Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

Edzett ifjúságért Az ifjúság testnevelésének és tömegsportjának fejlesztése Mint arról már beszámoltunk, a megyei pártbizottságon sport- aktíva-értekezletet tartottak, ahol Virág Károly, a megyei pártbi­zottság titkára tartott vitaindító előadást. A nagy érdeklődést fel­keltő beszámoló rövidített válto­zatát most közöljük. A PÁRTHATÁROZATOK és állami intézkedések együttesen mindig elősegítet­ték az iskolai testnevelés és sport fejlesztését, az ifjúság testedzéséhez szükséges fel­tételek javulását. Kedvező irányba fordították a szem­léletet is, serkentették az if­júság testnevelését, sportjá­ért felelős szervek tevékeny­ségét. Megyénk oktatási intézmé­nyeiben — az óvodáktól a főiskolákig — csaknem 60 ezer gyermek, illetve fiatal tanul. A testedzés, a testne­velés és a diáksport élénkült. Jobban kihasználják a meg­növekedett óraszámot, és gondosabb a tanórán kívüli úttörő-, illetve diáksportkö­ri foglalkozások szervezése. Ebben növekedett a KISZ szerepe. Lényegesen csökkent a testnevelés alól felmentet­tek száma. A katonai szol­gálatra egészségi okok miatt alkalmatlanok aránya jóval az országos átlag alatt van. A nagyobb állami ráfordí­tás és vállalati, szövetkezeti segítség nyomán javult a sportlétesítmény-ellátottság. Az utóBTTi öt évben kilenc tornaterem, 37 sportudvar, il­letve bitumenes pálya épült, 24 művelődési házat tettek atkalmassá testnevelésre és sportolásra. Az ifjúság iskolán kívüli rétegeinek a sport- és a tö­megszervezetek, a különbö­ző szövetkezeti szervek (KI- SZÖV, MÉSZÖV) nyújtanak szervezett és versenyszerű tömegsportolási és testedzé­si alkalmakat. A megye éves versenynaptárában több mint 600 versenyzés 300 egyéb sportesemény szerepel. Bővült és színesedett a KISZ sportprogramja. Az if­júmunkás sportnapok, az If- ‘ jú Gárda-szemle versenyek, a honvédelmi versenyek, az „Edzett ifjúságért” akciók, íutónapok, túrázások és tábo­rozások nyújtanak sokoldalú sportolási lehetőséget. A MEGYE ÖTÖDIK ötéves tervében előtérbe került a megyeszékhely létesítmény­ellátottságának javítása. Üj uszoda, körcsarnok és edző­termek épülnek. 12 általános, két középiskola és négy szakr munkásképző intézet torna­termet kap. A megtett intézkedések kétségtelenül kedvező hatásai ellenére, az ifjúság testne­velését és tömegsportját to­vábbra is alapvető gondok jellemzik: — a testnevelés és a tömegsport még mindig nem kapja meg a társada­lompolitikai jelentőségének megfelelő figyelmet — a tö­megsporttal kapcsolatos tár­sadalmi és egyéni szemlélet­ben még nem következett be alapvető változás — bár ja­vult, de ma sem kellően ösz- szehangolt és folyamatos a propagandamunka — a test­edzés és a sport még nem vált a szocialista életmód ré­szévé — a megnövekedett szgbad idő ellenére sem emelkedett jelentősen a rendszeres sportolók és túrá­zók száma — a közvélemény az iskolai testnevelés és tö­megsport problémáit általá­ban a feltételek oldaláról kö­zelíti meg és a létesítmény­hiánnyal magyarázza. Ez csak részben igaz, ugyanak­kor nem megfelelő a megle­vő létesítmények kihasználá­sa sem — az iskolák jelentős részében a testnevelés még mindig nem vált az oktató­nevelő munka szerves részé­vé, sok helyen tapasztalható lebecsülése. A felvázolt okok miatt, az ifjúság testnevelése, sportja oktatási intézményeinkben nem képez egymáshoz szoro­san kapcsolódó rendszert és legnagyobb fogyatékossága, ^ 1977, május 1., vasárnap hogy nem biztosít minden ta­nulónak egész éven át tar­tó, folyamatos testedzést és sportolást. Lényegében ugyanez a helyzet az ifjú­ság munkahelyi-lakóhelyi testedzésében, tömegsportjá­ban, is. Ma még inkább az alkalmi jelleg, nem pedig a folyamatosság és rendszeres­ség a jellemző. Lakótelepein­ken alig, illetve megkésve épülnek sportlétesítmények. A SPORTEGYESÜLETEK nincsenek felkészülve, illet­ve felkészítve a tömegsport­igények kielégítésére. Ebben olyan szemléleti gondok is szerepet játszanak, mint az élsportcentrikusság, a belépő­díjak, a létesítmények nyit­va tartásával járó többlet- munka, a felszerelések áten­gedése. Megoldatlan a sport- felszerelések kölcsönzése. A sportszerek ára magas, minő­ségük gyenge, választékuk hiányos. A nagyobb anyagi ráfordítás nélkül tömegessé tehető testedzési, felüdülési formák: a természetjárás, a turizmus, a táborozás, szer­vezési okok miatt alig fej­lődnek. Megyénk kedvező földrajzi, természeti adottsá­gai ellenére, a téli sportok sem töltik be az elvárható szerepet az ifjúság tömeg­sportjában szervezési, ellá­tási, létesítményi és közle­kedési okok miatt. Az atléti­ka, amely szintén nem igé­nyel jelentős anyagi ráfordí­tást, alacsony színvonalon áll. Azt kell megállapítani, hogy az iskolai testnevelés és az ifjúsági tömegsport jelen­leg sem tölti be azt a funk­cióját, hogy a fiatalok dön­tő többségében tudatosítsa az egészséges életmód fontossá­gát, és egész életre szólóan kialakítsa a sportolás, a test­edzés iránti igényt. A testnevelésre és a sport­ra vonatkozó párthatározatok végrehajtásának helyzetét a megyei párt-végrehajtóbizott­ság a közelmúltban két alka­lommal testületi ülésén tár­gyalta. A végrehajtó bizott­ság azt állapította meg, hogy a tömeges testedzés folyama­tossága, szervezettsége és ha­tékonysága elmarad a köve­telményektől, és a megyei le­hetőségektől. Ezért nem ala­kult ki az iskolai, a tömeg- és a versenysport szorosan egymásra épülő, egymást ki­egészítő rendszere. A végrehajtó bizottság meg­fogalmazta: „A testnevelés és a sport fizikailag egészséges, szellemileg friss, a közösség­be beilleszkedni, s a közös érdekekért küzdeni tudó em­ber kialakításának fontos esz­köze. Az ifjúság testedzése, sportja pedig a jövő egész­séges nemzedékének nékülöz- hetetlen feltétele, egyben a magas színvonalú verseny- sport alapja is.” Ezeket az összefüggéseket tükrözik a határozatban meg­szabott feladatok, amelyek a pártszervek, a tanácsok, a sportszervek, a KISZ és a szakszervezet, a népfront, a gazdasági szervezetek és ér­dekképviseleti szervek ten­nivalóit rögzítik. A párthatá­rozatok egyik vezérgondolata az, hogy az ifjúság testneve­lésének és sportjának össz­társadalmi üggyé kell vál­nia. Azt kell elérni, hogy az if­júság testi neveléséért és sportjáért felelősnek érezze magát az iskolában: az igaz­gató és az egész tantestület üzemeknél, vállalatoknál, szövetkezeteknél és hivata­loknál: a politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, a családoknál a szülők. A spor­tolási feltételek biztosításáért a tervezők, beruházók, a városépítők, nemkülönben a sportegyesületek és a sport­körök. AZ IFJÜSÄG FIZIKAI fel- készültségének megalapozá­sában a rendszeres testedzé­si igény kialakításában alap­vető szerepük van a taninté­zeteknek. Az Oktatási Mi­nisztérium már e tanévtől kí­sérleti jelleggel 250 iskolá­ban — köztük hat Heves me­gyeiben — új testnevelési tanterveket vezetett be, me­lyeket az 1978—79. tanévtől kívánnak általánosítani. Az úttörőszövetség prog­ramjában meghirdetett játék- és sporttevékenység pedig bő kínálatot biztosít arra, hogy a testnevelési órák kiegészí­téseként plusz lehetőséget te­remtsenek a játékra, sportra, testedzésre, s hogy minden úttörőfoglalkozáson legyen játék, sportolási lehetőség és erre alkalom. A Politikai Bizottság, majd azt követően a Miniszterta­nács az 1015/1976-os számú határozatában intézkedett ar­ról, hogy a KISZ által kezde­ményezett „Edzett ifjúságért” jelvényszerző akciót tovább kell fejleszteni és alkalmassá kell tenni arra, hogy a jö­vőben a 6—26 éves korú fia­talokat átfogó tömegsport­mozgalommá szélesedjék. Megyénkben ez a korosztály mintegy 80—100 ezer fiatalt érint, a lakosság 28 száza­lékát. • Az OM, az OTSH, a KISZ és az úttörőszövetség, mint az „Edzett ifjúságért” moz­galom fő irányítói, elkészí­tették a tömegsportmozgalom szabályzatát, követelmény- rendszerét és a bevezetésre vonatkozó javaslatot, melyet az MSZMP KB titkársága mellett működő testnevelési és sportbizottság is megtár­gyalt és elfogadott. Ennek megfelelően, a tömegsport­mozgalom beindítására a KISZ mozgalmi évéhez kap­csolódva, először 1977. május 7—8-án kerül sor. A mozga­lom értékelése is a KISZ mozgalmi évéhez igazodik, így először 1978 tavaszán lesz valamennyi irányító szerv ré­széről ilyen értékelés. A mozgalom májusi beindí­tása az egész országban egy­szerre történik meg. A mun­kahelyeken, oktatási intéz­ményekben, a fiatalok kezd­jék meg a mozgalom követel­ményeinek teljesítését. Me­gyénkben ez év május 7-én és 8-án, valamennyi város­ban és községben nagyszabá­sú sportünnepélyek, tömeg­versenyek, próbázások kere­tében kerül beindításra az „Edzett ifjúságért” jelvény- szerző mozgalom. Nagy jelentőségűnek tart­juk, hogy a Magyar Rádió futó-kocogó műsorát május 29-én megyénkből: Egerből, Gyöngyösről és Hevesről köz­vetíti. Az „Edzett ifjúságért” tö­megsportmozgalom olyan alapelvekre épül, mint: ön­kéntesség, rendszeresség, vá­laszthatóság, egymásra épü­lés, önértékelés. Igazodik az életkori sajátosságokhoz, s nemenként és korosztályon­ként differenciált követelmé­nyeket támaszt a résztvevők számára. A követelményrend­szert hét korcsoportra dol­gozták ki. Az I—IV. kor­csoportban két, az V—vn. korcsoportban és az időseb­beknél három fokozati jel­vény szerezhető. A tömegsportmozgalomban való részvétel önkéntes, de a mozgalom szervezése a tan­intézetek, az üzemek, intéz­mények, szövetkezetek és sportegyesületek számára kötelező. ENNEK ÉRDEKÉBEN a megyei pártbizottság java­solja, hogy megyei, városi és járási szinten a tanácsok — járási hivatalok — elnökhe­lyettesei gondoskodjanak a koordinációs feladatok végre­hajtásáról. Ez a koordináció a mozgalom beindításával összefüggő tennivalók egyez­tetésére, a bevezetés tapasz­talatainak értékelésére és a működtetéssel kapcsolatos — egy évre előre tervezett — feladatok összehangolt meg­határozására vonatkozzon. Különösen fontos most, a kezdeti időszakban, a felvető­dő problémákra való gyors reagálás, a szükség szerinti koordinációs megbeszélés. Az „Edzett ifjúságért” mozgalom követelményeit a résztvevőknek iskolai, sport­egyesületi és más létesítmé- , nyékben lehet teljesíteni. Ezért a felelős szerveknek megfelelő egyeztetéssel a le­hetőségek legjobb kihaszná­lásával kell a sportlétesít­ményeket a résztvevők ren­delkezésére bocsátani. Gon­doskodni kell a sportlétesít­mények — uszodák, stran­dok, pályák — kedvezményes igénybevételéről, valamint arról, hogy ezekben a léte­sítményekben megfelelően felkészült szakemberek, test­nevelők, edzők, úszóoktatók álljanak rendelkezésre. Befejezésül a megyei párt- bizottság nevében felhívjuk a megyében működő pártszer­veket, pártalapszervezeteket és minden párttagot az ifjú­ság testnevelésének, tömeg­sportjának és az „Edzett if­júságért” mozgalom ügyének hatékony segítésére. A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG nevében kérjük a tö­megszervezetek, tömegmoz­galmak, gazdasági szerveze­tek és érdekképviseleti szer­veik, az oktatási intézmények vezetőit, tantestületeit, test­nevelő tanárait arra, hogy fe­lelősségteljes, tevékeny köz­reműködésükkel segítsék a megfogalmazott célok elé­rését. Megyénk testnevelési és sportmozgalmának, vala­mennyi társadalmi munkásá­nak köszönjük eddig kifej­tett és nem kevés áldozatot igénylő fáradozását, és egy­úttal valamennyiüket arra kérjük, hogy a jövőben is legyenek lelkiismeretes részt­vevői, alakítói, segítői pro­pagálói a megye ifjúsága testnevelésének és sportmoz­galmának. Labdarúgás A Spartacus reményei A legutóbbi „fekete vasár­nap’* vereséget hozott mind a három Heves megyei NB-s Lab­darúgó-csapatnak. A mai talál­kozókon a papírforma szerint csak a Gyöngyösi Spartacusnak van esélye arra, hogy az SKSE- vel szemben gyarapítsa pontjai­nak számát. AZ EGER A BVSC-től elszendvedett ha­zai vereséggel kapcsolatban ar­ról kérdeztük meg Bánkúti László vezető edzőt, hogy Ga- lántait milyen feladattal, mi­lyen szerepkörben küldte pályá­ra, — Gálámat* félreértette felada­tát — mondta az edző. — Túl­zottan előre húzódott, pedig nem előretolt csatár, nem ék volt ezen a mérkőzésen. A kö­zéppályás sor éléről kellett vol­na kapura törnie, közvetlen gól­veszélyt jelentve ezzel, és ter­mészetesen szervezni, irányítani a játékot. A találkozó tapaszta­lataiból említésre méltónak tar­tom, hogy még a háromgólos hátrány kialakulása után sem adta meg magát a csapat, ha­nem végig igyekezettel küzdött mindenki, s ez feltétlenül bizta­tó jelenség. Kellemes hír. hogy Csuhay ott lesz a fehérvári pályán. Igaz, erőnléte még nem éri el a többiekét, de Bánkuti László bízik benne, hogy legalább egy órán át hasznos tagja lesz a csapatnak. A jobbhátvéd poszt betöltése változatlanul gondot okoz. Fodor csak pénteken ed­zett, Birincsikre pedig legfel­jebb a jövő héttől lehet számí­tani. Szombaton délután a követke­ző játékosok utaztak el Székes- fehérvárra : Csank, Kakas, Rási, Antal, Zsidai. Patvaros, Csathó, Horváth, Csuhay, Galántai, Pó- csik, Szabó, Barta. Dudás. HATVANI KINIZSI Egy hete Hajdúszoboszlón 1—0-ás versegét szenvedtek a hatvani labdarúgók. — A játékot meghatározó kö­zéppályások mélyen tudásuk alatt játszottak, ez döntötte el a pontok sorsát. Ebben a sorban a csereként beállt Patai S. játé­ka jelentett csak biztató perce­ket — mondta ÍSáírán János tu­dósítónk. A Kinizsinél több játékos mai otthoni szereplese kétséges. Sé­rült Dombi, Tóth és Nyizsnyi, Szabót pedig kiállították. Bara- nyi hosszabb pihenésre kénysze­rül, szintén egészségügyi okok miatt. A Kazincbarcika ellen pályára lépd tizenegyben új já­tékosok is helyet kaphatnak. Szimcsák István edző kerete a következő: Takács, Aradi, Nyé­ki, Dombi, Tóth, Ludvig, Béna, Patai S., Varga, Horváth, Kerek Nyizsnyi, Tómács és Hab. Nem járhatnak messze az igazságtól, amikor Hatvanban úgy tartják: a négy NB IH-as csoport leg­jobb együttesének vendégjátéka, láthatják ma a Kinizsi sportte­lepén. Épp ezért a csapat egyet­len célja a tisztes helytállás lesz. GYÖNGYÖSI SPARTACUS Legutóbb jó képességű élcsa­pattól szenvedett vereséget a Spartacus. Jó játékkal sem si­került Nyíregyházán a pontrab­lás, ezt erősítette meg Nagy Já­nos, a csapat edzője is. Hét közben a szövetkezeti gár­da az NB II.-es Szolnoki MAv­al vívott edzőmérkőzést. A vég­eredmény 1—-1 volt, kommentár­ként még annyit: az első csa­pat csak egy félidőt játszott. A szűkebb kerethez tartozó vala­mennyi labdarúgó ép, egészsé­ges, a felkészülést nem hátrál­tatták sérülések. Egy biztos a Spartacus kezdő tizenegye nem változik, a következők lépnek játéktérre: Kovács. Nagy, Adonyi, Horváth, Mikitovics. Huszár, Galgóczi dr., Ferencz, Gábor, Molnár, Szabó. Csereként jön számításba Bo- rics, Kupi és Farkas. — Nyerni kell, mert különben leszakadhatunk. Bízom a fiúk­ban, hogy átérzik valamennyien a helyzet komolyságát. Két ponttal szilárdabb helyünk len­ne a legjobb tíz között — em­lítette befejezésként Nagy Já­nos. A MEGYEI BAJNOKSÁGBAN / a hajrá időszaka következik. A bajnoki címre esélyes elsó két helyezett hazai környezetben JSo pályára. A listavezető Recsk a kitűnő formába lendült Apci Vasast fogadja, a Honvéd Gás­pár SE-hez pedig a feljövőben levő Heves látogat. A hazaiak képzettebb játékosokat vonultat­hatnak fel, de érzésünk szerint mégsem mehetnek biztosra .. . A 3. helyen álló GYESE a Be­senyőtelek vendége lesz. A ha­zaiak csak eseUeges győzelem esetén reménykedhetnek a bent- maradásban. ezért várhatóan nagy elszántsággal küzdenek majd. Az Egereseid a hazai pá­lya előnyét kihasználva a Ró- zsaszentmárton legyőzésével szeretné feledtetni az apci fias­kót. Szoros eredmény várható a középmezőnyhöz tartozó két csapat: a Bélapátfalva—Novaj mérkőzésen. A kiesés ellen küz­dő Hort és Selyp a jó közép­csapatnak számitó Tamamérát, illetve a MAv HAC-ot fogadja. Ez a két találkozó háromesé­lyesnek ígérkezik. A sereghajtó átányiak hazai környezetben igyekeznek majd kiegyenlített küzdelmet vívni a Petőíibányá- val. A Kál-Kápolna—Sirok mér­kőzést szombaton lejátszották. Tippjeink a következők: HJ Gáspár SE—Heves 1. Egereseid— Rózsaszentmárton 1, Recsk—Ape 1. Atány—Petőíibánya 2. Béla­pátfalva—Novaj X, Selyp—MAV HAC X. Besenyőtelek—GYESE X. Hort—Tamaméra X. •* Ünnepi sportműsor Asztalitenisz: megyei utánpót­lás-seregszemle, fiú egyéni és csapatverseny, Hatvan, MAV HAC-terem, 9. Kerékpár: Nemecz József-em- lékverseny, Gyöngyös és Gyön­gyöspata között. Rajt: 10 órakor* az I-es sz. általános iskolából. Kézilabda. Megyei bajnokság, férfi „B” osztály: H. Gáspár SE —Hatvani VM. Bodó L., Fejes, IQ, Füzesabony—Egercsehi. Jerem* Tóth, 16.30. Kisköre—Egri For­gácsoló. Nagy I»., Fekete 10, Gyöngyössolymos—Erdőtelek* At- kári, Horváth 16. Nők: Recsk— Petőíibánya. Utassyné 10. Járási* városi fiú és leány úttörő-válo­gatottak villámtornája, Füzes­abony, n-es számú általános is­kola, bitumenes pálya, 9. Röplabda. Megyei férfibajnok- ság Bükkszéken (Béke u. 2.)s Bükkszék—Gy. MEZŐGÉP ifi, O. Recsk—Erk 10.30. Bükkszék—MAV HAC 12. Gy. MEZŐGÉP ifi—Érte 13.30. MAV HAC—Recsk 15. Eger SE—Beloiannisz, NB Il-es női mérkőzés, Eger, Egészségház ut­cai pálya, 14. Tenisz: A Selypi Kinizsi idény«* nyitó versenye. Labdarúgás: Hatvani Kinizsi- Kazincbarcikai Vegyész, NB in­as mérkőzés, Hatvan, 16.30* Müncz. Gyöngyösi Spartacus— Salgótarjáni Kohász, NB IH-as mérkőzés, Gyöngyös, 16.30, Bod­nár. Megyei Bajnokság: H. Gás­pár SE—Heves; jv. Szolnokból. Egercsehi—Rózsaszentmárton Bo­ros; Recsk—Apc Paksi; Atány— Petőfiöánya Kiss L.; Bélapátfal­va—Novaj Mester; Selyp—MÁV HAC Kóródi; Besenyőtelek— GYESE jv. Borsodból; Hort— Tárnáméra Phul. Egységes kez­dés, 16.30 órakor. Egri járás, I. o.: Egerszólát—Andornaktálya* Mátraderecske—Mátraballa, Eger- bakta—Tarnalelesz, Felsőtárkány —Egerszalók, Makiár—Istenmeze­je, Erdőkövesd—Bekölce, PAKÜ- SE—Hevesaranyos. Füzesabonyi járás: Sarud—Feldebrő, Mezőtár- kány—H. Stromfeld SE, Füzes­abony—Kompolt, Szihalom— Po­roszló. Gyöngyösi járás „A** osztály: Nagyréde—Visznek* Adács—Selyp, Márkáz—Gyön- gyössolymos, Ecséd—Boldog, Szű­csi—Heréd, Karácsond—Gyön­gyöspata, Domoszló—Gyöngyös­halász. Hevesi járás: Kömlő— Pély, Tenk—Tiszanána, Boconád —Kisköre, Erdőtelek—Hevesveze- kény, Tarnaörs—Heves n. Egy­séges kezdés, 16.30 órakor. Já­rási kispályás női és férfi vil­lámtorna, Füzesabony, ifjúsági park, 11 és 16 órától. Válogatott-arcképcsarnok Honfi Gábor (Siroki Vasas) Az élen Honfi Gábor ha­lad. (Józsa Sándor felv.) Mint ismeretes, az újságok ha­sábjain, sőt a rádió mikrofonja előtt is, heteken át tartott a szenvedélyes vita arról, hogy a férfi tájfutók „lemaradtak” a skóciai repülőgépről... Azóta többen is visszavonultak a vá­logatottságtól, ezért az új hul­lámra, a még nem csalódott ver­senyzőkre vár a feladat, hogy biztosítsák részvételüket a követ­kező világbajnokságon. A válo­gatott kerethez tartozik a férfi felnőttmezőny jelenleg negyedik számú versenyzője, a Siroki Va­sas színeiben sportoló, 22 éves Honfi Gábor is, aki az elmúlt évek során több nagy versenyen bizonyította tehetségét. Honfi Gábor 1955-ben, Buda­pesten született. Már általános iskolás korában kapcsolatba ke­rült a tájfutással. Első egyesü­lete a BSE volt, ahol Skerletz Iván — jelenlegi főtitkár — irá­nyításával készült* az egyre ran­gosabb versenyekre. Első nem­zetközi sikerét 1971-ben érte el az ifjúságiak mezőnyében Szó­fiában, ahol több mint 140 ver­senyzőtársát megelőzve nyerte el a Köztársasági Kupát. 1973-ban magyar ifjúsági bajnok lett, majd 1974-ben a felnőtt tájfutó OB éjszakai versenyén diadal­maskodott. Honfi Gábor, Mon- spart Saroltához hasonlóan, a sífutást választotta kiegészítő sportágnak. Közben annyira „belejött” a sízésbe, hogy 1973- ban a sífutó OB ifjúsági 10 kilométeres számában ezüstérmet nyert, a kitűnő Dosek Ágoston mögött. A szimpatikus sportember csa­ládi életét is döntően befolyá­solta a tájfutás. Ugyanis 1971- ben, a válogatott edzőtáborozá­sán ismerkedett meg Kozák Idá­val, a kitűnő versenyzővel, aki az Egri Vasas színeiben is spor­tolt. Az ismerkedésnek házasság lett a vége 1973-ban. s az ifjú pár a kedvezően alakult lakás- körülmények miatt, Egerben te­lepedett le. Honfi Gábor finom- mechanikai műszerész, szakmun­kás-bizonyítvánnyal a zsebében, 1974 januárjában munkára jelent­kezett a Mátravidéki Fémművek siroki gyárában. A Siroki Vasas vezetői örömmel fogadták, s arra kérték, hogy a munka és versenyzés mellett, teremtse meg maga körül a tájfutó szakosz­tályt, amelynek a felesége is ak­tív tagja lett. Honfi Gábor ez irányú fáradozását is siker ko­ronázta, mert az országosan rangsorolt, több mint 80 egyesü­let közül — a bajnoki helyezési pontok alapján — jelenleg rre előkelő 18. helyen állnak a siro- kiak. A sportsikerek mellett a csa­ládi örömök sem kerülték el a Honfi családot: 1974-ben Gá­bor, 1975-ben pedig Bernadett születése örvendeztette meg a tájfutóduót. — Megtalálta-e számítását Sí­rokban, és mik a jövő tervei? — Őszintén mondom, nem bán­tam meg, hogy a Fémművekhez kerültem. A munka- és sporto­lási lehetőségek ideálisak szá­momra. Különösen örülök annak, hogy a sportköri vezetés szív­ügyének tekinti a tájfutó szak­osztály fejlesztését is. Ami a kérdés második részét illeti, gon­dolom, a sportpályafutásomra vonatkozik. Mindenekelőtt sze­retnék azoknak a követelmé­nyeknek maradéktalanul megfe­lelni, amit a szövetség a váloga­tott keret tagjai elé állított. Min­den erőmmel arra összpontosí­tok, hogy 1978-ban, a Norvégiá­ban sorra kerülő világbajnoksá­gon a váltó tagjaként rajthoz áll­hassak. Ezután már a páratlan, kétévenkénti világbajnokságok következnek: 1979-ben Finnor­szágban, 1981-ben Svájcban és 1983-ban pedig Magyarországon tervezik a nagy világverseny megrendezését. Legnagyobb vá­gyam teljesülne be, ha az emlí­tett világbajnokságok valamelyi­kéről érmes váltótagként kerül­hetnék haza. Jelenleg a Testne­velési Főiskola szakedzői karán tanulok. Ha befejezem verseny­zői pályafutásomat, edző szeret­nék lenni.•. Szigetvárt/ József j i * A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom