Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

Népdalkórusok megyei minősítő bemutatója Egerben A népdalkórusok makiári, illetve poroszlói járási selej­tezői után Egerben, a Me­gyei Művelődési Központban került sor a megyei bemutató első részére. Ezúttal 13 kó­rus mintegy 250 dalosa íé- pett fel szép számú közönség előtt, hogy megyei minősí­tést szerezzen. A parasztegyüttesek kate­góriájában a Kömlői Férfi­kórus mutatta be műsorát. A fél -évszázados múltra te­kintő csoport szép, tömör, férfias hangzása fogta meg a hallgatóságot, a zsűri bronz­koszorú fokozattal értékelte műsorukat. A népdalkórusok közül öten kaptak „kiválóan mi­nősült” fokozatot: a bükteszé- ki asszonykórus summásda- lokat és palóc népdalokat mutatott be, nagyon szép ízes népi éneklésmódon, ki­tűnő összhangban és tempó­ban. Évek óta sikeresen sze­repel az Egri Csillagok Mg. Tsz népdalkórusa. Nemcsak egri népviseletükkel és len­dületes éneklésükkel, hanem kitűnően megkomponált mozgásukkal arattak megér­demelt sikert. Ismét megcso­dálhattuk a mátraballaiak gyönyörű, színes, rövidszok­nyás népviseletét, tornyos főkötőjüket és igényes, vá­lasztékos népdaléneklésüket is. Helyes lenne viszont az, ha a kezdőhang jó kiválasz­tására jobban ügyelnének! A bemutató kellemes meg­lepetése a mezőszemerei asz- szonyok fellépése volt. Az 1976. februárjában alakult kórus az első minősítésen kiváló fokozatot szerzett. Nagyon szép, archaikus nép­viseletben mutatták be sum- másdaiaikat, igen változatos helyi gyűjtésű népdalaikat. Eddigi produkcióihoz híven, most is kitűnően szerepelt a terpesi népdalkórus. Igen jól felkészített együttes be­nyomását keltette, műsorvá­lasztásuk gondos, előadásuk élményszerű volt A bemutatón „jól minő­sült” fokozatot érdemelt az egri Buttler-ház népdalkó­rusa, a poroszlói és a mikó- falvi népdalkórus. Különö­sen a Buttler-ház asszonyai­nak műsora tanúskodott nagy fejlődésről, a járási be­mutatón elhangzó szakmai tanácsokat igen ügyesen hasznosították. Nemcsak lét­számban, hanem a jó zenei anyag kiválasztásában, tisz­ta, lendületes éneklésben i6 előreléptek. Ugyanez nem mondható el a mikófalviak szeiepléséről. A rutinos, jó­nevű gárda mintha megállt volna a fejlődésben, műsor­anyaguk alig változott az el­múlt bemutatkozásukhoz ké­pest. Az aldebrői asszonykórus, az átányi, a besenyőtelki és a nagyfügedi népdalkórusok a zsűritől a „minősült” foko­zatot kapta. A jövő évi országos minő­sítési bemutatón a kiváló és jól minősült kórusok vehet­nek részt. Az eredményhirdetés és az oklevelek átadása után, a bíráló bizottság szakmai ér­tékelést tartott a kórusveze­tők részére. Végső summázásként el­mondhatjuk, hogy falusi kó­rusaink tavaszi seregszemlé- je színvonalas volt. Ezt se­gítette a bemutató ki tűm előkészítése és gördülékeny lebonyolítása is. amiért di­cséret illeti a Megyei Műve­lődési Központ munkatár­sait. Nagy Miklós • •• az mindig boldogság Másodízben kapta meg a KISZ vörös vándorzászlaját az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának KISZ-szervezete. 9 Horváth Viktorral, a KISZ- bizottság titkárával beszél­getünk. — Többen is kérdezték már, miért kapták a zászlót. Nehéz kérdés? —• Nehéz rá válaszolni. Egy mondatban nem is le­itet, csak hosszan. Egész éves mozgalmi munkánkat értékelték, amikor a városi bizottság fölterjesztett ben­nünket. A tavalyi kitünte­tés óta végzett tevékenysé­gért ítélték megint nekünk a zászlót — Mióta titkár? — 1975. november 17-e óta. —. Tehát a titkársága ide- > jében kapták az első ván­dorzászlót is? — Igen. De úgy érzem, hogy ez nem kizárólag a. tit­kár érdeme, mert kollektív kitüntetés, a kollektíva által végzett munkáért kapjuk. Nagy része van benne az elő­dömnek is. — Ki volt az előd? — Misuta János, ö már idősebb, harmincon felül van. Gazdasági területen dolgozik tovább. — A kollektívából kiknek köszönhető a legtöbb? Lehet- e személyeket kiemelni? — Nehéz, de lehet. Tizen­öt alapszervezetben tényked­nek a fiatalok. Ezek közül kiemelhetjük a Tranzisztor/1. üzem alapszervezetét, Toman István, KISZ-titkárt; a gép­gyárból a hármas üzem kol­lektíváját, személy szerint Rutkai Sándor, titkárt, aki sokéves tevékenységéért Ki­váló ifjúságvezető kitünte­tésben is részesült. Jelentős munkát végeztek még a Gépgyár i, üzem alapszerve­zetének tagjai is. — Milyen sikeres kezde­ményezést említhet, ami a vándorzászló elnyerését se­gítette? — Voltak sikeres akció­ink, rendezvényeink. Mond­juk példaként a kiváló moz­galmon belül a Kiváló ifjú­munkás tanfolyamot, ami — azt hiszem — egyedülálló a megyében: Ezen betanított munkásnők — fiatal lányok, asszonyok — vesznek részt. A fiatal műszakiak összeál­lítottak egy tankönyvet. E tankönyv anyagának az el­sajátításával többféle mun­kát tudnak elvégezni. Célunk elsősorban a széles körű szakmai ismeretnyújtás volt. De segítettünk ezzel a gazdaságvezetők gondjain is, hiszen váratlan megbetege­déskor ezekre „a fiatalokra tudnak leginkább támasz­kodni. — Milyen hibák fordultak elő a múlt mozgalmi évben? — Például a gazdasági építőmunkán belül a kiváló mozgalom nem megfelelő propagálása. Ez a feladatunk jövőre. A sport terén na­gyon gyér volt az aktivitás. -Itt is hiányosan végeztük a propagálást De van egy szemléletbeli probléma is a tagság részéről; amikor a feltételeket és a lehetősége­ket biztosítjuk, akkor sem élnek vele. Általában, ha fórum elé kerül a dolog, több kritika hangzik el ezzel kapcsolatban, sem mint az. hogy: „én mit tettem érte.” — Mit köszönhetnek a vá­rosi KISZ-bizottságnak? — Egy-egy feladatnál szá­mítottak ránk, lehetőséget adtak arra, hogy bizonyít­sunk. — Konkrétan? — Feladatot kaptunk a társadalmimunka-akcióban; vagy a politikai -^vetélkedő megrendezését például, amit városi szinten is az Izzó KISZ-bizottága szervezett. — A küldöttgyűlésük má­jus 7-én, lesz. Milyen esélyt ad magának a titkárválasz­tásban? — Ebben a küldöttek dön­tenek. De magamban érté­kelve a múlt évet, számítok arra. hogy megválasztanak. — örülni fog neki, ha így lesz? — Minden választás egy értékmérője a titkárnak — én úgy érzem.. És mikor ki­mondják azt, hogy: igen, ak­kor az mindig boldogság. Molnár Pál (Fotó: Perl Márton) Fúvósok, egyenruhában Látogatóban az egri helyőrségi zenekarnál Az alapító tagok — ma már csak öten tevékenyked­nek Egerben — két évtizede érkeztek a megyeszékhelyre. Néhány hét múltán, 1957. március 27-én létrehozták a húsz év során számos sikert elérő fúvószenekart. Pusztai Mihály zászlós a minden kezdéssel járó ne­hézségeket villantja fel. — Auth Henrik személyé­ben kitűnő karnagyra lel­tünk. Nemcsak szakmai tu­dását, jó felkészül Iségét tisz­teltük, hanem azért is be­csültük, mert eggyékovácsol- ta, összetartotta a társaságot. A pillanatnyi eredmények sosem nyugtatták meg, min­dig többre törekedett Ami­kor 1961-ben Budapestre he­lyezték, válságos évek követ­keztek. Akadozott az után­pótlás, megcsappant a lét­szám, a megbízott vezető csak látszatra lett úrrá a gondokon-bajokon. Mégsem oszlottunk fel, a törzsgárda kitartott. Én azt hiszem: ezt a következetességét, hűségét korábbi mesterünknek kö­szönhettük. Q Róth Béla százados, a je­lenlegi dirigens, a műhelytit­kokba avat be. — Nincs könnyű dolgunk, hiszen a sorkatonák kétévi szolgálat után leszerelnek, itthagynak bennünket Foly­vást új arcokkal ismerke­dünk, azaz ismét élőiről kez­dünk mindent. Számíthatunk a különböző bányászegyüt- tesekre, valamint a Gárdo­nyi Géza Gimnázium Ifjú Gárda zenekarára. A bevo­nulások előtt tájékozódunk, s lekötjük a legtehetségesebb fiatalokat. Aztán itt benn in­dulhat a komoly munka. Mindennap reggel nyolc órá­tól délig próbálunk. A dél­után az egyéni gyakorlásé, a kottamásolásé. Ma is azt ál­lítom, hogy csak ilyen vas- szorgalommal mehetünk va­lamire. Bánhegyi István szakasz­vezető is gárdonyié volt, ze­nei tagozaton érettségizett. — Szívesen álltám kötél­nek. Nemcsak azért, mert közel maradtam az ottho­nomhoz, hanem azért is, mert kedvelem a muzsikát. Emiatt leszek . hivatásos ka­tonazenész. Moldvai Tibor őrvezető kő­szegi. Eleinte bizony bánkó­dott, a nagy távolság nyugta­lanította. Arra gondolt: in­nen aztán ritkán jut haza. — Később gyökeret ver­tem, a zene kárpótolt minde­nért. Feletteseim embersége egyébként is átsegített a ne­hézségeken. Ha nincs fellé­pés — s meg is érdemiem —, akkor akár kétheten­ként is kapok eltávozást. Mándoky Béla őrmester a budapesti növendékiskolán szerzett zenei szakközépis­kolai végzettséget. Jó fél éve került ide, ám a társaságot hamar megszokta. — Ismeretlen a széthúzás, a torzsalkodás. Ebben a majdhogy baráti légkörben öröm dolgozni. 0­Mindez nem rózsás hely­zetkép, hiszen van mivel büszkélkedniük. Eredeti feladatuk a me­gyében levő alakulatok kul­turális életének színesítése. Évente mintegy százhatvan műsort adnak. Nem feledkez­tek meg azonban a megye- székhely lakosságának igé­nyeiről sem. Ott vannak a különböző társadalmi ren­dezvényeken, találkoztunk velük a legutóbbi palócna­pon. Nyaranta térzenével szó­rakoztatják az egrieket, az ide látogató hazai és külföl­di turistákat. Az elismerés,' a taps nem is marad eL. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg Róth Béla: — Az ilyesmit nem felejti az ember. Tavaly, augusztus 20-án, a Dobó téren szere­peltünk. Odajött hozzánk egy fiatal holland házaspár, s mindketten lelkesen kö­szönték meg a különleges élményt. A felkészülés ke­vésbé látványos óráit ezek az emlékek könnyítik meg. ' Hosszú ideje együttműköd­nék az Egri Szimfonikus Ze­nekarai, a szocialista Szer­ződés mindkét fél javát szolgálja. — A fúvósokat mi biztosít­juk számukra. Velük voltunk Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban és a Csuvas ASZSZK- ban is. Mi — esetenként — oboásokat, fagottosokat, kür­tösöket kérünk tőlük. Sokat utaznak — évente körülbelül tizenötezer kilo­métert —, számos helyütt lépnek fel. Komoly elfog­laltság ez, ám ők mégsem elégszenek meg — az első karnagy öröksége ez a többre törekvés — a jelenlegi szint­tel Az új, a különösképp fi­gyelemre méltó próbálkozá­sokat sorolja Pusztai Mihály. — A katonáknak hangszer­bemutatókat tartunk. Műsor előtt általában ismertetjük a zeneszerző életét és szólunk művének értékeiről is. Hisz- szük, hogy mindent az ala­poknál kell kezdeni. Művészeti nevelés ez a ja­vából ... DANCZA JÁNOS: Két mártír QMiimsig 1977. április 20., szerda 7. A Tanácsköztársaság ki­kiáltását Gyöngyösön is nagy lelkesedéssel fogadták Már aznap — március 21-én — este nagy tömeg gyűlt össze az SZDP székháza előtt, ahol felolvasták a „Mindenkihez” című proklamációt, amely be­jelenti a két munkáspárt egyesülését „Szocialista Párt” néven és a Tanácsköztársa­ság kikiáltását. Még ezen a gyűlésen meg is választották a város és a járás új vezető­ségét. A hatalmat a munkás- tanács vette át, amely egy háromtagú direktóriumot vá­lasztott : Junghancz Ferenc ács lett az elnök, de csak rövid ideig, mert megalkuvó magatartása miatt hamaro­san félreállították Nemecz József és Czifferszki Károly vasas. A karhatalom vezeté­sével a nagygyűlés Nemeczet bízta meg: „karhatalmi népbiztos” címmel. Ez a tiszt­ség akkor nagyon fontos volt. A járási direktórium elnöke Endrész József vasas lett. Ekkor alakult meg a for­radalmi törvényszék is. Elnö­kévé Nemecz Józsefet válasz­tották, ítélő bírójává Czif­ferszki Károly vasast, Har- ján Jánost és Majzik Sándor földműveseket, Junghancz Ferenc ácsot, vádbiztosának dr. Waldner Fülöp ügyvédet. A közellátási hivatalt Wein­feld Lipót, Czakó Sándor és Fenyvesi Gábor vették át, s lakáshivatalt a nemrég el­hunyt Hablicsek Ferenc kő­műves és Majzik Sándor földmunkás irányította. Emel­lett Hablicsek elvtárs még a becsüs funkcióját, is ellátta, ami miatt az ellenforradalmi bíróság szigorúan felelősség­re vonta. Az egyesült mun­káspárt első titkárává Ne­mecz József öccsét, Nemecz Alajost, másodtitkárává pe­dig Kiss Antal szőlőmunkást választották meg. A direktórium egymás után adta ki rendeletéit. Felosz­tották a reakciós és kleriká­lis szervezeteket, s ezek he­lyiségeibe a szakszervezeteket helyezték el. A direktórium erélyes kézzel nyúlt a lakás­probléma megoldásához a tűzkárosultak és a hajlék­talanok, vagy rossz lakások­ban lakó proletárcsaládok la­káshoz juttatásával. Az Or- czy-kastályt lefoglalták és proletárcsaládokat helyeztek el benne. Lefoglalták a gaz­dagok felesleges lakásré­szeit és tűzkárosult családo­kat helyeztek bele. A két év óta embertelen körülmények közt nyomorgó családok nagy megelégedéssel fogadták eze­ket a rendelkezéseket. A szakszervezetek a párt irá­nyítása mellett rendezték a munkások ügyeit. Sikerült munkához juttatni az összes leszerelt katonát. Szocializál­ták a kisipar keretét megha­ladó ipari üzemeket, a ban­kokat és a kereskedelmi vál­lalatokat, a tíznél több al­kalmazottat foglalkoztató bel­kereskedelmet is! A közszük­ségleti iparcikkekkel való feketézésnek úgy vették ele­jét, hogy meglepetésszerűen felleltározták a raktárak készletét és azokat csak ha­tósági kiutalásra adhatták ki a proletároknak leszállított áron. A hatalom átvétele után érthetően az élet minden vo­nalán sürgős intézkedésekre volt szükség, de ezek közt is első helyen állt a karhata­lom megszervezése. A ko­rábban megalakult polgár­őrségbe, illetve nemzetőrség­be időközben sok megbízha­tó elem került, de még min­dig sok reakciós tiszt töltött be fontos tisztséget. Itt volt az alkalom, hogy a karhatal­mat átszervezzék. Felosztot­ták a nemzetőrséget és a karhatalom szerepét a már korábban és illegálisan meg­alakított „Vörös Gárda” vet­te át. Nemecz mint karhatal­mi népbiztos, nagy gondot fordított arra, hogy a most már vörösőrségbe proletá­rok kerüljenek be. Ekkor ne­vezték ki a teljesen megbíz­ható Kovács Antalt, Dono- vár Jánost és Maton Jánost karhatalmi parancsnokoknak. A vörösőrség alparancsnoka Nádas Márton tartalékos tiszt lett Nemecz Alajos úgy jel­lemzi Nádas Mártont mint aki a „ ... nagy, forradalmi elhatározásoknál gyakran in­gadozott Ez leginkább a májusi ellenforradalmi moz­galmak idején nyilvánult meg, amikor mint a vörös­őrség tényleges parancsnoka, nem lépett fel forradalmi módon, hanem alkudozásokba bocsátkozott az ellenforra­dalmárokkal, habár elég kar­hatalmi erő állt rendelkezé­sére az ellenforradalom el­fojtására.” Az igazsághoz tartozik, hogy az ellenforra­dalmi megmozdulások idején, amikor minden pillanatban fegyveres összetűzésre kerül­hetett volna sor a vörösőr­ség és a huszárlaktanyában megszervezett ellenforradal­mi erők közt, Nemecz József, mint a direktórium elnöke és karhatalmi népbiztos, Ne­mecz Alajos, mint a párt tit­kára és Endrész József az­zal a megbízatással utaztak Pestre, hogy katonai segítsé­get hozzanak, Nádas Márton ügyes taktikázással és alku­dozással elodázta ezt a na­gyon is kétséges kimenetelű összecsapást A későbbi per­iratokból kitűnt: amikor Ná­das az ellenforradalmárok követelésére azzal az indok­kal, hogy „több fegyver nincs a raktárban” csak a felét adta ki a követelt mennyiségnek, titokban a háromszorosát adta át a meg­bízható munkások felfegyver­zésére. | (Folytatása következik) 0 Azt azért ne higgyük; hogy minden nap csak ke­mény munkával telik, s az együttes életéből hiányzik a jókedv, a humor. íme néhány sztori a tagok tolmácsolásában. — Elindultunk, hogy szere­nádot adjunk valamelyik lánykollégium előtt Mi taga­dás, eltévedtünk, s a papne­veldénél kötöttünk ki. Hát volt meglepetés ... — Idősebb kollegánk hét­alvó, ráadásul, ha elszende- redett, senki sem tudta fel­ébreszteni. Az ünnepség után mi következtünk. Tisz­tességgel játszottunk, ő azon­ban nemcsak kihagyott, ha­nem egyre erőteljesebben horkolt. Mindannyian arra gondoltunk: még szerencse, hogy fúvószenekar vagyunk, mert egy vonósnégyest meg­buktatott volna. 3­Jubileumra készülnek. Áp­rilis 20-án az egri Fegyveres Erők Klubjában ünnepi hangversennyel szórakoztat­ják majd az érdeklődőket Terveiket az igényesség jellemzi, erre utal a dirigens is. — Tovább folytatjuk az al­kotók népszerűsítését. Nem­csak a laktanyában, hanem mindenütt, ahová hívnak bennünket Repertoárunk elég gazdag, hiszen a klasszt-i kus értékű operai nyitányok­tól a legkedveltebb könnyű-* zenei számokig terjed, mágia szeretnénk tovább bővíteni,, mert a közönség mindig újat vár. Készülünk a júniusban: megrendezendő debreceni országos icatonazenekari fesztiválra. Szeretnénk a He­ves megyei színeket tisztes-i séggel képviselni, s bekerül­ni a legjobbak közé. Reméljük! ehhez is Hálhatunk*.: ' Pécsi Ísts&H~~ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom