Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
O.IÜ <A Csodagyerekből — nagy zeneművész Dohnányi Ernő centenáriuma Nagyszabású jubileumi ünnepre készül a magyar- zenei elet. Július 27-én lesz száz esztendeje, hogy megszületett Dohnányi Ernő, a világhírű zongoraművész, zeneszerző, karmester és pedagógus. Emlékére őszi kiállítást készítenek elő a Nemzeti Múzeum dísztermében, ahol bemutatják Dohnányi művészetének tárgyi dokumentumait. Az évforduló alkalmából felelevenítjük életpályáját. Megkíséreljük összefoglalni a széles munkaterületet, amelyet a zenei életben 1960. február 9-ig (haláláig) idehaza és külföldön betöltött. A tanár fia Dohnányi Ernő Pozsonyban született, gimnáziumi tanár fiaként. „A zenélés Pozsonyban akkortájt — írja Ujfalussy József — nemcsak az ünnepnapokat emelte ki, hanem a hétköznapokat is végigkísérte.” Dohnányi Frigyes hamar felfedezte fia tehetségét. Átsegítette a zongorázás kezdeti nehézségein: ő maga irányította, oktatta. Hatéves korában zongorázni tanította és megismertette a zene alapelemeivel. Dohnányi professzor jeles — gordonka- művész volt. Bécs közelsége révén az ottani mesterek muzsikája hagyott nyomot a zenélő Pozsonyban: Mozart, Brahms művészete. (Bécsben voltak a „Brahms-tábor” hívei.) Förster Károly pozsonyi orgonista is ilyen szellemben tanította tovább a fiatal művészt, akinek első nyilvános fellépése a középiskolában zajlott le. Első szerzeményével 15 éves korában került a közönség elé. Bartók is azt vallotta később: „Brahms és a nálam négy évvel idősebb Dohnányi hatottak rám akkor a legerősebben". A Zeueakadémián 1894-ben Budapestre jött tanulni. Mestere Thomán István volt a zongorázásban, Koessler János a zeneszerzésben, mint Bartóknak is. Dohnányi hamarosan elnyerte a Liszt Ferenc díjat. Sokat komponált és Zrínyi-nyitányával millenniumi királydijat nyert. Egyik kompozícióját Brahms is megcsodálta és ajánlására Bécsben is előadták. Egy évvel a század- forduló előtt kezdte meg zongoraművészi pályafutását az ifjú Dohnányi. Londonban két hónap alatt harminckét- szer zongorázott, úgy, mint a legnagyobb virtuózok. Hírneve gyorsan terjedt. A következő évben már az Egyesült Államokban turnézott. Bravúros koncertsorozata egészen 1905-ig tartott, akkor a berlini Zeneakadémia tanára lett és egy évtizeden át oktatta az új zongoraművész nemzedéket. Az első világháború alatt Mibalovich Ödönnek, a budapesti Zene- akadémia igazgatójának felkérésére Budapestre jött és itt elfoglalta az őt megillető helyet Zeneakadémiánkon. 1919... A Tanácsköztársaság idején, Mihalovich nyugalomba vonulása után, Dohnányi Ernő lett a Zeneakadémia igazgatója. majd állását — a Tanácsköztársaság leverésekor — átengedte Hubay Jenőnek. Egy időre megvált az intézettől. Csak 1928-ban, az időközben Zeneművészeti Főiskolává alakult Zeneakadémiára hívták ismét vissza. De még 1919-ben az Operaház zenekarából álló Filharmóniai Társaság elnök karnagyává választotta. A tőzeneigazgaió Evekig élt ezután külföldön, mint karmester és professzor. Amikor aztán hazaDohnányi korabeli, fiatalkori fotója (Kristóf Károly (gyűjteményéből) tért, kitüntetésekkel halmozták el. A Zeneművészeti Főiskola főigazgatói székében az új magyar muzsikus nemzedék legfőbb irányításával nehéz pedagógiai feladatokat oldott meg, de remek gárdát nevelt. Ugyanakkor ő lett a Magyar Rádió főzeneigazgatója is, szellemileg irányította a zenei műsort. Így volt ez a második világháború végéig. 1945-ben előbb Ausztriába, majd Amerikába emigrált. Argentínában telepedett le. 1949-ben az Egye- sült Államokba költözött át, mint a tallahassee-i Flori- da-egyetem tanára. Idős korban is lankadatlan erővel dolgozott, sokat komponált és ott írta meg II. szimfóniáját, II. hegedűversenyét es Amerikai rapszódiáját. Az életmű Gazdag és színes opuszok egész serege jelzi Dohnányi Ernő művészetét. Ezek közül a legismertebbek a R uráli a Hungarica, az Ünnepi nyitány, a Szegedi Templomszentelő Mise. a Szimfonikus percek című zenekari műve. Szívesen dolgozott színpadra, vagy megengedte, hogy szerzeményeit színpadra alkalmazzák. Ilyen volt a Magyar Televízióban is megörökített A tenor című vígoperája, a Szent fáklya című balett, amelynek szövegét Dohnányi- né Galafrés Elza táncművésznő és koreográfusnő írta, vagy A vajda tornya című opera. Legszebb balettje a Pierette fátyola. Európa sok színpadát bejárta. De az életmű nemcsak a kompozícióiban és az általa dirigált sok-sok hangversenyben teljesül ki, hanem tanítványaiban, akik között ma olyan nagy művészeket tisztelünk, mint Fischer Annié. Egyébként ami a Tanácsköztársaság idején történteket illeti Dohnányival kapcsolatban, őt még Károlyi Mihály nevezte ki igazgatónak a Zene- akadémián, de a nyáron és az 1919/20-as év elején külföldön turnézott. Októberben jött haza. s akkor vette tudomásul, hogy „szabadságolták”. Dohnányi szabadságolásának hírére 14 tanár sztrájkolni kezdett a Zene- akadémián ... Az új igazgató, Hubay, számított Dohnányi segítségére, de a művész feltételt szabott: ne essék a sztrájkolás után tanártársainak bántódása. Ezt a feltételt nem teljesítették! Még Kodály Zoltán ellen is vizsgálatot indítottak „a kommün alatti magatartás” címén. Ezért nem vállalt Dohnányi állást Pesten, hanem hosszú évekre ismét külföldre szerződött. A tervezett Dohnányi-etn- lékklállftáson ennek az eseménynek a dokumentumai is láthatók lesznek majd. Kristóf Károly 4 rovarok és a kipufogógáz Az egyre nagyobb méreteket öltő gépkocsiforgalom es az élővilág kapcsolatát az utóbbi években sokféle szemszögből vizsgálták már. Azonban kevés adatunk van arról, hogyan befolyásolja a közutak' gépkocsiforgalma az út menti élővilág közül a rovarok viselkedését. Legújabban két amerikai rovartannal foglalkozó tudós éveken át végzett vizsgálatokkal egy rejtélyes közúti jelenségre keresett magyarázatot. Florida autóútjain minden évben március—június között milliószámra lepik el a levegőt egy légyfaj rajai. Ezek ilyenkor heves nászra kelnek, mintha szerelmi őrületbe estek volna. Talán ezért is kapta a faj a szó szerinti „.szerelem poloskája” nevet. (A faj tudományos neve: Plecia neare.) A rajzó legyek sok kellemetlenséget okoznak, a nyitott ablak mellett utazók szemébG hullanak, ellepik a szélvédő üvegeket, eltömítik a gépko. esik hűtőberendezését. Bach egyetlen utazása VAN EGY életrajzi adata Johann Sebastian Bachról szóló írásokban, melyet minden történetíró szűkszavú tárgyilagossággal említ Mint egyszerű tényt. Soha nem értettem meg, miért nem szentelnek külön fejezetet ennek az egyetlen utazásnak? Miért tartják olyan természetesnek, hogy így történt? Vagy, ha ez valóban olyan magától értetődő — miért olyan zaklató a felismerés: ugyan ki tenné meg ugyanezt ma? Az életrajzi adat közismert: Bach alig húsz esztendősen, Arnstadt város kinevezett orgonistájaként, kinek „elképesztő mesterségbeli tudása” előtt már akkor tisztelettel meghajoltak a város polgárai, négy hét szabadságot kért, hogy elmenjen Lü- beckbe és meghallgassa a kor hírneves, idős orgonistáját, a svéd Dietrich Buxtehudét. Mert úgy érezte, ő az, akitől még feltétlenül tanulnia kell. 1705. október elsején indult útnak. Gyalog a 450 kilométerre levő városba. Nem várta gazdag mecénások támogatását. nem riasztotta yisz- sza az esetleges éhezés, az utazás gyötrelme. Noha körülötte már egyhangú volt a vélemény: a fiatal Bach mindent tud, amit az orgonáról tudni lehet, ő maga egy percig 6em hitte ezt. Néhány napra hivatalos kiküldetésben Lipcsébe utaztam, többed magammal. Nem kaptunk sem repülőjegyet, sem hálókocsijegyet, másod- osztályon utaztunk másfél napot. Fel voltunk háborodva. Fáradtan, dühösen érkeztünk meg egy idegen városba. ahová tanulni, élményt gyűjteni küldtek. A Tamás-templomba, Bach templomába már igencsak szégyenkezve zarándokoltam. No, nem gyalog, mint annak idején a zeneszerző, nem is több száz kilométert, mindössze néhányat, azt is villamossal. De a szégyenkezés őszinte volt. Miért változtunk meg ennyire? Miért tiltakozunk a legkisebb áldozatvállalás ellen ? Bennünk lenne a hiba? Vagy csak a hangsúlyok tolódták el életünk rendjében? Gyorsan szeretnénk elérni, megkapni mindent? És készen is. elvégre megszenvedett előttünk, értünk már annyi más? KORA DÉLELŐTT volt, turistacsoport érkezett a Tamás-templomba. Meghallgatták a rövid ismertetést: 1723- tól haláláig, 1750-ig Lipcsében élt és dolgozott Johann Sebastian Bach, a Tamástemplom kántoraként. Tanított a templom híres kórusiskolájában, ahol minden negyedik héten felügyelői minőségben is kellett szolgálnia. Hajnaltól estig fegyelmet tartani, majd lefekvés után a világítást eloltani. Ö viselte a felelősséget a város templomainak zenei műsoraiért Az oltár előtt. Bach kőpadló alá süllyesztett örök nyughelyén egy szál élő virág. Senki nincs rajtam kívül most a templomban. Halkan megkérdem hát: Megérte? Megérte a gyalogút Lü- beckbe, meghallgatni az öreg orgonista játékát? — Ö, a választ jól tudom, csak hallani szeretném mégis. Mert, ha ö maga nem hitte volna, hogy megéri — hogyan viselte volna el muzsikája értetlensége mellett a személye ellen is irányuló támadásokat, melyek tízéves lipcsei munkálkodása után ilyen levél megírására késztették II. Friedrich August választófejedelemhez? Az uralkodónak küldött levélhez Bach a ma h-moll misének nevezett csodálatos zeneművet mellékelte: „Legkegyelmesebb, főmagasságú Választófejedelem. A legmélyebb hódolattal nyújtom át Felségednek a zene terén elért ügyességemnek e jelentéktelen példáját, azzal a legalázatosabb kérelemmel, hogy Felséged ne csak azt tekintse, vajon mint kompozíciót milyen megítélés illetné meg érdemei szerint ezt a művet, hanem fogadja azt a jól ismert irgalmasságával és kegyeskedjék engem oly hathatós pártfogásába venni. Néhány éve gyakorlom Lipcse két fő templomában a zene direktóriumát, s ebben az állásban nem csupán különféle sértéseket kellett elszenvednem, amelyekre nem szolgáltam rá. hanem még azt is. hogy csökkentsék a nekem járó akoidenciát; .Ilyen bosszúságok feltehetően nem ismétlődhetnének meg, ha Felséged méltóztatna engem felvenni udvari zenekarába, s az illetékes helyet utasítaná ilyen értelmű rendelkezés kiadására. Felséged kegyes válasza az én legalázatosabb kérelmemre örökre adósává tesz majd, és a legnagyobb mértékű kötelességtudó engedelmességgel, lankadatlan szorgalommal készen állok arra. hogy teljesítsem Felséged parancsait egyházi vagy orkesztrális zene komponálására vonatkozóan, minden erőmet Felséged szolgálatának szentelve.” A SZELÍD válasz ott van a lábam előtt. Az egy szál élő virág. A naponta odaíek- tetett egy szál élő virág. Amit hálával helyez oda mindig valaki, aki száz év távolából is, meghallja az üzenetet: érdemes volt. Érdemes volt elzarándokolni Lübeckbe. Érdemes megtalálni mindenkinek a maga Buxtehudeját, azt az eszményképet, akiért minden nehézségre vállalkozik. Mert lám, ki emlékszik a haragos lipcsei városatyákra, akik annyi keserűséget okoztak Bachnak? László Ilona Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy ember — egy bizonyos vállalat igazgatója (itt a megnevezésnek semmi jelentősége nincs), aki kifogástalan kapcsolatban állt beosztottjaival. Megértő, kedves, és ezen felül még igazságos is volt. És persze szelíd, rokonszenves. Soha senkire nem kiabált rá, nem szidott senkit és idegességében nem dobált el cigaretta- csikkeket. Mégis mindezek mellett mindig az ő vállalata teljesítette pontosan a tervet, gyakran határidő előtt. A munka meleg, baráti légkörben folyt, s ez nagyrészt neki volt köszönhető. Az egész intézmény egy csöndes laboratóriumhoz hasonlított. Mégis a központban az értekezleteken állandóan őt gyötörték a kollégái, sőt a felettesei is. — Tulajdonképpen igazad van — mondták folyton. — Semmi hibát nem követsz el. De próbálj meg legalább egyszer rájuk kiabálni. Az még egy dolgozónak sem ártett meg. És olyan sokáig molesztálták szegény igazgatót, amíg az beadta a derekát. — Jól van. Legyen ahogy kívánjátok — gondolta. — Mi bajom származhat belőle? Egyszer kikiabálom magam, aztán minden megy majd mint régen. Teszek egy kísérletet — gondolta magában. A jóságos igazgató által vezetett vállalat egy bizonyos osztályán élt, vagyis inkább dolgozott — pontosabban dolgozott és azért élt egy csodálatos leány. Nemes szívű, tele jó tulajdonságokkal úgyis mint dolgozó, úgyis mint ember. És persze hódolók gyűrűjével körülvéve. Ennek ellenére nem érezte jól magát a lelkes udvarlók társaságában. A sok édes bók, túláradó ér. zelmeskedések után természetes emberi megnyilvánulások után vágyott. 0, ha valaki egyszer úgy igazi férfiasán, nyersen rámkiabálna! Na tessék, kiabálást De ki fog itt kiabálni? Mikor itt mindenki körülötte ... Így hát a lány a bizonyos osztályról elhatározta, hogy aki legelőször rákiabál, az lesz az ő hites férje. Hiábavaló tehát a fiatal imádók versengése. És ekkor, amikor ezt elhatározta, hirtelen élesen megszólalt a telefon. — Az elvtársnőt hivatja az igazgató elvtárs — mondta éles hangon a titkárnő, aki mint minden titkárnő, jól tudta, mire készül az igazgató, és őrülten szerelmes is volt belé az ő jóságáért, persze eredmény nélkül, és közben természete, sen gyűlölte a csodálatosan szép leányt a bizonyos osztályról. A nemes lelkű, szépséges leány a bizonyos osztályról örömteli műmosollyal az arcán, de belülről fásultan (mert akárki mást. de éppen ezt az udvarias igazgatót nem vette számításba) bátran lépett be az igazgatói iroda ajtaján. Aztán óriási kiabálás hallatszott. Egy hónappal később... A Men- delssohn-nászinduló. A meséből kettős tanulságot szűrhetünk le: A házasság ellenzőinek: az igazgatóság és a beosztottak szoros kapcsolata vagy veszélyekkel fenyeget. A házasság pártolóinak: az igazgatóság és a beosztottak közötti ritka találkozás i* végződhet holtig tartó kapcsolattal. (Varga Magdolna fordítása) MAI műsorok: HADIÓ KOSSUTH 8.25: Schumann: Négy ének kettős karra. 8.45: , Üj időknek ú.1 dalaival’'. 9.15: Bartók kamarazenéjéből. 10.05: Zöngészde. 10.22: Zenekari muzsika. 11.40: Ady Endre: Életem nyitott könyve. 12.35: Melódiakoktél. 14.01: Tüzpatak a Garadnán. '14.50: Éneklő Ifjúság. 15.10: Somogyi népdalkórusok; 15.30: Cseh fúvósmuzsika; 15.44: Magyarán szólva; 16.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Amerikai munkásdalok; 16.50: Filmzene. 17.07: Idén már jobban megy? 17.32: Sándor Renée zongorázik; 18.00: A Szabó család: 13.30: Esti magazin; 19.15: Tudósítás az országos öttusa bajnokságról; 19.20: Beethovenés Liszt-művek; 19.50: Rhodesiától Zimbabwéig (dok.- műsor); 20.20: Népzenei magazin; 21.05: Kilátó: 22.20: Dzsesszfelvételekből: 22.50: Meditáció. 23.00: Népi zene; 23.30: Tánczene. PETŐFI 8.33: Szemforgatás nélkül: 8.43: Boccaccio (Operettrészl.); 9.15: Az élő népdal. 9.25: Monológ; 9.33: Derűre is derű: 10.01: Zenés műsor üdülőknek; 11.55: Látószög; 12.00: Népi zene; 12.33: Arcképek a szovjet irodalomból; 12.50: Csajkovszkij: Szextett; 13.25: Szobanövénykedvelőknek; 13.33: Kantáta; 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Harminc perc rock; 18.33: Beszélni nehéz; 18.4S: Népt zene- 19.15: Lapszemle: 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: A rádió dalszínháza. 21.06: Mikrofonközeiben. 21.42: Flotow: Márta (vígopera). Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-íg. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója; Szerkesztő Varsányi Zsuzsa — Az igazságügy fóruma; Az állami ellenőrzés újszerű feladatairól tájékoztat dr. Timár László; 18.00: Észak-magyarországi krónika (A tartalomból: Miskolc városi tanácsának vb-üléséről — A nyugdíj előkészítés helyzetéről tárgyalt a Borsod megyei SZMT — A helyiipari kiállítás szakmai napja — Benépesítik az új baromfitenyésztő telepet — Házy Erzsébet énekel — 18.25: Hírösszefoglaló — Lap- és műsorelőzetes. TEJ 16.25: Kicsit közelebb a fél- hőkhöz (NDK tévéfilm); 18.15: Játék a betűkkel; 18.40: Két győzelem; 19.20: 'Tévétorng; 19.30: Tv-híradó; 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból; 21.30: Csak ülök és mesélek. . . Kb. 22.35: Tv-híradó 2. 2. műsor 20.01: Suppé: A szép Galathea (zenés játék); 20.50: Tv-hira- dó 2. 21.10: Sakk-matt; 21.30: Tehetségek és hódolók (szovjet film). mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor: Kaland a szigeten Verne regénye színes, szinkronizált román—NSZK filmen EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: A piros alma Kísért egy régi arc Színes szovjet film EGRI KERT Este 8 órakor: Nyomozás Osztravában GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor: A villámcsináló Du. háromnegyed 6 és este 8 órakor: Katharina Blum elvesztett tisztessége GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 és esi»e 7 órakor: A jégsziget foglyai I—II. GYÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor: Lázadás a buszon HATVANI VÖRÖS CSILLAG Chaplin revü HATVANI KOSSUTH Árvácska FÜZESABONY Púpos lovacska
