Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

Két és tél millió nézó Beszélgetés mozikról, filmekről, közönségről Közel két és fél millió mo­zijegyet váltottak Heves me­gyében az elmúlt esztendőben. Egy lakos nyolc előadást lá­tott, s az 1971-hez képest, majd húsz százalékos emel­kedést jeleznek a számada­tok. Országos helyzet: csak­nem három százalékkal csök­kent a nézők száma. A me­gyében egyenletes a fejlő­dés, a megközelítően ötven százalékos kihasználtsággal • az országos mezőny első he­lyén büszkélkedhet a válla­lat. Űj forgalmazási formák, ötletek, kapcsolatok, meg­annyi munka húzódik meg az eredmény mögött, amelyre éppen az elmúlt napokban, a „Kiváló vállalat” megtiszte­lő cím átadásával ütött pe­csétet a Kulturális Miniszté­rium. Az értékelő és egyben elő­re is tekintő számvetés jó al­kalom a beszélgetésre. Pók Lajos, a Heves megyei Mo­ziüzemi Vállalat igazgatója, szívesen vállalja az eszme­cserét. Eger új filmszínházra v'ár — Szóljunk először a filmszínházakról. A néhány évvel ezelőtt tapasztalt korszerűsítési lendület alábbhagyott, pedig milyen szép cs hangulatos falusi mozikat eredményezett az igyekvő összefogás. Nem le­hetne tovább folytatni? v — Folytatni kellene bizony, hiszen a mozik 55 százaléka vem felel meg a mai köve­telményeknek: ridegek, hide­gek, berendezésük elavult. Évente mindössze ötmillió forint fejlesztési és fenntar­tási alappal rendelkezik a vállalat, s 123 moziról kell gondoskodnunk. A negyedik ötéves terv-időszakában segí­tőpartnereink, a helyi taná­csok, mintegy. „18 mjlíig fo­rinttal járultak hozzá a fej­lesztésekhez, a felújitásolííiQz. így sikerült olyan 22 kor­szerű mozit létrehozni, ame­lyeket szívesen elfogadnának a városokban is. A vállalat továbbra is szorgalmazza a régi mozik felújítását, gon­doskodunk korszerű berende­zésekről, felszerelésekről, de ennél többet nem vállalha­tunk. Sajnos, azt tapasztal­juk, hogy az anyagiak tekin­tetében a közművelődés csaknem az utolsó helyen áll. A tanácsok például még bankhitelt sem vehetnek fel ilyen célra. Ezért a megyé­nek kellene jobban támogat­nia a mozik korszerűsítését. Az V. ötéves terv időszaká­ra tíz mozi korszerűsítésére kértünk fedezetet, és nagyon örülnénk, ha ezt meg is kap- nánk. — Bizonyítható-e, hogy a korszerűsítés után fellendül a mozi és jobban szolgálja a közművelődéts? — 1973-ban a régi füzes­abonyi moziban 38 ezer volt a nézők száma, míg az el­múlt évben a tanácsi össze­fogással fölépített, új film­színházban 60 ezren nézték a filmeket, mégpedig kultu­rált körülmények között. De említhetem a gyöngyösi Pus­kin mozit is, ahol a felújítás titán, csaknem megduplázó­dott a nézők száma. — Megyénkben a lakos­ság egyharmada lakik a há­rom városban, ahol az elő­adások ugyancsak egyhar- madát tartják, ugyanakkor Eger, Gyöngyös és Hatvan, a nézők több mint ötven százalékát adja. Ismerve a régi épületekbe befészkelt mozikat, felmerül a kérdés: mikorra várható a városi hálózat fejlesztése, elsősor­ban egy új egri filmszínház építése? — Jogos és időszerű is a kérdés. Az elmúlt, több mint három évtizedben ugyanis megyénkben nem épült új 1917. május 1„ vasárnap városi mozi. Legrosszabb a helyzet Egerben, ahol nem­csak hogy a Bródy mozi színvonala vitatható, de a Vörös Csillag sem tartozik a korszerű filmszínházak kö­zé. Őszintén szólva, Eger az egyetlen megyeszékhely az országban, ahol ilyen kevés a mozi és ilyen mostohák a kö­rülmények. — Pedig már 19?2-ben felmerült egy új mozi épí­tésének gondolata. Tanács­határozat is megállapította akkor, hogy a megyeszék­hely hálózata megoldatlan, és éppen ezért megvizsgálta egy új mozi felépítésének lehetőséget. A városrende­zési terv a piactér környé­kén még helyet is biztosított a felépítendő filmszínház számára. — Nem épült fel, noha nagyon kellene Egerben egy korszerű, többtermes film­színház, olyan komplex épü­let, ahol helyet kapna a pre­mier- és a művészmozi is. A vállalat sajnos nem tud új mozit építeni. Kiszámol­tuk: egy modern filmszín­ház létesítésére húsz évig kellene tartalékolnunk a fej­lesztési alapot, amely tulaj­donképpen még a hálózat szinten tartására sem elegen­dő. Megkésett bemutatók — Beszéljünk a forgalmazás­ról. Szóvá tettük már, hogy Egerbe megkésve érkeznek a filmek, olykor két-három hét múlva, sőt, mint leg­utóbb A királylány zsámo­lya, a fővárosi bemutató után egy hónapra. Itt { je­gyezzük meg azt is, hogy a megyeszékhely idegenfor­galma megérdemelné, hogy nyáron, ugyanúgy, mint <j Balaton központjai, Eger is ~ megkapná az előzetes veti tés jogát. — Bár mindezzel egyetér­tek, tudom, hogy a megoldás nem olyan egyszerű. 160 új film jelenik meg évente, ho­gyan lehet ezeket gyorsan, időben bemutatni? Legalább négy mozi kellene! Nem szólva arról, hogy a forgal­mazás kevés kópiával dolgo­zik. 1 Mi területi szövetségben vagyunk Borsoddal, Nógrád- dal és a bemutató hetében a három megye kap egy kó­piát és mondanom sem kell, Miskolcé az elsőbbség. — Reméljük, előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik, hogy milyen minőségi változást jelentene, ha a fontosabb filmekről minden megye kapna egy-egy kópiát, amellyel a tényleges igé­nyek alapján gazdálkodna a vállalat. — Mi is így szeretnénk, bár ismerve a forgalmazás anyagi lehetőségeit, én nem vagyok ilyen optimista. — A változatos formák, akciók, klubok, körök — amelyek formálják az em­berek ízlését — egyre na­gyobb teret követelnek a filmszínházak programjá­ban. Az új módszerek kiszé­lesítéséhez azonban több mo­zi kell! Elsősorban Egerben, ahol például hasznos len­ne bevezetni a filmek elő­zetes propagandavetítését is, hogy az üzemek, vállalatok közönségszervezői ne látat­lanban, hanem a művészi élmény alapján ajánlhassák az egyes alkotásokat. — Az ilyen jellegű vetíté­seket sikerül megoldani. Együttműködési szerződés alapján, 80 személyes, ké­nyelmes, otthonos kis film­színházat alakítottunk ki a Megyei Művelődési Központ­ban. A júniusban megnyíló , Filmszem Klub programjá­ban helyet kapnak az előze­tes vetítések. újdonságként a tévéfilmek bemutatói, de lehetőség nyílik arra is, hogy az alkotók találkozza­nak az értő közönséggel. A vállalat természetesen to­vábbra is kitartóan szorgal­mazza az új filmszínház, esetleg egy művészmozi lé­tesítését. Kultúrpolitika és bevétel — Nem tűnik talán ün­neprontásnak. ha befejezé­sül egy olyan kérdést érin­tünk, amely már hosszabb ideje témája a sajtónak. Arról van szó, hogy a for­galmazásban túlzott statisz­tikai szemlélet érvényesül, hogy a társadalmi kérdé­sekre választ kereső alko­tásokat nem azok nézik meg elsősorban, akikhez szólni szeretne a film, hogy a művészi érték még ma is nehezen találja meg a ma­ga közönségét, s ily módon kevésbé töltheti be tudat- formáló szerepét. Mit te­het a forgalmazás azért, hogy közelebb kerüljön . egymáshoz a közönségsiker és a művészi érték, hogy nagyobb társadalmi érdek­lődés övezze a filmművé­szetet, amelyről Lenin óta tudjuk, hogy legfontosabb a művészetek között? — Úgy látszik, újságírói taktika, hogy a végére ma­radt a legnehezebb kérdés. Valóban nehéz válaszolni, hi­szen bonyolult funkciót tölt be a vállalat, amely kultúr­politikai célkitűzéseket való­sít meg, de gazdálkodik is egyben, része a közművelő­désnek, de figyelnie kell . a bevételre^ a kiadásra, és térr mészetesen a nézők igényéire is. Mért; a 'Közönséget sem szabad kihagyni a számítás­ból! A sikert csakugyan szá­mokkal mérjük, de nincs más módszer az eredmények összehasonlítására. Ezek a számok pedig azt mutatják, hogy emelkedett a magyar, a szovjet, valamint az eszmei és művészi színvonalat kép­viselő filmek nézőinek szá­ma. Igaz, olykor nem tudjuk megválasztani a közönséget, örülünk, ha a diákok jönnek a moziba. Az az igazság, hogy vetítünk olyan filme­ket, amelyekre sorban áll­nak a pénztárnál, de olyano­kat is, amelyekre szervezni kell a közönséget. Ha példá­ul Egerben lenne művészmo­zi is, akkor mi tudnánk, hogy melyik filmet kell ott bemutatni, és melyiket a Vö­rös Csillagban. Meglepetés, vagy tévedés ellen még persze akkor.se lennénk be­biztosítva. Mert ki gondolta volna például, hogy a köny- nyed, vidám és szórakoztató Pókfoci, ez a valóban jó ma­gyar film nem kell a közön­ségnek. Ami a kérdés lényegét il­leti — mármint hogy mit tehetünk — meggyőződésem, hogy a közművelődés és az oktatás különböző intézmé­nyeivel együttműködve ki­sebb közösségekre támaszko­dó differenciált forgalmazás­sal, ízléses, korszerű mozik létesítésével erősíteni lehet ,a filmek és a közönség kap­csolatát. Mipdcz csupán a kérdés egyik" oldala, mert nem szabad elfelejteni, hogy a filmeket nem mi gyártjuk, csak forgalmazzuk. Ezt azért mondom, mert nem mindig a mozi, vagy a közönség a hibás egy-egy film fogadta­tásáért. Gondoljanak a né­zőkre az alkotók is, még- ' pedig forgatás előtt., és köz­ben is. — Ezzel a gondolattal mák egy másik témához ér­tünk. Köszönöm a beszél­getést;-----------------s~r-;--------­Má rkusz László Sára Pista Brüsszelbe utazik Eredményesen dolgozott a KBI hatvani testületé Hatvan város Közlekedés- biztonsági Tanácsa a fegy­veres erők klubjában tartot­ta meg éves tanácskozó tes­tületi ülését, amelyen a ta­nács elnöke. Kovács József rendőr alezredes értékelte az eltelt időszak munkáját. Mint kifejtette: a testület arra tö­rekedett, hogy a városban és környékén zavartalanabb le­gyen a közlekedés, csökken­jenek a balesetek, a szabá­lyokat jól értelmezzék, és alkalmazzák a köz­úti forgalom résztvevői. Te­vékenységüket jó mérleg fémjelzi! Az 197.5-ös eszten­dőhöz mérve tavaly 30 szá­zalékkal kevesebb volt a személyi sérüléses baleset. Kilenc életáldözat viszont további fokozott nevelőmun­kát igényel, valamint sürgeti többi között a 3-as főúton két jelzőlámparendszer mi­előbbi megépítését. A közlekedésbiztonsági tanács elnökének beszámoló­jából megtudtuk azt is, hogy a testület eredményeinek ki­vívásában különösen az ok­tatási-nevelési szakbizottság szerzett sok érdemet 1976- ban. KRESZ-tanfolyamai, az Ifjúság részvételével rende­zett vetélkedői, ügyességi versenyei népesek, színvona­lasak voltak. Ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy az országos közlekedésbiz­tonsági versenyen Heves me­gye színeiben négy hatvani ifjú indulhatott, Sára István harmadikos gimnazista pe­dig a döntőben olyan jól sze­repelt. hogy rövidesen hazán­kat képviselheti a brüsszeli nemzetközi vetélkedőn. velte az oktatással kapi latos lehetőségeket a te'«, mes költséggel felújított E vani KRESZ-park is. ami"- kihasználtságát tovább le­fokozni. S elismeréssel t>° szélt Kovács József álezre des Hatvan üzemeiről, in tézményeiről — konzervgyj- cukorgyár, a helyi és vár­környéki termelőSzövr*,-. zetek, költségvetési üze kórház, Volán Vállalat. SER- KÖV, építőipari szövetkéz: tanácsi műszaki osztály - amelyek komoly anyagi, er­kölcsi támogatást nyújtóik; a testületi feladatok mega­dásához. Az idei tervekről dr. Hár- gitai Rezső, a KBT helyi ti), kára beszélt, további fonti célkitűzésként említve á köz­lekedésbiztonsággal össze­függő nevelést. E tárgyin, ben az év folyamán „gyer­mekek és öregek hetét" ren­deznek, szélesítik Hatvan­ban az előadások rendszeré', valamint az ellenőrző akció­kat — egy most folyó t’izspj- lat százszámra talált hiányo­san felszerelt kerékpárt! - az ATI jobb kiképző munká­ját pedig a Dembinszky ut­cában létesülő autós ruti • pálya építéséhez nyújtót', szervezéssel segítik. A beszámolóval, illeti* munkatervvel kapcsolat* vita során Patkó Imre ta­nácselnök a város pórt- tanácsi vezetésének köszö­netét tolmácsolta elismeré­sei, majd a KBT több-tar­ját jutalomban, kitüntetünk- levélben részesítették " Új óvoda Mikófalván A község lakóinak régi óhaja teljesült, hiszen szom- bal<m-,.<lélulún- 4-ójrakor-avat­Ataiakitiáfi»], u 1-u-iyr ■ la- WW-'^Ölétét, erre a célra 8ŐÖ ezer forintot fordították. Természetesen nem hiány­zott a társadalmi munka sem. Segédkezett a lakosság, tevékenykedtek az iparosi a bélapátfalvi nagyberuhá­zás .dolgozói, a katonáit b.jI termelőszövetkezeti taí$k • I AiáözaSíészségük & forintértékű tamogatástjM lentett. •- .. -.J Az óvodában. 26. gyerek' f- neveléséről góndöskodnali • majd. • DANCZA JÄNOS: Két mártír 17. Én 1923-ban szabadultam ki az ellenforradalom börtö­néből és ekkor átszöktem Romániába. Első dolgom volt, hogy Józsi sírját megjelöl­tessem. Gyöngyösről egy na­gyon derék elvtársnőnk, Fercsák Jenőné látogatott legtöbbet bennünke a bör­tönben, ő -tartotta nyilván Józsi sírját, is amelyen min­dig friss virágot talált, amit az egri ismeretién elvtársak hordtak oda. Fercsák Jenőné segítségével megjelöltem a sírt, amelyre egy erős tölgy­fakeresztet tétettem. A ke­resztre ennyi volt jó mélyen bevésve: „Nemecz József”. Mindig mondtam, hogy eljön az idő, amikor a Józsi holt­testét exhumálni fogják, ezért jelöltem meg így a sírt. Nemecz elvtárs jól sejtette, hogy egri elvtársai a rabte­metőből méltó helyre helye­zik bátyjának földi marad­ványait. Ma a város egyik legszebb terén, a Mártírok terén emlékmű előtt van végső nyughelye. És nincs is egyedül. Mellette nyugszik mártírtársa, a Tanácsköz­társaság ellenségeinek vasök- lű büntetője: Nagy József. Nagy József Mielőtt Nagy József sze­mélyének és tevékenységé­nek az ismertetéséhez kez­denék, előre kell bocsáta- nom, a következőket: Nagy Józsefről csak nagyon hiá­nyos életrajzi adataink van­nak, s a Tanácsköztársaság alatt végzett tevékenységé­ről is részben arra a szűk­szavú közlésre vagyunk utal­va, amit pőrének a „Vádin- dítvány”-a és az ebben fel­sorolt tevékenységére ho­zott „ítélet”-bői megtud­hatunk. Ez a két dokumen­tum valami szerencsés vé­letlen következtében meg­maradt. Vele és a vezetése alatt tevékenykedő „terror­század” tetteivel röviden foglalkozik dr. Váry Albert- nek, a hírhedt Horthysta ko- ronaügyész-helyettesnek „A vörösuralom áldozatai Ma­gyarországon” című könyve. Miután a jelentés összeállí­tásának az idejében még részletes adatok nem. álltak rendel kezesünkre, a buda­pesti Állámrendőrség Főka­pitányságának Különítmé­nye, mint Országos Közpon­ti Nyomozó Testület Nagy József nevének említése nél­kül tesz pér soros jelentést a Debrecenben megalakult terrorszázadról. Karikás Fri­gyes „A harminckilences dandár” című könyvében egy fejezetet szánt Nagy Jó­zsef néhány akciójának a le­írására. Érthető, hogy az 1919-es események olyan jellegzetes alakjára vonatkozóan, mint Nagy József — iparkodtam minden adatot megszerezni. Érdekes, hogy magában a szülővárosában, Debrecenben is akkor figyeltek fel szemé­lyére, amikor néhány évvel előbb vele kapcsolatosan a Déry Múzeumban szerettem volna adatokat szerezni és kitűnt, hogy Nagy Józseffel kapcsolatban egyetlen do­kumentum vagy feljegyzés sincs a birtokukban. Az MSZMP Párttörténeti Inté­zetének az anyagában buk­kantam- az -1920—B. III. sz. kötegben a 7329 kü. 1920 számú, Az egri kir. ügyész­ségtől c. dossziéra, amelyben az említett Vádindítvány és Ítélet, továbbá három da­rab, a felszabadulás után -kelt levél és az ezekre adott válasz volt található. E le­velekből tudtam meg, hogy Nagy József két vádlottár- sa, Vadász László és Vadász István ma is él Debrecenben. Vadász László elvtárstól érdekes adatokat tudtam meg a Debrecenben megala­kult terrorcsapatról. Nagy Józsefről és úgy tűnt, hogy végre sikerül róla egy fény­képet is szereznem. Ugyanis Vadász elvtárs említette, hogy egy alkalom­mal Karikás Frigyes özve­gye Moszkvából ott járt Debrecenben, s elkért két csoportképet, ami a 39-es dandár néhány tagjáról ké­szült. Az egyik csoportképen látható volt Nagy József is. Karikásné a képeket a férje áltál írt „A harminckilences dandár” című könyvének orosz nyelvű kiadásához kí­vánta felhasználni. Kérésem­re Karikásné meg is küldött két fényképmásolatot, ame­lyeknek egyike, vöröskatoná­kat ábrázoló csoportról ké­szült, másik A harmincki­lences dandár orosz nyelvű kiadása borítólapjának a fényképe. Az azonosításnál azután kitűnt, hogy még sincs Nagy Józsefről fény­képünk. Ugyanis ez a cso­portkép már akkor készült, amikor Nagy Józsefet és szá­zadát a szociáldemokraták követelésére és a hadsereg­főparancsnokság utasítására . Sárói Szabó Tibor dandar- . parancsnok Besenyőtelke» lefegyverezte, de azt a pa­rancsot, hogy Nagy Józsefet bilincseljék meg és úgy szál­lítsák a hadsereg főparancs­nokságára, már nem teljest- . tették. A csoportkép mécs •értékes, mert az azonosítás­nál kitűnt, hogy rajta va» Sárói Szabó Tibor, a 39-* dandár parancsnoka, Kari­kás Frigyes, a dandár politi- . kai biztosa, Nagy József csa­patának több tagja, koztuk | Cz. Nagy Etel, a fegyveres . alakulatoknál szokatlan, á? annál eredményesebb felde­rítőnő. Néhány szót arról a hált® levélről, amit az emli dossziéban találtam. Mind | három a felszabadulás utá íródott az egri törvényszék­nek és került megválaszd' után a. dossziéba. Az elsőt 1945- ben Szekuía Mihály. ■ Heves megyei Rendőrfókar- tányság politikai osztályá­nak a vezetője írta, és kért’ betekintés céljából megkül­deni a Nagy József és tár­sai elleni bűnügybén ke>'- kezett iratokat. A másik*» 1946- ban a Debreceni hánygyár személyzeti Vés- tője kérte az ott.elfekv*‘rá­tok alapján igazolni, ko? Vadász Lajos . debreceni 's- kos valóban hatévi fegy” lett-e ítélve? Ugyanezt ké később Debrecen város »W- járósága is, amiből kit'"' hogy Vadász elvtársnak =; az igazolás a- nyugdijkiege- szítéséhez volt szükséges. ' válasz mind a három-levélj azonos volt: A Nagy Józse: és társai bűnügyére vonat­kozó periratok a harci cse­lekmények • következtébe! megsemmisültek. Az érde­keltek ezt a „megsemmisít lést” nagyon dilettáns mó­don rendezték meg. (Folytatja i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom