Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
Agria, ó te védtelen! A törökök egykor Eger várát ostromolták, napjainkban pedig a város latin nevét veszik célba azok, akik divatból, vagy egyszerűen csak fontoskodásból használják fel a jól csengő Agria nevét. A történelmi múltját, hagyományait. mindig hűséggel ápoló Eger nagyszabású nyári rendezvényeit, jelentős üzemét jogosan fémjelezheti az ősi elnevezés, de... Az Agriából is megárt a sok! Még csak különösebb fantázia sem kell ahhoz, hogy elképzeljük egy krónikásnak Egerből keltezett nyári tudósítását, valahogy így: — Az idei nyáron is ellátogattunk Egerbe, az egykori Agriába, ahol ismét megrendezték a már hagyományosnak mondható Agria-napo- kát. Nyitányként az Agria nyári karnevál vidám műsora szórakoztatta a közönséget, majd az Agria 77 nyári program kiemelkedő eseménye. az Agria Játékszín bemutatója aratott megérdemelten nagy sikert. A közönség és a szakm a elismerése kísérte az Agria quinteltből kinőtt Agria énekegyüttes műsorát, de sikert aratott az Agria kamarakórus is. Nem maradhat ki a krónikából az a zenés irodalmi műsor sem, amely Agria históriák címen került bemutatásra. — Az előadások után a ,szórakozni vágyó vendégek az átalakítás miatt zárva tartott Agria Taverna helyett a Fehér Szarvasban poharaz- gattak, mégpedig az Agria- duó hangulatos muzsikája mellett. Több kiállítás is nyílt a történelmi várpsban, ahol többek között megtekintettük az Agria Bútorgyár kiváló termékeit, a szövetkezet Agria márkájú kényelmes cipőit. Ott voltunk természetesen a különböző sporteseményeken is. Az Agria SC, NB III-as tekézői ügyesen gurítottak, az ökölvívók keményen ütöttek, s izgalmas perceket szereztek a nézőknek az Agria Kupa nemzetközi labdarúgótorna mérkőzései is. A kispályás focicsapatok Agria Kupáért versengő találkozóját sajnos nem láthattuk, mert ezúttal Békéscsaba vállalta a visz- szavágó rendezését. Igaz, kárpótlásként az Agria 77 vegyesmester sakkverseny húsztáblás szimultánját szurkolhatta végig a közöség. — Remek nyári program tanúi voltunk, az Agria 77 beváltotta ígéretét. Az elismerés sem marad cl, bizonyára többen megkapják a Pro Agria kitüntetést. A humort és a túlzásokat egyaránt nélkülöző rögtönzött tudósításból is látható, bizony divat Egerben az Agria, és félő, hogy ily módon devalválódik ez a patinás név. Stopot hát az Ag- riának, az Agria védelmében! Es Gárdonyi Géza védelmében is! Akinek Egerben utca, tér, színház, gimnázium, emlékmúzeum, irodalmi-művészeti társaság, könyvesbolt viseli nevét, a környéken még termelőszövetkezet is. Védeni kellene valami módon a minaretet és a Dobó-szobrot is, hogy ne véshesse ki-ki kénye-kcdvérc emblémájába múltunk emlékeit, egykor volt hőseink, jeles nagyjaink nevét, alakját. Egy elrettentő példa: négyoldalas meghívó címlapján selyembelétes grafikai zűrzavar. Fenn az egri vár korabeli metszete, középen az ismert Dobó-szobor, amelynek talapzatán egy nyesedék- aprító gép trónol, lentebb pedig felirat hirdeti, hogy MEZŐGÉP. Mentség már csak az lehet, hogy a példa korábbi keltezésű. De ki védi meg Dobót és vitézeit attól. hogy ne kelljen újfent őrt állniuk egy-egy vállalat terméke felett? Es ki védi meg az Agria nevet az elkoptató, el- szürkítő mindennapi használattól? Márkus/ László Olvasó kerestetik,..? Családos üdültetés; 1977 — Az idén 375 ezer ember pihen majd a szakszervezeti üdülőkben. 423 millió forint állami hozzájárulással. Milyen kedvezményeket véglegesítenek, milyen előnyben részesítik a kisgyermekeseket és a nagycsaládosokat? — kérdezem Kovács Istvánt, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság vezetőjét. — A családos üdültetésben részt vevő gyermekek alsó korhatárát a három évről két éves korra szállítottuk le. Más szóval, az érintett szülőknek és nagyobb testvéreknek elvileg csak két évig kell nélkülözniük ezt a társadalmi kedvezményt... A kismamás, kisbabás üdültetést 1975-től kísérleti jelleggel vezettük be, a soproni Textilmunkás, a balaton- lellei Di Vittorio, a leányfalui Építőmunkás, s a mátraházi Vasutas Üdülőkben. Alkalmassá tettük a bébik fogadására; fürdőzési, mosási, szárítási feltételeket teremtettünk, valamint megfelelő étkeztetést, s külön teakonyhát hoztunk létre, ahol a mama maga is elkészítheti gyermekének az ételt, az üdülőtől kapott nyersanyagból. Ezt a fajta üdültetést most véglegesítjük. Mint ismeretes, 1974. óta a harmadik gyerek, után a szülőknek nem kell térítési díjat fizetniük. Ez a SZOT elnökségi határozat azt is előírja, hogy a szakszervezetek az úgynezevett üdülési alapból segítsék a nagy- családosokat a megérdemelt kéthetes pihenéshez. — Tudomásom szerint a gyógyüdülő-beutalók iránt nagy az igény a. családosok körében is. Milyenek a lehetőségek e téren? — Néhány kisebb gyógyüdülőben — Hévízen. Hajdúszoboszlón és Debrecenben —, ahol a szobák alapterülete ezt lehetővé tette, további ágyak elhelyezésével családos; üdültetést szerveztünk Jgy reumatikus bánfaimákban szenvedő szülők helyzetét segítjük. Minden igényt természetesen nem tudunk kielégíteni. Más családos üdülőkben, ahol az építési adottságok ezt lehetővé teszik, szobák egybe- nyitásával oldjuk meg a három-, négygyermekes családok elhelyezését. Ezzel az intézkedéssel ugyan kevesebb családot, de több nagy- családost tudunk üdültetni. A személyek száma tehát nem csökkent, csak az ösz- szetétel változott, úgy gondoljuk, szerencsésen. De esetenként nyolc-tizenkét gyerekes családok pihenését, gyógyulását is lehetővé tettük és tesszük az idén is. — Milyen új létesímé- nyekkel gyarapodnak az idén? — Több családos-, felnőtt- és gyermeküdülőt adunk át hamarosan: elkészült a bu- konybéli kis faházas telep, Balatonbogláron a Liget Kemping Üdülő (korszerű hideg-meleg zuhannyal felszerelt faházakban), felújítottuk az alsóőrsi kemping- telepünket, hasonló módon. A tavaly létesített szántó- di révkemping turnusonként 92 nagycsalád befogadására alkalmas. Hamarosan elkészül a 300 férőhelyes bükkfürdői gyógyüdülő, amelynek 150 szobájában szintén egy- és kétgyermekes családokat tudunk elhelyezni. Hajdúszoboszlói üdülőnkben 150 szobát tudunk a nagycsaládosok rendelkezésére bocsátani. Megszüntettük a korszerűtlen zirci, ba- konybéli és balatonalmádi kempingeket, s az idén ezeken a helyeken is kényelmes faházas telepeket létesítünk. Önody Éva — Mikor boldog egy falusi könyvtáros? • • — Télen. Meg amikor esik az eső. Olyankor nem köti le az embereket annyira a munka, a háztáji. Szívesebben olvasnak, gyakrabban nyitják ránk az ajtót. Rózsaszentmártónban ez a kapu most már szépen festett, akár az egész könyvtár- épület, amit a régi iskolából alakítottak ki hat esztendeje. Bent is rend, tisztaság, s falak mentén. a polcokon nyolcezernél több kötet sorakozik, amit évente gyara- pít Zsák Ferencné a fejlesztésre biztosított pénzből. — Éves költségvetésünk hetvenezer fórint körül mozog, s most már tizenhat ezret fordíthatunk beszerzésre. Ez jó dolog. Bár több is elkelne. Sokan keresik az újat. Szépirodalmat, mesét, szakkönyveket. Különösen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, konyhakertészettel foglalkozó munkák kelendők, a faluban majd mindenkinek van némi földecs- kéje, telke! Kapcsosat a latoval Megnéztük az összesítőt. Tavaly 18 ezer kötetet kölcsönzött ki 651 olvasójának a könyvtár. Ez önmagában is sokat mond, ha azt vesszük, hogy a községnek alig 2700 lakosa van. A szelíd mosolyú, szemüveges Zsákné több esztendős munkáját azonban ennél jobban fémjelzi az olvasók megoszlása. Amíg többfelé jóformán csak gyerekek járnak a kölcsönzőbe, itt az arány erősen a felnőttek javára billen. A rendszeres olvasók kétharmadát adják. — Amikor falusi orvosírnokból könyvtáros lettem, s elvégeztem az alapfokú szaktanfolyamot, éreztem én is a beszűkülés veszélyét. Olvasó kerestetik, adtam ki akkor a jelszót, magamnak, ,. .s igyekeztem mind szélesebb: kapcsolatot.teremteni a községgel,' "az ' itt'"leva.. üzemekkel,. munkahelyekkel'. A konzervgyár helyi telepéről például mindenki beiratkozott, s nemcsak kölcsönöz, hanem eljár irodalmi estjeinkre, vetélkedőinkre. A faipari szövetkezetnél- más módszert alkalmaztam. Ott Tóth Erzsébet személyében megbízottunk van, aki az üzembe küldött katalógus alapján veszi fel a „rendelést”, s jön a könyvekért minden héten. Vannak olvasóim az egyesült termelőszövetkezetből is! Csupán a műanyagosokkal állok hadilábon. Pedig a szocialista brigádoknak kulturális vállalásaik vannak. olvasniuk kellene. Mégsem megy. Ha keresem őket, meghallgatnak figyelmesen, bólogatnak, aztán csak a némaság. Fontos kötelesség Míg a kényelmes fotelekben beszélgetünk, többször nyílik az ajtó. Olvasók jönnek. Léptüket egyenesen a polcokhoz irányítják, böngészgetnek kedvükre, mielőtt leadnák a visszahozott kötetet. Később Nagy Lászlóvá, az iskola megbízott igazgatónője érkezik, hogy vala-' milyen közös ünnepségről tárgyaljon a könyvtár vezetőjével. Igen jó a munka- kapcsolatuk, amit mindketten szép és fontos kötelességként emlegetnek. — Életre nevelünk, s ez akkor megy a legjobban, ha mind többször kimozdulunk az iskola falai közül. Érvényes ez a könyvtárra éppen úgy, mint ha üzembe, gazdaságba látogatunk el — jegyzi meg Nagy Lászlóné. — A dolgok természeténél fogva azonban a mi barálkozásunk meghittebb, szorosabb. Mondhatom úgy, hogy második munkahelyünk ez a szép intézmény. Legapróbb növendékeink például ide jár- , nak meselemezt hallgatni, filmet nézni, olvasgatnak a polcról leemelt meséskönyvekből, szokják a környezetet. A nagyobbaknak ugyanakkor tanórákat tartunk a könyvtárban, vagy különböző szakköri foglalkozásra jönp^k el.-Tasi- Jánosné a bá- bospkattanítgatja . különböző, fogásokra, a Sanyi manót már be is tanulták. Jakab Istvánná. Danis Dóra, Kuz- movics Vologya orosz nyelvi előkészítőt vezet Zsáknéval egyetértésben, aki polcain bőséggel tart kéziszótárt, könnyebb irodalmat, hogy segítse a szélesedő diáklevelezést. De az iskolai tan. anyaghoz szükséges könyveknek sincs híjával. Ha jól tudom, a Kincskereső kisköd- mön, Robinson, Gogol Revizora 15—20 példányban megvan a maga helyén, s nagyon kedvelt kölcsönportéka a Képes Történelem. Könyvritkaság Azt tudjuk most már, hog> a helyi párt- és tanácsi szervek kellő figyelmet fordítanak erre a közművelődés intézményre. Azt is földerítet, tűk. hogyan sikerült az utób bi években a könyvtári forgalmat íöllendíteni, s ho: kapott e munkához segítséget a most már főiskolái Zsák Ferencné. Időközben statisztikai lapokat nézegetve, nyilvánvaló lett az év kölcsönzés aránya „műfajonként” is. A tavaly kézen for■ gott kötetek 40 százaléka fel nőtt szépirodalom, 30 száza.- léka szakmai mü, s csak 3t százalékban gyermekolvas• mány. Tehát nem Jogható c könyvtárosra, hogy tévé: kenysége egyoldalú, netán iskolások beterelésével muta fel szép összegezést. Véletler elszólás nyomán, s jóformái búcsúzóban szereztünk vi szont tudomást arról, hog: megbúvik a polcokon eg’ könyvritkaság, ami jórész három példányban „jelen - meg”. Igaz, csak gé . pelve, s belső hasz náiatra, de mindenképpel alkalmasan arra, hogy ak Rózsaszentmárton múltjával életével jobban meg kivár ismerkedni, haszonnal pergesse lapjait. A vaskos, kemény borítású, fényképekké gazdagon dokumentált mun ka — bejegyzés szerint — Nagy László bányatechnikui és pedagógus felesége nevéhez fűződik. Évekig járták ; különböző múzeumokat, le véltárakat, hiteles fórrá: után kutatva, s vallattál Rózsaszentmárton öregjeit a; újább kor eseményeiről. Sol érdekességet rejt a ' könyv s igazán sajnálatos, hogy író nem vettek részt vele valamely helytörténeti pályázaton, amely a nagyobb nyilvánosság felé is utat tört volru munkájuknak. •: Moldvay Győző Szabadtéri szoborkiállítás (MTI fotó — Branstetter Sándor felv. — KS) 1977. április 34,, vasárnap Sok érdeklődőt vonz Sopronba a Beloiannisz téren. Veszprémi Imre szobrászművész „kezek — vonzások — kövek” című kiállítása. DANCZA JÁNOS: Két mártír íi. Józsi válaszában élesen közölte, hogy nem igaz, a Vörös Hadsereg nem bomlott feli egyetlen visszavonuló katonával se találkoztak és hogy a parasztság is velünk van, kész megvédeni a hazát, csak fegyvert kér és frontba való beosztást. Persze a válasz ugyanaz volt: menjünk haza. Rövid tanácskozás után arra a meggyőződésre jutottunk. hogy a főparancsnokságon árulók vannak, akik pánikot igyekeznek kelteni. Felhívtuk telefonon a Hadügyi Népbiztosságot, de ugyanazt a hírt kaptuk onnét is. Ennek se hittünk, hanem felhívtuk a népbiztosok elnökségét is. Ekkor már derengett az égen a hajnal. Ekkor kaptuk azt a lesújtó hírt, hogy a Tanácsköztársaság megbukott, a Kormányzótanács lemondott és a kormányt tiszta szociáldemokrata vezetőkből állították össze. Tehát vége mindennek, menjünk haza. Leírhatatlan volt az elkeseredés a táborban e hírek hallatára. Súlyos kifakadá- sok hangzottak el, egyesek követelték, hogy vonuljunk Budapestre az áruló szociáldemokraták ellen, másoknak az volt a véleményük, hogy vegyük fel a harcot az ellenséggel, mert csatlakozni fognak hoZzánk más munkáskülönítmények is.” Ezeket a javaslatokat a vezetők elvetették és az alakulat visszatért Gyöngyösre, de a helyzetre való tekintettel az egység fegyverben maradt. Gyöngyösön a burzsoázia örömmámorban úszott, de a fegyveres erő miatt nyíltan nem mert fellépni. Augusztus 2-án Ne- mecz József, mint a vörösőrség parancsnoka, még rendeletet közölt falragaszokon a rémhírterjesztők ellen. A burzsoázia küldöttséget menesztett az ellenséges csapatok elé, kérve, hogy mielőbb vonuljon be a városba, Nemecz maró gúnynyal. jegyzi meg: ,,Ez. volta burzsoázia igazi hazafisága. Találóan írta a Vörös Mátra vidék a burzsoázia hazafi - ságáról, hogy „az ő hazájuk a több száz holdas szőlőjük és beláthatatlan lati- fundumaik ...” Mihelyt ezt elvetették, megszűntek szeretni a hazát és szövetkeztek az ellenséggel, hogy azok segítségével nyerjék vissza nagybirtokaikat.” A kommunista párt illegalitásba ment. Központi utasítás szerint az exponált vezetőknek emigrálniuk kellett. Nemecz Józsefnek az volt a véleménye, hogy itthon, föld alatti munkával kell folytatni a harcot az ellenforradalom ellen. A megbészélés eredményeként úgy döntöttek, hogy egyesek Gyöngyös környékén, míg Nemecz József és Alajos, továbbá Endrész József, Kovács Antal és Cifferszki Károly Pesten rejtőznek el. Nemecz említi, hogy abban reménykedtek, hogy rövid időn belül újból a munkásosztály kerül hatalomra. Ne- meczék augusztus 3-án hagyták el Gyöngyöst és miután Cifferszki elvált tőlük, Kovács Antallal Dunakeszi községbe mentek, ahol anyjuk testvéré. Paál Ödön lakott. Nagybátyjuk segítségével, álnév alatt munkakönyvhöz jutották és el is helyezkedtek az alagi vagongyár építkezésénél. A munkavezető jó barátja volt Paálnak és azt is tudta, hogy kik az ő lapátolói. Iparkodott Nemeczéknelí könnyebb munkát adni és odaadta nekik lakásnak az egyik régi épületet, amelyben priccsek voltak. Nemecz József bekerült az irodába s itt lehetősége volt arra, hop? röpiratokat és mint jó rajzoló, gúnyrajzokat készítsen az ellenforradalmárokról. Ezeket az öccse és Kovács Antal vitték magukkal és helyezték el. amikor Pestre vagy Dunakeszire bevásárolni mentek. A röp- iratok közölték a munkássággal, hogy a kommunista párt él és tovább vezeti a forradalmi harcot. Nemecz Józsefet -nem engedték rejtekhelyükről kimozdulni, nehogy felismerjék, hiszen országos körözés volt kiadva ellene. A fizetésük nagyon csekély volt és hogy az élelmezésüket valamicskét feljavítsák, Kovács Antal Dunakeszin külön ácsmunkát vállalt. Bár nagyon óvatosan és körültekintően rejtőztek, egy véletlen esemény másfél hónapi rejtőzés után a csendőrök kezére juttatta őket. Ezt Nemecz a következőképpen írja le: „Szeptember közepe táján egyik vasárnap Kovács Tóni volt a soros az élelem beszerzésénél, bement tehát Pestre, ahonnét délután jött ha za vonattal, melyről az ala gi állomáson szállt le. Amin később megtudtuk, ugyan azzal a vonattal jöttek a alagi lóversenyre valam gyöngyösi burzsoák, aki; felismerték Kovács Tónii Azonnal szaladtak a csend őrségre, ahol közölték, hog Kovács Tóni volt a Nernec József leghűségesebb mun kajtársa, tehát valószínűiéi együtt lesznek most is. Tizenkét csendőr vonul fel ellenünk, körbevették : munkatelepet, négyen pedi, szuronyszegezve léptek be: lakásunkba, ahol mi mi sem sejtve, nyugodtan he verésztünk a priccsen. í szobának két szemben levi ajtaja volt, mindegyikei két-két csendőr rontott be szuronyos fegyverüket mel lünknek szegezve. Védeke zésre gondolni sem leheteti Mire felocsúdtunk, az egyil kakastollas csendőr sípjelé re még másik négy esendő rontott be lakásunkba, - ránl vetették magukat a pries csen és bilincsbe tették ke zeinket; rabok lettünk. A két gyöngyösi ellenfor- radalmár, akik a csendőrö két nyomra vezették, kin várakoztok s nagy örömmé vették tudomásul, hogy Ne- mecz József is fogoly lett amit azonnal táviratilag közöltek a gyögyösiekkél.” Nemeczéket a Pest vidék fogházba szállították, aho! a letartóztatásban levő ■'Ívtársak megkísérelték Nemecz József megszöktetését Becsempésztek hozzá égj zsilettpengét, hogy ejtsen sebet a nyakán, majd átszállítják a rabkórházba, ahonnét az elvtársak megszöktetik és külföldre csempészik. (Folytatjuk)
