Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

Az országgyűlés tanácskozásáról CFolytatás az 1. oldalról) Törvény- javaslat vitája Beszámoló az Elnöki Tanács tevékenységéről Gázsity Milutinné tanárnő (Baranya m.) hangoztatta, az irányító szerveknek erélye­sen fel kell lépniük a fel­ügyeletük alá tartozó olyan intézményekkel szemben, amelyek indokolatlanul el­zárkóznak a közérdekű ja­vaslatok megvalósítása elől. Mar csak azért is, mert az állampolgár közéleti aktivi­tását meghatározóan befolyá­solja, hogy indítványaival miként foglalkoznak. Dr. Mátay Pál, Fejér me­gye főügyésze, rámutatott, ha a törvényt minden szinten következetesen, szubjektiviz­mus nélkül hajtják végre, jobb, megalapozottabb dön­tések születhetnek, hatéko­nyabbá válik a munka. Ha a határozatok kedvezőtlen dön­téseket tartalmaznak is, meg­alapozott indoklág esetén az állampolgárok bizalommal elfogadják. özv. Gáspár Istvánná he­gesztő (Szabolcs-Szatmár m.), felhívta a figyelmet: bizo­nyába lesznek majd, akik a közélet fórumain a maguk előnyére igyekeznek „hasz­Yaskó Mihály képviselőnk Kádár János társaságában értés a törvényjavaslattal, az, hogy a jogszabály jól il­leszkedik jogrendszerünkbe, erősíti a szocialista demok­ráciát. Hangsúlyozta a mi­niszter: fontos, hogy az ügy­intézőket ne a formalizmus vezesse az akták, a papírok mögött mindig az embert nézzék. Az országgyűlés a közér­dekű bejelentésekről, javas­latokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot általános­ságban és — a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság által előterjesztett módosító javaslattal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Kondor József cs Nagy Márta nosítani” az új jogszabályt. Az ilyen ügyeskedőkkel szemben a törvény szigorá­val kell fellépni. Klaukó Mátyás, a Békés megyei tanács elnöke, alá­húzta, a közérdekű javasla­tok és jogos bejelentések számának emelkedésében a lakosság közéleti aktivitása nyilvánul meg. Ez jelentősen hozzájárul a tanácsok és a lakosok kapcsolatának fej­lesztéséhez. A tanácsoknak is érdeke tehát, hogy ki­emelten foglalkozzanak min­den közérdekű bejelentéssel. Darvast István (Budapest), a Magyar Hírlap főszerkesz­tője kiemelte, az új jogsza­bály maga is egyik garanciá­ja az emberi jogok biztosítá­sának. Megjegyezte, hogy mindenütt fel kell lépni a szubjektívizmus és a hata­lommal való visszaélés ellen, a tárgyilagos, a közügyet, a nép, az egyes állampolgárok érdekeit egyaránt szem előtt tartó ügyintézésért. Kovács Istvánná, munkás- elíátási felelős (Pest m.) el­mondta: örvendetes tapaszta­lat, hogy a közérdekű ja­vaslatokkal élők nagy része egyben társadalmi munkát is felajánl. A gödöllői já­rásban például a IV. ötéves tervek időszakában. 73 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Ez is indokolja, hogy foko­zott figyelmet fordítsanak mindenütt az ilyen jellegű b“'0,entésekre. Szávó Bála (Budapest), a XIV. kér. tanács elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a gyakorlatban is különbséget kell tenni a jogtalanul pa­naszkodó, egyéni érdekeit hajszoló, illetve a jogos hiá­nyosságokat megalapozottan felvető, bíráló pánasztevő köpött. Dr. Németh Pál (Borsod m.). a megyei tsz-ek területi szövetségének titkára fölve­tette: célszerű lenne a rossz­hiszemű bejelentések vizs­gálatának eredményét al­kalmanként a szélesebb nyilvánosság elé tárni. így csökkenne az ók nélkül * föl-; a tanácskozás szünetében (Fotó: Perl Márton) állampolgárok közéleti akti­vitását. Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun m. Ügyvédi Kamara elnöke a panaszok lelkiisme­retes kivizsgálására és in­tézkedésére hívta föl a fi­gyelmet. Nemcsak alkotmá­nyos, hanem emberi köteles­sége is minden ügyintézőnek, hogy a beadványok, pana­szok mögött lássa az embert. Simon Ernőné munkásnő (Somogy m.) kiemelte: az új jogszabály egységesen intéz­Ezt követően Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Ta­nács elmúlt másfél évben végzett tevékenységéről. El­mondta: a testület harminc olyan törvényerejű rendele­tet alkotott, amely hazánk és más országok között lét­rejött nemzetközi szerződé­seket hirdetett ki, s 29 olyan törvényerejű rendeletet, amely belpolitikai feladata­inkat, társadalmi viszonya­ink fejlesztését, gazdasági munkánk javítását, -kutt.urá- lis életünk fejlődését szolgál­ja. Az Elnöki Tanács alkot­mányos felügyeletével nyo­mon követi a tanácsok mun­káját. A beszámolási idő­szakban az Elnöki Tanács újabb 75 közös tanács ala­pításáról, csaknem 100 köz­ségi tanács területének indo­kolt átalakításáról, valamint 27 községi várossal, illetve más községgel történő köz- igazgatási egyesítéséről hatá­rozott. Az országos település­hálózat-fejlesztést figyelembe .véve, egységes városhálózat kialakítására törekedve, az Elnöki Tahács április 1-i ha­tállyal várossá nyilvánította Bonyhádot, Dunakeszit, Mar­calit és Siklóst. Városaink száma így 87-re emelkedett. Az országgyűlés Cseterki Lajos beszámolóját jóváha­gyólag tudomásul vette. Interpelláció Barátii Endre (Pest m.), a váci járási pártbizottság első titkára a közlekedés- és postaügyi miniszterhez in­terpellált a Börzsöny-hegy­ség térségében hogyan lehet­ne javítani a tv-vételi lehe­tőségeket. Dr. Ábrahám Kál­mán államtitkár válaszában elmondta, hogy 1978. végéig átadják a balassagyarmati, az esztergomi, valamint a peröesényi átjátszó adókat, amelyekkel javul a vétel. Ez azonban nem jelenti azt. hogy sikerül minden fe­hér foltot eltüntetni a vételi lehetőségek térképéről. A vá­laszt a képviselő az ország- gyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal zársza­vával ért véget. (Munkatársunk telefonje­lentése): Hogy valami újjal kezd­jem, most is a Gobelin-terem-' ben szedem önkényes sor­rendbe az országgyűlésen ta­pasztaltakat. Valóban új itt minden: új a főbejárat most befejezett, restaurált gyönyö­rű környezete, új' a tegnap megszavazott törvény, s új volt számomra az is, hogy nyolcéves „gyakorlat” után eltévedtem a Parlamentben. A mentség azonnal jött, mert a freskók restaurálása foly­tán már a kupolacsarnokkal foglalkoznak a szakemberek, elfüggönyözve fóliákkal a megszokott helyiséget, ahol az újságírók találkoznak. A másik mentség: a Parlament­ben dolgozó kedves telefo­nos kisasszony tőlem kérdez­te meg, hogy a függöny- . labirintusban merre kell mennie a munkahelyére... Szóval: a • tavaszi ülésszak vette kezdetét tegnap; mo­solygósán, barátságosan ta­vaszi, jó hangulat fogadta itt a képviselőket. Vagy ők hozták magukkal ezt a han­gulatot? Teljesen mindegy. A lényeg, hogy egy új tör­vény alkotására foglalták el helyeiket — az idén először. Heves megye képviselői — talán a lokálpatrióta beszél belőlem? — bizonyos nép­szerűségnek örvendenek. Kö­szöntés, köszönés hangzik in­nen is, onnan is, s amikor a felhívó csengő hangjára be­vonulnak' a terembe, Kádár János elvtárs sorra kezet szorít velünk. Nem szervezte meg senki, valahogy így jött ki a lépés. Elfogultság? A mosoly eloszlatja, s ember­közelivé teszi a véletlent is. Tehát megkezdődött az or­szággyűlés tavaszi' munkája. A téma izgalmas, számunkra legalábbis az. Így az udva­riassági részvétel meghatá­rozott félórája után a diplo­máciai páholyok lassan ki­ürülnek. Egymás közt ma­radtunk. .. A szünetekben általában arról volt szó, hogy e cik­lusban három különösen ér­dekes törvény látott napvi­lágot, az ifjúsági törvény, a családjogi törvény, és a mostani: a közérdekű beje­lentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény. — Lényeges rendelkezése a törvényjavaslatnak — mond­ta Sas Kálmán —, hogy tel­jes garanciát nyújt a jóhi­szemű bejelentő védelmére. Nem egy példát tudunk arra, hogy a bejelentő személyek­kel szemben — amellett, hogy az illetékesek akadá­lyozták az érdemi kivizsgá­lást — retorzióval éltek. A törvényjavaslat segít e ká­ros jelenség visszaszorításá­ban. — Már nagyon szükséges yolt ez a törvény — tette hozzá Vaskó Mihály képvi­selő. — Mindenben a közér­dekűséget húznám alá; úgy érzem ez az új jogszabály inspirálja majd az állampol­gárokat az élettel, a közös dolgainkkal kapcsolatos ha­tározott állásfoglalásra. Ez pedig a demokratizmus erő­sítését is jelenti. A szünetekben folyik a Par­lament sajátos élete; képvi­selők és miniszterek, minisz­terek és miniszterek, vala­mint képviselők és képvise­lők foglalkoznak hétköz­napinak mondott fontos té­mákkal. Szabó Imre és Vad­kerti Miklósné nyugdíjas­problémákkal keresi fel Karakas László munkaügyi minisztert, Nagy Márta pe­dig Bondor József építési és városfejlesztési miniszterrel beszélt a gyöngyösi munkás- mozgalmi múzeflm leendő épületének a sorsáról. Fiala Tivadarné a vendé­geit kalauzolja: dr. Gyula Zoltánt, az egri városi ta­nács osztályvezetőjét, és Kárpáti Csaba BM-dolgozót. Mindkettőjüket érdekli és érinti a téma. Állásfoglalá­suk megegyezik: a tanácsok­nál a. hatósági, és a BM-nél az idevonatkozó ■ ügyintézés­jelentéseket gyártók száma, az ügyintézőknek pedig több idejük maradna a valóban jogos panaszók kivizsgálásá­ra. Koczmann Ferencné ápo­lónő (Győr-Sopron m.) he­lyeselte. hogy az azonos tar­talmú ismételt panaszokat nem kell újra és újra kivizs­gálni. Bizonyos — tette hoz­zá. —, hogy az új törvény- könyv fokozza a becsületes kedik az állampolgárok be­jelentéseinek, javaslatainak és panaszainak intézéséről. Eddig ugyanis számos jó ja­vaslat sikkadt el azért, mert a sok címzett között „elve­szett” a beadvány. Válasz, határozat­hozatal A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. Nyugtázta, hogy a vitában is kifejezésre jutott az egyet­Miből lesz a gumiabroncs? Az Albertfalvi Cémázó Üzem többek között gumiabroncs" betétszöveteket készít. E termékből az osztrák Scmpcrit- cégnek is szállítanak. Kép a fonoda dói. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Az idei terv teljesítése nagyobb erőfeszítéseket követel Megyei agrárpolitikai értekezlet Egerben Heves megye mezőgazda- sági termelésének jelenlegi helyzete szükségessé tette, hogy számba vegyék és érté­keljék az 1976. évi gazdálko­dás eredményeit és hiányos­ságait. Egyben megjelölték az idei esztendő főbb fel­adatait, célkitűzéseit. Erre került sor csütörtökön dél­előtt Egerben, a megyei ta­nács nagytermében tartott agrárpolitikai értekezleten. Heves megye termelőszö­vetkezeteinek elnökeit, párt­titkárait, és a termelést irá­nyító elnökhelyetteseket, az állami gazdaságok- vezetőit, a városi és járási pártbizott­ságok és tanácsok képvise­lőit dr. Varga József, Heves megye Tanácsának elnökhe­lyettese köszönötötte. Ott volt Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Losonczi Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főfelügye­lője és Tóth Mihály, a Heves megyei TESZÖV elnöke is. A megjelentek előtt Feke­te Győr Endre, Heves me­gye Tanácsának elnöke tar­tott előadást. Elemezte a múlt évi eredményeket és rámutatott a terméskiesések okaira is. Hangsúlyozta, hogy a tavalyi lemaradások pótlása elengedhetetlen fel­adat az idei esztendőben. Aláhúzta, hogy az 1977-es célkitűzések megvalósításá­ra, az üzemi tervek készíté­ben igen sok segítséget ad az új törvény. Dr. Novak Pálné arról be­szél, hogy a tanácsoknál az eddiginél nagyobb felelős­ségre van szükség a kultu­rált ügyintézés során is. — Ott kell intézkedni, ahol a probléma megszületik — mondotta. — Megnyugta­tóan, jogszerűen, érthetően és elfogadhatóan. Ehhez vi­szont fontos, hogy a lakos­ság ismerje a területtel kap­csolatos elképzeléseket és a konkrét terveket, sőt: szinte ■naprakészen legyen tájéko­zott az őket érdeklő kérdé­sekről. ~tr A szünetben. dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter­rel beszélgettünk, a törvény- javaslat előadójával. —Az 1957-es törvény mó­dosítását maga a gyakorlat is szorgalmazta — mondotta az igazságügy-miniszter. — A valóság, az élet törte át az akkor haladó törvény jelen­legi korlátáit, hogy újat, a mának és a jövőnek is meg­felelőt alkossunk. Sok jó tapasztalat segített — közöt­tük a népi ellenőrzési bi­zottságok eredményes mun­kája is — ezek a kialakított gyakorlathoz igazították a törvényalkotást, az úgyne­vezett kodifikációt. — Elhangzott sok elma­rasztaló megjegyzés a névte­lenségről. Több képviselő kiskaput vélt felfedezni az ezzel kapcsolatos paragrafu­sok között. sekor messzemenően figye­lembe vették az MSZMP He­ves megyei Bizottsága és Heves megye Tanácsának cselekvési programjában fog­laltakat, amely az V. ötéves terv időarányos teljesítését irányozza elő. Ennek valóra váltása az eddigieknél na­gyobb erőfeszítéseket követel a termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól. Fel­hívta a figyelmet, hogy a tervek teljesíthetők, hiszen megvannak hozzá a szüksé­ges gépek, eszközök és anya­gok. Sikere a vezetők, a szo­cialista brigádok és a dolgo­zó kollektívák összefogásá­ban rejlik. A Fekete Győr Endre elő­adását követő vitában fel­szólalt Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára is. El­mondta, hogy az idei év in­dítása kedvező volt. Javult a termelési kedv az üzemekben és a termékértékesítési szer­ződések is időarányosak. El­engedhetetlen 'politikai fel­adat, hogy az állami gazda­ságok és a termelőszövetke­zetek teljesítsék idei tervei­ket. Az eddigi indokolatlan hozameltéréseket jobb szer­vezéssel és nagyobb felelős­ségvállalással csökkenthetik a megye gazdaságai. (A tanácskozásra későbbi lapszámunkban visszaté­rünk.) — Névtelenség? —, a mi­niszter elgondolkodik. 1— Hogy őszinte legyek, ez bi­zonyos fokig az eddigi mun­kánk fogyatékosságát is je­lenti, hiszen nem adtunk ed­dig elég és megfelelő védel­met a jószándékú — ismét­lem: a jószándékú — beje­lentőknek. Az új törvény ezt már garantálja. Ha ez a tör­vény mégis figyelembe veszi bizonyos fokig a névtelen bejelentéseket, az csak a va­lóságnak megfelelő, egyértel­műen közérdekű bejelenté­sekre vonatkozhat. Tehát: ha más ráutaló jegyek is való­színűsitik a névtelen jelen­tésben szereplő megállapítá­sokat. ★ Egynapos volt az ország- gyűlés tavaszi időszaka. Ré­gen volt ilyen rövid. De: ilyen fontos törvény megal­kotásához nem hosszas ta­nácskozásra van szükség, hanem — ahogy Eperjesi Iván képviselőnk (aki ven­dégként ezúttal a feleségét hozta el) mondotta: — Mindennap alapos, és gondos végrehajtásra. Eh­hez adom a bizalmamat, a szavazatomat. Ehhez adjuk mi is. Kátai Gábor /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom