Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-23 / 94. szám
Szovjet-NDK film Marx életéről fiatrészes tv-filmct forgatnak az NDK-ban szovjet és NDK.-1 filmesek Marx Károly életé' nek 1835—48-ig terjedő szakaszáról. Marx szerepét (képünkön) a bolgár Venceszlav Kisszjov alakítja; Jenny Marx szerepében az NDK- beli Renate Blum mutatkozik be. (ADN—ZB—MTI—KS) Duroc, a katona Francia film A kellemesen vidám francia film jókedéllyei mesél el egy kiskatonával megtörtént esetet, 1944-ből, amikor a szövetséges csapatok egy isten háta megetti kisvároskót, Senlis-t akarták felszadíta- ni, némi stratégiai fontosságot tulajdonítva ennek a földrajzi pontnak. Senlis kis egység magában Franciaországban. Duroc, a katona talán még kisebb, s mégis élménnyé dagad bennünk ez a film, jó humorával, remekbe szabott arcéleivel, vaskoskatonás kiszólásaival és azzal a kalanddal, amely inkább körkép, mozaikrendszer apróbb és nagyobb figurákról, odavetett megjegyzések jellemekről, jellemte- lenségekről, amik a háborúban bűnné fokozódhatnak, vagy legalábbis az élettel lehet fizetni értük. Michel Gerard írta és rendezte ezt a filmet. Lehet és kell észrevenni, hogy ez a Duroc nemcsak a francia kiskatona, hanem a személyes élmények halmazából visszaidézett fiatal fiú, aki Senlis közelében nem tud ellenállni a kísértésnek: hazamegy az ő Nicole-jához bármi áron is. Pedig ebben a Senlisben az ő elhatározása idején még a németek tartják a frontot. Az író és rendező Michel Gerard e ked- ves-bohókás fiú köré szövi azt az apró legendát, amely nem világrengető esemény utólagos felértékelése, inkább lelkiismeretvizsgálat, szembenézés azokkal a közelről ismert hősökkel és hősnek nem nevezhető emberekkel, akik akkor, a háború nyomasztó atmoszférájában, névtelenül és olykor dicstelenül, de kinevethetően mulatságos emberek maradtak. Kedélyes kaland ez a film. Alaphangja a szelíd mosoly- lyal hőssé tevés ?s az a megbocsátás, amely harminc éven túl már annyi mindezt kész másképp látni és másképp láttatni. És ,ha már itt tartunk, ne hagyjuk említés nélkül azt a gondolatot, amely a film lepergése után visszamaradt bennünk. No, CUSA BÍBOROS ÉS LÄZAR DEÁK — MIKOR JELÖLTÉK EGER VAROSAT ELŐSZÖR LATIN NEVÉN AGRIA-NAK? — A „KACSA” NEVŰ VÁROSI KORCSMA RAJZISKOLÁ- VA VÁLTOZTATÁSÁNAK TERVE — PAPÍRON MARADT ÜDÜLÖHAZAK Történelem — térképekben Az utóbbi időben örvendetesen gyarapodik azoknak a helytörténeti kiad vány oknak a száma, amelyek Eger történelmi múltját örökitik. Ezúttal Sugár István „Eger térképei 1491—1950” című munkája ad okot örvendezni. Olyan helytelepülés-, mező- gazdaság- és kultúrtörténeti adatokat sorakoztat elénk 190 oldalas kötetében, hogy szinte filmszerűen elevenedik meg előttünk Eger fejlődése a különböző korokban, s nyomon követhetjük a városiasodás teljes folyamatát a múlt időktől napjainkig. 413 térképet, helyszínrajzot kutatott fel, közöttük bécsi és drezdai forráshelyekről is, részletes leírásokban tájékoztatva arról, hogy milyen adatokat rögzítenek az egyes térképek. A kötet elsőnek említett térképe Nicolaus Cusa pápai követ, későbbi bíboros munkája. A Nürnbergben őrzött eredeti réznyomólemezen a dátum is rajta van: „Anno Salutis 1491 XII Kalendis Augusti perfectum” — azaz 1491. augusztus 21. Ez a térkép Közép-Európát és a szomszédos területek egy részét ábrázolja, benne Magyarországot is, először tüntetve fel Eger városát „AG- RIA” latin megjelöléssel, egy több tornyos épülethalmaz rajzával. Egy másik, ugyancsak említésre érdemes térkép Bakócz Tamás esztergomi bíboros érsek titkárának, Lázár deáknak munkája 1528-ból való. Ezen Eger városa AGRIA és AGRAN néven szerepel. A városnév feletti rajzocska falakkal körülvett épülethalmazt mutal, melyből két magas templom- torony emelkedik ki. A váQjmm 1877. április 33., szombat rostól északra elterülő hegyvidéket vakondtúrásos hal- mocskák formájában jeleníti meg a térkép. A „Barátok mellett nyitott Utza” kéziratos színes rajza arról tudósít, hogy 1840-ben kezdték meg a mai Egészségház utca kialakítását, amelynek költségeihez Pyr- ker érsek is fizetett 4707 forintot. A mai Klapka utca ezen a rajzon „Meleg vizi fürdőhöz vezető út” névvel szerepel. A mai, immár „Hajnal” névre keresztelt „Kacsa” italbolt sokak előtt ismert. Azt azonban már kevesen tudják, hogy létezett egy hasonló nevű elődje, amely a mai Bródy Sándor utca 3. számú házában működött. Mindezt egy 1843-ból keltezett térrajz tanúsítja, amely az okból készíttetett, hogy határozat született „A ,kacsa’ című városi korcsma Rajziskolává változtatására” és mellette egy új utca létesítésére. 1938. március 26. a dátuma annak a helyszínrajznak, amelyet az Érsekkertben építendő üdülőházak elhelyezésével kapcsolatban készített Rapcsák József városi műszaki tanácsos. Ez a helyszínrajz a mai Népkert északkeleti negyedének részletes térképe valójában, a patakkal és a mai Klapka utcával. Itt a patakparti részen három 400—500 négyszögöles körülhatárolt területet szántak az üdülőházak elhelyezésére. Sugár István térképmonográfiáját — melynek kiadója az Egri Városi Tanács VB. Műszaki Osztálya — a jelesebb egri térképkészítő mérnökök életrajzának, munkásságának ismertetése zárja be. Mint az adatok sorából kitűnik, Eger városának már az 1770—80-as években saját hites mérnöke volt Zathu- reczky Sándor személyében. (pataky) lám, annyi háborús téma, annyi patétikus, megrázó és a borzalmakat szinte végleteken túl is halmozó — mert a háború mint téma ezt a halmozást lehetővé is teszi! — háború embertelenségét mércévé és stílussá előléptető alkotás után, évtizedek lecsillapító múlásával előtolakszik egy morzsányi történelem, emberi közelről mutatva meg azt, ami ma is és mindig is eleven valóság: hogy az emberek többsége szürke, kicsi és fél, de ha a szükség úgy hozza, tud és akar maga fölé kerekedni. Duroc, a kiskatona is így lesz a szerelem indítása és a véletlenek játéka folytán hőssé és hadnaggyá; a kisvárosi tanárnőből hazafi, pedig botlásai nemcsak a heves asszonyi vérnek tudhatok be. így válik a pékből ismét francia polgár, pedig az érdek és a félelem a németek oldalára csapta őt is. És egy bizonyos idő után minden eseményen mosolygunk, vagy nevetünk, attól függően, hogy hol és miért és mire emlékezünk ezekből az időkből. Michel Gerard kitűnő színészekkel dolgozik együtt. Regis Porte Duroc szerepében mintha Gerard Philip-re emlékeztetne. Robert Webber „ami”-katonája jellegzetes típusa a frontfarkasnak, aki mindenhol feltalálja magát és nyugalma ettől rendíthetetlen. Benedicte Bucher bájos és új arc, Marc Dudico- urt altisztje egy hatalmi szemlélet karikatúrája. Ezt a filmet nemcsak a jókedély, de a színészi alakítások miatt is érdemes megnézni. Farkas András Kiből nem lesz szakmunkás? Egy felmérés tanulságokkal Keveset hallunk róluk, pedig sokan vannak. Ók azok, akik megtorpannak, akik riadoznak a nehézségektől, akik — különböző okok miatt — abbahagyják gimnáziumi, szakközépiskolai, szakmunkásképző intézeti tanulmányaikat. íme egy kifejező adat: az 1974—75. és az 1975—76-os tanévek során a 24 923 beiratkozott tanuló közül 1088- an maradtak ki. Vajon miért? Erre a kérdésre keresett választ az a felmérés, amelyet a Heves megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet munkatársai végeztek. Utravaló, otthonról A kudarc elsősorban azoknál jelentkezik, akik általános iskolai tanulmányaik befejezése után valamilyen szakmát választanak. A legkevésbé a mezőgazdaságban tevékenykedő fizikai dolgozók fiai és leányai boldogulnak. Visszahúzó erő a szülők alacsony iskolai végzettsége, a rossz anyagi helyzet. A beilleszkedés egyébként is számos buktatóval jár. A magasabb követelményeknek a jórészt elégséges és közepes átlageredményű diákok csak ritkán tesznek eleget. Az is tény, hogy pályaismeretük is hiányos. Általában különösebb tájékozódás nélkül, hirtelen határoztak, nevelőik nem tájékoztatták őket valamennyi lehetőségről, nem kaptak senkitől sem tippeket arra: miként kamatoztathatják leghatékonyabban egyéni adottságaikat. Sajnos, eredeti elképzeléseiket később se módosíthatják: vagy megszokják a választott szakmát, vagy búcsút mondanak az intézetnek. Többen az utóbbi megoldást tartják ésszerűnek. Ügy tűnik, hogy a lányok — esztergályosként, köszörűsként — nehezen találják meg a helyüket. A szakközépiskolákban viszont a fiúk bizonytalanabbak. Tanácstalan fiatalok A szakemberek kíváncsiak voltak a tanulók véleményére. A kitöltött kérdőívek — hatszáznegyvenből száznyolcvan érkezett vissza — adatai az előbb említett ösz- szefüggéseket erősítették meg. Huszonöt százalékuk idegenkedik leendő hivatásától. ök, nyolcadikos korukban nem tudták, hogy mire mondanak igent. így aztán érthető a későbbi csalódás. Mindez elkerülhető, ha az osztályfőnökök, a pályaválasztási felelősök pontos felvilágosítást adnak, s útbaigazítják a tanácstalanokat, a bizonytalankodókat. Jó né- hányan máshová szerettek volna kerülni, ám mivel nem vették fel őket, csak a szakmunkásképzőbe jöhettek. Csoda-e, ha kötelességeiket csak ímmel-ámmal teljesítik? Kár róluk megfeledkezni, hiszen ha külön foglalkoznának velük, akkor talán beilleszkednének. Mi tagadás: akadnak olyanok is, akik a munkától idegenkednek. Nos, ezért a káros szemléletért szinte egyértelműen az iskolai felkészítés hibáztatható. Az ifjak tizenöt százalékát a viszonylag magas mérce riasztja el. Jó részük a minimális ismereteket sem sajátította el, azaz hiányzik az az alap, amelyre építeni lehetne. Tartanak a matematikától, anyanyelvi műveltségük gyenge, beszéd- és íráskészségük gyatra. A legtöbben ezért már az első évben megtorpannak, s elmennek segédmunkásnak. Ebbe a helyzetbe semmiképp nem szabad belenyugodni. El kell érni, — az eddiginél hatékonyabb oktatómunkával —, hogy az általános iskolák tartalmasabb útravalót adjanak a diákoknak. Ne csak azokkal törődjünk, ne csak azokat korrepetáljuk, akik gimnáziumba vagy szakközépiskolába akarnak menni, hanem azokat is, akik munkások lesznek. Felületes orvosi vizsgálat A lemorzsolódottak tizennégy százaléka egészségügyi okokra hivatkozva nem folytatta tanulmányait. Sajnos, a szakmai alkalmassági vizsgálat meglehetősen felületes, elnagyolt. Az orvosok nem deritik fel a károsodást. E téren sürgős cselekvésre van szükség, hiszen a fiatalokat csak így menthetjük meg a későbbi csalódástól. Ha pontos tájékoztatást kap a szülő, az iskola, akkor még időben módpsíthatják az eredeti el» határozást, s a gyerek olyan pályát választhat, amelyre valóban alkalmas, , ahol kibontakozhatnak adottságai. Kimaradáshoz vezethet a sok hiányzás is. Különösképp nehéz a nagyobb távolságról bejárók helyzetei Egyes szakmákban — ilyen például a szobafestő-mázoló — a tanulók már a képzési idő alatt maszek munkát vállalnak, s emiatt nem jelennek meg az órákon. Másokat a rosszul választott baráti társaság visz tévútra Mindenáron érettségi Másképp alakulnak az öszJ szetevők a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. Innen jóval kevesebben maradnak ki, mint a szakmunkásképzőkből. Az alapvető indok — erre utal a fiatalok hetvenöt százaléka — a gyenge tanulmányi eredmény. Ez elsősorban a normál tantervű osztályokra érvényes. Ide ugyanis nemcsak azok jelentkeznek, akik négy év múltán egyetemre vagy főiskolára szeretnének menni, hanem azok is, akiknek végcéljuk, vágyálmuk az érettségi, őket nem érdeklik az érdemjegyek, csak ar- ra törekszenek, hogy osztályról osztályra átevickélje- nek. Ha mégis kudarcot vaH lanak, nem keserednek eli hanem valahol, valamilyen szakképzettséget szereznek: Aki viszont a szakmunkás- képzőt hagyja ott, alig ha lát kiutat, Jó formán csak egyet tehet: elmegy segédmunkásnak. Épp ezért elsősorban veJ lük kell foglalkozni. Az eddiginél hatékonyabbá kelt formálni a szakmaismertetéstj felhasználva a különböző kiadványokat. fényképeket, filmeket. Ha a diákok ismerik a lehetőségeket, ha nem értékelik túl képességeiket, akkor helyes döntés születik. Köny- nyű kimondani a végső véleményt, a rideg eltanácso- lás azonban nem pedagóguserény. Arra kell törekedni — főként a szakmunkásképzőkben —, hogy megtartsuk a gyerekeket. A megértés, a sokoldalú segítség hozzájárulhat ahhoz, hogy kijussanak a kátyúból. Pécsi István DANCZA JÄNOS: Két mártír 10. Ebben az időszakban tartották meg Budapesten a pártkongresszust, amelyen a gyöngyösi munkásságot Ne- mecz József képviselte. A pártkongresszus után a gyöngyösi elvtársak is több hiányosságot fedeztek fel a tennivalók közt. Elsősorban azt, hogy kevés elvtárs van tisztában Marx és Lenin tanításának a lényegével. Még azok is, akik kommunista szellemben dolgoztak, ezt inkább ösztönszerűen. de kellő marxista tudás nélkül tették. Ezeken a hiányosságokon segítendő, politikai tanfolyamokat szerveztek a vezetők, a tantestület és a tisztviselői kar részére, amelyek két-három hétig tartottak. Agitátorképző tanfolyamot is szerveztek, amely már két-három hónapra volt tervezve. Itt már komolyabb marxi—lenini anyagot adtak elő és Pestről is kaptak hozzá előadókat, akik értékes előadásokat tartottak. A pártba való felvételhez is szigorúbb feltételeket szabtak. amire szükség is volt, mert a két párt egyesülésével sok opportunista elem maradt a pártban. A pártvezetőség elhatározta, hogy a proletárgyerekeket nyaraltatni fogja és erre a célra lefoglalták a mátraházi nyaralótelep villáit. Az első csoportban 360 proletárgyerek ment nyaralni Mátraíüredre, ahol minden kényelemmel ellátott villákban helyezték el őket a tantestület tagjainak a felügyelete alatt. Egy másik csoport nyaraltatását is tervbe vették, de a közbejött események miatt erre már nem került sor. Mint ismeretes, a jobboldali szociáldemokraták követelésére a Kormányzótanács elfogadta a Vyx-féle ántántjegyzéket és leállította a Vörös Hadsereg győzelmes északi hadműveleteit és feladta a harcok árán felszabadított területeket. Emiatt lemondott a Vörös Hadsereg megszervezője és nagyszerű vezptője, a vezérkar főnöke. Stromfeld Aurél, és tiltakozásként, Sárói Szabó Tibor is, a 39-es dandár parancsnoka, aki Rimaszombatban búcsúzott el katonáitól. Beszédében nyíltan a magyar proletáriátus elárulásának bélyegezte a felszabadított területek feladását és a Vörös Hadseregnek a demarkációs vonalra való visszavonását. Ezen kijelentései egyik katonájához írt levelében is megismétlődnek, aminek fotókópiája a Dobó István Múzeum archívumában van. Ez az intézkedés demoralizálta a hadsereg harcosait. Viszont az ántánt szószegően nem rendelte vissza a Tisza vonaláról a demarkációs vonalra a román hadsereget. A szociáldemokrata vezetők követelésére július végén a Vörös Hadsereg támadást intézett a román hadsereg ellen. A Stromfeld helyére kinevezett Julier vezérkari főnök részletesen tájékoztatta a román hadsereg vezérkarát a Vörös Hadsereg támadásának irányáról, létszámáról stb.. És ezzel az árulással megpecsételte a Vörös Hadsereg és a Tanácsköztársaság sorsát. A riasztó hírek hatására Nemecz József, mint a munkászászlóalj parancsnoka, azonnal összehívta a zászlóaljat és egész vezetőségét. Erről így ír Nemecz Alajos: „Közölte velünk, hogy veszélyben a proletariátus diktatúrája és felszólított minden dolgozót, hogy azonnal siessen élete kockáztatásával is a Tanácsköztársaság védelmére. A beszédnek nagy hatása volt, kimondták a munkásság fegyveres 1 felvonulását az ellenség feltartóztatására. A már nagyjában megszervezett munkászászlóaljon kívül olyan nagy számmal jeJ lentkeztek még fegyvc. aa szolgálatra, hogy az újonnan jelentkezők nagy részét vissza kellett tartani, mert nem volt elegendő fegyver azok felfegyverzésére. így is majdnem két teljes zászlóalj állt fegyverben, szervezetten, indulásra készen a proletár hazáért. Józsi volt az osztag parancsnoka, én a gépfegyveres osztagot vezényeltem.” A Tiszához érve Neme- czék nem hallottak lövöldözést, sem visszaözönlő, szétvert katonai alakulatokkal nem találkoztak. Az egység letáborozott és a főbb parancsnokok bementek a községbe, hogy Nemecz József telefonon jelentkezzék a hadseregparancsnokságon az egységnek az arcvonalba való beosztása miatt. Az ösz- szeköttetást sikerült is megteremteni, amiről Nemecz Alajos a következőket ina: ,.A telefonbeszélgetés drámai lefolyású volt. Nem vz József jelentette, hogy két zászlóalinyi különítménmel felvonult a gyöngyösi prole- társág a haza védelmére, kérte a frontba való beosztást, Megdöbbentő volt a válasz: a Vörös Hadsereg felbomlott, minden elveszett, minket már nem oszd tanak be a frontba, ^anem menjünk szépen haza (Folytatjuk) J
