Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-29 / 99. szám

Óceánia művészete A Néprajzi Múzeumban őr* zik Európa egyik legnagyobb óceániai gyűjteményét. A több mint 15 ezer maszkból, szoborból és rituális tárgyból álló gyűjtemény nagy részét neves magyar néprajzkuta­tók, Fenichel Sámuel, Feste- tich Rudolf és Bíró Lajos gyűjtötték. A kiállítás előtt gondosan restaurálják a nagy értékű tárgyakat. (MTI fotó — Soós- Lajos felv. — KS) Fiatalok az árnyékban A statisztika nyelve kissé csalóka, az adatok azonban egy-egy tényre felhívják a fi­gyelmet, segítenek az össze­hasonlításban. Mégis... Ha például a fiatalkorú bűnö­zésről beszélünk, hiába hang­zik el, hogy a fiatalok által elkövetett bűncselekmények száma jelentősen csökkent, vagy esetleg: tavaly mind­össze egy fiatalkorút kellett a bíróságnak felelősségre vonnia. Igen, az az egy is sok lenne — ahogy több tanács­kozáson nagyon helyesen el­hangzott. Sajnos — vissza­térve az adatokra — a me­gyében nem ilyen jó a kép. Igaz, nem emelkedett, de nem is csökkent a 6zámuk, évek óta 200—220 fiatalkorú ad munkát a bűnüldöző szer­veknek. Ahogy a megyei rendőr­főkapitányságon elmondot­ták, a fiatalok részvétele az összbűnözésben 10—11 száza­lék között mozog, tavaly 10,6 százalék volt. A sok „sajnos” közül a legjellemzőbb a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése. 1976-ban feltűnő­en emelkedett a fiatalkorúak által elkövetett lopások szá­ma. 1975-ben 113 elkövető el­len indult eljárás, tavaly pe­dig már 143 fiatalkorút kel­lett hasonló bűncselekménye­kért felelősségre vonni. Azért is feltűnő ez, mert más — erőszakos, garázda jellegű — bűncselekményben való rész­vételük csökkent az elmúlt esztendőben. Érdemes hang­súlyozni : politikai bűncse­lekményt tavaly fiatalkorú nem követett el a megyében. Külön gondot okoznak a 14 éven aluliak, akiket a tör­vény értelmében nem lehet felelősségre vonni. Igaz, az általuk elkövetett bűncselek­mények száma csökkent, — ők is elsősorban a vagyon elleni esetekben érdekeltek (például a strandi lopások) —, de foglalkozni minden­képpen kell velük. Előfor­dult, hogy egy-két bűncse­lekményük még a „tapasz­taltabbakból” is elismerést váltott ki... Az elmúlt év­ben 44 gyermekkorú követett el jogsértést. Velük kapcso­latban alapos környezetta­nulmányt végeznek, s ha szükséges, gondoskodnak az intézeti elhelyezésükről. A legnagyobb veszély, hogy többnyire csoportosan köve­tik el a bűncselekményeket, s ezekben gyakorta idősebbek viszik a vezető szerepet! Sze­rencsére hamar sikerül lelep­lezni őket. A fiatalkorúak esetében az iskolai tanulók körében szembetűnő a bűn- cselekmények számának emelkedése. Az elkövetők 30 & Mumm 1977. április 29., péntek százaléka tavaly közülük ke­rült ki! Első helyen a szak­munkástanulók állnak (tavaly 45 tanuló ellen kellett eljárást indítani a megyében), akik főleg a gyakorlati idő alatt követnek el bűncselekmé­nyeket — sokszor a felnőt­tek „példáján” felbuzdulva. Érdemes hangsúlyozni, hogy a megyében szervezet­ten nagyobb bűncselekményt nem követtek el fiatalok, az­az: galeribűnözés már évek óta nincs Heves megyében. Alkalmi csoportosulások ugyan előfordulnak, ame­lyekre előszeretettel ráhúz­zák a galeri elnevezést, de a kritérium más. A galeri tag­jait ugyanis á szervezett bű­nözés tartja össze. Nemrégi­ben már alakulóban volt ha­sonló csoportosulás az áruhá­zak és az önkiszolgáló boltok fiatalkorú vámolóinak köré­ben, de sikerült időben le­leplezni őket. Az erőszakos, garázda jel­legű bűncselekményekben való részvételük az 1975. évi 12-ről az elmúlt esztendőben háromra csökkent. Ember­ölés bűntettében tavaly két esetben vettek részt fiatalok, illetve gyermekkorúak, a megelőző évben viszont nem. Mit mutat a térkép? Például azt, hogy 1975-ben Gyöngyös és környéke volt a legfertőzőbb terület, 1976- ban pedig már a megyeszék­hely és az egri járás „veze­tett”. Itt például az 1975. évi 48-ról 81-re emelkedett a fia­talkorú bűnelkövetők száma, akikre elsősorban a társadal­mi tulajdon elleni bűncse­lekmények elkövetése volt a jellemző. Gyöngyösön és kör­nyékén főképp a személyi tulajdon sérelmére követtek el bűncselekményeket a fia­talkorúak, a hevesi járásban pedig a testi sértések száma elgondolkodtató. Hatvanban tavaly a garázdaság okozott gondot a bűnüldöző szervek­nek. Az elmúlt esztendőben a legcsendesebb terület a fü­zesabonyi járás volt. Érde­mes az okokat megemlíteni. Némelyik már szinte unalomig ismert, de ne unjuk meg ismételni, amíg nem sikerül végleg felszá­molni ezeket. A fiatalkorú bűnelkövetők 10 százalékánál a rendezetlen családi élet motiválta az okokat, 26 szá­zaléknál pedig a rosszul meg­választott baráti kör vitte tévútra a fiatalt, s ezen belül sajnos nem ritka a felnőttek rossz befolyása. A vagyon el­leni bűncselekmények elkö­vetői közül 44 fiatalt az anya­gi haszonszerzés célja vezé­relte, az erőszakos esetekben vedig a gátlástalanság és az alkohol szerepelt első helyen íz okok között. A megelőzés volt a leg­fontosabb feladat és ma is az. Különböző formákban igye­keznek már csírájában el­fojtani, megszüntetni az oko­kat, felhívni a figyelmet a meggyőzés erejével a helyes magatartásra. Ennek érdeké­ben a belügyi szervek az el­múlt évben mintegy 300 osz­tályfőnöki órát tartottak a tanintézetekben, s különböző előadásokat szerveztek aktu­ális kérdésekről a szülők számára is. Eljárnak az ifjú­sági klubok foglalkozásaira, ellenőrzik a szórakozóhelye­iket, szigorúan fellépnek azok ellen, akik fiatalkorúakat szeszes itallal kiszolgálnak. Természetesen nem csupán a rendőrség feladata a megelő­zés; hatásos, széles körű tár­sadalmi összefogásra van szükség. Az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoportok aktivistái az elmúlt évben igen eredményesen dolgoz­tak : pedagógusok, főiskolai hallgatók, munkások, orvo­sok és tanácsi dolgozók vál­laltak megbízatást. A jövő­ben javítani kell az együtt­működést az ifjúságvédelmi feladattal megbízott tanárok­kal. (A presztízskérdés, a tanintézet jó hírnevére tör­ténő hivatkozás nem a leg­jobb módszer...) A napra­kész információcsere sokat segít a megelőzésben; ezt jel­zi az egyre jobb munkakap­csolat a rendőrség, illetve a tanácsok művelődésügyi és igazgatási osztálya között. A Heves megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet dolgo­zói ugyancsak sokat segítet­tek, illetve segítenek a bűn­üldöző szerveknek. Ifjúságvédelmi területen országosan a legjobbak között áll Heves megye. Ez azonban nem jelentheti valamilyen ké­nyelmesebb állásfoglalás ki­alakítását. Ismételten: a szá­mok — ha csökkennek is itt- ott — csak számok maradnak, esetekről, kisiklott életekről, az árnyékban tévelygő fiata­lokról árulkodnak. Kátai Gábor A brigád Üzemeink, vállalataink jelentős része megkapta a kiváló vállalat címet, illetve részesült valamilyen magas szintű el-, ismerésben. A szocialista brigádok tekintélye, rangja meg­nőtt, és a cím mind több helyen kifejezi a tartalmat is. A brigádnaplók sorai értelmesebben szervezett, eredményes munkáról tanúskodnak. — Mióta tagja a szocialista brigádnak? — Négy éve. — Mi volt a helyzet négy évvel ezelőtt és most? — A szándék mindig szép volt, csak kezdetben a mun­kánkban volt sok a formális vonás. — Mire gondol? — Megalakultunk, mert éreztük, hogy szép az elgondo­lás. Díszes brigádnaplót is vezettünk, közösen elmentünk moziba, színházba, csak éppen a legfontosabbal a munká­val volt baj. Vállaltunk mi akkoriban is többletfeladatokat, csak éppen nem volt benne köszönet. Emlékszem, egyszer elhatároztuk, hogy az egyik üdülőnk kerítését rendbe hoz­zuk. Szétbontottuk a régi drótkerítést., kihúztuk az új drót­hálót, közben megittunik két láda sört, és... Látom az arcán, hogy nem szívesen beszél a történtek­ről, de azt is, hogy nem marad meg benne a szó. — Egy hónap múlva aztán fogadott a vállalat három szakembert, akik újra lebontották az általunk készített ke­rítést és nagy pénzért elvégezték tisztességesen a munkát. A brigádnaplóban ma is ott a bejegyzés: Vasárnap 12 em­ber kerítést húzott az üdülő körül. — Most mi a helyzet? — Sok minden változott azóta! Az üzemben is a minő-1 ségi munkán van a hangsúly. Exportra dolgozunk, a legki­sebb selejtet visszadobja a tőkés. Ha felületes, rossz a pont­hegesztés a karosszérián, a hibát - kihozza a festék. Glettelni rém engedik az export munkadarabot. Azt mondja a svéd meós, hogy a szép hegesztés ékessége a festett karosszériá­nak. — És a brigád? — Mi is azt mondjuk: Ha már csinálunk valamit, csi­náljuk meg tisztességesen, végezzük el rendesen a munkát. Eleinte figyelmeztetni kellett egymást. Meg kellett szólítani a felületeseket. Ma már más! Most, május_elseje előtt, a vállalati ünnepségen különösen a kiváló minőségi munkánk­ért kaptunk magas elismerést. Ma már nem csupán a szo­cialista brigádokban, de másokban, a nagy munkáskollek­tívákban is megérlelődik az elhatározás arra, hogy rossz, összecsapott munkát nem érdemes végezni. Ha ragasztási hiba miatt kétszer is vissza kell vinni a cipőt az üzletbe, bosszankodunk, ha a szövetben szövési hibát találunk, mér­gelődünk ha a lerakott parkett mozog, ha a felragasztott tapéta olyan mint a púposteve, káromkodunk. Egymásnak csinálunk bosszúságokat! — Miben látja mégis a szocialista brigádok legfőbb ten" nivalóit? — Minőségi munkát kell végezni és erre kell nevelni, rászoktatni az embereket is... Szalay István DANCZA JANOS: Két mártír 15. Ugyanis a jegyzőkönyv sze­rint az elnök kérdésére Ne- mecz a következőket mond­ta: „Nincs szükségem kegye­lemre!” A védője, dr. Ta­kács Tamás kegyelmet kért Nemecz számára. És még valaki kért kegyelmet a szá­mára. Az édesanyja, aki egy meghatóan könyörgő levél­ben kért a kormányzótól kegyelmet fia számára. Er­ről a két kérvényről Nemecz Alajos nem tesz említést még ott sem, amikor leírja, hogy milyen remény táplálta őket. De szóljon erről maga Ne­mecz! „Két nehéz hónap múlt el az egri fogdában. Józsit ez­alatt állandóan bilincsben tartották, kezei-lábai nehéz vasláncokkal voltak össze­kapcsolva. Ezalatt két körül­mény tartotta bennünk a lel­ket, táplálta a reményt, hogy Józsi megmenekül a kivégzéstől. Egyik a szovjet csapatok előnyomulása Ga­lícia határa felé, a másik pedig az a hír. hogy a szov­jet kormány közbelépett a magyarországi kommunisták érdekében és kikérte a sú­lyosan elítélteket az orosz hadifogságban maradt ma­gyar ellenforradalmár tisz­tek ellenében. Reméltük, hogy vagy egyik vagy má­sik reményünk valóra válik és meghozza Józsi megmen­tését. A gyöngyösi burzsoázia azonban mindent elkövetett, hogy ne menekülhessen e nagy ellenségük. Járták a kormányzót, hogy rendelje el a kivégzést, még mielőtt a szovjet által felajánlott csere megtörténik. Legnyo­matékosabb érvük az volt, hogy Nemecz József Gyön­gyösön ma is népszerű, a halálos ítélet kihirdetésekor megéljenezték és a börtön­be vezető úton virágot dob­tak eléje. Horthy kegyetlenségéről sokat hallottunk. Kovács Tó­ni a háború alatt tengerész volt s a cattarói hadikikö­tőben teljesített szolgálatot. Mint ilyen, részt vett a cat­tarói tengerészek lázadásá­ban, amelynek leverésével Horthyt bízták meg. Horthy valóságos vérfürdőt rende­zett s tömegesen lövette agyon az éhség miatt fellá­zadt matrózokat... ... Horthy tehát nem szá­nalomból késleltette az ak­kor tömegesen halálra ítélt kommunisták kivégzését, hanem azért, hogy cserébe minél több ellenforradalmi tisztet kaphasson értük a szovjet kormánytól. A gyöngyösi burzsoázia azonban addig kérlelte Hor­thyt, míg végül is engedett és elrendelte a halálos íté­let végrehajtását.” ígéretemhez képest itt is szükségesnek tartom, Ne­mecz Alajosnak a fentiek­ben idézett feltevését és ál­lítását a korabeli periratok egyikével kiegészíteni: „B. 128217 1919 Jegyzőkönyv Készült a gyilkosság bűn­tette. s egyéb bűncselekmé­nyek miatt Nemecz József és társai ellen indított bűn­ügyben az egri kir. törvény­széknél Gyöngyösön, 1920. évi május hó 27-én a halál­ra ítélt Nemecz József ke- gyelmezése tárgyában a Bp. 497. §-a értelmében megtar­tott zárt üléséről. Jelen voltak: Dr. Miskovics Flóris, kir. ítélőtáblabíró, Ficzere Béla kir. tvszki bíró, Horkay István kir. tv.széki járásbíró. Polák Pál kir. tv.széki bíró, Zelenka Ottó kir. tv.széki bíró, Dr. Papp Péter kir. tv.széki jegyző Zsivora György kir. ügyész Jegyzőkönyvvezető Kir. ügyész az elítélt Ne­mecz Józsefet kegyelemre nem ajánlja, mert az egész proletárdiktatúra alatt tanú­sított terrorja, abban elfog­lalt exponált helyzete s az ítélet kihirdetése alkalmával különösen nyilvánított, sem­mi megbánást nem tanúsító magaviseleté miatt arra ér­demesnek nem tartja. Zelenka Ottó, Polák Pál, Horkay István, Ficzere Béla Bírák és az Elnök ezt a vé­leményt magukévá téve, a törvényszék, következő ha­tározatot hozta meg: A kir. törvényszék Ne­mecz József halálraítéltet kegyelemre nem javasolja. mert elítéltnek a proletár- diktatúra alatt a legexpo­náltabb állásokban tanúsított terrorista magatartása, vér- lázító kegyetlenségei, az íté­lethirdetésnél mutatott és semmi megbánásra nem val­ló viselkedése folyamán ar­ra érdemesnek nem tartja. A tanácskozás berekeszte- tett. Kmft. Dr. Miskovics Flóris sk. t.elnök Dr. Papp Péter sk. t.jegyző Azt hiszem, hogy ez a dokumentum — amiről Ne­mecz Alajos nem tudhatott — kétségtelenül igazolja, hogy Nemecz József sorsát nem a gyöngyösi burzsoá­zia Horthyt rábeszélő akciói hanem az a tény pecsételte meg, hogy a tárgyaláson vé­rig sértett bíróság felhábo­rodásában egyszerűen nem javasolta kegyelemre. Gon­doljuk csak. meg! Ott álla bíróság előtt egy ember, egy kommunista, akivel szem­ben a bíróság tagjainak a zöme már politikai elvei mi­att is ellenszenvvel viselte­tik és halálra ítéli. De ez az ítélet ennek a bíróságnak a javaslatától függően még életfogytig tartó szabadság- vesztésre is átváltoztatható. És ebben a drámaian fe­szült helyzetben az az em­ber. akinek az élete ennek a bíróságnak az állásfogla­lásától függ, szemükbe vág­ja, hogy: „Nincs szükségein kegyelemre”. Vagyis inkább vállalja a biztos halált, csak­hogy megmondhassa, hogy mennyire gyűlöli és megveti ezt a bíróságot, amely a magyar dolgozó nép remény­ségét, a Tanácsköztársaságot megdöntő, kizsákmányoló osztály nevében áll most bosszút azokon, akik a dol­gozó nép felemeléséért dol­goztak. A kegyelmet, azéle­tet visszautasító gesztus mélységes megvetését a bíró­ság tagjai teljes egészében átérezték és ezért csapdos- ták dühükben az asztalt. Et­től a bíróságtól másmilyen határozat nem is volt vár­ható, mint amilyet azon me­legében a zárt ülésen hoz­tak. Pedig ugyanez a bíró­ság Nemecz József ítéleté­nek a szerkesztése közben a tények és a tanúk vallomá­sa alapján kénytelen volt Nemeczcel szemben jó né­hány vádpontot elejteni, és az ellentmondásos tanúvallo­másokból az sem volt két- ségbevonhatatlanul megálla­pítható. hogy a két ellen­forradalmárt halálra ítélő, rögtönzött forradalmi tör­vényszéknek Nemecz József tagja volt-e, mert azt a kü­lönítmény parancsnoka, Tha- usz Vilmos állította össze, ö volt az elnöke, a vádbiztosa pedig Sardóc Pál. a külö­nítmény helyettese. A tanú- vallomásokból csak az volt kétségtelenül megállapítha­tó, hogy a rögtönzött forra­dalmi törvényszék tevékeny­sége közben Nemecz Józsefi de más direktóriumi tagol! is jelen voltak j (Folytatjuk 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom