Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

Adj és Csinszka otthona A csúcsai várban A Körös fölé magasodó csúcsai kastély Nagyvárad után, át a Királyhágón, szinte leírha­tatlan szépségű úton hala­dunk Csúcsa felé. Kísér bennünket a Körös és a vasútvonal. A kocsiban Ady- ról, Csinszkáról beszélge­tünk. Nézzük közben a sí­neket: Ady vonata sokszor csattogott azokon, útban Csúcsára, vagy Váradon át Pestre. A Körös vize meg úgy rohan-robog, mint a za­bolátlan paripa, sistereg-zu- hog a kövek közt, veri a partot megállíthatatlan. nak, hogy középkor le­gyen ...” Ki tagadná, hogy áhítattal jár itt, a kastélyokat, a ré­gi |ris házat összekötő uta­kon, ahol a Költő és Csinsz­ka jártak, ahol azon az emlékezetes április végén. 1914-ben Boncza Berta Ady menyasszonya lett... Végig­járjuk a nagy kastély ter­meit, az Ady-szobát, ahol a csúcsai vár későbbi tulajdo­nosa, Goga Octavian költő és a húszas évek román kul­tuszminisztere lakott, és A Költő és Csinszka otthona (A szerző felvételei) Hegykoszorú övezte falu előttünk, előbb az állomás, aztán jobbra fordul az út Kolozsvár felé. A házak kö­zött, ha akarjuk, ott lépked a múlt. Egy újabb bal ka­nyar előtt hófehér testű templom szikrázik és köz­vetlen előtte a csúcsai vár­kastély. Ajtaja nyitva, láto­gatók között lépdelünk fel a lépcsőn, mígnem felérve, teljes pompájában kibonta­kozik előttünk az oszlopos terasz, és felüzen a zuhogó Körös. ... Ady első csúcsai láto­gatása után így számolt be Dénes Zsófiának: „A csúcsai lány nagyon tetszene ne­ked; összes nőim közül csak ő tetszene. Dekadens haj­tás: a negyvennyolc éves ember elvette tizenhat éves unokahúgát... A férfi, az­az Boncza: Jókai-regény­alak. Ne úgy értsd, hogy Jó­kai mintázott le bizonyos fajtájú embereket, hanem fordítva. Bizonyos emberek mintázták meg magukat Jó- kai-hősök nyomán. Boncza is. Annyi pénzen, amennyin az Alföldön kétezer hold bú­zatermőföldet vehetett vol­na, megvette a csúcsai he­gyet, négy kastélyt épített a hegyoldalba, -négy kastélyt sziklába vágott terraszokon. egymás hegyébe, fel a csú­csig. A hegy lábánál a Kö­rös vágtat s az egészet szik­labástya szegélyezi — ép csak az ágyúrések hiányoz­gyűjtötte össze a kastélyhoz fűződő relikviákat. 1903-ban Goga fordítja először ro­mánra Adyt, és ő az, aki így ír róla: „...azt hiszem, legjobb volna: Adyn keresz­tül közel hozni egymáshoz a román és a magyar irodal­mat.” A kisház előtt, ahol Ady és Csinszka lakott, évszáza­dos faóriás terjeszti ki lombsátrát, suhogása mintha hangokat rejtene, húsában mintha őrizné a Költő te­nyerének melegét... Emlék­tábla fénylik a napsütés­ben: „Aicialocuit intre anni .1915—1917, Pöetul Ady End­re.’\ A kisházban népművésze­ti remekek, bútorok, tálasok, tulipános ládák. A belső szobában koszorúk, nemzeti­színű szalagokkal. „Tóth Ár­pád gimnázium, Debrecen: Lampart Zománcipari Mű­vek; Bethlen , Gimnázium, Hódmezővásárhely. ..” Kísérőnk, Rosu Veronika végigvezet a tisztartóházon. a parkon át Goga Octávián hegyoldalban magasodó sír­emlékéig. Nem messze tőle fatornyos román templom, odalent a „vágtató Körös”, a csúcsai lány egykori ottho­na, Ady életének elszakít­hatatlan, örök része. Aztán már csak intege-. tünk a csúcsai várnak. Sass Ervin Nem mindennapi esetek Egy Chaumont (Franciaor­szág) melletti magányos ven­dégfogadóban sokatmondó tábla hirdette: „Itt hat nyel­ven beszélnek!” Egy külföldi turista, aki csak nagy küzde­lemmel tudta magát megér­tetni a fogadóssal, végül meg­ütközve kérdezte: „Ki beszel itt tulajdonképpen hat nyel­ven?” Az elegáns válasz: „A vendégeim!”. o * o Egy londoni újságban nagy feltűnést keltett egy áruház, konszern hirdetése, amelyben bolti lopásokra specializált szakembert kerestek. A hir­detésre Charles Cowden je­lentkezett, akit hasonló bűn­cselekmények miatt 22-szer büntettek, egy idő óta azon­ban „nyugállományban” élt. Cowden az áruházi lopások elhárítása tanácsadójának tisztségét kapta. (3*0 Madame de Tencin írónő, a XVIII. század első felében szalont vitt Párizsban. A ma­dame szép volt, szelíd, de tö. kéletesen jcllemtclen cs min­denre képes. Egy társaság­ban. melyben róla került szó, mindenki szelídségét dicsér­te, csak Trublet abbé ra­gaszkodott ahhoz, hogy ár­nyaltan előadhassa vélemé­nyét. Ezt mondta: „Önök va­lamennyien Madame de Ten. cin szelídségét dicsérik, és én is igent mondok; ha érdeke fű­ződne ahhoz, hogy megölje önöket, bizonyára a legszelí­debb mérget választaná.” 0*0 Teljesen üres nézőtér előtt fejeződött be 13—13-as dön­tetlennel egy labdarúgó-mér­kőzés egy Luzern (Svájc) melletti kisközségben. A bí­ró az egyetlen nézőt is ki. utasította a küzdőtérről, mert az döntéseit állandóan kriti­zálta. O * Ő 5 I'JJ'.JÍI, Göteborgban (Svédország) a postai igazgatóság reklám­filmet akart bemutatni a pos­tai szállítás gyorsaságáról és biztonságáról. Az előadás azonban elmaradt. A film a posta útvesztőjében eltűnt. Í CSEI1 KAROLY VERSEI: Születésed Nem hullámokból léptél ki antik ragyogásban csak anyaöl öble dobott a világba folytatni a tengert hát nem márvány véső vászon és ecset kell hogy életre kelj mert benned a tenger csak szavak simogatások s egy megélhetésnyi földdarab ahol elfér a világ és nap helyett ember csókolja a vállad Szívdobogás csak Borostás hajnalok csókolgatnak mosakszol: lavórban víz harangoz ? kilincs fogja kezed búcsúzáskor I egyedül kopogtatsz a nappalhoz Párnád ráncait homlokodon viszed tovább Kezem nem simítja Nem szívdobbanás szívdobogás csak mi hazakísér a mába vissza FARKAS ANDRÁS: Amíg van ég felettünk Amíg van ég felettünk. Amíg a nap ragyoghat A tegnapnál nagyobbat. Ne bánjuk, hogy születtünk Mert minden pillanatban Az új lét szenvedélye Szakad ránk azt remélve. Hogy mindig pirkadat van. BARDOSI NÉMETH JÁNOS: Felnézel egyedül Egy-egy kézfogás, szép szó> visszanézés az útról az utolsó lesz, akkor még nem tudod, de ha lemegy a nap. elsiet a hazatérő nyáj. megvilágosul a dolgok értelme, és te, zsebretett kézzel, erőltetett nyugalommal, valamit kutatva felnézel, egyedül, a titokzatos csillagokra. A győzelem öröme (Fotó: Humanité Dimanche) Palimadár...? Többször felfigyeltem a címbeli szóösszetételre. Min­dig bizalmas beszédhelyze­tekben, tréfás, humoros vágj éppen gunyoros szövegössze­függésben jutott nyelvi sze­rephez. Használati értékét tekintve az összetétel ebbe a rokon értelmű szó- és kifeje­zés sorba illeszthető bele: ta­pasztalatlan, könnyelmű, be­csapható, lóvá tehető, hiszé­keny ember, könnyen kiszi­polyozható férfi, az éjjeli mulatóhelyek balekja. A Pál személynévből, ille­tőleg a Pali becenévből köz- nevesült szóösszetételi elő­tag a bizálmás stílus sajátos hangulatát idéző alábbi ige­alakokban és szólásfórniák- ban is gyakran vállal közlő, kifejező szerepet: bepaliz, palira vesz, palinak nézi, t rá­szed, becsap, kihasznál), pali- pap kereszteltje (osíoöa. gyámoltalan, ügyetlen), stb. Hol van Ipvics ? — Hol van Ipvics? — Micsoda van hol? Ja, vagy károm­kodsz? — Miért károm­kodnék? — hőkkén meg a feleségem, és újból megismétli a kérdést: — Hol van Ipvics? — Ipvics? — Ipvics! — mond­ja újfent. Miután így jól ki- ipvicseltük magun­kat, tűnődni kezd­tem, hogy tényleg, hol is lehet az az Ip­vics, amiről nejem most az újság hasáb­jairól olvasott. Va­lóban: hol is lehet ez az izé? — Dunabogdány nem jó neked? — Miért kellene nekem Dunabog­dány? — csodálkozik a feleségem. — Hogy miért? Azért, mert azt tu­dom, hogy hol van. — Szóval, hogy Ipvics hol van, azt nem tudod. Vagy ta­lán nem akarod meg­mondani? — Te meg vagy őrülve, fiam! — hor­kanok fel — Miért ne mondanám meg, ha tudnám, hogy hol van az istenverte Ip­vics? És egyáltalán miért olvasol össze minden hülyeséget az újságokból. Nem beszélve arról, hogy egyáltalán minek ne­ked az az Ipvics? Mit akarsz vele? Oda akarsz utazni, meg akarod enni, vagy meg akarod venni? Te, én azt hiszem, hogy az le sincs ott írva, hogy Ipvics. Csak kitaláltad ezt az egész Ipvicset. hogy bosszants engem. Hogy kéjeleghess tu­datlanságomban. Hogy bebizonyíthasd, lám, egy fabatkát sem ér mindaz, amit a te férjed földrajz­ból tanult... — Itt van, itt az újságban, hogy Ip­vics — bök egykedvű nyugalommal vala­hová a külpolitikai rovat hírei közé a ne­jem, aztán közelebb tolja az újságot az orromhoz... — itt van, ni... Látod? — Amire mutatsz az... az Guadalaha- ra .. . — Nem ott, feljebb egy hírrel... Hogy micsoda? Guadala- hara? Te, hol van az a Guadalahara? — Ali van hol? — Guadalahara ... Most mondtad, ami­kor az Ipvicset ke­rested és ezt a Gua- dalaharát találtad meg. .. — Várjunk ... vár­junk — sikoltok fel immár, vagy inkább, hogy nyüszítek fel a kíntól... — Vár­junk. Előbb azt az át­kozott Ipvicset dönt­sük el hol van, aztan jöhet az a Guadala­hara ... — Már nem is ér­dekel .. . Ügysem tu­dod — fitymál le a feleségem; aztán egy pillanatnyi csend után, megint csak megszólal: — Inkább azt mondd meg nekem, hogy mik azok a Hal­dex-napok, és mi az az lnterhim, amely a kisvolumenü vegy­ipari termékek koor­dinálásával ... — Állj, állj, az is­ten szerelmére!... Ez most meg mi? Ezt meg honnan veszed? Haldex-napok. In- terhim. Megörülök! — nyögök fel és át­kozom a szombat szabad délutánját, amikor a békés és pihentető kőtörés he­lyett effajta otthoni kvízzel töltöm az időm. — Hogyhogy hon­nan veszem?... Itt van leírva az újság­ban. Az Ipvics is, a Guadalahara is, meg a Haldex és Inter- him is... Nem tudod, mik azok a Haldex- napok? — De tudom. Most már tudom ... A Hal- dex-napokon megy az lnterhim Ipvics- ből Gualaharába. hogy kooperálja a kisvolumenü vegy­ipari termékeket. — Ez biztos? — Esküszöm ... — Akkor csak azt mondd meg még, és már mindent értek is — néz rám szelíd kö­nyörgéssel a felesé­gem —, hogy hol van ez az Ipvics . . . Nincs tovább. A kör bezárult. Jöhet a megváltó halál. Gyurkó G-V«a Mai költőink versmonda­taiban is gyakran jelentkezik az összetétel előtagja: „Hol­nap este is akadjon/ horgára egy pénzes pali’’ (Bóka Lász­ló: Vallomások és jegyző­könyvek). — „Annak, aki palira vett, adom boldog perceimet” (Szilágyi Do­mokos: Árverés). — „Sorát az autós paliknak/ szerte csa­holni láthatod” (Csanády Já­nos: Vázlatok az elveszett szerelemről). Szóljunk most összetételűn;: utótagjáról is. Hogyan jut­hatott a madár köznév sajá­tos szerepéhez? A helyes vá­lasz megtalálására a száza- végén megjelent alábbi ké: versrészleteket kell megUé nünk és értelmeznünk: „Az ifjú lány is más. mint ha.iüa - nában Pompásan tudja, hogy kell csalni lépre A férjnek való gimpli-madara, (Üjváry Béla: Század vege), — „Telt zsebekkel, puha zsöllyeszéken' Meddig ültök gimpli-madarak?” (Újvár. Béla: Szövetkezetek). A gimplimadár összetétel apá­ink nyelvhasználatában pon­tosan azt jelentette, amit m a palimadár jelent. A német Gimpel !g:m/ süvöltő madár) szón-,., iívi l értelme: ostoba ember, íö':- filkó, balek, könnyen rá.,.jö­hető férfi. Az elmondottak­ból világosan kitűnik, hon­nan és miért került párcu n madár szó a palünadár >s:.- sze tételben. Dr. Bakos József MAA<WWV)(

Next

/
Oldalképek
Tartalom