Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

Á gyöngyösi Medeia A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola női karának hangversenye (Fotó: Szántó György) Hihetnénk, csoda történt. De ha az nem iá, legalább varázslat. Egyetlen színész tartotta fogva két órán at a gyöngyösi közönséget úgy, hogy moccanás, pisszenés sem hallatszott a nézőtéren. A kedves közönség csak ült, meredt a színpadra, figyelte a varázsló szavait, mozdula­tait, aztán abban a soha meg nem állapítható bizonyos pil­lanatban ráhangolódott., ar­ra a személyre, aki lemezte­lenítette lelkét, felkutatta én­jének legrejtettebb zugait is, hogy szembe nézzen a kér­déssel: hol rontotta el? Mi­ért nem tudta megtartani huszonöt év után azokat, akik számára a legkedveseb­bek voltak ezen a világon, a férjét és a fiát? Miért? Aki ízeire szedte érzéseit, gondolatait, vágyait, törekvé­seit és csalatkozásait, az Sze­mes Móri volt, a Jászai-díjas érdemes művész, a valami­kori gyöngyösi lakos. Aki en­nek az önleleplezésnek a ko­reográfiáját elkészítette, az Göncz Árpád, a szerző. Az apropót, a mottót, a funda­mentumot Euripidész tragé­diája adta, Herényi Grácia fordításában, de megszólalt időnként Iannis Xenakis ze­néje is, háttérnek is, aláfes­tésként is, ritkán még drá­mai fokozásért is. A rendező Dömötky János. Ez a monodráma még ak­kor is egyetlen színész ener­giaemésztő, nagy ívű, monu­mentális teljesítménye, ha az utolsó néhány percben társat is kap a színfalak közé: a rendőrt, a hírvivőt, Kék iskolaköpeny fölött kékben játszó szemek, s mé­lyükön még most is némi fájdalom, csalódottság. — Rosszul esett a kilen­cedik hely? Lemaradás a dobogóról? — Nagyon készültünk, töb­bet vártunk magunktól. S ha a szombathelyiekkel ví­vott nyilvános mérkőzésen ypind az öten hozzuk a 'ze­nefelismerésért járó két-két pontot, akkor most áll a lakodalom, mi vagyunk az elsők... Persze Scholz Erzsébetek­nek így sincs szégyenkezni­valójuk. Megyénkből egyet­lenként juttatták be a hat­vani Bajza Gimnázium csa­patát a rádió Beethoven mű­veltségi versenyének tizen­hatos döntőjébe, s ott csu­pán négy pont különbséggel maradtak el a legjobbtól. Erzsiké tizennyolc pontjával az egyéni hajrában is helyt­állt. — Tálán zenei pályára ké­szül? — Nem. De a családban nálunk mindenki szereti a muzsikát. Bátyám, akárcsak én, hosszabb ideje zongo­rázni tanul, s ugyanúgy Bach nőtt a szívéhez, mint nekem. Van sok hangleme­zünk. János és Máté passió, fúgák. Gyakorta hallgatjuk. Ez is mélyíti bennünk a ze­né iránti vonzalmat. Melles­leg orvos szeretnék lenni. Gyermekorvos. Talán a fú­gáknál is jobban kedvelem a biológiát, meg a kicsiket. Innen a szándék. Csak per­sze hosszú az út az egyete­mig. Másodikos vagyok, akár a hoppon maradt csapat többi tagja, Kalina Ildikó, Sára Katalin, Baranyai Ár­pád, Szondy György. A Magyar Televízió gyer­mekosztálya május 5-től Te- lefónykép címmel új műsor- soimzatot indít, amelyre fo­tópályázatot írt ki. Részt ve­het benne minden 10—15 év közötti tanuló, bármilyen szabadon választott témával. fí Hmism 1077. április 37., szerda aki közli a legborzasztóbbat, a pusztulását annak a sze­mélynek, aki miatt mégis felül akart kerekedni teljes összeroppanásán a ma esendő asszonya. Magyar Medeia, tudjuk a dráma címét, és értjük is az utalást. Mostani mindennapjaink asszonya áll előttünk, ő küzd meg keser­vesen az élettel, a saját éle­te értelméért. Miután úgy ki­siklik a kezéből minden, mintha az áramló tengervi­zet akarná ujjai között meg­fogni, önmagát is elpusztítja. Göncz Árpád ürügyként használta fel Euripidész mű­vének részleteit és mondani­valóját. Egyfelől az örök em­beri tragédiát akarta újra­rajzolni, a t csalódott lélek vergődését, másfelől viszont a környezet, a színen ugyan meg nem jelenő, de nagyon is jelenlevő más személyek vi­selkedésével, magatartásával, a társadalom rajzával akart nagyon időszerű kérdéseket megfogalmazni. Ehhez talált rá a Medeia-keretre. A monodráma újabban mintha virágozni kezdene. Néhány egyszemélyes pro­dukciót kínálnak művészi fórumaink egyidejűleg. Két­ségtelen, óriási lehetőség ez a művész számára. Egyetlen színész mutathatja meg ma­gát a közönségnek úgy, mint máskor soha. De atomerő- műnyi energia is kell ahhoz, hogy ez az egy személy el ne veszítse a kapcsolatát a né­zővel a két óra időtartama alatt. A színész —- ha úgy tetszik — leleplezi önmagát. Nyertes a vesztesek kö­zött. Ha jobban a dolgok mélyére nézünk, Scholz Er­zsikének ez a megjegyzése szántén ül, s szüneti beszél­getésünk szép tanulsága. Beethoven, akit koráb­ban jóformán alig ismer­tem. a készülődés hónapjai­ban mind közelebb került hozzám. Nemcsak személyé­vel, munkásságával kapcso­latos tárgyi tudásom gyara­podott természetesen, hanem a zenéjét is a magaménak érzem. Mondjam úgy, hogy a szívemben Bach mellé ke­rült...? Missa Solemnise égbe nyúló katedrális. — S mit csinálna más­ként, ha most indulna a Beethoven-verseny? A dön­tő után gondolkoztak ezen? — Sokat. Különösen a csa­lódás első napjaiban. Rájöt­tünk. kár volt az életmű ap­ró részleteivel pepecselnünk. Legalábbis a szereplés szempontjából. Mert a kér­dések általában a nagy ze­neszerző munkásságának főbb vonásaira, sarokkövei­re utaltak. Ha viszont em­beri oldaláról nézem a dol­got, azt kell mondjam, a részletezés ugyancsak gazda­gított bennünket. A telje­sebb Beethovent ismertük meg, éspedig úgy. hogy a készülődés nem ment egyéb iskolai munkánk rovására. Ezt osztják velem a többi­ek, s azt hiszem, tanáraink sem panaszkodhattak ránk a kritikus időszakban. A rádió zenei főosztálya folytatja a mindenképpen jó kezdeményezést, a mű­veltségi versenyt. Legköze­lebb, azaz a jövő esztendő­ben Schubert zeneköltésze­te, géniusza lesz a versen­gés tárgya. Egyes felvétel is beküldhe­tő, de a sorozat sem állhat hatnál több képből. A pá­lyázók nagyításaikat 6x9 centiméteres nagyságban ké­szítsék el. A legjobb fotók alkotói értékes ajándéktárgyakat kapnak, amelyek között több laborfelszerelés is szerepel. A pályázatokat a Magyar Televízió gyermekosztályára (1812. Budapest) lehet bekül­deni a negatív melléklésé­vel, a lakcím, életkor és az iskola megjelölésével. (MTI) Könyörtelenül, visszavonha­tatlanul. Ezt tette Szemes Mari is. És miután hazajött, az egy­kori gyöngyösi a jó ismerő­sök meghitt körében lépett színpadra, ez a körülmény csak nehezítette a feladatát. Kezdeti elfogódottsága gyor­san feloldódott, és attól kezd­ve élt a színpadon. Nem ját­szott, nem alakított, hanem megtestesített, átformálódott, átlényegült, varázslatot mű­velt. önmaga részévé tette a mai asszony tragédiáját, úgy, hogy azt az átlényegülést megosztotta a közönséggel is. Hogy mi történt ezen az estén, egyetlen pillanat fel­idézésével is sikerül talán ér­zékeltetnünk. Vége az előadásnak, min­den fény kialszik, a teljes sötétségben pedig elindul a taps. Aztán felgyulladnak a reflektorok, ott áll elgyötör­tén, magába roskadtan, fá­radtan a színész a kulisszák között. Mint aki még mindig nem tért magához. A har­madik hívásra, mikor elő­lép a színfalak mögül, kijön egészen a színpad elejére. Ránéz a közönségre. Szembe­néz a közönségével. Mintha most eszmélne. És ebben a pillanatban feloldódik a szá­ja szögletében egy eddig rej­tett mosoly. Ebben a pillanatban érke­zett haza. Találkozott azok­kal, akik hívták, akik látni akarták, akik örülni tudtak ennek a felejthetetlen talál­kozásnak. — Egy osztályba járnak mind az öten. Ez a második bé. Nyilván együtt marad a csapat is. Elindulnak? Kis bizonytalankodás, — A Beethoven-verseny döntőjében még azt mond­tak, soha többé. Eltelt pár hét, s most egyre töbször emlegetjük a dolgot. Vala­hogy ráízeledtünk. Jövőre ta­lán Mányozna, ha nélkü­lünk zajlana ez a nemes ve­télkedés. Én azt hiszem, ott leszünk az indulók közt! Biztatjuk Erzsikét és tár­sait. De nem a hír és di­csőség miatt elsősorban. Ha­nem azért, amit korábban mondott. — Olyan ez a verseny, amelyen a vesztes is nyer... (moldvay) 13. A fogház annyira zsú­folt volt letartóztatottak­kal, hogy egy egyes cel­lába hét embert zsúfol­tak be. Nemeczékkel együtt harminckét gyöngyösi kom­munistát préseltek be egy hatszemélyes cellába. Ágy­ról persze szó sem volt, s a foglyok mindenféle pokróc­darabokon a földön feküd­tek. Még így sem tudták a letartóztatottakat a fogház­ban elhelyezni, hanem a régi csillagbörtönt — a mai Me­gyei Levéltár — újból üzem­be helyezték, s a várban pe­dig egy internáló tábort ren­deztek be, ahol a foglyok kihallgatását csendőrök vé­gezték. Nemecz József a többi elv­társaival együtt melegében azon gondolkodott, hogy mi­képpen lehetne a fogházból kitörni. Erre az késztette őket, hogy egyetlen helyiségben harmincketten voltak, ami tekintélyes erő. Az volt a tervük, hogy reggel, amikor az őr kinyitja a cellájukat, berántják a cellába, elveszik tőle a kulcsokat, kinyitják a cellákat, lefegyverzik az őrséget és a Bükk hegységen át menekülnek Csehszlová­kiába. Valaki besúgta a ter­vet és az akciót megelőző na­pon a vezetőket külön-külön egyes cellákba zárták és így meghiúsult a kísérlet. Az Az egri Műsorrendező Iro­da — még az egri nyár programját megelőzően — öt hangversenyt kínál az egri közönségnek. Ezek közül el­sőnek a Gárdonyi Géza Szín­házban hétfőn este került sor a tanárképző főiskola női karának műsorára. Elöljáróban el kell mon­danunk, régen vártunk erre a pillanatra, a főiskolások­nak erre a gesztusára, hogy az alma mater falai közül kilépve elinduljanak az egri közönséget meghódítani és igyekezzenek részt venni ab­ban a művészi életben, amelynek felerősödéséért még annyit kell és lehet tenni Egerben. Szükség is volt erre a jelentkezésre. A főiskola énekkarát a szakma nagyon jól ismeri, a tévé nyilvánossága előtt is bizo­nyítottak a fiatalok versen­gésében és csupán a sok­szempontú zsűri bírálta eset­leg értékén alul ezt a na­gyon szorgalmas és nagyon lelkiismeretes együttest. Nem szeretnénk tanáros stílusban szólni a tartalmas és minden részletében érté­kes anyagról, amit ezen az estén a főiskola énekes lá­nyai megszólaltattak. Tudá­suk laboratóriumi mértékkel mérve is tiszta, a képletek, azaz a hangok a helyükön vannak, azt adják elő, amit a szerzők a kottákba beleír­tak. Az más kérdés, hogyan lehet — teljes érzelmi gaz­dagsággal — váltani a Mag- nificat-ról, a Kyrie-ről Ko- csór Miklós dallamának bo- bonyolult világára, amely mai érzéseket takar, mai gondolatvilágot tár fel és elevenné, sőt ragyogóvá igyekszik tenni Nagy László Tűzciterák című hatásos adottságokat figyelembe vé­ve csak nagyon elkeseredett emberek tervének tekinthet­jük az egészet, mert nem szá­moltak olyan tényezőkkel, amelyek már eleve sikerte­lenségre ítélték volna a vál­lalkozást. Csak kettőt emlí­tek: A Bükk-hegység legkö­zelebbi nyúlványa is kb. 5— 8 kilométeres távolságra van. E távolságnak még a felét sem érték volna el, .amikor a riasztott román lovasság és a kocsikra rakott gyalogság már elérte volna őket. A külvilággal fenntartott titkos összeköttetéseik révén Nemeczék pontosan tájéko­zódva voltak a kinti esemé­nyekről. Ebben nagy szere­pük volt a börtönőrck együtt­érzésének is, akik az érzel­meiket leplező kiabálásuktól függetlenül nemcsak hogy nem bántalmazták a foglyo­kat, de sok, a szabályokba ütköző holmik bejuttatása felett is szemet hunytak. A periratokban az egyik hor­thysta tiszt — aki a Tanács- köztársaság alatt néhány na­pig a fogházban volt őrizet­ben — ezt a tényt felhábo­rodva kifogásolta. így Ne­meczék még a Bécsi Magyar Űjság példányaihoz is hozzá­jutottak, ami azért volt fon­tos a számukra, mert ez a lap sokat foglalkozott a Ma­gyarországon garázdálkodó fehérterror rémtetteivel. versét. Ennek a megjegyzé­sünknek ugyanis az az alap­ja, hogy a bemutatott alko­tások valóban nagy érzelmi ívet rajzolnak le. stílusokat és korokat fognak egybe, más-más egymástól távol eső életérzéseket tárnak fel. A zenei összeállítás azt is bizonyítja, hogy a kar ér­deklődése változatlanul Bar­tók és Kodály műveire össz­pontosul, az utánuk jövők közül is inkább azokat ér­zékelik, szólaltatják meg, akik valahogyan a nagysza­bású Kodály—Bartók örök­séghez csatlakoznak. Sikeres repertoár-számaik közül el­sősorban azok maradnak ha­tásukban is élénkebbek, ame­lyek a vidámságót, a derű levegőjét hozzák, vagy a pá­toszét. amit még a nők hangja kifejezhet. Kodály Pünkösdölője, Táncnótája tartozik ezek közé. Nem ma­radt visszhang nélkül Hajdú Mihálynak Czuczor Gergely versére írott Fonóházi dala sem, mint ahogyan említe­nünk kell Pászti Miklósnak Röpülj madár című alkotá­sát, amely sajátos hangvéte­lével fogta meg a közönsé­get. Az operaszerző Szoko- lay Sándor lelkivilágát kap­tuk a Babits-versre írott Al­kony című/ kórusműben. És egyáltalán: úgy tűnik, hogy a hatvanas évek szellemi fellendülése a lírában és a zenében egymáshoz rokoní- totta az alkotókat. A zené­szek mindenütt megtalálják a modem kifejezési formát a mai. a modern költők gon­dolatainak más síkon törté­nő kifejezéséhez. Hogy az általánosan ismert Karai- művek mellett ezt a zenei vonulatot is közönség elé vi­szik a főiskolások, azzal 3 Nos, ezen a titkos úton a gyöngyösiek azt az utasítást kapták, hogy mindent köves­senek el Nemecz József megmentésére, mert a bur­zsoázia meg akarja semmist leni, hogy megszabaduljon tőle. Tanácsot is kaptak. A körülmények figyelembevéte­lével mást nem lehet tenni, mint hogy Nemecz játssza meg az események következ­tében megzavarodott elme­beteget. Ha jól megjátssza a szerepét, elkerülheti a bur­zsoázia bosszújának a kö­vetkezményét Nemeczék megbeszélték ezt a javasla­tot amit Nemecz József el­utasított mert mint mondot­ta: „Ha ezt tenné, akkor őt gyávának tartanák, márpe­dig ő nem fél a haláltól.” Fogolytársai hosszas vitatko­zás után megérttettéit vele, hogy itt nemcsak az ő sze­mélyes érdekéről, hanem a párt érdekéről is szó van. Ezek után vállalta az elme­beteg megjátszásának a sze­repét. Hogy milyen sikere­sen, azt Grensperger Sándor, egri ideggyógyász főorvos vizsgálati jelentése is iga­zolja, aki a Nemecz vizsgá­lata közben tapasztalt jelen­ségek részletes leírása után az ügyészségnek azt java­solja, hogy a legalaposabb vizsgálatok megejtése érde­kében a foglyot küldjék fel Budapestre, az Országos megyében működő énekka­roknak nyújtanak jó pél­dát és továbblépési lehető­séget a fejlődésre. Amikor ennek a hangver­senynek a sikerét jegyezzük, csak jelezzük, hogy ez az összetételében folyton válto­zó kar állandóan szerepei a nagy hazai rendezvényeken, a rádióban, a tévében, a debreceni nemzetközi talál­kozón, mert az Aúer Gyula által megkezdett karmesteri munkát értő módon folytat­ja Tar Lőrinc és Rózsa Lász­ló. övék az érdem, hogy ez a művészi munka állandó­sult a főiskolán. A két kar­mestert lelkes taps is kö­szöntötte a hangversenyen, i A kórusszámok egységes hangulatát nem törte meg az a három zongoraszám, amit Lórenczné Marik Er­zsébettől hallottunk. Bach C- dtír prelúdium és fúgája jól vezetett át a Kyrie-tői Ko­dály felé, Bartók Béla 1. ro­mán tánca a mai magyar szerzők alkotásai között el­igazításnak és vezérlő szó­lamnak hatott, míg Debussy elmerengése az Elsüllyedt katedrálisról fokozta a Ko- dály-művek hatását is. Az ugyancsak Debussytöl ját­szott Puck tánca a finoman szerkesztett apró remekmű­vek bájával hatott. Akik eddig is eljártak a főiskolára, a házi hangver­senyeket meghallgatni, azok­nak nem meglepetés ez az erőtől és átéléstől duzzadó játék, amit Lórenczné nyújt közönségének. A most elő­adottaknál jóval nagyobb lé­legzetű és formátumú mű­veket hallottunk már tőle és várjuk szerepléseit az egri pódiumon. Farkas András Ideggyógyászati Intézetbe: Grensperger szakvéleménye sejtetni engedi — bár ezt óvakodik kimondani —, hogy Nemeczet elmebeteg­nek tartja, de... mondja ezt ki más. Tudta, hogy itt Ne­mecz életéről van szó, hát lerázta a felelősséget a vál­láról. A jelentés után Ne­meczet rövidesen átszállítot­ták Budapestre, a rabkór­házba. Csaknem két hónapig volt itt, s az elvtársai már azt remélték, hogy végleg otthagy­ják, amikor értesültek, hogy visszahozzák Egerbe és ki­tűzték ügyében a főtárgyalást.' Hogy a bátyjáról írt életraja egyik tévedését eloszlassuk, a témával kapcsolatban idéz­nünk kell Nemecz Alajos so­rait Józsit ismét egyes cellá­ba zárták, ő tovább játszotta szerepét Én jártam be hoz­zá takarítani, s ilyenkor al­kalmam volt vele titokban! beszélgetni néhány szót Jó­zsi elmondotta, hogy Pesten három orvos vizsgálta meg; ezek között volt egy Német Ödön nevű, aki saját kezűleg ütötte-verte Józsit és kü­lönféle kínzó tortúrákkal akarta rendes beszédre kény­szeríteni. Megkért Józsij hogy jegyezzük meg e fene­vad nevét, és ha megérjük ai felszabadulást, vonjuk kérdő­re a gonosztevőt. Egyedül ez az orvos állította szakvéle­ményében, hogy Józsi szi­muláns, ámbár erre semmi adata nem- volt...” , (Folytatjuü Nyertes a vesztesek közül Május 5.-tői Te I efé n yké p-pályázat DANCZA JÁNOS: Két mártír 1 G. Molnár Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom