban, dobban, acéllemez, vagy más anyagú, biztonsági szempontból ezzel egyenértékű zárt tartályban. Üvegedényben olajat tárolni nem szabad. Az olajtároló edényt nem szabad közhasználatú helyiségekben (pl. átjárókban, lépcsőházakban, folyosókon) elhelyezni. Egy lakásban — a tüzelőberendezéssel közös helyiségben, illetve lakóhelyiségben — legfeljebb 50 liter olajat szabad tárolni, egyenként legfeljebb 25 1. űrtartalmú edényben. Az olajat tartalmazó edényeket nem szabad olyan ht>- lyen tárolni, ahol ki vannak téve közvetlen hőhatásnak. Lakásonként a tüzelőberendezéstől legalább 1,5 óra tűzállósági határértékű fallal elválasztott helyiségben, legfeljebb 250 1. olajat szabad tárolni, de csak abban az esetben, ha az épület legalább III. tűzállósági fokozatú. A válaszfalakat nem éghető anyagból kell készíteni. A helyiség padlóját nem éghető es olajat át nem eresztő anyagból kell készíteni. Pincehelyiségben, valamint nem lakás céljaira szolgáló alagsori helyiségben lakásonként legfeljebb 250 1. olajat szabad tárolni, de csak abban az esetben, ha az épület legalább III. _ tűzállósági fokozatú. Lakóépülettől • különálló, •vagy a legalább III. tűzállósági fokozatú épület tűzfalához csatlakozó, nem lakás céljára szolgáló épületben lakásonként 600 liter olaj tárolható. Az olajtároló helyiségnek olyan magas küszöbbel kell rendelkeznie, hogy az olajkiömlés esetén ne folyjon ki a helyiségből. Ha a helyiségnek ilyen küszöbe nincsen, az olajat tartalmazó edényeket olyan felfogótérben (pl. betonmedence,* fémtálca) kell elhelyezni, amely képes befogadni az összes edények 10 százalékkal növelt tartalmát. Az olajtároló helyiségben nem lehetnek kéménytisztitó nyílások és a csatornahálózattal közvetlenül összekötött csatornatönkök (nyílások). Az olajtároló helyiségnek szellőzőnyílásokkal kell rendelkeznie. Minden 200 1., vagy nagyobb olajmennyiség hordós vagy tartályos tárolására szolgáló helyiségben egy-egy 0,25 köbméter űrtartalmú, száraz homokkal teli tartályt és szórólapátot kell készenlétben tartani. A tárolóhelyiség bejáratánál „Tűzveszély! Nyílt láng használata és a dohányzás tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni. — A tűzgyújtó eszközt, a tűzveszélyes folyadékot, valamint az olyan anyagokat, amelyek egymásra hatása tüzet, vagy robbanást okozhat, csak úgy szabad elhelyezni, hogy azokhoz korlátozott cselekvőképességű személy hozzá ne férhessen. — Lakóépület tetőterében éghető anyagot — a családi ház tüzelőberendezésének országos szabvány szerinti olajtartálya, szemes termény és. élelmiszerek kivételével, tárolni nem szabad. Az anyagokat csak úgy és olyan mennyiségben . szabad elhelyezni, hogy azok szükség esetén./könnyen eltávolíthatók, a tetőszerkezet és a kémény pedig könnyen megközelíthető legyen. — Húsfüstölést csak nem éghető anyagú füstölőben és csak úgy szabad végezni, hogy az a környezetére gyújtási veszélyt ne jelentsen. (Vége) rövid idő alatt házilag is elkészíthetők. Néhány termény védelme a gazdaságokban széles körben alkalmazott jelenlegi tárolási módok mellett aránylag egyszerű eszközökkel megoldható, pl.: a burgonyát, takarmányrépát, zöldségféléket amúgy is vermekben tárolják. Ez nem más. mint hogy a terményeket nagyobb halmokba (prizmákba) összehordják, így biztosítva egyrészt a szükséges hőmérsékletet, másrészt a téli fagykár elkerülését. Ha ezeket a halmokat megfelelő vastagságú földréteggel takarjuk be, ez a földréteg adott körülmények között a termények radiológiai, biológiai és vegyi harcanyagok elleni viszonylagos védelmét is biztosítja. E védelmet még növelhetjük, ha gondoskodunk arról, hogy a prizmákba sem csapadék, sem talajvíz ne kerüljön, s a prizma hosz- szanti oldalai ne az uralkodó szél irányába essenek. A burgonya és zöldségfélék tárolása természetesen pincékben is történhet. Ez esetben azonban a tárolt burgonyát, vagy zöldségfélét vastag szalmaréteggel vagy műanyag fóliával kell betakarni a védelem hatékonyságának növelése érdekében. Mindezek mellett gondoskodni kell arról is, hogy a tároló pincék nyílászáró szerkezeteit hermp- tizáljuk. Nehezebben megoldható a szemes termények és a szálas takarmányok szennyeződésmentes tárolása. Ismeretes, hogy a fejlődés ellenére az ország gabonatárházainak még mindig csak egy része számítható védelmi szempontból a korszerű raktárak közé. Ez a körülmény bizonyos kényszerintézkedések bevezetését teszi szükségessé. így pl. a tárolásra Eredményes kiképzés az állami építőknél (Fotó: Horváth Gyöngyvér) A polgári védelmi kiképzési terveknek megfelelően sikeres gyakorlati foglalkozást tartottak a napokban a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A vállalat PV-törzse által irányított műszaki-mentő alegységek a feltételezett csapást szenvedett kárterületen végeztek mentési és helyreállítási munkát. Az egri Lajosvárosban, a Szövetkezet utcában épül a megye új gyógyszertárközpontja. Az alkalmazási terv szerint ezt a környéket feltételezett csapás érte, amely jelentős károkat okozott a közműhálózatban is. Kovács János és Kovács Károly szakaszparancsnokok vezetésével az alegységek feladata volt a közműhálózat gyors helyreállítása. A tűz keletkezésének elhárítására a gázvezetéket javították meg elsősorban, majd hozzáfogtak a — műszakigépi alegységek bevonásával — meghibásodott ivó- és szennyvizcsatorna kiiktatásához. A munkát szakszerűen hajtották végre, meggyorsították a munkahely közműbekötését. (M. 1.) kerülő gabonát nem ömlesztve, hanem zsákokban célszerű tárolni (feltéve, ha ezt a gabona nedvességtartalma megengedi). Ezeket a zsákokat — de az ömlesztett gabonát is — ponyvákkal, műanyag fóliákkal kell betakarni. Ennek hiányában — szükségmegoldásként — zsákos terményeknél 30—50 cm vastagságú szalma- vagy kukoricaszár-réteg is megfelelő lehet. Ha a gazdaságokban levő magtárak, tárolók hermeti- zálása egyszerű módon megoldható, úgy a külvilággal érintkező nyílászáró szerkezeteknek lezárásával biztosítunk védelmet a terményeknek. Itt is figyelembe kell azonban venni a levegő hőmérsékletét, illetve a termények nedvességtartalmát. A leghatásosabb védelmet természetesen a légmentes elzárás biztosítja. A gabona tárolásának ismeretes — napjainkban egyre terjedő — módja a légmentes tartályokban való tárolás. A szemes takarmányok közül elég nehéz a kukorica védelmének biztosítása. A kukoricának ugyanis magas a nedvességtartalma. Bár napjainkban a gazdaságokban egyre inkább tért hódít a mesterséges szárítás, sok helyen, de főleg a háztáji gazdaságokban a tárolás kukoricagórékban történik. Az itt tárolt termények védelme biztonságosan nem oldható meg. Ezért célszerűbb — ahol ilyen lehetőség van — a mezőgazda- sági üzemekben a henger, vagy silóépítményekben tárolni. A lényeg azonban az, hogy a gépi erővel betakarított és morzsolt szemes takarmányt a magtárakban műanyag fóliákkal, de a ku- koricagórékat is hasonló módon kell betakarni, illetve védeni. A szálas takarmányt a gazdaságok “nyitott színekben vagy szabadtéren, széna- és szalmakazlakban tárolják. Ilyen tárolási módok mellett a szennyeződés elkerülésére egyetlen lehetőség a kazlak befedése. A legmegfelelőbb erre a célra a műanyag fólia. Ennek hiányában a kazlakat szalmaréteggel, kukoricaszárral stb. kell befedni. Ez azonban azzal jár, hogy a kazlakban gyűjtött takarmány felső rétegét — szeny- nyeződés esetén — meg kell semmisíteni. Mindezek mellett a gazdaságoknál arra kell törekedni, hogy minél több szálas takarmány kerüljön bálázásra. ennek az az előnye, hogy azonos takaróréteggel nagyobb mennyiségű szálas takarmány védelmét lehet biztosítani, másrészt az összepréselt szálas takarmányba a szennyeződés behatolása nehezebb. A víz nagyon sok fertőző betegségnek, szennyeződésnek lehet a forrása. Mivel az ivóvíz sokféle úton válhat élvezhetetlenné, szükséges, hogy a szennyező, fertőző forrásoktól távol tartsuk és megoldjuk radiológiai, biológiai, vegyi (RBV) védelmét. Nagyon fontos, hogy már a víznyerőhelyek készítésénél, kiépítésénél körültekintően járjunk el. A békés mindennapi életben is gondoskodnunk kell a víz védelméről, ezért bizonyos követelményeket be kell tartani. Rendkívüli viszonyok között ez nem lehetséges. Az ivóvizet meg kell védeni minden mesterséges, direkt szennyeződéstől, fertőződéstől. Háborús körülmények között — a békeidőnek védelmi intézkedései nem elégségesek. Rendkívüli időszakban a védelmet meg kell szervezni és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Mik lehetnek ezek? A szivattyús kutak aknáját borító beton fedőlap megakadályozza a víz felülről történő szennyeződését. Fúrott kutaknál különösebb probléma nincs, csak arra kell ügyeim, hogy a kifolyócsőnél a víz ne szennyeződjön. Ez elérhető, ha fóliává! befedjük. Ásott kutakat (kerekes, gémes stb.), amelyek helyesen vanna-c felépítve, telepítve, célszerű a kutak fölé hézagmentes kútházat építeni vagy műanyag fóliával légmentesen befedni. A jó vizű, de használaton kívüli kutakat csak hézagmentes beton fedőlappal kell ellátni és ez védelmet nyűit az RBV-szeny- nyeződés ellen. Ezen kutaknál időközönként gondoskodni kell a vízkészlet fel- frissítéséről, kiszivattyúzással, esetleg fertőtlenítéssel. A közműhálózatból nyert víz — amennyiben a központi víztároló védelme biztosított — különös védelmét nem igényel. Háborús körülmények között a kutak vizét állandó közegészségügyi ellenőrzés alatt kell tartani, a szeny- nyeződött, vagy fertőzött vizet mentesíteni, '. agy fertőtleníteni kell. K. J. Polgári védelmi kiállítás Hatvan város Polgári Védelmi Parancsnoksága, a Vöröskereszt és a Duna Cipőgyár II. számú Gyáregységének vezetősége közös rendezésében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kiállítást rendez Hatvanban, a Duna Cipőgyár kultúrtermében. A megnyitóra október 24-én 14 órakor kerül sor. A kiállítás az üzemi dolgozók, lakosság, tanuló ifjúság részére segítséget .nyújt a polgári védelmi, munkavédelmi, elsősegélynyújtá&i ismereteik bővítésére. A kiállítás ideje alatt szakmai fil- mereteik bővítésére. A kiállítás megtekinthető október 29-ig mindennap, 9-től 18 óráig. Iskolatelevízió Általános iskolásoknak (7.—8. osztály részére) novem-í bér 19-én 08,05 órakor: A varsói szerződés. *1 Középiskolásoknak november 4-én 13,05 órakor: Mi{ vár a hadsereg a bevonulóktól? November 11-én 13,05 órakor: A katonai eskü. J i
