Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

1977. április 21., csütörtök A Nap kél 4.15 — nyugszik 18.41 órakor A Hold kél 6.28 — nyugszik 21.39 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon K O N R Ä D nevű kedves olvasóinkat! Ögermán eredetű név, Kuoni volt eredeti formája. A mai német nyelv „kühn”: „merész” és a „Rat”: „tanács” szava ad magyarázatot értelmére vonatko­zóan. Százharminc évvel ezelőtt — 55 éves korában — halt meg Friedrich von Gärtner, német építész, a XIX. század egyik nagy mestere. Koblenzben született 1792-ban. Tevékenységének fő színtere München volt. Gärtner a nagy német város XIX. századi lendületes építészeti fellendülésének egyik számottevő mestere, aki az eklektikát olasz—román és kora reneszánsz formák alkalmazásával gazdagította. Korai éveiben Párizsban, később pedig Itáliáb&n tanult. Főbb művei Münchenben: az 1829-től 1840-is épült Ludwigskirche, az egy évtized alatt megépített Könyv- és Levéltár, az egyetem épülete, a firenzei loggia dei Lanzi mintájára tervezett és megépített Feldhernhalle, továbbá a Siegestor, ö építette — 1836- tól 1842-ig — az athéni királyi palotát. Kivitelezett épü­letei mellett számos építészeti terve is ismert. Iddiórós: Várható időjárás ma estig: napközben kissé meg­növekvő felhőzet, csapadék nélkül. Időnként meséién- lrfllA £fz7t*lc\ £e;7:ssk'1<'pl*=»t.i szél Várhatr» lpemaSíisahb KISZ-építőtábor nyílik - Hevesen Húszéves az egri helyőrségi zenekar Két évtizede, 1957. március 27-én alakult meg az azóta számos sikert elérő, egri helyőrségi zenekar. Ebből az alkalomból szerdán délután a megyeszékhelyen, a Fegy­veres Erők Klubjában ün­nepséget rendeztek. Róth Bé­la százados, karnagy megem­lékezett az együttes történe­tének jelentősebb fordulói­ról, majd az elkövetkező idő­szak feladatairól beszélt. Ezután jutalmak átadásá­ra került sor. A karnagy színvonalas tevékenységének elismeréseképpen megkapta a Szocialista Kultúráért mi­niszteri kitüntetést, amelyet Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára adott át. Dr. Varga János, Eger Város Tanácsának el­nöke a zenekarnak nyújtotta át a városi tanács díszokle­velét. A jubileumi program ün­nepi hangversennyel zárult. A műsoron Erkel-, Csajkov­szkij-, Ernst Fischer- és Berlioz-művek szerepeltek. (Tudósítónktól.) Az idén 20. jubileumhoz érkezett a KISZ-építőtábor mozgalma. A KISZ Közpon­ti Bizottsága titkárságának döntése alapján a nyáron ötven táborhelyen dolgoznak majd a fiatalok, köztük a Hevesen megnyíló Braun Éva KISZ'építőtáborban is. A június 19-től augusztus 27-ig tartó tábor a zöldség­program végrehajtásaként a Heves környékén kialakult zöldségtermesztő centrum munkáját kívánja segíteni. A táborban kéthetenként váltják egymást a Szolnok, Hajdú-Bihar, Komárom, Veszprém megyéből jelent­kező fiatalok, s a turnuson­kénti 120, többségében kö­zépiskolás fiatal 4 gazda­ságban: a Hevesi Állami Gazdaságban, a hevesi . Rá­kóczi Tsz-ben, a Tárnámén" ti Egyesült Tsz-ben és az erdőtelki Szabadság Tsz-ben végeznek munkát. A tábor szervező bizottsá­ga részletes munkaprogra­mot dolgozott ki, ennek alapján lesz meggy-, alma-, paprika- és paradicsomsze­dés, valamint a szőlő cson­kolásában, a paprika, komló, saláta kapálásában, a salá­ta kötözésében, a paradi­csom válogatásában segíte­nek a táborlakók. A fiata­lok elszállásolását a hevesi szakmunkásképző intézet vállalta magára, ugyanitt kerül sor az étkezésre is. A napi hatórás munkaidőin túl gazdag programot állítottak össze a vendéglátók, hiszen a tábori sportrendezvénye­ken túl, több alkalommal vendégül látja a fiatalokat műsoros összejöveteleken a művelődési központ, kirán­dulások alkalmával megis­merkedhetnek Eger történel­mi nevezetességeivel, a kis­körei vízlépcsővel, de kirán­dulnák majd a Mátra kü­lönbőz» helyeire is. Méois tavasz a Mátraaljai A Mátraalján tavaszi dísz* be öltöztek a fák és a bök» rok. A csapadékos időt köve­tő felmelegedés hatására szin­te szemlátomást „kúszik fel­felé” a rügyfakadás a le" gyek oldalán. 400—500 méiar magasságig már kibontott ’ rügyeiket a bükkfák, a töl­gyek, a fűzek és sok helyen összefüggő zöld lombok dí" szítik az erdőt. Teljes díszben pompáznak már az erdei gyümölcsfák is. Virágba borultak a vadkör­tefák és a vadcseresznyefák ágai. (MTI) Cserélik az egri minaret köveit Újabb szakaszához érke3 Zétt Egerben a minaret fel­újítása. Az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség bri­gádjai robusztus állványzat­tal vették körül a 40 méter magas építményt, és kicseré­lik az elérett, málladozó, megrongálódott köveket A tervek szerint ezzel még az idén végeznek. Filmfesztivál a közművelődés jegyében Cseh Béla Megkezdődött Egerben az újkor- és a munkásmozgalomtörténeti tanácskozás A Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum, a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága, He­ves megye Tanácsa és a Ha­zafias Népfront Heves me­gyei Bizottsága rendezte azt az újkor- és munkásmozga­lomtörténeti konferenciát, amely szerdán délelőtt kez­dődött Egerben, a Technika Házában. A megyei résztve­vők mellett ott voltak az or­szág minden tájáról érkezett, a témával foglalkozó muze­ológusok. Az elnökségben — többek között — helyet foglalt dr. Nagy József kandidátus, a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola főigazgató-helyettese, Szabó István, a megyei mű­velődésügyi osztály vezetője, valamint dr. Bakó Ferenc kandidátus, a megyei múzeu­mi szervezet igazgatója. Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott megnyitó beszédet. Kifejező adatokkal bizonyí­totta, hogy a mai fiatalok számára az utóbbi évtizedek históriája tananyag, amit könyvekből sajátítanak el. Épp ezért fontos, hogy a mú­zeumi gyűjtő- és kutatómun­ka emberközelbe hozza az eseményeket, a jelentősebb egyéniségek tevékenységét. Ezután dr. Szikossy Fe­renc, a Magyar Munkásmoz­\ színház EGÉRBEN ESTE 7 OKAKOR K! MINT VETI AGYAT... MOLIÉRE bérlet + ORVOSI I ÜGYELET | EGERBEN: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek ré­szére is. GYÖNGYÖSÖN: 19 órától pén­tek reggel 7 óráig a Széchenyi u. 1. szára alatti rendelőben. HATVANBAN: 19 órától pén­tek reggel 7 óráig a Kossuth tér 13. szám alatti rendelőben. galmi Múzeum főigazgató-he­lyettese tartott előadást Az új- és legújabbkori történeti muzeológia helyzete és fel­adatai címmel. Az időrendi visszapillantás után szólt a jelenlegi tennivalókról. El­mondotta, hogy több helyütt színvonalas kiállításokat ren­deztek. Ezek anyagában szer­vesen beépítve, megfelelő súllyal szerepelnek a kapi­talista korszak és a szocializ­mus építése időszakának tár­gyi és dokumentációs emlé­kei is. Örvendetes, hogy pél­dául Győr, Vas, Pest, Nóg- rád. Hajdú, Békés és Szolnok megyékben egyre több a té­mában otthonosan mozgó Műit év szeptemberének egyik éjszakáján a hatvani Aranyfácán étteremben szó­rakozott két kistarcsai asz- szony. Záróra közeledtével elhagyták a szórakozóhelyet azzal, hogy az egyik felszol­gáló gépkocsiján hazaszállít­ja őket. Leültek egy kerti padra, de ott mihamar zak­latni kezdte őket három fia­talember. Sőt egyikőjüket Bernát Tibor, rendőrnek ad­va ki magát, igazoltatni akarta, majd Kollár István társaságában a Zagyva-part felé vonszolta. Bernát köz­ben az asszony segítségére siető barátnőt úgy leütötte, hogy az súlyos sérülést szen­vedett, Ezt követően Bernát, Kollár, majd az ugyancsak oda érkezett harmadik tár­suk, Stuhár Ferenc, a nőt le­fogták, s megerőszakolták. Körmeik közül a barátnő ki­áltozására odaérkezett rend­őrjárőr mentette ki a brutá­lis támadás áldozatát. A Hatvan Városi Bíróság dr. Hóka József tanácsa idén januárban tárgyalta a bűn­banda ügyét, s mindhárom vádlottat elmarasztalta ga­rázdasággal összefüggően el­követett erőszakos nemi kő­szakember. Kiemelte: terv­szerűbbé kellene tenni a munkát. Délután Fancsovits György, a munkásmozgalmi múzeum gyűjteményosztályának ve­zetőhelyettese a muzeális tárgyak gyűjtésének tapasz­talatairól beszélt, különös te­kintettel a bányászéletmód anyagára. Dr. Gergely Ernő kandidátus részben ehhez kapcsolódva a bányászélet kutatásának kérdéseit ele­mezte. A tanácskozás ma folyta­tódik, s a Hazafias Népfront keretében megalakul a He­ves megyei legújabbkori tör­téneti bizottság. zösülés bűncselekménye mi­att. Az ítélethozatalokkor Ber­nát Tibor, Hatvan, Csajkov­szkij utca 10. szám alatti la­kos háromévi szigorított bör­tönt és a közügyektől való ötévi eltiltást, Stuhár Ferenc, Hatvan, Csillag utca 12. szám alatti lakos másfél évi börtönt, Kollár István,' Hat­van, Mező Imre utca 4. szám alatti lakos pedig tízhónapi szabadságvesztés büntetést kapott. A bíróság azt is ki­mondotta, hogy Bernát ko­rábban felfüggesztett hathó­napi szabadságvesztését szin­tén végre kell hajtani. Fellebbezés folytán a He­ves Megyei Bíróság dr. Kam­rás Istvánt tanácsa nemrég újra tárgyalta az ügyet, s a városi bíróság döntését má­sodfokon úgy módosította, hogy Bernát Tibor szigorított börtönbüntetése öt esztendő­re, Stuhár Ferenc börtön- büntetése pedig két eszten­dőre emelkedett, valamint utóbbit két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától A harmadrendű vádlott Kollár István első fokon hozott bün­tető határozatát a Heves Megyei Bíróság jóváhagyta. Súlyos börtönbüntetés erőszakért Szerdán a Fészek művész­klubban sajtótájékoztatón is­mertették a május 5—10 kö­zötti XVII. miskolci film- fesztivál programját. György István, a fesztivál igazgatója egyebek között el­mondotta, hogy a program keretében összesen 65 alko­tást mulatnak be: kilenc mozihíradó, 14 animációs, 18 dokumentum, 21 népázerű— tudományos, és 3, a Balázs Béla stúdióban készült hosz- ezú-dokumentumfilmet. Az Időközben készült tévéfíl­mekből külön információs vetítéseket is rendeznek. Ezek a tájékoztató vetítések lehetőséget nyújtanak arra is, hogy az alkotók a beneve­zett, de a fesztivál hivatalos programjában nem szereplő filmjeikből is bemutassanak egyet-egyet a közönségnek. A versenyfilmeket 13 tagú zsűri bírálja el, dr. Ortutay Gyula akadémikus elnökletével. A házigazdák nevében Tok Miklós, a miskolci városi ta­nács elnökhelyettese hang­súlyozta: a fesztivál elsődle­ges célja ezúttal sem a ver­sengés, hanem az, hogy a rendezvény a város és a kör­nyező települések közműve­lődési életét gazdagítsa. A vetítések részletes program­ját is ennek szellemében —• a közművelődés és a filmek közös feladatait szem előtt tarva — állították össze. A fesztivál idején — ennek megfelelően — a korábbiak­nál jóval nagyobb számban rendeznek úgynevezett kihe­lyezett vetítéseket. Hol van már a csizma? Keze és szeme megfáradt már. Fájnak az ízületei, haj­lott kora ellenére mégis ott találni naphosszat a mű­helyben. A kopott műhely falain a vakolat megrepe­dezett az elmúlt évtizedek során. Mégis ez az alig pár négyzetméteres helyiség, benne a sok-sok kaptafával, a ráspolyokkal és szögekkel, kalapácsokkal és bőrvágó ké­sekkel, az idős mester él­tetője. Reggelente mindig nyolc óra előtt megjelenik az eg­ri állomás közelében levő kis műhely előtt, kinyitja az ajtaját és ott ül a kis szer- számosasztal mellett napes­tig, hogy a körülötte sora­kozó cipőket „újjávarázsol­ja”. Heltovics Sándor ci­pész több mint négv évtize­de béreli ezt a helyiséget. 1935 ánril.isában lépett be ide először és azóta sem tud megválni tőle. Szakmai sze- retete, az új iránti vonzal­ma végigkísérte életét Édesapjánál — aki ugyan­csak neves cipész volt Eger­ben —, tanulta a mestersé­get — Beleszülettem én ebbe a szakmába — idézi emlé­keit sorolva az idős mester. — Apám műhelye körül ne­velkedtem. mindig ott vol­tam körülötte és ő szívesen mesélt nekem a cipőkről. Hamar meg is szerettem, hiszen egy jól elkészített mutatós cipőre élvezet rá­nézni Hamar ellestem a ké­szítés fortélyait, mert na­gyon érdekelt. Persze nem volt ez olyan egyszerű, sok­szor megpróbáltam, míg az első sikerült. Akkor 18 esz­tendős voltam. — Hogyan lett segéd? — Egerben, a mai Sándor Imre utcában volt Kádas és Ádler cipészek műhelye. Ná­luk tettem vizsgát szaktu­dásomból. Egy 34-es magas szárú gyermekcipőt készítet­tem és olyan jól sikerült, hogy hamar megkaptam a ’segédlevelet. Boldog volt édesapám, de legfőképp én, hogy ezt elértem. Nevét és munkáját hamar megismerték. Ízléses cipői­ből gyakran rendeltek. Az évtizedek során bekopogtak a kis műhely ajtaján nem­csak az egriek, hanem a környékről, Kerecsendről, Makiárról, Dem jénből is jöt­tek különböző igényekkel. — Legszívesebben magya­ros csizmákat készítettem — magyarázza Heltovics Sán­dor. —■ Jöttek is érte az ér­deklődő szőlősgazdák, meg a jobbmódúak is. A cipők közül mindig a divatnak legmegfelelőbbet rendelték nálam. Volt közöttük goyser- varrással díszített, de sima rámás is. akadt, fekete, bor­dó és barna bőrből. A nők­nek meg fehér és zöld szí­nű cipőket, szandálokat is készítettem. Tudja, jó erre emlékezni, mert ma már sajnos, kihalóban van ez a szakma. Mi megöregedtünk, és nincs aki folytassa. — Mikor készített leg­utóbb cipőt? — Jó tíz éve már annak. Az emberek manapság in­kább szívesen vásárolnak cipőt az üzletekben, mint­hogy csináltassanak. Így ma­(Fotó: Szántó György) rád inkább a javítás, a tál- palás, sarkalás, vasalás. Hatvankilenc éves, négy gyermeket nevelt és hat unokája van. Ötödik esz'en- deje már, hogy nyug i as, de korát meghazudtolva, fia­talos lendülettel dolgozik. Szegei, talpakat készít az öreg műhelyben, amely ősz- szeforrott az életével. — Addig csinálom —haj­togatja —, amíg csak bí­rom. Végig dolgoztam az életemet és nehéz lenne tét­lenül élni az öreg napjai­mat is. Megszoktam a mun­kát, csak az a kár. hogy nemsokára lebontják a mű­helyt, mert mást építenek ide és akkor valóban abba kell hagynom.., (mentusz) SISaitLma, A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács napilapja — Főszerkesztő: PApp JANOS — Kiatlja a Heves mesyei uapkiaur /ál« lalat Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC - Szerkesztősén - S301 Eaer Beloiannisz utca 3 (PL: 23. 3301) Telefon: 12-73. 20-29. 24-44 3-00 Gyönevös. Rózsa u l. >1 «37. 3000 Hatvan. Kossuth tér 3- (Városi Tanács épülete) 10-51 Kiadóhivatal Eget. 3301 Beloiannisz u. 3. (PL: 23. 330» Telefon: 12-63 - Terjeszti a Magyar Posta. SSlőöaeiesI öíj egy hónapra: 20,— Ft. Előfizethető bármelyüt postahivatalnál és kézbesítőnél. — Index: 3006a, — Révai Nyomda Egri Gyáregysége, Eger« VineeEérieísola & a, g*j igazgatós BEDJS ISTVÁN. <= HO ISSN &13S-SÍ0S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom