Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
Nekünk aztán megágyaztak ...avagy egy vaudeville vétkes feltámasztása Idézet a Népújság 1977. április 13-i, szerdai számából: „Ki mint veti ágyát — Egy vaudeville tetszhalála és új élete. A fiatal rendező, Verebes István, az Országos Széchenyi könyvtárban bukkant rá a több mint hetven éve tetszhalálban nyugvó darabra, s ettől kezdve személyes ügyének tekintette, hogy ismét műsorra kerüljön” — így cikkünk írója egy interjú nyomán. Tehát adva van egy tetszhalott ■ darab. Van egy Széchenyi Könyvtár. Van hetven esztendő. Van fiatal rendező, akinek van egy személyes ügye. Míg el nem felejtem: van a közönség, amely éhe a szépnek és a — kacagtatnak. Elöljáróban le kell szögeznem, hogy e hetvenéves torzszülött, amelynek feltámadnia abból a bizonyos tetszhalálból teljességgel feleslegesnek tűnt. szóval, hogy ez a torzszülött, bármilyen fiatal is légyen az a rendező, és bármennyire is személyes ügye volt az össze-vissza szegletes fejű vaudeville-t valahogyan kerekfejűvé munkálni, az teljességgel alkalmatlannak bizonyult az új életre. Meg mernék rá esküdni. hogy a régi életre is alkalmatlan volt. Még akkor is, ha egy tizenegy esztendős csodagyerek, egy bizonyos Feydau írta volt, ami néki ugyancsak lehetett bocsánatos bűne. A nem bocsánatos: ez a bemutató volt. Most persze először is el kellene mondanom a darab cselekményét. De a legnagyobb sajnálatomra sem tudom elmondani, hogy miről is szól a Ki mint veti ágyát. Legfeljebb csak sejtek belőle valamit, mert voltaképpen meséje sincs: voltaképpen azt sem értettem pontosan, hogy ott, ahol valamiféle történést véltem mégis felfedezni, hogy ott miről beszéltek a színészek. Mert szövege nincs, értelmezhető szövege sem ennek a bohózatnak. Játszik velem a gondolat, hogy hirtelen rákiáltsak a színészei^ egyikére-másikára, akik tőlük telhető ügybuzgalommal és tehetségfecsérlés- sel fuldokolnak egy megfoghatatlan rendezői elképzelés hálójában, hogy: azonnal megmondani, mit mondott az előbb a szöveg szerint! Nem lennék vesztes a fogadásban, hogy nem tudnák. Az utcán hasra esik egy nő. Irtó mulatságos. Mármint a nézőnek S ha még a feneke is kivillan, sőt... Akkor bátran nevezhetjük pikánsnak is a helyzetet. A nézők számára. Akik közül egvik- másik nem rest vidám kacajra is fakadni. Nézője váKondor Béla képei Gyöngyösön Felüdülést, megnyugvást, felfrissülést aligha ad a Iá* togatónak a Munkácsy-díjas Kondor Béla munkáiból ösz- szeállított emlékkiáTí'ás, amely most a. gyöngyösi Állami Zeneiskolában látható a hónap végéig. Erre a kiállításra nem lehet, nem szabad csak úgy beugrani, szétnézni, végig' szaladni a művek során. Itt nem lehet csupán néhány percet eltölteni. Még egy- egy rézkarc, ólai vagv mono- typia is jóval több időt követel meg. Ezeket a rajzókat, festményeket fel kell fedezni. Meg kell ismerkedni a részletekkel mert egyetlen pillantással nem lphet felfogni a képet sem. Már ebből a szempontból is teljesen reodhawó mindaz, amit Kondor Béla jelent a művészetben. Róla sokat vitatkoztak, de vitatkoznak ma is, legalább annyian marasztalják el, ahányon lelkesednek érte, es ahánvan a feltétlen hívei. Kondor Béla mellett nem lehet közönnyel elmenni. De csak úgy, valamit mondani róla. az sem elegendő. Vele foglalkozni kell. Azokkal. a rajzokkal, amiket elkészített, a látásm 'diával is, a mondanivalójával is, olykor a technikai megoldásaival is. Ha akarjuk. azt vélhetjük, a németalföldi klasszikusok egy-egy vonása ismerszik fel a munkáiban, ahogy akár Picassot is mondhatunk, de ha jól meggondoljuk, lényegében egyik sem meghatározója az ő művészetének, mert nagyon is sajátosan Kondor Béla-i munkák ezek. Rajzkészsége, technikai bravúrja csodálatos. Egy- egy részlet olyan a nagy kavargásban. az időnkénti tétova vonalkáoszban, hogy a néző elálmélkodik. Rögtön mellette pedig a firkálás, az olmaszatoit folt, a kuszaság. Mi ez így együtt? A válasz: Kondor Béla művészete, Kondor Béla sajátos világa, amelynek nagyon kevés a megnyugtató pontja, a kérdőjele azonban annál több. Lehet ezen csodálkozni is, megütközni is lehet rajta, berzenkedni is ezek Okán. de dühösen kirohanni is. csak egyet nem lehet: azt állítani, hogy Kondor közömbös volt az élet iránt. Sőt! Nagyon felelősséggel szólt a bonyolult összefüggésekről, az ellentmondásokról, dühösen szembeszálit a leegyszerűsítésekkel. Valami prófétikus felelősségérzet vág szembe a képekből. Csak számbavételként néhányat ezek közül: Bomba, Krisztus. Dózsa ceglédi beszéde, Eégi repülő. Falanszter, Veronika kendője, Női fej ágyúval. Ennek az emlékkiállításnak nem kell felfedeznie Kondor Bélát, nem az a célja. Lehetőséget ad a gyöngyösieknek, a környékbelieknek arra, hogy ezt a sokat vitatott, de egyértelműen kiemelkedő művészt néhány munkája után. közvetlen élményeik alapján megtanulják megismerni. (grnf) lógatja persze. A többség inkább megsajnálja a hasra esett gyalogos társát, és ha imént még vigyorgott is, hát most pironkodva segíti talpra állnia. Attól félek, hogy a Ki mint veti ágyát bemutatásával nem az utóbbi, hanem az előbbi típusú néző ízlésére próbált építeni a színház. Mert ha hasra esés éppen nincs is ebben a darabban, annyi rohangálás Igen, hogy akár hasra is eshetnének a színészek szegények és van fenék, az van, női is, férfi is bőven, sőt nemcsak fenék. Ízléstelenség: bőven. E sorok írójának volt már alkalma, például Moliére, vagy a Csapodár madárka ürügyén is méltatni a színház merészségét és ízlését, a színészi játpk bravúrját, hogy pontosan meg tudták húzni a vaskosság, a pikantéria, az egészséges és nem álszemérmesen pironkodó ízlés, valamint az öncélú illetlenkedés határvonalát. Több ízben, több „népi ihletésű” darabban sikerült ez. Itt még az erre való törekvést sem véltem kiérezni. Mondjuk ki kereken: kultúrpolitikai tévedés volt ezt a leporoltan még porosabb, átformáltan még formátlanabb, a harmincas évek kabarészinpada- in is silánynak minősült volt volna Feydau-darabot bemutatni. v Nem vonom kétségbe a fiatal rendező, Verebes István ügybuzgalmát, és csak dicsérendő, hogy valamit személyes ügyének tekint. De. hogy azt, amit ő a személyes ügyének tekint, az valóban ügye- e, a színház ügye-e? — azt, gondolom, mégis inkább a Gárdonyi Géza Színház arra illetékes vezetőinek kellett volna eldönteniük. A színészi játékról most ne essék szó, mert első osztályú vízilabdázókat gúny lenne a kacsaúsztatóban nyújtott teljesítményükért dicsérni, s még méltatlan is. ha bírálni. Ki mint veti ágyát — úgy alussza álmát. Csakhogy itt nem mi vetettük meg azt az ágyat, és félő. hogy mi talán kicsit mérgelődve fészkelőd- tttnk e „nekünk megvetett ágyban”, míg az ágvvető közben a nyugodt álmát aludta. vakon híve és bizva abban, hogy a személyes ügyében tett sok fáradozása nem maradt eredmény nélkül. Bemutatták! Be. Méghozzá kettős szereposztásban ! Gyurkő Géza A HoIIóházi Porcelángyár az idén januárban 483 millió forint hitelt kapott exportjának gyors növelésére. A pénzösszegből a gyár égetési kapacitását növelik, s 1980-ra megháromszorozzák tőkés exportjukat. Képünkön: Odrobina Tibor- né barokk mintájú vázát fest. (MTI fotó — Barna István) t . Az egri kamaraegyüttesek második hangversenyéről A házasságkötő teremben kedden este került sor az egri kamaraegyüttesek második hangversenyére, amikor is Kelemen Imre orgonaszámai mellett a Dobó Gimnázium női kara és az Egri Szimfonikusok tagjaiból alakult rézfúvós kvartett mutatta be műsorát. A hangverseny alaphan- gulaitát az orgonaszámok szabták meg. Kelemen Imre ízlésesen. egyéniségének megfelelően válogatott össze egy csokorra valót azokból az orgonaszámokból.“ amiket szeret elmélyülten játszani. Ebből a műsorból nem hiányozhatott természetesen Bach sem, bár ez alkalommal inkább a meghittebb, elmélkedésre indítóbb műveket idézte az orgonista a nagy mestertől. A műsort hatásosan és ünnepélyesen zárta le Mendelssohn életerőtől duzzadó, majdnem harsogó zenéje. A Dobó női karának nemcsak az igényes műsorössze- állításért, de az előaöás kidolgozottságáért is tapsolt a közönség. Ocskay György karmesteri munkája egy fegyelmezett együttest hozott létre. A korális muzsikától a legmodernebb formákig eljutva adott formás ízelítőt ez a középiskolás női kar, és bizonyította, hogy az átélés, a zene megértése is fontos ezeknek a fiataloknak. A Sikkes István—Kovács Lászól—Kovács Mihály— Rell Mihály összeállítású rézfúvós kvartett ■ Pretorius Madrigáljait adta elő. A versmondók közül most Juhász Ákost és Tóth Istvánt hallhattuk. Somlyó György Psalmus eroticusát emeljük ki ebből a műsorrészből, amit Juhász Ákos tolmácsolt. Ezeknek az irodalmi-zenés műsoroknak a hangulatát, érzelmi elemeit tartjuk mi elsősorban értékesnek és ezért hangsúlyozzuk, néhol ismételgetve is véleményünket: ezek a tehetséges fiatalok merjenek minél többször. minél összetettebb műsorral jelentkezni. Ne vegye el a kedvüket az, hogy az utóbbi pár évben ezt a műfajt mintha Egerben a szervezők és egyéb felelősök „ejtették volna”. Újra kell kezdeni, bátran neki kell vágni a feladatoknak, „fel kell vállalni” azt amit mások értetlenségből vagy egyéb okból letettek. Ezért is erősítjük fel most ezzel a kívánságunkkal azt a tapsot, amit kedden este a sovány közönségtől kaptak az együttesek. Ez elsősorba r az est orgonistája. Kelemen Imre. (Farkas) Sajtótájékoztató a MTESZ I •• /fi f / rr \ közgyűléséről A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szombaton tartja 12. küldöttközgyűlését a Kertészeti Egyetem dísztermében. Ebből az alkalomból szerdán sajtótájékoztatót tartott dr. Kovács Sándor, a MTESZ főtitkára a Technika Házában. A 140 ezer taglétszámú MTESZ szervezetébe tömörült szakemberek munfcajul?!' kai hozzájárulnak a nérgaz-í , daság különféle gondjainak megoldásához. A közgyűlésen a küldöttek értékelik az el- múlt öt év e téren elért eredményeit. Ezek közül legki- einelkedőbbek: az energiatakarékossági intézkedések kidolgozásában való részvétel. Í977. április 21., csütörtök DANCZA JÁNOS: Két mártír 8. Egyébként a huszárlaktanyában a májusra kialakuló ellenforradalmi góc megerősödéséért még Nemecz Alajos elismerése szerint is a direktórium tagjai a felelősek. Nemecz József látogatását a huszárok nagy lelkesedéssel fogadták és szélnek eresztették a reakciós tiszteket és altiszteket. Átszervezték az egységeket az új parancsnokok vezetése alatt. „Sajnos, Nemecz Józsefet roppant nagy elfoglaltsága megakadályozta abban, hogy gyakrabban találkozzék a kaszárnya katonáival, s így megfelelő vezetés híján az eredetileg megalkotott átszervezés lassan megszűnt, a katonák java része hallgatott az ellenforradalmi tisztekre, s ha nem is csatlakozott ezek mozgalmához, de nem állt ki a proletárdiktatúra védelmére sem, hanem otthagyva a kaszárnyát, ha- zaszéledt. így a kaszárnyában csak az ott lakó tisztek és altisztek maradtak, akik csak színleg csatlakoztak a proletárdiktatúrához, de lelkűkben ellenforradalmárok voltak” — írja Nemecz Alajos. Pedig ezeknek a veszedelmes gócoknak a felszámolására rövidesen egy újabb, és nagyon kedvező lehetőség kínálkozott. A külső és belső ellenség nyüt fellépésére az országos pártvezetőség és a Forradal- rrii Kormányzótanács határozatot hozott a Vörös Hadsereg gyors megszervezésére toborzás útján, önként jelentkezőkből. A népbiztosok és pártvezetők kiszálltak vidékre, hogy a Vörös Hadsereg érdekében agitáljanak. Gyöngyösre Nemecz tanító- mestere, Bokányi Dezső szállt ki Nyisztor György társaságában. A főtéren hatalmas tömeg lelkesedéssel hallgatta Bokányit, a nagyszerű szónokot. A toborzó gyűlésen részt vevő huszárok annyira fellélkesedtek, hogy még aznap eltávolították a kaszárnyából az ekkor már az ellenforradalmat szervező tiszteket. Nemecz Alajos ennek a kedvező alkalomnak az elszalasztásáról a következőket írja: „A helyi vezetőség elkövette azt a hibát, hogy nem használta ki a népgyűlés sikerét és nem kezdte meg azonnal a gyöngyösi munkászászíóalj szervezését és ennek a Vörös Hadsereg kötelékébe való besorolását. A vezetőség túlságosan elfoglaltatta magát a helyi problémákkal, s elhanyagolta ezt az országos problémát, aminek a hátránya aztán hamarosan kimutatkozott.” Mint ismeretes, a Tanács- köztársaságnak a közellátás okozott komoly problémákat. A nincstelen vagy a kis darab földön gazdálkodó parasztság maga is ínséget szenvedett, s a jobbmódú és gazdag parasztság pedig gyűlölte a rendszert, s így nem is támogatta a közellátás nehézségeinek a megoldását. Nemeczék tisztában voltak azzal, hogy sok kulák tekintélyes mennyiségű élelmiszert rejteget, és ezeknek a felderítésére úgynevezett kutató bizottságokat hoztak létre. Ezekbe a bizottságokba megbízható elvtársakat választottak be. mint például Kovács Antal, Fenyvesi Gábor. Czakó Sándor. Pataki János. Donovár János és másokat. A bizottságok-munkája és a parasztokkal való cserekereskedés révén a direktórium tekintélyes mennyiségű élelmiszerhez jutott, amelynek a segítségével sikerült megoldani a 'közellátás nehéz kérdését. A kulákok hazug propagandájának az ellensúlyozására agitátorokat küldtek ki, akik felvilágosították a falvak lakosságát. Ennek köszönhető, hogy a szegényebb parasztság nem csatlakozott az ellenforradalmárokhoz és a Vörös Hadseregbe tömegesen léptek be. Nemecz József különösen nagy gondot fordított az ifjúság felvilágosítására és megnyerésére. Külön-külön hívta össze gyűlésre a főgimnázium tanulóit, az íoari tanulókat és a földműves ifjakat és ismertette velük Lenin tanításait, majd együttes gyűlésen ismertette velük az ifjúsági szervezetek jelentőségét és feladatait Az ifjúság a tőle megszokott lelkesedéssel ajánlotta fel segítségé* különböző munkák, elvégzésére. sokan beléptek a vörösőrségbe és a Vörös Hadseregbe. Az is tény. hogy Gyöngyösön maga a pedagógus kar is lelkesen támogatta az ifjúság mozgalmat. Április vége felé országszerte érezhető volt az ellenforradalmi erők mozgolódása. Mint ismeretes, ez alól* Heves megye és Gyöngyös sem volt kivétel. A jelek ha- “ tására Gyöngyösön is országszerte alkalmazott féket, a túszok szedését alkalmazták. Vagyis a polgárság leggazdagabb és legtekintélyesebb személyiségei közül tizennégy egyént vettek őrizetbe. Ezt plakátok útján közöték a lakossággal. „Ezeknek /a hajuk szála sem görbül meg, amíg a proletárság uralma ellen merényletet nem követnek el De ha ez mégis megtörténik, érte a túsza.s életükkel fizetnek” — mondta többek közt a plakát. Kevesen tudják, hogy Gyöngyösön az időben megjelent plakátok zömének a szövegét maga Nemeéz József írta. Nemecz Alajos a túszok, illetve a gazdag polgárság soraiból történt őrizetbevétel leírásával kapcsolatban elhallgatja, hógy ezekkel a gazdag és tekintélyes polgárokkal közmunka címén Gyöngyös város főbb utcáit tisztogattatták, söpörtették, ami meglehetősen apolit'kus gesztus volt, mert ezeket az embereket kirakatba helyezték és sajnáltatták. Ezt a közmunkát felsőbb utasításra rövidesen beszüntették. Az ellenforradalmi mozgolódásra a vörösőrség is iparkodott felderíteni, hogy kik azok a személyek, akiket mint ei- , lenforradalmárok|it tarthatnak számon. A gyöngyösi kommunista porok bűnjelei közt van egy, feljegyzés, ami 18 ilyen nevet tartalmaz ___£Folytatjuk\ Ä
