Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 330. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. szeptember 3( )., péntek Az országgyűlés őszi ülésszakának napirendjén 1 r m T M r I •« r I f a Polgári Törvénykönyv módosítása Beszámoló a Legfőbb Ügyészség tevékenységéről umwm az Iraki Köztársiságba utazik Lázár György, a Miniszter-; tanács elnöke, Szád dana Husszeinnek, az Iraki Köz­társaság Forradalmi Parancs­noki Tanácsa alelnökének meghívására, hivatalos láto­gatásra, az Iraki Köztársa­ságba utazik. (MTI) Huszár István hazaérkezeit Moszkvából Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhiva­tal elnökének vezetésével, csütörtökön hazaérkezett a magyar küldöttség Moszkvá­ból, ahol a KGST tervezési- együttműködési bizottságának XV. ülésén vett részt. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Bíró Ferenc, a terv­hivatal elnökhelyettese ' fo­gadta. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapes­ti nagykövete. (MTI) Csütörtök délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. Az őszi üléssisakon részt vett Losonczi Pál, az ülnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Foek Jenő, Gáspár Sándor, és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a kormány tag­jai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülés­szakot. A képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényere­jű rendeletéiről szóló jelentését, majd Apró. Antal indítvá­nyára elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szö­vegéről szóló törvényjavaslat; 2. Dr. Szijartó Károly legfőbb ügyész beszámolója: 3. Interpelláció. Dr. Korom Mihály igaz- könyvéről szóló 1959. évi 1 ságügyi miniszter terjes?.- IV. törvény módosításáról • ‘ette elő a Magyar Népköz- és egységes szövegéről szó­.áreasag Polgári Törvény- ló törvényjavaslatot. Az igazssgiigyminiszter expozéja — Az országgyűlés 1959- ben alkotta meg a Magyar Népköztáraság Polgári Tör­vénykönyvét, a magyar pol­gári jog első, egységes kó­dexét. Az eltelt csaknem két évtized alatt alapvető v áltozások mentek végbe hazánkban: a szocializmus alapjainak lerakása után ma már a fejlett szocialis­ta társadalom építésén mun- s-alkodunk. A törvény meg­alkotása óta népgazdasá­gunkban általánosan ural­kodóvá váltak a szocialista tulaj donviszonyok. A törvényjavaslat megerő­síti azt a fontos alkotmá­nyos elvünket, hogy ren­delkezéseit a Magyar Nép- köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével össz­hangban kell értelmezni, és alkalmazni. Tiltja a .joggal való min­dennemű visszaélést, a jo­gok gyakorlása nem irá­nyulhat a jog társadalmi rendeltetésével össze nem egyeztethető célokra. Ebben a körben külön kiemeli a javaslat, hogy joggal való visszaélésnek kell tekinteni, ha az a népgazdaság meg­károsítására, az állampolgá­rok zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbí-. tására, vagy jogosulatlan előnyök megszerzésére ve­zetne. A törvényben bizto­sított jogok védelmét — fő szabályként — továbbra is a Magyar Népköztársaság bíróságaira bízza. — A polgári törvényköny­vünk nem rendelkezett a nem vagyoni kar megtérí­téséről. A javaslat ezért az indokolt mértékig lehetőse­get ad a nem vagyoni hát­rány orvoslására is, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan, vagy súlyo­san megnehezíti. A javaslat új szerződésfajtaként vezeti be a közszolgáltatási szer­ződést. E szerződés alapján kell például a víz-, gáz-, villany szolgáltatást végezni. A törvényjavaslat félreért­hetetlenül kimondja a szer­ződéskötők egyenrangúsá­gát, így a közszolgáltatási szerződésben a felek között nem lehet szó fölé- és alá­rendeltségről. — Üj rendelkezések sora szolgálja az ügyintézés egy­szerűsítését, a bürokratikus vonások csökkentését, a jogi szabályozás életszerűbbé té­telét. A jelenlegi szabályo­zás azt írja elő, hogy a kis­korú gyermek törvényes képviselőjének fontosabb jognyilatkozatához a gyám­hatóság előzetes jóváhagyá­sa, szükséges. Az öröklési jog korsze­rűsítését szolgáló Üj ren­delkezések közül a minisz­ter kiemelte az özvegyi ha­szonélvezet kérdését. — Ismeretes, hogy ha az örökhagyónak leszármazot­tai vannak, a hagyatékot azok öröklik. Az özvegyet a gyermekek által örökölt vagyon haszonélvezete ille­ti meg. Ma már bizonyos esetekben a szabályozás merevsége mind az özvegy­re, mind a gyermekekre méltánytalan. Ha a hagya­tékban például tartós hasz­nálati tárgyak vannak, ezek a haszonélvezet fennállása alatt elhasználódnak, vagy értékük jelentősen csökken. Mire az örökös az öröksé­géhez ténylegesen hozzájut­na, vagy nem kap semmit, vagy értékében jelentősen csökkent vagyontárgyat ve­het át. Sokszor hátrányos a mai helyzet az özvegyre is, hiszen a haszonélvezet tárgyával szabadon nem rendelkezhet. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a haszonélvezetet — a lakás és az özvegy által használt berendezési és felszerelési tárgyak kivételével — meg­válthassák. Éz. a szabályo­dért- és állami vezetőink az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) zás természetesen nem jár­hat az özvegy kisemmizésé- vel, mert a jog ehhez nem nyújthat segédkezet. Dr. Korom Mihály a to­vábbiakban rámutatott: a szocialista gazdasági egysé­gek önállósága folytán meg­nőtt a szerződések tényleges jelentősége, szervező szere­pe a gazdálkodó szerveze­tek kapcsolataiban. • — A szerződési rendszer korszerűsítésekor olyan sza­bályozásra törekedtünk, amely jobban biztosítja a népgazdasági életben a köz­ponti irányítás és a vállala­ti önállóság összehangolt ér­vényesülését. — A törvényjavaslat fon­tos elvként állapítja meg az együttműködési kötele­zettséget a gazdasági szer­ződések megkötésében, de a gazdálkodás egész meneté­ben is. Régi igénye a gaz­dálkodó szervezeteknek olyan szerződésfajta létre­hozása, amellyel hosszú tá­von biztosíthatják magukat a részükre szükséges ter­mékszállításra, vállalkozás­ra vágy más szolgáltatásra. Ezért hozzuk létre az úgy­nevezett előszerződést. Ez a hosszabb távú, tartós gaz­dasági kapcsolatok meg­szervezésének hatékony esz­köze lehet, amelyre a gaz­dálkodó szervezetek tervei­ket biztonságosabban ala­pozhatják. — Üj rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulaj­donról, annak megengedé­sével, hogy az állami és szövetkezeti tulajdont a jo­gi személyiséggel felruhá­zott társulás keretében egye­síteni lehet. Ez a szabályo­zás előremutató jelentőségű. — A törvényjavaslat — el­fogadásával — nem lép azon­nal hatályba. A hatályba lé­ire® időpontjául 1978. márci­us 1-et fogjuk javasolni. Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun megyei Ügyvédi Ka­mara elnöke, a törvényjavas­lat bizottsági előadója hang­súlyozta: a jogi, igazgatási és Igaz­ságügyi bizottság nagy fe­lelőséggel elemezte a ter­vezet valamennyi fejezetét. A testület több módosítást és kiegészítést indítványozott, így például azt, hogy a sze­mélyhez fűződő jogok kap­csán a képmás védelme ne il­lesse meg — az eltűnt szemé­lyeken kívül — a súlyos bűn_ cselekmény miatt büntetőel­járás alatt álló személyeket sem. A fogyasztók érdekeinek fokozott érvényesítésére a bi­zottság javasolta, hogy a sza­vatossági jogokra megállapí­tott határidők eltelte után is lehessen kártérítést kérni. A szerződésszegésről, s azon be­lül a hibás teljesítésről szó­ló paragrafusokat a követke­zőkkel indítványozta kiegé­szíteni: ha a szavatossági jo­gok érvényesítésére megálla­pított határidőn belül a hi­bás árut kicserélik, akkor ne lehessen az áru addigi hasz­nálatáért díjat kérni. A tör­vényjavaslatot a bizottsági előadó elfogadásra ajánlotta. Kelen Ééla (Bp.), az Esti Hírlap főszerkesztője aggá­lyát fejeztek: azzál a parag. lefussál■ kapcsolatban, amely kimondja,, hogy az érintett fél hibás teljesítés esetén — választása szerint — a szol­gáltatás, illetve az áru kija­vítását vagy az árnak megfe­lelő leszállítását kérheti. Kis­kereskedelmi \aaásvételnél, minőségi hiba esetén, amikor az árut rövid idő alatt ki le_ hét javítani, a vásárló még­is köteles a javítást, illetve a javított árut elfogadni. Az ilyen áru viszont, már nem egyenrangú a gyári új aru- val. Dr. Antalffy György (Csongrád m.), a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem rektora, felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat tör­vénybe iktatásával — a pol­gári jogalkotásban — nem fe­jeződik be a munka. Rendkí­vül lényeges, hogy a részle­tek kibontását tartalmazó, alacsonyabb szintű jogszabá­lyokban messzemenően jus­sanak érvényre a javaslat alapelvei. Dr. Nezvál Ferenc (Bp.), nyugdíjas miniszter azokat a paragrafusokat emelte ki, amelyek a szocialista gaz­dálkodó szervek hatékonyabb együttműködésével, a szer­ződési fegyelemmel kapcso­latosak. Fontosak a javaslat­ban szereplő szavatossági, jótállási és egyéb felelősségi szabályok is, mert ezek a fo­gyasztók érdekében haté­kony jogi garanciát nyújta­nak a termékek megfelelő minőségére. Tiszai Kálmánná (Fejér m.) az állami gazdaságok AGRO_ KOMPLEX Vállalat hegesz­tője. a törvényjavaslatnak a gazdasági társulással, a gaz­dasági társasággal kapcsola­tos rendelkezéseivel. foglal­kozott. Ez a törvényjavaslat az ország valamennyi állam­polgárát érinti, ezért az abban roglaltab megvaló­sítására és végrehajtására mindenkinek törekednie keik Dr. Németh Pál (Borsod m., 2. vk.), a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének titkára — egyebek között, — a törvény- tervezetnek a vagyoni viszo­nyokkal kapcsolatos szabá­lyairól, funkciójáról szólt. Utalt arra, hogy a Polgári Törvénykönyv ezt a funkció­ját 1968. január 1-től kezdve látja el, s arra a jövőben is képes; alkalmas arra, hogy egy kódextől megkívánt mérték­ben, az általánosítások maga­sabb szintjén, magába foglal­ja a népgazdaság jogviszo­nyait is. A továbbiakban a jogi sze­mélyek jogképességével fog­lalkozva kifejtette azt a Vé­leményét, hogy ha a jogi sze­mélyek, működési körükbe tartozó feladataikkal csupán gazdasági lehetőségeiknek Maróthy László Prágákat. A csehszlovák fiatalok egyJ séges tömegszervezete, a szocialista ifjúsági szövetség (SZISZ) csütörtökön Prágá­ban, a Fucik-park kongresz- szusi palotájában megkezdte négy napig tartó, országos kongresszusát. A tanácskozá­son a szövetség 1 millió 360 ezer tagjának és a SZISZ- hez tartozó úttörőszervezet I millió 270 ezer tagjának kép­viseletében, csaknem 1100 küldött vitatja meg az ifjú­sági mozgalom időszerű kér­déséit, és választja meg ix SZISZ új, országos vezető testületéit. A kongresszus tiúsze 1 nökségében foglalt he­lyet Gustav Húsúk, a CSKP KH- főtitkára, köztársasági ela nők, Lubómir' Strouga! mi-* niszterelnök, valamint , 4 csehszlovák, politikai es tár­sadalmi élet számos más ve­zető személyisége. Ott voltak a kongresszuson részt vevő 77 külföldi delegáció vezetői is, közöttük dr. ' Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Zászlófelvonás a Gellérthegyen Csütörtök reggel, a fegyve­res erők napja tiszteletére, a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél, katonai tiszte­letadással felvonták a ma­gyar nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. (Folytatás a 3. oldalon) Akár esik; akár fúj Két gyöngyösi szocialista brigád versenyfelhívása A kissé furcsának tetsző címet komolyan kell venni. Ha nem is pontosan ezekkel a szavakkal, de lényegileg er­ről az oldalról nézve mondták ki a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság Vörös Csillag és Nemecz József brigádjá­nak a tagjai, hogy ők október 25-ig elvetik a búzát. Nem it> csekély területen, hanem 620 hektáron, és nem is akármi­lyen minőségű munkával, hanem — szavaik szerint a szakmai kívánalmaknak megfelelően. Csak úgy „mellesleg” azt is megjegyezte a két brigád, hogy szerintük a tervezett átlagtermés hektáronkénti 45 má­zsája megfelelő agrotechnikai fegyelem esetén túlszárnyal­ható. Tehát rajtuk ez sem múlik, mert azt a bizonyos agro­technikai pontosságot ők biztosítják a vetésnél. —Egyben felhívjuk a szomszédos, hasonló természeti viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek szocia­lista brigádjait, hogy csatlakozzanak a vállalásunkhoz. In­duljon közöttünk nemes versengés a rendkívül fontos gaz­dasági és társadalmi ügy érdekében. Mármint az október 25-i határidő és az igényes, kifo­gástalan minőségű munka biztosítására. Ezt a célt szolgáljuk mi is azzal, hogy a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság Vörös Csillag és Nemecz József szocialista brigádjainak versenyfelhívását közreadjuk, és a versenynek nyilvánosságot biztosítunk kezdetben is. a végén is, az eredmények összevetésével. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom