Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

• • üzennek az ősök... Bánffy György előadói estjéről 'A költők megsejtik a tit­kok lényegét Tóth Árpád akarásai, cse­lekedetei mögött az ősök rit­musát érzi: bennem csöndesen Ezernyi ős mozgás jár vén utat. Távol a fénytől s mégis biztosan, Hibátlanul. S ős híreket izén.” önkéntelenül is ez jut eszembe, amikor dr. Kiss Pe­temé Korompai Bernadette antropológus kalauzol az eg­ri Dobó István Vármúzeum embertani gyűjteményében. Ezerötszáz váz sorakozik Itt. Valamennyi a megye te­rületéről került ide. Ásatá­sok vagy leletmentések al­Az antropológus munka közben. (Fotó: Szántó György) kalmával bukkant rájuk a régész. Egy koponya, mellette a kar, a lábszár és a meden­cecsontok. Ennyi maradt egy emberből. Elszomorító látvány, hiszen hatszázezer évivel ezelőtt éltek, szerettek, riadoztak az ellenségtől, óv­ták gyermekeiket, féltették vagyonkájukat, vagy azt a keveset, amiből a minden­napi megélhetésre futotta. Már unokáik elfeledték őket. Nyughelyük halmait simára . egyengették az egy­mást követő évszázadok. Az­tán a kései utód felfedezte őket. Néma tanúknak tűnnek, ám hallgatásuk beszédes, üzenetüket megfejtik a szak­emberek. Bemutatkoznak, s vallanak önmagukról, csa­ládjukról, öröklött és szer­zett betegségeikről, vígak műkről és nyomorúságukról. A lehetetlent nem ismerő tudomány csodája ez. Értő kalauzolása mellett indul­junk el hát a rejtélyek bi­rodalmába, ahol lépten-nyo- mori újdonság vár ránk... D Milyen korból származik egy település, egy temető? Erre a “kérdésre általában a régész- válaszol. Útbaiga­zítják a különböző haszná­lati -tárgyak, a jellegtelen vagy értékes karkötők, gyű­rűk, a hajdan rettegettnek vélt dárdák és kardok.' De mi történik akkor, ha csak szórványokat lelnek) töredékeket találnak? Következhet a tudás bű­vészmutatványa 1 — Minél idősebb egy le­let, annál kevesebb benne a *bMfíwm 77. április 17., vasárnap csontkollagén. Ebben az esetben négy-ötszáz évet té­vedhetünk. Életünk során szervezetünkbe 14-es szén­izotóp is kerül. A halál után ez törvényszerűen bomlik. A különböző edények anyagá­ban a szabad elektronok a mágnesesség szabályai sze­rint rendeződve mereved­nek meg. A kutató az egyes időszakokra jellemző inkli- nációs adatokból könnyen tájékozódik. Mindez persze Csak nyi­tány a legmerészebb fantá­ziát is meghazudtoló érde­kességekhez, az igazi megle­petések ezután jönnek. 0 A középkorban Nagytálya jelentős település volt. Er­ről tanúskodnak az egykori templom romtöredékei is, amelyeket 1967—68-ban tár­tak fel. A hajdani mesterek ezt többször átalakították, bővítették. Valószínű, hogy már a XIII. század utolsó harmadában állt, felújítot­ták a XIV. és a XV. század első felében. A lakosok egy része ide temetkezett egé­szen addig, amíg az 1500-as évek utolsó harmadában — valószínűleg a magyar—tö­rök harcok idején — le nem rombolták. Mintegy kétszáz sír talá­nyát kellett megoldani. Az eligazodást, a Svájcból ér­kezett tökéletes műszerek is segítették. Legyünk most mi is ré­szesei a műhelymunká­nak. . — Az alaki elemzés szá­mos kérdést tisztáz. Ha min­den adat rendelkezésre áll, akkor két év eltéréssel meg­állapíthatjuk az életkort, a testmagasságot. Ha például a felsőkarcsontot elfürészel- jük a velőüteg állapota is árulkodik arról: milyen idős lehetett az illető. Az is egy­értelműen. eldönthető: - ki volt a nő és ki a férfi. Van­nak persze határesetek is, amikor, egyik nemi jelleg Kém'“’jelentkezik erőteljesen. A hajdani, szemlélő első lá­tásra talán tévedhetett, a kutatót azonban nem lehet félrevezetni. A lányoknál- asszonyoknál jóval nagyobb a szervezet kálcium-citrát tartalma mint a teremtés ko­ronáinál, s ez viszont egyér­telműen kimutatható. Sőt — és ez akkor is igaz, ha első hallásra hihetetlennek tűnik: tisztázhatjuk azt is milyen vércsoportúak vol­tak elődeink. Ezt az eljárást dr. Lengyel Imre kandidá­tus dolgozta ki, aki az achát- malomban őrölt csigolyates­teket vizsgálta. Fény derült a különböző betegségekre is. A csontokon fellelhetők a szarkóma, a gyulladások, a hormonzava­rokból fakadó kóros elváltó­zások nyomai. Megállapítha­tó, hogy kit gyötört a kosz- vény, Id szenvedett izületi fájdalmaktól vagy vitamin- hiánytól. A diagnózis leg­alább olyan tökéletes, mint­ha őseink ma keresték vol­na fel az orvost. Híradás az örömről: emiatt egy asszony három, a másik négy gyereket szült. Felsejlenek a tragédiák kör­vonalai is. Az ükapát a rák vitte el, megborzongató ér­zés rájönni arra, hogy ezt majd minden leszármzottja örökölte. A hajlam akkor különösképp hatványozódik, ha egy település lakossága a közvetlen rokonság köréből házasodik. Az értelem csodája ez: a fantáziával társult tudás megszólaltatta a sírvilá­got. .. S Bravúros attrakció, káp­ráztató bűvészmutatvány, öncélú játék? Egyik sem, hiszen az ant­ropológus nem véletlenül kalandozik a múltba. Min­dig határozott szándék ve­zérli, mert választ keres — és legtöbbször talál is — olyan kérdésekre, amelyek­kel a régészet egyedül sehogy sem boldogul. íme néhány érdekes ada­lék. .. — A rassz meghatározása izgalmas téma. Segítségével figyelemmel kísérhetjük a népcsoportok vándorlását, keveredésük fokozatait. Eh­hez ad ötleteket a vércsoport elemzése is, hiszen ez nyu­gatról keletre haladva, azaz földrajzilag változák. Nos, ha a szabálytól elütő lelet­anyagra bukkanunk, akkor talán a népvándorjás isme­retlen csapásaira tértünk. Jöhet a közös töprengés, ér­velhet a történész, az archeo­lógus. Az egyik helyütt meg­leltük a tömeges elhalálozás bizonyítékait? Indulhat a nyomozás, amely kideríti, hogy egykor kemény csata dúlhatott itt. Egyszóval az általunk produkált szerény eredmények a tudomány ja­vát szolgálják. Lényegében ezt történt a nagytályai kétszáz sír ese­tében ás. Hónapokig tartó türelmes, aprólékos vizsgá­lódás után egyre több tény jelezte, hogy valószínűleg az Észak-Franciaországból és Dél-Belgiumból eredő vallo­nok élhettek itt. Erre le­véltári adatok is utaltak. Ezenkívül Oláh Miklós egri püspök az 1536-ban keletke­zett Hungária című művé­ben. így fogalmaz: „Az,-Egri Völgyben, néhány faluban,- mint számunkra fenntartott gyarmatokon, eburok lak­nak, akiket most Hegeteknek neveznek, ekkor onnan köl­töztek át. A lakosok ma a vallon nyelvet beszélik”. A feltételezés még nem, végleges válasz, ám az em­bertan bizonyítékai — eze­ket egyeztetni kell még a nemzetközi mérések adatai­val — eldönthetik a vitát. Közelebb viszitek Igaz­sághoz, mert ág ősök .üzene­tét megfejti az önmagát a- mindenséggel mérő érte­lem... Pécsi István Bánffy György, az Agria Já­tékszín kitűnő művésze, pén­teken este lépett fel Egerben, a Fegyveres Erők Klubjában új műsorával.' Az 'Édes, érdes anyanyelvűnk nagy sikere után moSt Füst Milántól vett idézettel — „Anyád nyelvét ■ bízták rád a századok” — ugyancsak a magyar nyelv­ről szerkesztett műsort a művész, aki szemmel látha­tóan missziójának tekinti a nyelvemlékek megidézésével figyélmeztetni arra, mennyi kincs és mennyi szépség bir­tokában vagyunk a nyelvvel. Bánffy jól , Választottá a füstmijáni idézetet. Tinóditól mond el olyan részletet, amit majd később Arany János dolgoz fel remekművé. Érzé­kelteti több szövegrészlettel a XVI. századi magyar sor­sot, a nyelv állapotát, a his- tóriás énekek világát, hogy aztán Szondi hősiességére, el­szántságára az Arany-balla­da nagyszerű nyelvezete te­gye fel az ékézetet. A nehéz járású magyar századokból jókedvű írásokat is összevá­logat, hogy annál hatásosabb legyen a magvas mondani­való csattanója. Bánffy György az egyik legszebben beszélő magyar’ színész, és ezért külön élve­zet hallgatni ezt a nyelvész­kedést, ahogyan áthangolva gondolatok erejét'el. érezteti,' jnennyi mindent kell és, lehet jtenni anyanyelvűnk védáiűé-- ben. Mi sem természetesebb, höhy a'1 nyelv: szép zengését á költők értik igazán, ezért Balassitól, József Attilától, Kosztolányitól' idéz gyakran. Ismét" bebizonyítja, mekkora teremtő erő lakozik Heltai Gáspár írásaiban és mennyit árthatunk közhelyeinkkel, modorosságainkkal ma is a nyelvnek. Bánffy filmszerű vágások­kal, tagolásokkal törekszik a nemes hatásra. Nem idegen tőle az irónia serrj. A „su- mír-nem sumír” vitát is be­iktatja műsorába, mert érzi, tudatunkban, a századok fo­lyamán sok minden felhal­mozódott, a múlt dicsősége és homálya egyként tévesztésre ingerli az elmét — akár nap­jainkban is. A író felelősségére külön figyelmeztet. Nyilvánosan megszólva — okos mérték- tartással — azokat, akik fon­toskodva és tudálékosan ker­getik a délibábot a múltban visszafelé, vagy félrehallással okítanák esetleg a magyar nyelv természetét hiszékeny embereknél. És ez a szándék annál találóbb, mert a ki- pécézett idézet ép£en egy ma is élő irodalmi lapból való. Az újságíró is kap fricskát ebben a műsorban, nyilván­valóan javító célzattal. Mi is úgy vettük. És ezért a csak­nem kétórás irodalmi és nyelvóráért hálásan megtap­soltuk a kitűnő művészt. (farkas) Két versengés Egerben Pódiumon a népdaikórusob cs a rersmondók Ma délelőtt két versengés­re kerül sor a megyeszékhe­lyén. A Megyei Művelődési Központban a népdalkórusok lépnek pódiumra. Műsort adnak a terpesiek, a porosz­lóink, a nagyfügediek, a mi- kófalviak, a mezőszemeriek, ,a mátraballaiak, a bükkszé­kek,' az' ’átáhyíák. Bemutat­kozik a komlói Május 1. Ter­melőszövetkezet férfikara, az Egri Csillagok Tsz népdal- kórusa, valamint az aldeb- rői asszonykórus. A zsűri egyébként megyei minősítést is ad, s a teljesitménytől függően értékeli az egyes csoportokat. A MESZÖV-székházban. tartják az Ady Endre vers­es prózamondó verseny me­gyei döntőjét. Ide azok kap­tak belépőt, akik a korábbi két elődöntő során a legjob­baknak bizonyultak. A bírá­ló bizottság — tagja lesz többek között Sződy Szilárd, a Kulturális Minisztérium; Hars György, a Magyar Te­levízió munkatársa, Debre- czeni Tibor, a Népművelés? Intézet osztályvezetője — dönt, majd arról, ki juthat tovább a területi döntőre. s' T DANCZA JÁNOS: Két mártír 5. Nemecz élt ;a lehető­séggel, hogy ' a polgári for­radalom után be .lehetett hozni gz országba Derűn és - más orosz ‘forradalmi szer-' zők műveit és ezeket" azon' melegében tanulmányozni kezdte. Ezekből a művekből azt a következtetést vonta le, bogy a polgári dem okra ti-', kus forradalom áltál terem­tett helyzet csak átmenetét képezhet egy igazi'.szociális*-' la forradalom előkészítésére. Az SZDP egyik vezetőségi ülésén indítványt tett arra, hogy a párt vezesse tovább a forradalmi harcot, de a vezetőség opportunista több­sége elvetette indítványát, s így ezen a ponton komoly nézeteltérés keletkezett köz­te és a párt opportunista vezetőd között. Ezután fel­utazott Pestre és kapcsolat­ba lépett Kun Bélával^ aki taktikai és stratégiai utasí-. tásokkal látta él. Hazatéré­se Után bizalmas megbeszé­lést tartott Endrész József­fel. Megállapodtak abban, hogy a kommunista pártot a legnagyobb óvatossággal kell megszervezni, mert a bur­zsoázia és az SZDP oppor­tunista vezetői mindent, el­követnek a KMP megalakí­tásának: a megakadályozásá­ra. Ennek megfelelően, csak • a legmegbízhatóbb.’ elytár­sakat hívták össze bizalmas megbeszélésre a saját laká­sára. Ezek közt Endrész Jó­zsefen kívül megjelent Ko­vács Antal ács, Palesó Antal ács. Czifferszki Károly va­sas, Hablicsek Ferenc, S. Pa­taki János, kőművesek, Kiss . Antal, Majzik Sándor, Cakó Sándor, Harján János. Dono- vár János szőlőmunkások, dr. Waldner Fülöp ügyvédjelölt, - Fenyves« Gábor és Gergely Danó tisztviselők. Ezeken a megbeszéléseken . néha részt veit: Junghancz -Ferenc ács ist 'akit' megalkuvó álláspont­ja" miatt; nehogy elárulja az értekezletet — később ki­hagyták' Özekből a bizalmas megbeszélésekből. Hogy mennyire' jól választották meg a megbízható elvtársa- kát, azt a későbbi esemé­nyek tökéletesén • igazolták, és igazolták ,a Junghancz iránti bizalntítlanságot is, Az 1919 januárjában tar­tott. értekezleten kidolgozták a. követendő taktikát. Ki­mondották, hogy .elfogadj;', a kommunista, párt program­ját. Elhatározták, hogy tak­tikai okokból , továbbra ,. is „Szociáldemokrata ' Párt” égi­sze ; alatt .fognak dolgozni, mert ez a „kormányon ,. levő párt és így nem lesz ne­héz . kommunista propagan­dát- folytatni. Leleplezik a sok disznóságot. amiket a régi vezetők elkövettek, és amiket ma is elkövetnek a hivatalban maradt’ régi ve­zetők, s így a virilistákból álló képviselőtestület is. Kö­vetelni fogják.-az,. SZDP op-. portunista vezetőinek a le­váltását- és •- helyükbe - olyan vezetőség választását, amely azfán kimondja-, a- III. fnter- naeionáléhoa. való csatlako­zást.-Az. értekezlet részivé-. vői azonnal munkához • • is láttak. . ■ . A jól végrehajtott propagan­da következtében hamarosan az egész város forrongott, de nem nézte mindezt t tétlenül a reakció sem. Gyöngyösön erős szervezetet épített ki a keresztényszocialista párt is, amely a klérus vezetése alatt nyíltan forradalomelle­nes magatartást tanúsított Ma már szinte hihetetlenül hangzik, de így ‘ volt, hogy Gyöngyösön egy forradalom utáni ihég a karhatalom is —- a polgárőrség irányítása — az ő kezükben volt amely­nek a parancsnoka — egy huszárkapitány — nyíltan kijelentette, hogy „ő. szoci­áldemokrata párttagot nem vesz fel a polgárőrségbe”. Kép zelhető, hogy egy ilyen „de­mokratikus” karhatalom ár­nyékában milyen magabizto­san dolgozhattak a forrada­lom továbbfejlesztésének a hívei. Az ellenforradalmár érzelmű szervezetek a tün­tetéseiken és gyűléseiken nyíltan kimondották, hogy köztársaságellenesek lévén, nem fognak engedelmesked­ni azoknak á helyi hatósá­gi vezetőknek, akiket nem az ő beleegyezésükkel ne­veztek ki. Bár Nemecz Ala­jos nem . említi, de Gyön­gyösön történt meg, hogy amikor a kormányrendelet értelmében a régi városi képviselőtestületet fel kellett oszlatni és helyébe Munkás- tanácsot kellett választani, a rendelet kihirdetése után a gyöngyösi ellenforradalmi mozgalomnak kimagasló alakja, Bozsik Pál plébános felállt-és kijelentette, hogy a kormánynak ezt a rende­letét egyszerűen nem veszik tudomásul és mintha mi sem történt volna, reakciós elvbarátaival tovább folytat­ta a képviselőtestület ülését. Az eset nagy felháborodást keltett, és a polgármester jelentése után Módly Ala­dár kormánybiztos Kolaes- kovszíky Lajos társaságában szállt ki Gyöngyösre az ügy kivizsgálására. Az ügyet á korabeli Egri Újság nyíltan ellenforradalmi megnyilvá­nulásnak nevezi, de ennek ellenére Bozsik Pálnak sem­mi bántódása nem lett. Csak később, miután a Tanács- köztársaság rendeletéivel is szembeszállt — tartóztatták le és tartották fogva Buda­pesten. Az ellenforradalmi propaganda és mesterkedés ellenére Gyöngyösön is az SZDP lett a város legerő­sebb pártja. Persze, provokációban sem volt hiány. Január vége fe­lé a reakciós sajtóban igen eles hangú cikk jelent meg a munkásság ellen. A sajtó uszítása már tűrhetetlenné vált, és a közösen jóváha­gyott terv értelmében End­rész József, mint az SZDP elnöke, önhatalmúlag össze­hívta a párt nagygyűlését a város főterére. A gyűlést Endrész nyitotta meg, majd Nemecz tartott élesen elíté­lő beszédet a reakció, az el­lenforradalom szemérmetlen fellépése és sajtójuk /fékte­len uszítása ellen. A nagy­gyűlés kimondotta a reakci­ós sajtó bojkottját és csak nehezen lehetett a tömeget lebeszélni, hogy ne rombol­ja szét a reakciós sajtó nyomdáját. A nagygyűlés után lényegi-- leg már megalakultnak te­kintették a kommunista- pártot, bár ehhez hiányoztak a formalitások, valamint az opportunista vezetők kiha-’ gyása a vezetőségből. A tény­leges vezetés ettől kezdve a kommunisták kezébe ment át. Az egymást követő gyű­léseken aztán sike­rült új, tiszta kommunis­ta vezetőséget választani az SZDP élére. Egyes régi vezetők megkísérelték lecsil­lapítani a nép forradalmi len­dületét, de a tömeg őket sö­pörte ki a pártból is. (Folytatása következikj

Next

/
Oldalképek
Tartalom