Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
Állami gazdaságok az ötéves tervben ÜL Gabonatermelésük: jeles Szarvasmarha, sertés, gabona — említette Klenczner András vezérigazgató. A két állatfaj helyzetképének vázlatos áttekintése után lássuk a harmadik terméket, helyesebben termékcsoportot. Nos, az állami gazdaságok idevágó hozamai lényegében az általánoshoz igazodó növekedést mutatnak — éppen csak magasabb szinten! Hiszen a legfontosabb növény, a búza rekordtermésű volt 1976- ban mind országosan, mind az állami gazdaságokban, de az előbbi 38,5 mázsa, az utóbbi 42,5 mázsa átlagot mutatott. Hasonló vagy —a kukorica esetében — még nagyobb különbségeket tudnánk fölmutatni más növényeket vizsgálva, ám e röpke szemrevétel | legföljebb búzaügyben nyújt módot az eredmények és tennivalók számbavételére. Túl az ötven mázsán Mert Petries Pál, az ÄGK főosztályvezetője egyáltalán nincs megelégedve, ' inkább hajlamos a kritikus észrevételekre. — A 134 állami gazdaság közül 125 foglalkozik búza- termesztéssel — mondja. — De igen nagyok köztük is a különbségek, így mindössze 16 olyan gazdaság akad, amely túlszárnyalta a bűvös ötvenmázsás hektáronkénti hozamot. Ennek magyarázatát főleg a technológiai fegyelem hiányosságaiban látom, ami tűnődésre késztet, egyszermind újabb erőfeszítésekre ösztönöz. Kiváltképp, ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy 41 olyan állami gazdaságunk van, amely már 60 mázsa fölötti táblaátlagokat is produkált. Az ötödik ötéves terv azt irányozza elő. hogy a szocialista nagygazdaságok 1980-ra átlagosan 44 mázsa búzát arassanak le. ezen belül az állami szektor előnye növekedjék: 46 mázsás átlagtermést terveztek számukra elérni. — Mind a hazai, mind a nemzetközi tapasztalatok arra intenék — folytatja a főosztályvezető —, hogy e magas termésátlag biztonságos elérése a különféle tényezők együttes, hatékony kiaknázása és alkalmazása esetében lehetséges. Fő tennivalónk most az, hog/ gazdaságosan termesszük meg a többletet. Elgondolkodtató rekordtermés Végigfutunk a tavalyi, eddigi legjobb esztendőn. Az 1975 őszén emlékezetesen kedvezőtlen időjárás késleltette a búzavetést, tehát rossz volt a rajt, mert a kelés elhúzódott még a megfelelő időpontban elvetett növényeknél is. Az állomány gyengén fejlett állapotban telelt át, sőt sok helyütt reménytelen képet nyújtott. Ezt csak tetézve, hogy az enyhe tél végén erősebb fagyok mutatkoztak, de számottevő kiritkulás nem keletkezett. Az állami gazdaságokban elvetett 183 ezer hektárból így több mint 178 ezer hektárról arathatták le a minden korábbit felülmúló termést. A néhány kedvezőtlen tényező ellenére is létrejött rekord elgondolkoztatta a szakembereket. Főleg az volt a nagy meglepetés, hogy a csekély májusi—júniusi csapadék ellenére történt így, vagyis kínálkozik a következtetés: a búza vízgazdálkodásában — kevés kivétellel >— a május végéig lehullott csapadék dönti el a termést. Erről tanúskodik a Debreceni Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszékének tanulmánya is. Eszerint a talajok vízellátottsága 1970 óta évről évre csökkent, majd 1975-től újabb feltöltődési folyamat kezdődött, s így az 1976. év elejének kedvező vízháztartásával indokolható a búzarekord. Az érés körüli időszakban éppenséggel kedvező tényező volt a csapadékhiány, nem jelentkeztek a szokásos betegségek, s így a növényzet az érés utolsó fázisában egészséges volt. Játék a számokkal Az aratás kezdetén volt alkalmam beszélgetni a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetében dr. Bállá László tudományos főmunkatárssal, aki az itt kinemesített új búzafajtákról tájékoztatott. Ekkor mondta el, hogy mekkora károkat okoztak búzáinkban a különféle betegségek a korábbi években. A lisztharmat például 10—15 százalékos veszteséggel jár, s csupán 1975-ben 5—6 mázsára volt becsülhető hek- táranként a lisztharmat és más betegségek okozta kár. A kutató eljátszadozott a számokkal: 1 százaléknyi termésapadás miatt 120 millió forint bevételtől esnek el a gazdaságok, vagyis 10 százalék, már 1,2 milliárd forinttal csökkenti eredményeiket. Természetesen, hiába marad el a betegség, ha nem szakszerű például a tápanyagellátás. Petries Pál megítélése szerint ennek javulása is hozzájárult a rekordhozamokhoz, amiként a gyors betakarítás nemkülönben. A növekvő techni. kai bázis szerencsésen párosult az akkor kedvező időjárással. Az állami gazdaságok betakarító gépparkja napi 18 ezer hektár kalászos learatására elegendő. Az úgynevezett kombájnnapok száma már alig 10—12, de az évjárat figyelembevételével is legföl. jebb 15—16 munkanap. A főosztályvezető még sok hiányosságot lát az aratás meg szervezésében, mint ahogy fokozni kell az agrotechnikai fegyelmet is. hogy csökkenjenek a különbségek a búzatermesztő állami gazdaságok között. Keresztényi Nándor (Vége) Gépkocsivizsgáló műszerek A Csepel Művek híradástechnikai gyárában gépkocsiápolási' és diagnosztikai berendezéseket — oszcilloszkópos motorvizsgálókat és hordozható műszertáskákat — készítenek. Termékeik 40 százalékát szocialista országokba exportálják. Képünkön: szerelik az oszcilloszkópos diagnosztikai berendezést. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Nagyon kellett az eső Az elmúlt napokban szinte a megye minden részén esett kisebb-nagyobb csapadék. igaz elég szeszélyes eloszlásban. Verpelét és Pély környékén 60—70 millimétert mutattak a csapadékmérők a múlt hét végén és ez meg is látszik a zöldség-, gyümölcs- és kukoricatáblákon. Sajnos, ez azzal is járt, hogy a kalászosok itt-ott megdőltek. Pélyen az őszi árpa aratásával várnak még néhány napot, hátha egy újabb eső révén még gyarapodnak, híznak a szemek. Kevesebb égi áldás jutott Andornaktályának. ahol csak arra volt elegendő, hogy felfrissítse a növényeket, viszont a talaj nedvességtartalékait nem tudta számottevően megnövelni. így csak néhány napig nyugodtak a növénytermesztők. A Tisza mentén azonban már kifejezetten szárazságról beszélnek a szakemberek. A széles, nyitott területeken olyan rapszódikus a csapadékeloszlás, hogy van, ahol 50— 60 méteren belül 40—50 milliméter különbség is tapasztalható. Ami pedig hullott, az nem egy esetben olyan hevesen, hogy még károkat is okozott. Az aratást nem zavarta az időjárás. Azokban a gazdaságokban, ' ahol megkezdték a betakarítást — Hevesen, Átányban. a Tama vidékér» — csak néhány órás pihenőre kényszerültek a gépek, s az eső elálltával ismét be- állhattak a félbe hagyott rendekbe. Négyszázhatvan hektáron Heves megyei szakemberek segítik a hajdúsági szőlőtelepítéseket Nagy jelentőségű szőlőte- lepífési program végrehajtásán munkálkodnak a Haj- dú-Bihar megyei közös gazdaságok. A tervek szerint Akiken a bányató segít Bevetésre kész a hatvani Lenin Termelőszövetkezet gépparkja, fejlődik az öntözőrendszer Ahogyan egyebütt, úgy a hatvani határban is többfelé lehangoló látvány fogadja az embert. A szárazságot nehezen viseli a növényzet, frissen zöld táblák csak ott tekintenek vissza ránk, ahol sikerült megoldani az öntözést. — Legtöbbet a zöldborsón veszítünk a szörnyű csapadékhiány miatt, legalább ötven százalékkal csökken a tervezett bevétel — jegyzi meg kalauzunk, Szűrszabó Gusztáv, a Lenin Termelőszövetkezet elnöke. — Száznyolcvan hektárt ' vetettünk magfogásra, s a búza aratása idején akartuk levágni, de a hőség xígy megnyomta az egész területet, högy a jövő Héten joghatunk hozzá. Négyszáz hektárnyi búzánkban a jégverés okozott kárt annak ideién. Ez a horti, csányi határrészen van. s mivel a jégütötte kalász és szár gvorsabban beszárad, a hónap utolsó barijaiban itt a búzát szintén be k«ll takarítanunk. Munkára kész oépek Az egymásra torlódó munkálatokat csak jól felkészített géppark tudja hatékonyan, zökkenőmentesen elvégezni. — A közelmúlt napokban, hetekben nagyon ráhajtott a gépműhely, az emberek szinte éjjel-nappal javították, szerelték a különböző masinákat — mondja érdeklődésünkre Tóth János mérnök. — Azt hiszem, most már egyenesben is vagyunk, olyannyira pedig, hogy június 27-ére kitűztük a gépszemlét. Akkor „vizsgázik” az egész gépállomány, amit a nyári csatába bevetünk. Műhelyeink, szerelő- és javítóbrigádjaink erre a napra tizenöt kombájnt. tizenegy teherautót, tíz MTZ-traktort, négy Dut- rát és egy üzemanyagszállító kocsit készítenek fel. Mondom, a nagyján túl vagyunk, s érzésem szerint a begyűjtés indulását hibátlan géppark várja. Amitől egy kicsit félek: az alkatrészhiány. Most azért drukkolunk majd, hogy olyan műszerek, gépelemek ne mondják be az unalmast, amit nem tudunk időben pótolni. S természetesen éjjel-nappal talpon lesz az a „repülőbrigádunk”, amelyik kint a helyszínen javít, illetve végzi a karbantartást. Már gyümölcsözik Két esztendeje komoly beruházásról döntött a szövetkezet vezetősége. Tizenkétmillió forintot irányzott elő a Csányi út menti sóderbánya tavának vizére épülő öntözőrendszerre. A munkálatok tavaly meg is kezdődtek, s az első lépcsőben az öntözőtelep már most hasznosítható. már most meghozza gyümölcsét. — Ami árbevételi kiesésünk például vetőmagborsónál jelentkezik, meg amivel a kenyérgabona gyors be- érése fenyeget bennünket, úgy érzem, behozható az öntözéssel — mondja a helyzetet mérlegelve Pete János főmérnök. — Százhúsz hektárnyi dinnyénk például egyelőre tűrte a csapadékhiányt, de ha vasárnapig nem jön eső, beindítjuk az öntözőtelep szivattyúit. Ugyanígy átvészeli a huzamos szárazságot ötven hektár burgonyánk, amit a városi zöldségellátás javítása érdekében telepítettünk. Biztosra veszem a kétszáz mázsás átlagtermést. De ennek a fele sem lesz meg olyan helyen, ahol nem voltak előrelátók, ahol sajnálták a pénzt az öntözési lehetőségek megteremtésétől. Van majdnem háromszáz hektár cukorrépánk. Százhúszat ebből szintén öntözni tudunk, ami nagyon nagy szó. Visszahozza a többi répaterület jövedelem- csökkenését, biztosítja terveink realitását. Gabonatároló épül Szűrszabó Gusztáv még néhány fontos dologra felhívta a figyelmünket a határszemle kapcsán. — Az aratás, szállítás nem minden. A gyors érés miatt összefutott különböző termékeket fogadni, tárolni is kell. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy rohammunkával gabonatárolót építünk Kerekharaszton. Már fogunk is az alapozáshoz, s egy hónapon belül fent .lesz a pala mindkét csarnok vasszerkezetén. Belesegít társadalmi munkában a KISZ-szervezet, az elemek Dunaújvárosból érkeznek, s mintegy ezernvolcszáz négyzetméter tárolási területet nyerünk júliusra. Hogy miért jó még ez a vállalkozásunk? Mert egymillió forintba sem kerül, s Ugyanakkor kettősen kihasználható. Késő ősztől tavaszig alá- ja férnek a gépsorok is, amelyekből sokszor egyetlen majdnem hárommillió forintba kerül, s eddig szabad ég alatt telelt. Ilyenkor eszembe jut, hogy némely helyen a gazdaság nyolcvanezer forintos személykocsijának fűthető garázst építenek. Hát most hol csinálják jól? Romoljanak a fo- tocellás gépmonstrumok? Menjenek tönkre fele kihasználási idő alatt...? Még egy sakkhúzás Ne feledjük végül a Lenin vezetőinek még egy előrelátó, megfontolt lépését! Költségelemzést végeztek a határszemle végeztével, figyelve a különböző területen mutatkozó jövedelemkiesés pótlására. S azon nyomban döntés született: ahogyan az első kétszáz hektárnyi földterületről lejön a kenyérgabona, azonnal fognak a másodvetéshez, s annak biztonságát, jövedelmezőségét, termékhozamát az öntözés további szervezésével teremtik meg. Már gyűjtik az új öntözőfürthöz szükséges csöveket, ebben a szövetkezet segítségére van a cukorgyár éppen úgy, mint például a lőrinci hőerőmű. S a búzaföld negyedébe uborka, a többibe különböző zöldségfaita kerül. Csak a Lenin mérlegét teszi ez az újabb sakkhúzás biztonságossá? Már ezért lelkesednünk kellene. De ha arra gondolunk, hogy az előrelátás eredményeként Hatvan és környéke zöldségellátása is jobb lesz az ősszel, akkor a családi konyhák és az üzemélelmezés gazdái nevében szintúgy tapsra üthetjük tenyerünket. Moldvay Győző hét termelőszövetkezet 460 hektárnyi területén végzik el a legkorszerűbb módszerekkel a szőlőültetvények telepítését az ötödik ötéves terv időszakának végéig. Minthogy az egri szőlészeti gazdaságnak a Nyírségben, a Nyíregyháza környéki Sóstóhegyen is van ma már telepe, így mód van arra, hogy a nagy kiterjedésű modern szőlőskertek telepítését Heves megyei szakemberek is segítsék. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát szőlészei- borászai a szakmai tanácsadáson túl fejlesztési forrásokkal és különböző járulékos beruházásokkal is támogatják a hajdú-bihari ■ termelőszövetkezeteket a nagyszabású tervek megvalósításában. Öntözővíz a Dunából A Hanság északi része és a Mosoni-hátság az ország egyik legszárazabb vidékei közé tartozik. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság egy nagyszabású — 70 millió forintos — öntözési beruházáson dolgozik. A program során Mosonmagyaróvárnál duzzasztó épül a mosoni Dunán, amelyen keresztül másodpercenként 5,2 köbméter öntözővizet tudnak juttatni a Lébényi- hagyi 10 kilométer hosszú öntöző főcsatornába. Ez a főcsatorna ^azután sok ezer hektár területre juttatja el a dunai öntözővizet. A jövő év tavaszán a beruházást üzembe helyezik. rMűnüimu 1977. június 23., csütörtök k i
