Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
Képregény: héttől hetvenhét éves korig Izgalom, cselekmény, fordulat Képregény. Divatos műfaj, különféle formáival gyakran találkozunk, mert rendszeresen közölnek két-három, vagy több képből összeállított „rajzszalagot”, féloldalt a hazai, de főleg a nyugati napi-, hetilapok, magazinok és azok a különleges kiadványok, amelyek elsősorban ezzel az eszközzel akarják meghódítani az olvasót. Lehet szeretni, vagy megvetni a képregényt,’ de a hatását és szerepét nem ajánlatos lebecsülni. Kedvelőit nehéz életkor szerint csoportosítani, bár több nyugat-európai felmérés szerint elsősorban a fiatalok kedvelik. A képregénynek sok a szigorú kritikusa, sót ellensége. Elsősorban a szülők féltik ettől a műfajtól gyermekeiket. Nem egy szakember, aki foglalkozott e népszerű műfaj kialakulásával és különféle irányzatával, szembeszáll a felnőttek negatív magatartásával. „Nem ajánlom a szülőknek, hogy eltiltsák a fiatalokat a képregénytől” — így vélekedik Klaus Kästner (NSZK) — „ez eppen olyan balszerencsés lenne, mintha a farmernadrág viseléséről akarnák lebeszélni őket. Úgy vélem, hogy a képregény éppen úgy hozzátartozik a mai élethez, mint a mozi, vagy a televízió” A kérdés nyugatnémet szakembere azt feltételezi. hogy napjainkban a gyerekek ugyan azért olvassák a képregény fekete-fehér és színes változatait, mint valaha apjuk Cooper, May és Verne regényeit. Izgalom, cselekmény és fordulat. Végül pedig, a gyerekek számára ez is vonzó, a ' jó elnyeri jutalmát, a rossz viszont megkapja megérdemelt büntetését. Mickey Mousc cs a többiek Foglalkozott a képregény különböző kérdéseivel a francia Pierre Couperie is. ő így foglalja össze véleményét: „Ez a műfaj vizuális kultúránk elválaszthatatlan része. Hatása, befolyása az olvasókra szinte felmérhetetlen. Akárcsak egyetlen sikeres sorozat, főszerepben egy különösen népszerű „hőssel”, amilyen történetesen Walt Disney virgonc kis állata, Mickey Mouse, vagy pedig Elzie Segar örökké spenótot faló csupaizom tengerésze, Popeye volt, nemcsak százezreket, hanem egész földrészeket meghódíthatnak. A filmnek, a televíziónak, a fényképnek gyakorlatilag egyforma a hatása. Lehetőségei csaknem korlátlanok. Óriási elterjedtsége révén melyik más művészi kifejezési forma vetekedhet vele? Tartalmát tekintve egyáltalán nem leegyszerűsített, témái annyira változatosak, a klasszikus regénytől, eposzoktól kezdve, a mai tudományos-fantasztikus művek feldolgozásán ót. egészen a nagy találmányokat bemutató ismeretterjesztő képsorozatokig. Ez á műfaj nyolc évtizedes léte alatt az egész civilizációt feldolgozta. Nem szabad lebecsülni. Vannak olyan művészek, akik tehát millióknak rajzolnak, mégsem méltányolják tevékenységüket. Sokan a képregényeket a legrosszabb kiadványok alapján ítélik meg. Vajon a szépirodalom hogyan állhatna meg a világ szeme előtt, ha értékét nem a remekműveken mérnék?” Aligha kétséges, hogy Pierre Couperie véleménye jó a képregényről. A francia szakértő elsősorban a műfajt dicséri. Itt álljunk meg és időzzünk el egy kicsit. Mi is tulajdonképpen a képregény? Nem könnyű ugyanis meghatározni a műfaját. Egymást követő képek, pontosabban rajzok, szöveggel, amelyet „hurok”-kal kerítenek körül az alkotók — ez a képregény. De két klasszikus amerikai képregény-készítő. Hal Fos- ter, (akinek nevéhez a Vali- an,t Hercege című sorozat fűződik) és Bume Hogarth, (aki Tarzan figuráját elindította világhódító útjára) nem rajzolt „hurkot”, mert úgy vélte, hogy ez rontja a kép szépségét, ezért a szöveget beleépítette a rajzba. Claude Moliterni, francia egyetemi tanár igyekezett a korábbiaknál pontosabb meghatározást adni a műfaj törvényszerűségéről : „Olyan történet a képregény, amelyet kézzel rajzol egy, vagy több művész, (tehát nem azonos a filmjelene- tekből', vagy fényképekből szerkesztett regényekkel), mozdulatlanok a képek, egymással szoros az összefüggésük, egyedi sajátosságuk, hogy a képek szigorú időrendben követik egymást és a színhelyt, a szereplőket, a cselekményt részletesen megjelenítik.” Születési helye: Amerika A képregény az Egyesült Államokból származik. Kezdetleges formai 80, sót 100 évvei ezelőtt jelentek meg a tengerentúli lapokban. Uj- ságkirályok élethalál harcában, amikor minden egyes cent és olvasó számított, az újságregény fegyver volt ebben a küzdelemben. Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst egymást igyekeztek felülmúlni, ki mit ad a közönségnek a várható nagyobb haszon reményében. Amikor a két újságkirály küzdött egymással az olvasók Kegyeiért, a magasabb példányszámért. akkor jelentek meg az első színes képregények. Eleinte főleg humorosak a rajzos sorozatok, azután egymást követték a népmesék, misztikus történetek, kalandregények és a tudományos-fantasztikus művek. Egyre népszerűbbé válnak a különféle sorozatok hősei, így például a Katzentammer Kid, a Tarzan. amely a műfaj eddigi legnagyobb sikerét hozta, majd a Superman, a Popeye, a Mickey Mouse. Időnként a képregény válságba jut. Az Egyesült Államokban gyakran jelentik ki szociológusok, hogy a sorozatok, amelyekben a főszereplők legyőzhe- tetlenek. felelőtlen kalandra, bűnözésre ösztönzik az ifjúságot. Az „iparág” — mert így is nevezhetjük a névtelen rajzolóktól és az „ötlet-emberektől” az újságkirátyig húzódó hosszú láncolatot — minden nagyarányú támadásra rugalmas üzletpolitikával válaszol. Ha kritizálják a szociológusok Tarzan ér Superman íelsőrendű legyőzhetetlenségét, akkor jön helyettük az ártatlan gyerek: Charlie Brown es virgonc kiskuyája: Spnoopy. ők ketten „nemeslelkűek”, így tehát senki sem mondhatja rájuk, hogy álarcos bankrablásra ösztönzik az amerikai fiatalokat. És közben már nenTcsak lapokban, hanem milliós példányszámú albumokban jutnak el az olvasókhoz, óriási hasznot hozva a kiadóknak. A tartalom határozza meg Amerikából átjutott a képregény Európába is, először Nén/.'tországban és Francia- országban terjedt el, majd fokozatosan népszerű lett a kontinens csaknem valamennyi országában. Üzleti vállalkozássá vált a megjelentetése. A laptulajdonosok, a nyomdák gazdái követni akarták, ha szerényebb méretekben is, az amerikai újságkirályok módszereit. Meghódítani az egész közönséget. A franciák a később híres képregény főhős pályafutását ezzel a jelmondattal indították el: — Hétévestől hetvenhét évesig minden fiatalnak! Franciaországban napjainkban is rendkívül népszerű a képregény,, de nemcsak szórakoztatásra használják. Ezt a műfajt az oktatásban, a nevelésben is sikerrel alkalmazzák a szakemberek. Már nem egy francia nyelvkönyv jelent meg olyan rajzokkal és ,.hurok”-ba foglalt szöveggel, mintha csínytevő Mickey egér kalandjai lennének a kötetben. Ez a műfaj olyan, mint a többi. Lehet benne giccs, de klasszikus alkotás is. A tartalom határozza meg tehát, mit ér a képregény. Molnár Károly HeCiANi Kráterek a Phoboson A Mars vizsgálata közben jutott idő arra is, hogy a Viking keringő egysége jó minőségű felvételeket készít, sen a Mars egyik parányi holdjáról, a Phobosról. (A Szabálytalan alakú Phobos különböző irányokban mért átmérője 20 és 28 km között van — a másik hold a Dei- mos, csak félakkora.) Az, hogy a Phobos felületét kráterek borítják, már a Mari. ner_9 gyengébb felvételein is látszott; a mostani részletgazdagabb felvétel azonban olyan vonásokat tár fel, mely alapján nagyon valószínű, hogy a Phobos egy eredetileg jóval nagyobb égitest töredé.. ke. A Phoboson ugyanis krá_. terláncokat találtak, hason lókat azokhoz, melyeket i Holdon, vagy a Merkuror láthatunk. Ezek eredetének egyik szokásos magyarázata, hogy egy nagy tömegű test becsapódásaikor sok törmelék repül fel, ezek vissza, hullnak az égitestekre, s azon kráterláncot ütnek. Visszaesni persze csak akkor fognak, ha sebességük nem haladja meg a szökési sebességet; s ez. a Phobos esetében, most csak 14 m másodpercenként — alig több, mint egy rövidtávfutóé. Lehetetlennek kell tartanunk, hogy a Phobos gravitációs te. rében kráterláncok keletkezzenek — ezek csak akkor jö. hettek létre, amikor az még egy nagyobb égitest része volt. Ez az elképzelés, önmagában nem új; a Phobos és Deimos pályáját vizsgál, va úgy találták, hogy ezek nem lehetnek a Mars által -■gyenként befogott aszteroi. dók, hanem valószínűleg a Mars egy eredeti nagyobb kísérőjének töredékei. Lakógyűlésen vettünk részt, melynek témája a lift volt. A lift önműködő, nem kell hozzá kulcs, bárki szabadon használhatja, különösebb fór. maságok nélkül. Csupán jegyet kell venni a liftfelelősnél. aki a földszinten kis asztalkánál ül. A felsőbb emeletről lefelé utazók a ki. szállás után veszik meg a jegyet. A jegyek olcsók, a kiA tengerek titkai nyomában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Tinro—2 a neve apnak a szovjet gyártmányú búvárkészüléknek, amellyel nagy vízmélységbe is le lehet merülni, hogy ott huzamosabb ideig tartó megfigyeléseket végezzenek. A batisz. káfban két személy számára van hely. A parancsnok irányítja a kutatókészüléket, amely — akkumulátorok áramával meghajtott hajócsa. varjai segítségével — köny- nyen változtathatja helyzetét vízszintes vagy függőleges irányban. A második he. lyet a kutató tudós — hal. szakértő, biológus, hidrológus, geológus stb. — foglalhatja el. A búvárhajó kilenc figyelő, ablakán keresztül jó áttekintés nyílik a tenger alatti világra. A batiszkáf erős külső fényszórói lehetővé teszik, hogy a beépített filmfelvevő és fényképező berendezésekkel kiváló minőségű tenger alatti felvételek legyenek készíthetők. A készüléket a vízminta összetételének gyors elemzésére szolgáló külső műszerrel is ellátták. A búvár. sebb havi jövedelemmel ren. delkezöket sem terhelik túlságosan. Különben is a ház lakói havi bérletet használnak. Csak át kell adni a bérletet a liftkezelőnek, az kilyukasztja és kész. A lakók látogatói jelentéktelen összeget fizetnek, majd beírják magukat a „lift-menetrendbe”. Á postás díjtalanul használhatja a liftet, természetesen csakis indokolt esetben: vagyis, ha táviratot, ajánlott levelet visz valakinek. A gyűlés a lakóbizottság társalgójában volt, melynek falát színes felirat díszítette: „Tiszteld a liftes munkáját!” A lakók csodálkozására az első felszólaló Kaszon lakó. társ volt, ki foglalkozására nézve költő. — \Nem kell ide semmiféle liftjegy! — mondta Kaszon, — Mi a fenének vesszük eze. két a jegyeket!? Egyik házban sem kell jegyet venni a liftre. Minek ez a bürokrácia? Hirtelen csend támadt a teremben. A költő javaslata olyan íreeglepetést keltett, hogy az készülékben ülők hidroloká. torok segítségével pontosan meghatározhatják mindenkori tartózkodási helyüket és állandó rádiókapcsolatot tarthatnak az anyahajóval. Vészhelyzetben egy különleges berendezés . gyorsan a felszínre juttatja a bajba jutott kutatókat. A készülékben helyet foglalók tíz óra hosszat tartózkodhatnak a víz alatt. A batiszkáf belsejében — a külső víztömeg hőmérsékletétől függően — klímaberendezés melegíti vagy hűti a levegőt. A Tinro—2-n végzett munkához nincs szükség különleges fizikai felkészülésre, bármely egészséges ember leszállhat a mélybe. A Tinro—2 a Szovjetunió halászati minisztériumának megrendelésére készült, elsősorban a halrajok mozgásának megfigyelésére, a kü. lönböző halfajok viselkedésének tanulmányozására, a tengerek biológiai tartalékainak felmérésére, a haltenyésztés és a halászat számos problémájának megoldására. már majdnem a megdöbbenésbe csapott át. — Hogy jegy nélkül használjuk a liftet? — kérdezte rémülten a kultúrfelelös Ple. mién. — Ügy van — felelte a költő Kaszon keményen. — Használni fogjuk a liftet jegy nélkül. Valaki felzokogott a te. remben. — Nem kell semmiféle jegy! — kiabálta hisztérikusan Pataszonska lakótársnő. — Nem érzik, hogy ez az egész jegyvétel milyen abszurd? — Haszonnak igazg van — kiabáltak a teremben. — Őrültség az egész! Néhányon szólóban, mások kórusban szólaltak fel, de mindenkinek egyezett a véleménye a liftüggyel kapcsolatban. Győzött a józan ész (ezt illik örömmel feljegyezni), a lakógyűlés befejeződött. Továbbra is jegyváltás ellenében utazunk a lifttel, mert nem tudunk mit csinálni a liftkezelővel. Varga Magdolna fordítása r üt műsorok: RADIO KOSSUTH 8.35 Kodály: Székely fonó 10.05 Majd a nyáron. . . 10.35 Zenekari muzsika 11.40 Ady Endre: Életem nyitott könyve 12.35 Melódia koktél 14.10 Az élő népdal 14.20 Ezeregy délután. .. 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Debussy: Képek zenekarra 15.44 Magyarán szólva 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Mozart: Don Juan 17.07 Bukaresttől Konstanzáig 17.32 Beethoven: F-dúr szonáta 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Színes népi muzsika 20.07 Megszólal a csend világ 20.37 Szervánszk.v Endrére emlékezünk 21.27 A magyar felvilágosodás irodalmának hetei 22.20 Banchieri: Az öregkor bohóságai 22.50 Meditáció 23.00 Orosz szerzők kamara- muzsikájából PETŐFI 8.20 Kína — Mao után 8.33 Slágermúzeum 9.15 Tavak, partok, üdülők 9.25 Monológ 9.33 A magyar felvilágosodás irodalmának hetei 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.55 Látószög 12.00 Nóták 12.33 Arcképek az orosz irodalomból 12.50 Hangszerszólók 13.25 Állatbarátoknak 13.33 Mai dalok 11.00 Kettőtől hatig. . . 18.00 Harminc perc rock 18.33 Beszélni nehéz 18.45 Sanzonok 19.16 A zaj és a rezgés réme 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Más muzsika kell 21.14 A Párizsi Fúvósegyüttes játszik 21.26 A Fruska (Operett két részben) 23.24 Nóták Szolnoki rádió 17.00 Hírek — Pár perc dzsessz — ön meós? ön- meós vagyok! (Trömböczky Péter jegyzete — Szimfonikus zene — Nők negyedórája — Filmzene 18.00 Alföldi krónika — Beat- parádé — Hírösszefoglaló — Lap- és műsorelőzetes Miskolci rádió 17.00 Hírek — Fiatalok zenés találkozója 18.00 Észak-magyarországi krónika — A Miskolci Szimfonikus Zenekar játszik 18.25 Hírösszefoglaló — Lap- és müsorelőzetes TQI MAGYARl 16.40 Régi dalok új feldolgozásban 17.30 Játék a betűkkel 17.55 Megérett a búzakalász 18.30 A hetvenes évek Amerikája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 21.45 Ipiapacs 22.15 Tv-híradó 22.25 Sakk-matt 2. műsor 20.01 Nyári színházi esték Schiller: Don Carlos 21.15 Tv-híradó 2. moz i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4 és este 7 órakor: Felragyog tiszta szép fényi csillag I—II. Kétrészes, színes, szinkroni zált szovjet film EGRIBRÓDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4. fél 6 cs fél 8 órakor: Egészséges házasélet Spanyol film EGRI KERT Este 8 órakor: Inkák kincse GYÖNGYÖSI PUSKIN Hotel Pacific GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Váltságdíj egy halottért GYÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor: Gyémánt lady HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 4 órakor: Dundiorr és társai Du. fél 6 órakor: Sivatagban, őserdőben T »T HATVANI KOSSUTH A csizmás kandúr FÜZESABONY Zorro
