Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-16 / 13. szám
<Vsd@roány°@ m í§v8 mfiveléjsl A prognosztika lehetőségei ? A jövőbe tekintés vágya valószínűleg egyidős az emberiséggel. Napjaink -technika!-technológiai eredményei, társadalmi-politikai változásai a tervezés és a tervgazdálkodás megjelenése világunk és földünk alaposabb megismerése határozottan felfokozta a jövő birtoklásának vágyát és lehetőségeit. Elsősorban a fejlett kapitalista országokban szüleied futurológia befolyásolta kezdetben az eredményeket Természetes volt, hogy a polgári tudomány csak saját alapjairól képes vizsgálódásokat végezni, s bár jelentős részeredmények is születhetnek, a világtörténelmi folyamat egész jövőjét alkalmatlan bemutatni. A szociálisra országokban tapasztalt kezdeti és általánosító bizalmatlanság is ebből a jogos kritikából fakadt. Mindenesetre tény, hogy már több mint egy évtized telt el a jövőkutatás szervezeti kezdetei óta a szocialista országokban is. (Nálunk a polgári futurológiától való megkülönböztetés érdekében prognosztikának nevezik az új tudományt.) Ez alatt az idő alatt a „kell-e prognózis?”, „Tudomány-e a jövő művelése?”, „Van-e, létezhet-e marxista jövőkutatás?” kérdéseinek kapcsán dúló vitákról egyetemi, akadémiai kutatócsoportok kialakításáig, folyóiratok, szakmai egyesületek alapításáig, sőt a jövővel kapcsolatos vizsgálódások gazdaságtudomány-, és társadalompolitikánkba integrálódásáig jutottunk. Ae fii tudományág formálódása esetén gyakran jelentkező bizonytalanságot és bizalmatlanságot hamarosan az ugyancsak szokásos lelkesedés váltotta fel. Ügy tűnt, hogy a jövő társadalma. gazdasága, technikája csak egy karnyújtásnyira van, s e minimális távolság legyőzésében is mindössze néhány matematikai vagy logikai módszer kidolgozatlansága vagy korlátái akadályoznak meg bennünket Ezért nagy erőfeszítésekkel kezdték a módszertant fejleszteni; számos olyan új, eredeti és fontos technika született, amelyek nemcsak a jövő, hanem a jelen vizsgálatát is megkönnyítik. Most már feltehetjük a kérdést: hova vezettek az elmúlt 10—15 év jövőkutatásának erőfeszítései? ■ Hol értünk el eredményeket és hol tűnik ma a megoldás még távolabbinak, mint a prognosztikai munkák kezdeti szakaszában? A legegyértelműbb sikerekről a műszaki-technológiai jövőképek kapcsán beszélhetünk. A műszaki prognózisok zseniális prototípusa az 1920—22-ben készült GOELRO-terv, a Szovjetunió villamosításának nagyszerű víziója. A vállalati vagy termékszintű előrejelzések is már az 50-es évek elején kialakuljak a fejlett tőkés államokban. Ma már többé-kevésbé előre tudjuk vetíteni technológiai paraméterek változását, egy termék élettartamát, vagy a műszaki újdonságok elterjedésének sebességét. Ezen a bonyolultsági szinten gazdasági prognózisaink is hatékonyak. Az itt és egyáltalán a prognosztikában alkalmazott módszerek viszonylag egyszerűek, s három csoportba oszthatók: az eddigi adatsorok előrevetítésén alapulókra; a hozzáértők eddig kialakult felfogásának valamilyen összegezését hasznosító ún. szakértői véleményezésekre; s végű! az értékelések általánosítását és rendszerezését élősegíiő matematikai technikák alkalmazására. Lényegesen kezdetibb stádiumban van az egész földgolyót és az emberiség sorsát érintő prognózisok kidolgozása. S itt nem a tu- dományos-fantasztika más világokba indított űrexpedícióira gondolok, bár ezek a lehetőségek, s ez a messzimesszi jövő korántsem 'irtózik csak a képzelet birodalmába. öt éve, 1971 szeptemberében már a Szovjetunió és az USA tudományos akadémiái egy örményországi obszervatóriumban összehívták a nem földi eredetű civilizációkkal foglalkozó első tudományos konferenciát, ahol világhírű szakemberek vitatták meg a más naprendszerek értelmes lényének feltételezett létét és a kialakítható kapcsolatokat érintő kérdéseket. Itt azonban valami sokkal közelebbről, s ugyanakkor valamennyiünket sokkal közelebbről érintőről van szó. Megjelentek és azonnal óriási vitát robbantottak ki az ún. Világtnodellek vagyis Földünk Ipari potenciálját, mezőgazdaságát, népességnövekedését és a széles értelemben vett környezetet (energia, vízkészlet, nyersanyagok) egy rendszerbe összekapcsoló konstrukciók. A jelenlegi évi 5 százalékos növekedés mellett a világgazdaság a jövő század végére valóban a jelenlegi volumennek 500-szorosára növekedne. Csakhogy a Föld valamennyi ma ismert nyersanyagforrása már jóval előbb kimerülne. Nyilvánvaló, hogy az effajta növekedés nem folytatódhat a végtelenségig, annál is inkább, mert a gazdasági 'tevékenység a föld különböző részein egyenlőtlenül oszlik meg. Az iparilag fejlett tőkés országokban rákos daganat módjára burjánzik, míg más térségekben a gazdasági elmaradottság követSZERKESZTŐ „Fizika! dolgozó" jeligére, Eger: Olyan rendelkezések, amelyek megszabnák, hogy egy-egy dolgozónak, személy v szerint, milyen időnként és mennyi cér- emelést kel] adni, — nincsenek. Az elmúlt három év alatt azonban kivétel nélkül minden foglalkozási ágban volt központilag előirt béremelés, s ennek során differenciáltan, a teljesítményt, a munkát figyeiembe véve. minden d lgozónak kellett valamilyen óvzegű béremelést kapnia. Hat év alatt általában mindenki kap béremelést, - hiszen a vállalatok kollektív szerződései szerint bizonyos arányú béremelésre, — ugyancsak differenciáltan — minden évben sor kerül. Könnyebb lenne kérdésére válaszolni, na megírná, milyen konkrét esetről van sző Ebben fi esetben esetleg személy szerint is érdeklődhetünk, mi lehet a? oka annak, hogy valaki hat éven keresztül még központi béremelésben sem részesült. — ámbár ennek valószínűsége meglehetősen kiesi. „Kismartin leiigére". Lőrinci: A szerkesztői üzeneteinkben! ÍSSaöltetosé bizonyára gátoaftw»» kéziében emberek milliói nyomorognak és éheznek. A jelenlegi válság tehát nem magából a növekedésből, ahogy azt egy sor polgári jövőkutató, futurológus állítja, hanem annak anarchikus és kiegyensúlyozatlan jellegéből fakad. S megoldásként sem csupán az egész földkerekségre kiterjedő gazdaságfejlesztési program, a Föld különböző térségeinek eltérő adottságaival is számoló fejlesztési modell kidolgozását kell szorgalmazni, hanem olyan együttműködési rendszer megteremtéséről is szólni kell, amelynek kialakításához egyaránt hozzájárulhatnak a tagok gazdasági és kulturális értékeikkel, nyersanyagtarialé- kaikkal. ,.G obalizálódoll*’ problémák De maguk a problémák is „globalizálódtak”. A tudomány, a gazdaság, a demográfia, a szociológiai problémák, vagy a mezőgazdaság egymással összefüggő kérdések komplexumává vált Egyik kérdést sem lehet a többitől függetlenül tanulmányozni, s még kevésbé megoldani. így az élelmiszerválságot pl. nem lehet csupán a mezőgazdasági termelés növelésével felszámolni. A termelés növelése olyan tényezők függvénye, mint a birtokviszonyok, a mű'rágyaellátás, a talaj termelékenysége, a demográfiai helyzet, a meteorológiai viszonyok, az oktatás síb. Hasonlóan az orvostudomány ma már embermilliók életét képes megmenteni, s ugyanakkor a gyermekhalandóság világméretű csökkenésével olyan demográfiai robbanást idézett elő, amely a gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok változása nélkül ugyancsak milliós tömegeket fenyeget éhhalállal. Itt jelentkezik, s ebben kell hogy a szocialista prognosztika minőségi előnye, humánuma, összetettebb látásmódja fokozottabban megnyilvánuljon. S Így járulhat hozzá jövőkutatásunk a jövő közvetlen alakításé hoz is. Tamás Pál MTI Szociológiai Kutató- intézet MspafösiOan az ou'tpa: Vi? itrea*s7e MAI műsorok: A jelenlegi kilenc napig tartó Rotterdam—Szuezi-csa- torna hajóút a Duna—Majna —Rajna-csatorna megépülésével harmadára zsugorodik. Az NSZK által épített 105 km hosszú csatorna 1981- fe épül meg. Ezzel egyidő- ben megkezdődött a Rhone-— Rajna vízi út kialakítása, melynek első lépcsője a Rhone-folyó hajózhatóvá tétele. hamarosan befejeződik. A Rhone-folyó szabályozására 22 milliárd frankot fordítanak. A Rhone—Rajna közötti 150 méter széles. 233 km hosszú hajózható csatorna a nyolcvanas évek közepére készül el. A forgalmat lebonyolító 3000 BRT—5 hajók legalább 4 millió tonna árut szállítanak évente. A csatorna beruházási költségeit 5.6 millió frankra becsülik. Ebből az összegből jelenleg 10Q0 km hosszú vasútvonalat. vagy 500 km-es autópályát lehet építeni. Nemcsak Nyugaton, hanem a szocialista országokban is előtérbe került az olcsó vízi szállítás megteremtése. az európai víziútrendszerbe való bekapcsolódás Az Európai Gazdasági Bizottság ismét foglalkozott a — 209 éve vajúdó — Duna— Odera-csatorna tervével. A témában közvetlenül érdekelt NDK. Csehszlovákia, illetve Lengyelország szakemberei részletes előtanulmányokat folytattak, elkészítették a csatornák és zsilipek tervét és becsléseket végeztek a századforduló várható haj ószükségletei ről. Az elképzelések szerint a tervet a kilencvenes évekre realizálják az érdekeltek. A terv részeként megvalósul az Odera felső szakaszának hajózhatósága Ostraváig. Ezáltal a fontos csehszlovák iparvidék, illetve Nyugat- Lengyelország olcsóbb szállítási lehetőségekhez jut A Duna—Odera vízi út — a tervek szerint — a teljes kiépítés után Lengyelország déli irányú — a 90-es évekre számított — 40 millió tonnás forgalmának jelentőst részét bonyolítja le. Hasonló nagyszabású terv a Visztula—Dnyeper-csatorna megvalósítása, Lengyelország keleti és a Szovjetunió nyugati részeit (Belorusszia. Ukrajna) a Visztula—Odera vízi út kialakítása után. az európai csatornarendszerbe kapcsolja be. A vízi szállítással például a Krivoj Rog-i vasérc szállítása 60 százalékkal válna olcsóbbá. (TERRA) Szilvás gombóc és grizgaluska Az idén sem lesz hiánycikk a közkedveltté vált mélyhűtött szilvás gombóc és galuská. A Hűtőipari Vállalat győri gyára 650 tonna szilvás gombóc és 1100 tonna galuska előállítását tervezi 1976-ban. A közeljövőben a másik új termék: a grízgaluska is megjelenik az üzletekben. Az idén 5 tonnát készítenek belőle a hazai kereskedelemnek. Amennyiben növekszik a fogyasztók igénye a grízgaluska iránt a gvár kidolgozza az új főzőtechnológiát, amely a nagyobb mennyiség előállításának feltétele. , (MTI) te. Eizetésee gyermekgondozási szabadság ugyanis nines. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság három feltétele: az anya a szülést megelőzően 12 hónapi munkaviszonnyal rendelkezzék (s a szülési szabadság első napján még munkaviszonyban álljon), legalább napi hatórás munkaidőben foglalkoztassák és a gyermekgondozás céljára háróméves fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe. A fizetés nélküli szabadság Idejére a gyermekek számától függően (az első gyermek után havi 800, a második gyermek után havi 900, a harmadik és további gyermek után havi 1000 forint) járó segély összegét a vállalat javaslata alapján a Nyugdíjfolyósító Intézet fizeti. Amennyiben ön mind a három feltétellel rendelkeziK, kérheti szülési szabadsága lejárta után a gyermekgondozási segély folyósítását. Igényét annál a vállalatnál kell bejelentenie, ahol a szülést megelőzően dolgozott. A szerződéses munkaviszonyban álló nőnek akkor jár a gyermekgondozási segély, ha a három feltétellel rendelkezik, s a szülést megelőző 28 napon belül még munkavisz .nvban áll. A szerződés le'ártával. amennyiben az a törvényes idő alatt következik be — a gyermekgondozási . segélyre való jogosultsága te- I vifete® fis »wwäw.. u Kimaradt riportok A lelkendez© — fis ezt mind vállaltákf Brigádvezető büszkéns Igen, ezt mind vállaltuk. — Hát ez fantasztikus, hát ez, hát ez... — Ne is tessék mondani, ez egy hősi brigádvállalás, ilyen még nem volt a brigádvállalások történetében. — Es mennyit kapnak mindezért? — Mennyit? Hogy gondolja az elvtárs? Ezt csak úgy, minden nélkül, meg minden, meg a lelkesedés, mert a fiúk a brigádból, mert fönt is megértették, mert lent is kezdeményezték, -tűk, mi, itt bent, belül a brigádban, mert a szivünk, a vasasszív, a brigádszív, a felajánló szív, a lelkesedő szív síb., stb. — Nahát, igazán, hát ez, hát ezt köszönjük, mindmy- nyian a dolgozó társadalom nevében, és gratulálunk. — Ó, semmiség, igazán, bár tudjuk, hogy óriási dolog. — Még égy utolsó kérdést. Mit is tetszettek vállalni a felajánlásban? — Hát, kérem. Egy. A munkaidőt a munkahelyen töltjük. Kettő. Felajánlottuk, hogy elvégezzük a munkánkat. És nem ám külön pénzért. nem. Tessék elképzelni: a fizetésért. — Nahát Inazán gratulá lünk, és reméljük, hogy sokan követik ®*4 • rendkívüli Az örök elésedet len — Szóval, felépítették? — Igen. — Még szép. — Tíz évvel a határidő előtt. — Egyszer maguk is dolgozhatnak. — De úgy takarékoskodtunk, hogy a beruházásra szánt összeg dupláját még vissza is fizettük a népgazdaságnak. — Mert a többit ellopták, elfeketézték, mi? — De, kérem, mi nem szoktunk sem feketézni, sem fusizni... — Már arra is lusták? — De, kérem, ez a brigád három hónapig éjjel- nappal dolgozott, hogy sikerüljön a határidőt tiz évvel a tervdokumentáció átadása előtt betartani. Volt olyan ember, aki nem aludt két hétig. — Szóval, így bánnak egy szocialista brigídtaggal. Még a kapitalizmusban is joga volt a dolgozónak legalább az alváshoz. — De, kérem, mi megértettük, hogy erre a beruházásra minden áron szüksége van a népgazdaságnak. — Maga csak ne hivatkozzék ilyen nagy szavakra, hogy népgazdaság, magának a dolgozóival kelleje törődnie. nem? limn amber hoy lehet szocialista brigádvezető? Majd elintézem, hogy méműssék ©s4aw&<sí®iJs nyovszky ktsz-be anyagraktárosnak. A közömbös Riporter ásít: De, nagyon érdekes, csak tessék folytat ni. — Na és akkor a Rockefeller Consort és a Mannhattan Bank észak-antarktiszi fiókja azt mondta, hogy ezentúl csak a mi ÁFESZ-üzletünk- kel hajlandó szerződést köt ni, ez azt jelenti, hogy az egész világ csak Csákcsaho- nyafalván keresztül köthet üzleti megállapodást. — Na persze, persze. — Képzelje el, Hiltonék azonnal telket vásároltak a Malomlapos mellett, mert huszonnégy emeletes szállodát kívánnak építeni a várható nagy forgalomra való tekintettel. A PANAM légi- társaság ma megvásárolta a juhlegelőt, hogy felépíthesse az új hlpermondern légi kikötőt. Olyat ám, horpi a Concorde is le tudjon rajta szállni. — Izé. Ja, hogyne. Hol is tartottunk? — És a kedvünkért erre fog közlekedni a Rómából Hoek van Hollandba tartó gyorsvonat is. hogy az üzletemberek útba ejthessék Csákcsahonyafalvát. — No. igen. Mondja, nem tud valami izgalmas hírt. a helyi lan számára? Nem éviiének valahol járdát, esetleg ráírni \nrzi hiravyaq ndk való sztorija nincsen? ÜL ,uiH 8.2? „Ékszer az Istenek könnyeiből” 8.« Versenymüvek 9.34 Szállj le, pille. .» 9.33 Lottósor-io.ás! 10.03 Iskolarádió 10.35 Goethe két verse 10.40 Beethoven: G-dür trió 11.00 Gondolat a Rádió Irodalmi lapja 11.45 A Morva Tanítók Énekkara énekel 12.20 Ki nyer ma? 12.3$ Tánczenei koktél 13.20 Népi zene 14.00 palló Imre énekel 14.25 ,-Nyitnikék” 15.10 Bizet operáiból 16.05 Egy asztal mellett... 16.29 Gulyás László népzenei feldolgozásaiból 1T.05 A természet hangjai 17.40 Bolgárl juhászok 18.10 Bach-müvek 18.25 Üj könyvek 18.30 Esti magazin 19.13 Bódl Magdi és Máté Péter énekel 19.35 A Magvar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye Kb.: 21.40 Könnyűzene 22.30 Magyar gitármuzsika 22.43 Gondolatok útvesztői 23.00 Teli Vilmos (Operarészletek! PETŐFI 8.33 Népzenei magazin ílsm.í 3.13 Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 9.23 Délelőtti torna 9.33 Tenoráriák 9.53 Lottósorsolás! 10.00 A zene hullámhosszán 11.50 Egy kis figyelmet kérek! 12.00 Klasszikus operettekből 12.33 nvorzsák kamarazenéjébe 13.10 Puvószcne 13.33 GordonkamuzsüSS 14.00 Kettőtől ötig.. . 17.00 Az Ifjúsági Rádió órája 18.00 Harminc perc rock 18.33 Puccini: A köpeny 19.41 Szolgálat egyenruhában 20.11 Kotlán Olga népdalokat énekel 29.33 Remekírók •» remekművek 21.39 Krelsler-mflveS 22.13 Csenlci Imre: A szén Jutkiea 22.33 Gesualdo-kórusok 22.50 Zenés játékokból SZOLNOKI RADIO 17.0* Műsorismertetés — 17.05 Bélyegzőóra. Riport — Dzsesszmuzsika magyar előadókkal — Néhány nerc tudomány Operettrészletek 18.09 Alföldi kr. nika 18.13 Nótakedvelőknek 18.27 Hírösszefoglaló — Lap- és müsorelőzesa® TCI MAGYAR 8.05 Iskolatévé 9.35 Idősebbek is elkezdhetik.. , item.) 12 «0 TeVo’Slév* fT«m ' 18.05 Irány az egyetemi 17.02 Műsorismertetés 17.05 Hírek 17.10 Tizen Túliak Társasága 18.00 Program öt esztendőra 18.40 Anák és fiúk (Riportfilm) 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétorna 20.05 crtn-JÁTÉK-SZÉn. Kb,: 21.35 Tv-hfradó 3. 21.45 Műkorcsolya EB 2. műsor 20.01 Az aprók világa (Ism.) 20.50 Tv-h'radó 2. 21.10 zenei Figyelő XfífnA EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) du. fél 4 fél 6 és 8 órakor A sakál napja Színes angol—francia film Éjjel négyed 11 órakor A vonat Francia film. Jean Luis Trintignant és Homy Schneider főszereplésével EGRI BRODY: (Telefon: 14—07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A Charlot-k bejárják Spanyolországot Színes francia fúmvigjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az idők kezdetén GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. 3 órakor Az Idők kezdetén du. fél 6 és este fél 8 órakor A 22-cs csandája HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A rejtelmes sziget HA£VA\Í KOSSUTH: «>1600116, a zsaru HEVES: Huckleberry 1 Finn e» tu csirWefo"ók FÜZESABONY: Ezy tiszt nem adja meg magát-T ( p ( p | . Lör'vri; Vörös kányafa