Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-07 / 159. szám

dott Nem kiabált, nem tor­zult el a hangja, tehát nem volt neki meglepetés, amit hallott, s régóta élhetett ben" ne, amit most kimondott: — Szóval, ragyogó nő vagyok, mi?! De azt tudod-é, mi vagy te? Megmondom: egy nyava" lya vagy. Szégyellsz egy munkást?! Pofázni, azt igen, te paprikajancsi Janus! De leülni vele, azt nem. Vagy pláne együtt lakni vele. Az büdös. Félsz, hogy idejön­nénk lakni, s a mama nem­csak egyedül téged szolgál­na ki. Itt van a kutya elás­va. Egy orvos az mégiscsak egészen más lenpe, azt hi­szed nem tudom, ki beszél­te tele a szüleim fejét? S azt hiszed nem tudom, hogy te szervezted be azt a kocso­nya Ottó barátodat, a doktor urat a meghódításomra, hogy lecsapjon a Miska ke­zéről. Egy kis tyúkocskánál valóban jól be is vált volna a módszer. összepisilte volna magát a doktor úr láttán. S még a kórházba is bevittél, már a fene tud­ja milyen ürüggyel, hogy kel­lően érvényesüljön az össz­hatás. Fehér köpeny. szte­toszkóp, mittudomén. De nem hatott még. Bemutatkozott ő már nekem első este. mi­kor felhoztad. Hogy sajnos a betegek, a topis betegek manapság csak legfeljebb de* mizson bort, pár csirkét, to­jást „pöttyantanak”... A né­pi kollégista! Nem elég, hogy aki ott fekszik a keze alatt,, az is fizette nehezen meggür- colt forintjaival a taníttatá­sát, s ráadásul még bort, to­jást, tyúkot hoz. Nem elég. Boríték is kell!... Hozzád méltó barát. Nemcsak ezért. Mindenképpen. Külsőleg is, hiába vagy te sovány, őmeg kocsonya. Te nézed le Mis­kát? Tudod, mit mondok, nemcsak mint férfi — úgy mégcsak nem is lehet ben­neteket egy napon említeni —, de mint ember sem jö­hetsz hozzá. Ha ő egyetemre járhat, nem kellett volna majd minden kollokviumon, szigorlaton átizzadniá, ahogy neked... i Ö csak állt mellettünk, kö­zöttünk, s bár határtalan büszkeséget érzett, hogy ilyen kemény az ő lánya (sosem hitte volna, soha ilyennek nem látta még), egyúttal a szíve összeszorult. Éppen 3 keménység miatt. Mintha előre megérezte volna, hogy elveszíti a nagylányát. Örök­re. Most már máj nem biz­tos, hogy örökre. Ezek itt ausztrálok, s tizenkét évig gyűjtöttek az útra... Ernő meg sem szólalt egesz idő alatt. Egyszerűen nem szólalhatott meg. Vannak ilyen helyzetek. Klári pedig beszélt tovább. Hogy zemmi embernek tartja, aki egy ola­jozott gépezet segítségével, szinte egyetlen mozdulat és gondolat nélkül végzi mun­káját. Illetve nem is végez semmit, csak van. (Folytatjuk) Politikai feladat is Érdekképviselet magasabb szinten Hortobágyi lovagnapok Ma már szinte szükségte­len megállapítani, hogy a sz~.vs.zer vezeti jogsegély­szolgálatot érdemes volt megteremtenünk. Lelkesedni azonban szabad, hiszen olyan intézmény született ezzel, amely a demokratizmus ta­laján, a gondoskodás igényé­vel az össztársadalmi érdekek­nek mindenképpen megfelel. Annak idején 1974 nyarán az országban kísérletképpen 55 különböző szintű vállalat­nál vezették be, közöttük az Egri Dohánygyárban is. Alapja és lényege: a dolgo­zók jogi természetű ügyes­bajos dolgaiban tanácsot ad­ni. s ü az esetleges pe­res . ..sokban, a munka­ügyi és egyéb jogvitákban. Díjtalanul! Ez a munka valóban „szak- szervezeti”; a szó klasszikus és a mai érteimében egy­aránt érdekképviseletet je­lent. A kísérleti év után — összegezve a tapasztalatokat — a rendeletek lehetővé tet­ték, hogy mindenütt, a szer­vezett dolgozók érdekében bevezessék a jogsegélyszol­gálatot. — Héttagú bizottság ala­kult a vállalat dolgozóiból — mondta dr Szalóczy György, az Egri Dohánygyár igazgatási és jogügyi osztá­lyának vezetője. — Ott van­nak közöttük a különböző szakterületek felelősei, s ugyanakkor figyelembe véve a rétegképviseleti szempon­tot is, tagja a bizottságnak például a KISZ képviselője is. Ha olyan téma akad, amely a vállalaton belül ösz- sZeférhetetlenséget jelent az objektív döntés szempontjá­ból, természetesen máshon­nan kérünk jogi szakértőt. Ezért megállapodást kötöt­tünk az Egri Ügyvédi Ka­marával. Jogpropaganda, tanácsadás, képviselet. - 'Valahogy így le­het jellemezni ezt a munkát. Milyen témakörökkel foglal­koznak? Például a vállalaton belül rendezhető kérdésekkel (bejáró dolgozók utazási költségei, munkaügyi prob­lémák, szabadság, illetve pótszabadság kérdése, bérel­számolás stb.). A jogsegély­szolgáltatásra akkor kerül 17.35: A SEBÉSZEK ÉVSZÁZADA Üj sorozat indul útjára ezen a napon. A 13 részes produkció a nagyközönség számára alig-alig ismert, ed­dig többnyire a félelem szül­te elhallgatás fátyla mögé rejtett Orvosi világba kalau­zolja a nézőket. A mű alap­jául szolgáló könyv, Jürgen Thorwald munkája, néhány éve magyarul is megjelent, s dokumentatív jellegével, ér­tékes információival nem- . csak a szakirodalmat gya­rapította, de hasznos, izgal- . más olvasmánynak bizonyult . azok kezében, akik legfel­jebb érdeklődnek a gyógyí­tás titkai iránt. A produkció az elmúlt évtizedek felidézésére vállal­kozik. azoknak a sikerek­nek. kudarcoknak számbavé­telével, amelyek nélkül a mai modern sebészet elkép­zelhetetlen lenne. Az _első epizód címe: A legyőzött fájdalom. A szerzőt idézve: „A sebészet története — az utolsó száz év története. Mindaz, ami előtte volt, csu­pán éjszakája a tudatlan­ságnak, a kínnak és a sötét­ségben való meddő tapoga­tózásnak.” sor. ha a dolgozó korábban már próbálta másutt, más fórumon ügyét orvosolni. — Az elmúlt esztendőben csaknem 70 ügyben jártunk el. s legalább ennyi esetben adtunk tanácsot a dolgozók­nak. Nyílik az ajtó — éppen fogadónap van az irodában — és két nő lép be: Szarvas Györgyné szocialista brigád- vezető kíséri be egyik mun­katársnőjét. Kényes ügyben kérnek tanácsot: a fiatalasz- szony külön él a férjétől, aki mindenből kisemmizte őt. Az asszonyka a húgához költö­zött, s most. hogy ott gyere­ket várnak, kiadták az útját. — Erőszakkal nem teheti ki a testvére, ha megtenné, a. bíróság kötelezheti őt, hogy lakást kerítsen magá­nak, de a pereskedéssel vi­gyázni kell, hiszen még to­vább mérgesedne a helyzet — hangzott a tanács, de természetesen az osztályon még alaposabban utánanéz­nek a lehetőségeknek. Provokatív kérdésnek szántam: — Ér annyit a díjtalan ta­nácsadás. mint a „pénzes”? — Bizalom kérdése. Ta­pasztalatom szerint ez nem függ össze a honorári­ummal, és tegyük hozzá, hogy ez a szolgáltatás igen erős, hatásos politikai esz­köz is. Érzik ezt a dolgozók, s az eredményeket látva egy­re inkább igénylik. De nem­csak a dolgozókról van szó. A vállalat vezetése éppen úgy segíti és igényli ezt a munkát, hiszen közös érde­kekről van szó. Érdekes példát említett az osztályvezető. 1974. őszén ki­helyezett tanácsi fogadóna­pot tartottak a gyárban (ak­kor még nem volt jogsegély- szolgálat). Körülbelül szá­zan jelentek meg különböző kérdésekkel, panaszokkal. Az idén tavasszal újra megtar­tották a fogadónapot, s ez­úttal már csak 22-en jelen­tek meg. Természetesen ez nem a tanácsi munka egyéb­ként ugyancsak üdvözlendő kezdeményezését, illetve annak hatását csorbítja, ha­nem azt jelenti, hogy a jog­segélyszolgálat már önmagá­ban is jó eszköz az ügyek in­tézéséhez. — Egyébként a iratóságok is igen komolyan veszik ezt a szolgáltatást. Készségesei) és hamar utánanéznek az ügyeknek, gyors és alapos tájékoztatást adnak, hatáso­san és rövid időn belül In­tézkednek. Heves megyében a jő ta­pasztalatokra építve jelenleg 21 vállalatnál, illetve nagy- vállalati gyáregységnél szer­vezik a jogsegélyszolgálatot, s ez mintegy 50 ezer szer­vezett dolgozót érint — me­gyénk szakszervezeti tagsá­gának csaknem a felét. Re­méljük, hogy a dohánygyári tapasztalatok másutt is ilyen jók és hasznosak lesznek. Eátai Gábox A rekkenő hőség ellenére is több, mint ötvenezren voltak kíváncsiak három nap alatt a XII. hortobá­gyi lovasnapokra. A közönség láthatta a mé­nest, a szürkegulyát és a racka juhnyájat. (MTI fotó — Balogh P. László felvétele — KS) Állásfoglalás a tartási, életjáradéki és öröklési szerződésekről AJANLAIUNK . A tanácsi ügyintézés egy­szerűsítését célozza a Ta­nácsi Hivatal új elvi állás­foglalása, amely most jelent meg a Tanácsok Közlönyé­ben, s a tartási, életjáradé­ki és öröklési szerződések jóváhagyásával és ellenőrzé­sével kapcsolatos hatósági feladatokról szól. Az állásfoglalás egyértel­műen meghatározza, hogy milyen körülmények és fel­tételek alapján minősül a szerződés tartási, életjáradé­ki és öröklési szerződésnek. Kimondja: a tartási szer­ződésben az eltartó vállalja azt, hogy a másik felet sa­ját háztartásában tartja el megfelelően. Az életjáradéki szerződésben az eltartó azt vállalja, hogy a másik fél­nek rendszeres időszakon­ként meghatározott pénzös­szeget vagy termékmennyi­séget szolgáltat. Tehát a tar­tási és az < életjáradéki szer­ződés között a különbség, hogy az utóbbi esetében az éltartó nem köteles a másik féllel a saját háztartásában együtt élni, továbbá, hogy az életjáradéki szerződés nem ad jogot a lakásbérleti jogviszony folytatására, még együttélés esetén sem. Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi ma­gát, hogy a másik felet tar­tás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A különb­ség az öröklési szerződés és a tartási (életjáradéki) szer­ződés között az, hogy az örökhagyó a tartás ellenér­tékét nem a szerződésmeg­kötésekor (előre) ruházza át az eltartóra, hanem az el­tartó (szerződéses örökös) az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy tulajdonjogát csak az örökhagyó halálakor szerzi meg, éspedig öröklés jogcímén. Az állásfoglalás részlete­sen foglalkozik a szerződé­sek alaki előírásaival, a szerződések jóváhagyásának tartalmi és alaki követel­ményeivel, továbbá a szer­ződések teljesítésének el­lenőrzésével. Az új állás­foglalás megjelenésével egy­idejűleg a tartási, életjára­déki és öröklési szerződé­sekről korábban kiadott egyes rendelkezések hatá­lyukat vesztik. toMmm 1976. július 7., szerda 5. Ott kezdődött, hogy saját magát lovalta bele, abba, hogy Klárinak orvos férje lesz. Esténként ült az ágyún, s fcelebfeszéite a fejét. Saját magáét. Mert mint később kiderült, Klári fütyült rá. Igen, Joli már két éve férj­nél volt. Mérnök férjnél. De az egész Ernőben gyökerezik. Hogy rájött Klári! Egészen hamar. Eleinte úgy tűnt, mintha valami másról lenne szó. Mintha mint ember nem tetszene Miska Ernőnek, s ezt szép ügyesen bele is plántál­ta a családba. Ilyesmiket: „Figyelje, mama, hogy ez a Miska marokra fogja a villát, bocsánatot kérek, ez azért mégiscsak, szó" val ért engem, mama, remélem. Szólni kellene Klá" rínak, mondja meg neki ta­pintatosan, hogy s mint vi­selkedjen, nemcsak a villá­ról van itt szó.” Meg: „Per­sze jó gyerek ez a Miska, bi­zonyos, hogy kiemeli az aj­tót a sarkaiból, ha meg kell - olajozni, de könyörgöm, ma­ma, ez nem elég...” 56. szép" temberében Klárinak elma­radt a tanárija, előbb jött haza, mint várták, s rájuk nyitott. Éppen ezt mondta Ernő: „Nincs nekem semmi kifogásom ellene, mama, de kettőjük között csak olyan kiegyenlítődés lesz, hogy Mis­ka magához rántja a sárba. Mindig így van ez, különö­sen, ha fL nö magasabb mű­veltségű. .Ekkór már ott G£X6£Lt/: állt mellettük Klári. Ernő igyekezett tréfával elütni a dolgot, s hozzátette: — Néz­ze, mama, milyen ragyogó nő, hát nem kár lenne érte?! „Az első időszak nagyon nehéz volt, nem szeretem a nagy szavakat, de komoly megpróbáltatást jelentett mindkettőnknek. Hiába volt Miska Pesten a Goldberger- ben beállítólakatos, itt nem voltak hajlandók alkalmazni addig, míg a nyelvet úgy, ahogy meg nem tanulja. Ar­ról nern is beszélek, mit ért itt az én tanári oklevelem. Mihez kezdhet két „néma’’ ember idegen világban? A legsötétebb fizikai munká­hoz. Én a munkalehetősé­gekhez képest, hol mosodák­ban vasaltam, hol vendég­lőkben mosogattam, Miska meg gurított és emelt má­zsás hordókat, közel egy évig magkereskedésben zsákolt’ később egy gázgyárban kát­rányos csöveket szerelt. Ez a szép élet „mindössze” há­rom évig tartott, de a szá­ntunkra nehezen viselhető szubtrópikus nyarak segít­ségével, meg egy kis lelki nyomorúsággal tetézve, elég volt ahhoz, hogy kikészül­jünk egészségileg. Mindket­tőnknél ázsiai flu, majd Mis" kánál gyomorfekély, operá­ció, nálam kínzó epezavarok, izületi gyulladás követték egymást. Ami kis pénzünk volt, minden ráment, sőt még több is, mert néhány is" mérésünk igazán jó szívvel felajánlott kölcsönét is igénybe kellett vennünk. Miska magát okolta minde­nért. — Igaza volt a csalá­dodnak, kár volt ilyen ta- hóhoz kötnöd az életedet. — Ilyeneket mondott. Komo­lyan összevesztünk, volt úgv, hogy napokszám egy szót sem szóltunk egymáshoz...” Klárit nem lehetett leké- zelni egy bókkal, különben is sejtette az egész hátmögötti susmust, megérzi ezt kevés­bé érzékeny ember is. Elfe- hérült arccal lépett oda Er­nőhöz, s az volt az egészben a legfurcsább, hogy nem csú* fondáros vagy gúnvolódó hangsúllyal, hanem halálos komolyan mondta, amit mon" Angol szakos tanárok országos o u továbbképzése Az Országos Pedagógiai Intézet már negyedik alka­lommal rendezi meg Eger­ben hazánk angol szakos ta­nárainak továbbképzését. A háromhetes tanfolyamon 52 pedagógus vesz részt. A dél­előtti foglalkozásokat, sze­mináriumokat az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán tartják. A program érdekes­sége az, hogy a négy szak­képzett előadó Angliából ér­kezett. A szervezők gondoskodtak a változatos, kulturális kí­nálatról is. A tanárok meg­ismerkednek Eger neveze­tességeivel s megtekintik az Agria ’70 különböző műso­rait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom