Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-27 / 97. szám
Á gyöngyösi Medeia A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola női karának hangversenye (Fotó: Szántó György) Hihetnénk, csoda történt. De ha az nem iá, legalább varázslat. Egyetlen színész tartotta fogva két órán at a gyöngyösi közönséget úgy, hogy moccanás, pisszenés sem hallatszott a nézőtéren. A kedves közönség csak ült, meredt a színpadra, figyelte a varázsló szavait, mozdulatait, aztán abban a soha meg nem állapítható bizonyos pillanatban ráhangolódott., arra a személyre, aki lemeztelenítette lelkét, felkutatta énjének legrejtettebb zugait is, hogy szembe nézzen a kérdéssel: hol rontotta el? Miért nem tudta megtartani huszonöt év után azokat, akik számára a legkedvesebbek voltak ezen a világon, a férjét és a fiát? Miért? Aki ízeire szedte érzéseit, gondolatait, vágyait, törekvéseit és csalatkozásait, az Szemes Móri volt, a Jászai-díjas érdemes művész, a valamikori gyöngyösi lakos. Aki ennek az önleleplezésnek a koreográfiáját elkészítette, az Göncz Árpád, a szerző. Az apropót, a mottót, a fundamentumot Euripidész tragédiája adta, Herényi Grácia fordításában, de megszólalt időnként Iannis Xenakis zenéje is, háttérnek is, aláfestésként is, ritkán még drámai fokozásért is. A rendező Dömötky János. Ez a monodráma még akkor is egyetlen színész energiaemésztő, nagy ívű, monumentális teljesítménye, ha az utolsó néhány percben társat is kap a színfalak közé: a rendőrt, a hírvivőt, Kék iskolaköpeny fölött kékben játszó szemek, s mélyükön még most is némi fájdalom, csalódottság. — Rosszul esett a kilencedik hely? Lemaradás a dobogóról? — Nagyon készültünk, többet vártunk magunktól. S ha a szombathelyiekkel vívott nyilvános mérkőzésen ypind az öten hozzuk a 'zenefelismerésért járó két-két pontot, akkor most áll a lakodalom, mi vagyunk az elsők... Persze Scholz Erzsébeteknek így sincs szégyenkeznivalójuk. Megyénkből egyetlenként juttatták be a hatvani Bajza Gimnázium csapatát a rádió Beethoven műveltségi versenyének tizenhatos döntőjébe, s ott csupán négy pont különbséggel maradtak el a legjobbtól. Erzsiké tizennyolc pontjával az egyéni hajrában is helytállt. — Tálán zenei pályára készül? — Nem. De a családban nálunk mindenki szereti a muzsikát. Bátyám, akárcsak én, hosszabb ideje zongorázni tanul, s ugyanúgy Bach nőtt a szívéhez, mint nekem. Van sok hanglemezünk. János és Máté passió, fúgák. Gyakorta hallgatjuk. Ez is mélyíti bennünk a zené iránti vonzalmat. Mellesleg orvos szeretnék lenni. Gyermekorvos. Talán a fúgáknál is jobban kedvelem a biológiát, meg a kicsiket. Innen a szándék. Csak persze hosszú az út az egyetemig. Másodikos vagyok, akár a hoppon maradt csapat többi tagja, Kalina Ildikó, Sára Katalin, Baranyai Árpád, Szondy György. A Magyar Televízió gyermekosztálya május 5-től Te- lefónykép címmel új műsor- soimzatot indít, amelyre fotópályázatot írt ki. Részt vehet benne minden 10—15 év közötti tanuló, bármilyen szabadon választott témával. fí Hmism 1077. április 37., szerda aki közli a legborzasztóbbat, a pusztulását annak a személynek, aki miatt mégis felül akart kerekedni teljes összeroppanásán a ma esendő asszonya. Magyar Medeia, tudjuk a dráma címét, és értjük is az utalást. Mostani mindennapjaink asszonya áll előttünk, ő küzd meg keservesen az élettel, a saját élete értelméért. Miután úgy kisiklik a kezéből minden, mintha az áramló tengervizet akarná ujjai között megfogni, önmagát is elpusztítja. Göncz Árpád ürügyként használta fel Euripidész művének részleteit és mondanivalóját. Egyfelől az örök emberi tragédiát akarta újrarajzolni, a t csalódott lélek vergődését, másfelől viszont a környezet, a színen ugyan meg nem jelenő, de nagyon is jelenlevő más személyek viselkedésével, magatartásával, a társadalom rajzával akart nagyon időszerű kérdéseket megfogalmazni. Ehhez talált rá a Medeia-keretre. A monodráma újabban mintha virágozni kezdene. Néhány egyszemélyes produkciót kínálnak művészi fórumaink egyidejűleg. Kétségtelen, óriási lehetőség ez a művész számára. Egyetlen színész mutathatja meg magát a közönségnek úgy, mint máskor soha. De atomerő- műnyi energia is kell ahhoz, hogy ez az egy személy el ne veszítse a kapcsolatát a nézővel a két óra időtartama alatt. A színész —- ha úgy tetszik — leleplezi önmagát. Nyertes a vesztesek között. Ha jobban a dolgok mélyére nézünk, Scholz Erzsikének ez a megjegyzése szántén ül, s szüneti beszélgetésünk szép tanulsága. Beethoven, akit korábban jóformán alig ismertem. a készülődés hónapjaiban mind közelebb került hozzám. Nemcsak személyével, munkásságával kapcsolatos tárgyi tudásom gyarapodott természetesen, hanem a zenéjét is a magaménak érzem. Mondjam úgy, hogy a szívemben Bach mellé került...? Missa Solemnise égbe nyúló katedrális. — S mit csinálna másként, ha most indulna a Beethoven-verseny? A döntő után gondolkoztak ezen? — Sokat. Különösen a csalódás első napjaiban. Rájöttünk. kár volt az életmű apró részleteivel pepecselnünk. Legalábbis a szereplés szempontjából. Mert a kérdések általában a nagy zeneszerző munkásságának főbb vonásaira, sarokköveire utaltak. Ha viszont emberi oldaláról nézem a dolgot, azt kell mondjam, a részletezés ugyancsak gazdagított bennünket. A teljesebb Beethovent ismertük meg, éspedig úgy. hogy a készülődés nem ment egyéb iskolai munkánk rovására. Ezt osztják velem a többiek, s azt hiszem, tanáraink sem panaszkodhattak ránk a kritikus időszakban. A rádió zenei főosztálya folytatja a mindenképpen jó kezdeményezést, a műveltségi versenyt. Legközelebb, azaz a jövő esztendőben Schubert zeneköltészete, géniusza lesz a versengés tárgya. Egyes felvétel is beküldhető, de a sorozat sem állhat hatnál több képből. A pályázók nagyításaikat 6x9 centiméteres nagyságban készítsék el. A legjobb fotók alkotói értékes ajándéktárgyakat kapnak, amelyek között több laborfelszerelés is szerepel. A pályázatokat a Magyar Televízió gyermekosztályára (1812. Budapest) lehet beküldeni a negatív melléklésével, a lakcím, életkor és az iskola megjelölésével. (MTI) Könyörtelenül, visszavonhatatlanul. Ezt tette Szemes Mari is. És miután hazajött, az egykori gyöngyösi a jó ismerősök meghitt körében lépett színpadra, ez a körülmény csak nehezítette a feladatát. Kezdeti elfogódottsága gyorsan feloldódott, és attól kezdve élt a színpadon. Nem játszott, nem alakított, hanem megtestesített, átformálódott, átlényegült, varázslatot művelt. önmaga részévé tette a mai asszony tragédiáját, úgy, hogy azt az átlényegülést megosztotta a közönséggel is. Hogy mi történt ezen az estén, egyetlen pillanat felidézésével is sikerül talán érzékeltetnünk. Vége az előadásnak, minden fény kialszik, a teljes sötétségben pedig elindul a taps. Aztán felgyulladnak a reflektorok, ott áll elgyötörtén, magába roskadtan, fáradtan a színész a kulisszák között. Mint aki még mindig nem tért magához. A harmadik hívásra, mikor előlép a színfalak mögül, kijön egészen a színpad elejére. Ránéz a közönségre. Szembenéz a közönségével. Mintha most eszmélne. És ebben a pillanatban feloldódik a szája szögletében egy eddig rejtett mosoly. Ebben a pillanatban érkezett haza. Találkozott azokkal, akik hívták, akik látni akarták, akik örülni tudtak ennek a felejthetetlen találkozásnak. — Egy osztályba járnak mind az öten. Ez a második bé. Nyilván együtt marad a csapat is. Elindulnak? Kis bizonytalankodás, — A Beethoven-verseny döntőjében még azt mondtak, soha többé. Eltelt pár hét, s most egyre töbször emlegetjük a dolgot. Valahogy ráízeledtünk. Jövőre talán Mányozna, ha nélkülünk zajlana ez a nemes vetélkedés. Én azt hiszem, ott leszünk az indulók közt! Biztatjuk Erzsikét és társait. De nem a hír és dicsőség miatt elsősorban. Hanem azért, amit korábban mondott. — Olyan ez a verseny, amelyen a vesztes is nyer... (moldvay) 13. A fogház annyira zsúfolt volt letartóztatottakkal, hogy egy egyes cellába hét embert zsúfoltak be. Nemeczékkel együtt harminckét gyöngyösi kommunistát préseltek be egy hatszemélyes cellába. Ágyról persze szó sem volt, s a foglyok mindenféle pokrócdarabokon a földön feküdtek. Még így sem tudták a letartóztatottakat a fogházban elhelyezni, hanem a régi csillagbörtönt — a mai Megyei Levéltár — újból üzembe helyezték, s a várban pedig egy internáló tábort rendeztek be, ahol a foglyok kihallgatását csendőrök végezték. Nemecz József a többi elvtársaival együtt melegében azon gondolkodott, hogy miképpen lehetne a fogházból kitörni. Erre az késztette őket, hogy egyetlen helyiségben harmincketten voltak, ami tekintélyes erő. Az volt a tervük, hogy reggel, amikor az őr kinyitja a cellájukat, berántják a cellába, elveszik tőle a kulcsokat, kinyitják a cellákat, lefegyverzik az őrséget és a Bükk hegységen át menekülnek Csehszlovákiába. Valaki besúgta a tervet és az akciót megelőző napon a vezetőket külön-külön egyes cellákba zárták és így meghiúsult a kísérlet. Az Az egri Műsorrendező Iroda — még az egri nyár programját megelőzően — öt hangversenyt kínál az egri közönségnek. Ezek közül elsőnek a Gárdonyi Géza Színházban hétfőn este került sor a tanárképző főiskola női karának műsorára. Elöljáróban el kell mondanunk, régen vártunk erre a pillanatra, a főiskolásoknak erre a gesztusára, hogy az alma mater falai közül kilépve elinduljanak az egri közönséget meghódítani és igyekezzenek részt venni abban a művészi életben, amelynek felerősödéséért még annyit kell és lehet tenni Egerben. Szükség is volt erre a jelentkezésre. A főiskola énekkarát a szakma nagyon jól ismeri, a tévé nyilvánossága előtt is bizonyítottak a fiatalok versengésében és csupán a sokszempontú zsűri bírálta esetleg értékén alul ezt a nagyon szorgalmas és nagyon lelkiismeretes együttest. Nem szeretnénk tanáros stílusban szólni a tartalmas és minden részletében értékes anyagról, amit ezen az estén a főiskola énekes lányai megszólaltattak. Tudásuk laboratóriumi mértékkel mérve is tiszta, a képletek, azaz a hangok a helyükön vannak, azt adják elő, amit a szerzők a kottákba beleírtak. Az más kérdés, hogyan lehet — teljes érzelmi gazdagsággal — váltani a Mag- nificat-ról, a Kyrie-ről Ko- csór Miklós dallamának bo- bonyolult világára, amely mai érzéseket takar, mai gondolatvilágot tár fel és elevenné, sőt ragyogóvá igyekszik tenni Nagy László Tűzciterák című hatásos adottságokat figyelembe véve csak nagyon elkeseredett emberek tervének tekinthetjük az egészet, mert nem számoltak olyan tényezőkkel, amelyek már eleve sikertelenségre ítélték volna a vállalkozást. Csak kettőt említek: A Bükk-hegység legközelebbi nyúlványa is kb. 5— 8 kilométeres távolságra van. E távolságnak még a felét sem érték volna el, .amikor a riasztott román lovasság és a kocsikra rakott gyalogság már elérte volna őket. A külvilággal fenntartott titkos összeköttetéseik révén Nemeczék pontosan tájékozódva voltak a kinti eseményekről. Ebben nagy szerepük volt a börtönőrck együttérzésének is, akik az érzelmeiket leplező kiabálásuktól függetlenül nemcsak hogy nem bántalmazták a foglyokat, de sok, a szabályokba ütköző holmik bejuttatása felett is szemet hunytak. A periratokban az egyik horthysta tiszt — aki a Tanács- köztársaság alatt néhány napig a fogházban volt őrizetben — ezt a tényt felháborodva kifogásolta. így Nemeczék még a Bécsi Magyar Űjság példányaihoz is hozzájutottak, ami azért volt fontos a számukra, mert ez a lap sokat foglalkozott a Magyarországon garázdálkodó fehérterror rémtetteivel. versét. Ennek a megjegyzésünknek ugyanis az az alapja, hogy a bemutatott alkotások valóban nagy érzelmi ívet rajzolnak le. stílusokat és korokat fognak egybe, más-más egymástól távol eső életérzéseket tárnak fel. A zenei összeállítás azt is bizonyítja, hogy a kar érdeklődése változatlanul Bartók és Kodály műveire összpontosul, az utánuk jövők közül is inkább azokat érzékelik, szólaltatják meg, akik valahogyan a nagyszabású Kodály—Bartók örökséghez csatlakoznak. Sikeres repertoár-számaik közül elsősorban azok maradnak hatásukban is élénkebbek, amelyek a vidámságót, a derű levegőjét hozzák, vagy a pátoszét. amit még a nők hangja kifejezhet. Kodály Pünkösdölője, Táncnótája tartozik ezek közé. Nem maradt visszhang nélkül Hajdú Mihálynak Czuczor Gergely versére írott Fonóházi dala sem, mint ahogyan említenünk kell Pászti Miklósnak Röpülj madár című alkotását, amely sajátos hangvételével fogta meg a közönséget. Az operaszerző Szoko- lay Sándor lelkivilágát kaptuk a Babits-versre írott Alkony című/ kórusműben. És egyáltalán: úgy tűnik, hogy a hatvanas évek szellemi fellendülése a lírában és a zenében egymáshoz rokoní- totta az alkotókat. A zenészek mindenütt megtalálják a modem kifejezési formát a mai. a modern költők gondolatainak más síkon történő kifejezéséhez. Hogy az általánosan ismert Karai- művek mellett ezt a zenei vonulatot is közönség elé viszik a főiskolások, azzal 3 Nos, ezen a titkos úton a gyöngyösiek azt az utasítást kapták, hogy mindent kövessenek el Nemecz József megmentésére, mert a burzsoázia meg akarja semmist leni, hogy megszabaduljon tőle. Tanácsot is kaptak. A körülmények figyelembevételével mást nem lehet tenni, mint hogy Nemecz játssza meg az események következtében megzavarodott elmebeteget. Ha jól megjátssza a szerepét, elkerülheti a burzsoázia bosszújának a következményét Nemeczék megbeszélték ezt a javaslatot amit Nemecz József elutasított mert mint mondotta: „Ha ezt tenné, akkor őt gyávának tartanák, márpedig ő nem fél a haláltól.” Fogolytársai hosszas vitatkozás után megérttettéit vele, hogy itt nemcsak az ő személyes érdekéről, hanem a párt érdekéről is szó van. Ezek után vállalta az elmebeteg megjátszásának a szerepét. Hogy milyen sikeresen, azt Grensperger Sándor, egri ideggyógyász főorvos vizsgálati jelentése is igazolja, aki a Nemecz vizsgálata közben tapasztalt jelenségek részletes leírása után az ügyészségnek azt javasolja, hogy a legalaposabb vizsgálatok megejtése érdekében a foglyot küldjék fel Budapestre, az Országos megyében működő énekkaroknak nyújtanak jó példát és továbblépési lehetőséget a fejlődésre. Amikor ennek a hangversenynek a sikerét jegyezzük, csak jelezzük, hogy ez az összetételében folyton változó kar állandóan szerepei a nagy hazai rendezvényeken, a rádióban, a tévében, a debreceni nemzetközi találkozón, mert az Aúer Gyula által megkezdett karmesteri munkát értő módon folytatja Tar Lőrinc és Rózsa László. övék az érdem, hogy ez a művészi munka állandósult a főiskolán. A két karmestert lelkes taps is köszöntötte a hangversenyen, i A kórusszámok egységes hangulatát nem törte meg az a három zongoraszám, amit Lórenczné Marik Erzsébettől hallottunk. Bach C- dtír prelúdium és fúgája jól vezetett át a Kyrie-tői Kodály felé, Bartók Béla 1. román tánca a mai magyar szerzők alkotásai között eligazításnak és vezérlő szólamnak hatott, míg Debussy elmerengése az Elsüllyedt katedrálisról fokozta a Ko- dály-művek hatását is. Az ugyancsak Debussytöl játszott Puck tánca a finoman szerkesztett apró remekművek bájával hatott. Akik eddig is eljártak a főiskolára, a házi hangversenyeket meghallgatni, azoknak nem meglepetés ez az erőtől és átéléstől duzzadó játék, amit Lórenczné nyújt közönségének. A most előadottaknál jóval nagyobb lélegzetű és formátumú műveket hallottunk már tőle és várjuk szerepléseit az egri pódiumon. Farkas András Ideggyógyászati Intézetbe: Grensperger szakvéleménye sejtetni engedi — bár ezt óvakodik kimondani —, hogy Nemeczet elmebetegnek tartja, de... mondja ezt ki más. Tudta, hogy itt Nemecz életéről van szó, hát lerázta a felelősséget a válláról. A jelentés után Nemeczet rövidesen átszállították Budapestre, a rabkórházba. Csaknem két hónapig volt itt, s az elvtársai már azt remélték, hogy végleg otthagyják, amikor értesültek, hogy visszahozzák Egerbe és kitűzték ügyében a főtárgyalást.' Hogy a bátyjáról írt életraja egyik tévedését eloszlassuk, a témával kapcsolatban idéznünk kell Nemecz Alajos sorait Józsit ismét egyes cellába zárták, ő tovább játszotta szerepét Én jártam be hozzá takarítani, s ilyenkor alkalmam volt vele titokban! beszélgetni néhány szót Józsi elmondotta, hogy Pesten három orvos vizsgálta meg; ezek között volt egy Német Ödön nevű, aki saját kezűleg ütötte-verte Józsit és különféle kínzó tortúrákkal akarta rendes beszédre kényszeríteni. Megkért Józsij hogy jegyezzük meg e fenevad nevét, és ha megérjük ai felszabadulást, vonjuk kérdőre a gonosztevőt. Egyedül ez az orvos állította szakvéleményében, hogy Józsi szimuláns, ámbár erre semmi adata nem- volt...” , (Folytatjuü Nyertes a vesztesek közül Május 5.-tői Te I efé n yké p-pályázat DANCZA JÁNOS: Két mártír 1 G. Molnár Ferenc
