Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-11 / 264. szám
I Állampolgár r Az állampolgár fogalmának leghétköznapibb vonat- • kozása az állampolgárság, vagyis, hogy valaki például a lengyel, vagy a francia állam kötelékébe tartozik. Ezzel a vonatkozással gyakran találkozhat mindenki a különböző kérdőíveken. Az állampolgár valamely állam törvényeinek hatálya alá tartozó személy, akinek jogállapotát alkotmányosan meghatározott jogok és kötelességek biztosítják. Az állampolgári jogok és kötelességek alakulása hosszú, történelmi fejlődés következménye. Az állampolgár fogalmának történeti ellentéte az alattvaló, abban a feudális értelemben, hogy az alattvalók döntő többsége nem volt az „állam tagja”. Az alattvalóknak csak egy kis része, az úgynevezett nemesi nemzet képezte a feudális társadalom politikai testét. Csak a polgári átalakulás következteben alakult úgy a helyzet, hogy az emberek rendi hovatartozásuktól függetlenül állampolgárokká lehettek. Ügy fejezték ezt ki nálunk a reformkarban, hogy »a jobbágyságot beemeljük a nemzet testébe”. Az állampolgár fogalmának értelme az újkori, modem állammal való összefüggésben érthető tehát meg, amikor az emberek rendi, vagyoni, vallási, nemzetiségi stb. állapotuktól függetlenül formálisan „államtagokká”, a társadalom politikai testének részeseivé lehettek. Ez elvileg az állampolgári egyenlőséget és a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségét jelentette. Ekkor azonban sajátosan új ellentmondás képződött: az egyes ember állampolgári és magánemberi mivoltának különbsége. Ezt a kérdést jelölte Marx a citoyen és a burzsoá ellentmondásával. Az egyes ember magánembert és állampolgári mivoltának ellentmondása egyszerűen szólva magánérdek és az „államtagságból” következő államérdekek ellentmondása. Ez adott esetben teljes politikai elidegenedéshez vezethet, amikor az egyes ember állampolgári mivolta puszta szerepjátszássá üresedik. Ez az, amikor az állampolgári jogok gyakorlása olyan, mint a hitehagyott keresztény templomjárása. A szocialista forradalmi átalakulás következtében az állampolgár teljes fogalmi súlya — azaz az állampolgári egyenlőség és a szabadságjogok gyakorlásának alkotmányos lehetősége — nemcsak megőrződik, hanem új jogosítványokkal gazdagodik. Ilyen jogok a mi esetünkben munkához, pihenéshez, szociális ellátottsághoz, nyugdíjhoz, művelődéshez és szabad, alkotó tevékenységhez fűződő alkotmányos lehetőség minden magyar állampolgár számára. Természetesen a magánélet és a politikai élet külön bözősége és ellentmondásai a mi társadalmunkban is megtalálhatók. E kérdéskör kezelésének azonban nem az a megfelelő formája, högy megszüntetjük az emberek állampolgári mivoltát, mert ezzel formálisan a középkori alattvalói lét kialakulásának lehetősége merülhet föl. -Mivel nálunk a burzsoá magánérdek érvényesülésére sem jogi, sem politikai lehetőségek nincsenek, a szocialista állampolgári lét elengedhetetlen föltétele es biztosítéka társadalmi fejlődésünknek. A magánélet és a politikai élet fölbukkanó ellentmondásait ugyanis állampolgári jogaink és kötelességeink gyakorlásával, az államelméletnek a szocialista demokrácián keresztüli befolyásolásával oldhatjuk csak meg. » “ff — Besztercebánya és Eger fl Volán nemcsak a volán mögött Evekkel ezelőtt kezdődött a kapcsolat, amikor a csehszlovák és a magyar közlekedési minisztériumok felelős vezetőinek javaslatára először találkoztak a Besztercebányai Autóközlekedési Vállalat és a Volán 4. sec. Vállalat képviselői, í Az első találkozásokat, az ismerkedést gyorsan felváltotta a konkrét munka, a feladatokat rögzítő tárgyalássorozat. A besztercebányai és egri volánosok alig három évre visszatekintő együttműködése ha „kicsiben” is, de jelzi a nemzetközi összefogás jelentőségét és újabbnál újabb ötleteket ad a még eredményesebb közös munkához. Természetes, hogy a két Vállalat szerződésében helyet kaptak a szocialista brigádok tapasztalatcsere-látogatásai éppen úgy, mint a sport- és kulturális vetélkedők közös rendezése, vagy a esereüdülés megszervezése. Az együttműködés mind a két vállalatnak, városnak — vagy ha a sok apró feladat elvégzését együttesen értékeljük: akkor a két országnak is — eredményekké! merhető éveket hozott. Az egriek' tizenhét' teherautóval három éven keresztül dolgoztak Közép-Szlovákiában. hogy segítsék az új ipari létesítmények építését. Munkájukat^ dicséri a Liptovska Mára határában épült völgyzáró gát. amely az energia termelésén túl a környékbeli teleoüiéseket, üzemeket vízzel is ‘ellátja. S az embert és gépet., próbára tevő Pod Bresová-i építkezésen is jelesre vizsgáztak az egri „volánosok”. A szocialista brigádveze- tök legutóbb' besztercebányai,- látogatásakor régi. ismerősnek kijáró öleléssel fogadták az egrieket és Stefan Mrázik, a vállalat igazgatója csak a dicséret hangján tudott megemlékezni a közös munkáról. A kapcsolatok említésekor azonban nem hiányozhatnak azok az előnyök sem, amelyeket az egriek, a Volán Vállalat dolgozói de a város lakosai is élveznek. Mint Ismeretes: a megyeszékhely közieket"s^n^k gondja egyre nyom'"r,t'!’bb3n jelentkezett a veretni"“! Nos, a kapcsolat is belejátszott abba. hogy 1973-ban 9 Skoda autóbusz léoett a városi közlekedésbe és nagyobb zökkenők nélkül illeszkedett a haza’ kocsiparkba. Mindennek azonban olvan előzményei 'is imitálj, hogy a Skoda-buszok megérkezése előtt az eg-l két gépkocsivezetője ét; két szerelője egy hetet töltött Besztercebányán, ahol ismerkedtek az új járművekkel, kezelési technikájukkal, karbantartásukkal, javításukkal. S azóta is rendszeres a szerelők egyhetes tanulmányútja csehszlovák baratainknal. Az előrelátó szervezés eredményeként minimális a város zegzugos útjain közlekedő Skoda-buszok javítási ideje, gazdaságos az üzemeltetése és nagyban segíti a megyeszékhely' közlekedési gondjainak felszámolását. Most már rendszeressé vált az is, hogy a félévenként tartott műszaki konferenciákon kölcsönösen előadások hangzanak el, amelyek a gazdaságos termelésről, az üzem- és munkaszervezés tapasztalatairól szólnak. S szinte mar az is természetes. hogy vállalati és nemzeti ünnepeken találkoznak egymással a két vallalat munkásai, vezetői. A már hagyományos tapasztalatcseréhez természetesen országjárás, szórakoztató program is társul. 1973 nyarától minden nyáron rendszeresen hét végi autóbusz- járat indul Besztercebányáról Egerbe, ahol az egyszerű kiránduláson túl gyógyulást is keresnek csehszlovák vendégeink. Az elvtársi, baráti kapcsolat szép példáját mutatja eddigi eredményeiben is a Besztercebányai Autó- közlekedési Vállalat és a Volán 4. sz. Vállalat között kialakult gyümölcsöző együttműködés. (—ács) Meglódult a szekér Hosszas készülődés, huzavona után alakulóban van a hatvani kertszövetkezet, illetve az előkészítő bizottság felhívása nyomán szaporodnak belépő tagjak Meglódult hát a szekér. — Tényleges akadálya volt a gyorsabb kibontakozásnak — mondotta az üggyel kapcsolatban Vajda József, a városi tanács osztályvezetője. Állami tulajdonban lévő parlagföldek hasznosításáról van szó, s ezek nem adhatók el. Végül úgy sikerült rendezni a kertszövetkezet gondját, hogy a 200 négyszögölnyi parcellákat tizenöt esztendőre haszonbérbe adjuk. A bérleti díj elenyésző, évi 10—15 forint, mert a parlagföldek aranykoronaértéke eléggé alacsony. Antal József, a földhivatal vezetője, bizottsági tagként segíti az akciót. — Nágy az érdeklődés, sorra jelentkeznek a családok bérleti igénnyel. Egyelőre mintegy húsz hektárnyi terület hasznosítására gondoltunk. Ez jobhára a Peres határrészen van, s kiválóan alkalmas a szőlő, gyümölcskultúra meghonosítására. A Lenin Termelőszövetkezetnek szintén van szétszórt parlagföldje. De a fennálló rendelkezések értelmében nem adható bérbe. Most annak a módját keressük, ahogyan ezt a további /harminc hektár földet is a kertszöKISZ-védnökséqgel épül a dunaújvárosi hullámpapírgyár Két esztendővel ezelőtt kezdték építeni a papírgyárból, félcellulózüzemböl és hullámpapírüzemböl álló dunaújvárosi hullámpapír-vertikumot. A 4,3 milliárd forintos beruházással készülő üzem papírgyártó gépsorát már szerelik, s a, terv szerint 1976. január 2-án kezdődik a próbaüzemelése. A KISZ-védnökség eredményeképpen a három gyárrészleg 1977-ben — 3 hónappal a határidő előtt — megkezdheti a termelését, így 6,6 millió dolláros külföldi csomagolóanyag- megtakarítással számolhat a népgazdaság. (MTI fotó: Bara István felvétele — KS) vetkezet hatósugarába vonhatnánk. ★ Tájékoztatást kaptunk arról is, hogy a hétvégi kertek iránt érdeklődők a takarék- szövetkezet Kossuth téri helyiségében jutnak belépési nyilatkozathoz, s tagságukat tizenöt évre száz forint belépődíjjal válthatják meg. Az összeg egyben takarékszövetkezeti részjegy ellenértéké. De személyi kölcsönnel sem fukarkodik a takarékszövetkezet. Mindazoknak, akik fát, szőlőt kívánnak telepíteni, s ehhez továbbiakban permetezőt, prést, egyéb gépi eszközt akarnak venni 3—5 ezer forintnyi hitelt nyújtanak. A kiosztott parcellákon egyébként szerszámos kamrát építhetnek a kertszövet- kezeli tagok. Révész György kazánkovács a vasútnál, felesége AFESZ-dolgozó. Most akarnak belepni a kertszövetke- Xßt.t)G — örülök a lehetőségnek; iiöííy lxcl-“~"h-ríroni'S^3.*/« négy* szögöl bérlethez jutunk. Természetesen elsősorban zöldséget, gyümölcsöt szeretnénk termeszteni, hogy 'elláthassuk, belőle a. családi háztartást. De kirándulóhelynek sem rossz a Peres, ahonnan rálátni az egész városra. Van egy hároméves kisfiúnk, Gyurika, ő biztosán jól érzi majd magát ä szabadban, s hasznára válik, ha tavasztól őszig kijáró- gátunk a kertbe. ★ Három éve vajúdó ügy végére kerül hát pont, ezekben a hetekben, amikor egyesek már szánt.ják( kijelölt; választott kertijüket, vagy éppen óreg fát irtanak, hogy újat ültessenek a Helyébe. Munkásemberek megélhetésén segít a szövetkezés, de segíti a népgazdaságot is, hiszen gazdátlan, vagy nagyüzemi módszerrel művelhe- tetlen földeket fordít termőre. örülünk a vállalkozás sikerének. viszont a kritikával sem maradunk adósok. Mert ha már három évvel ezelőtt energikus, feltétlen megoldást kereső emberek állanak a mozgalom élére, jövőre hoznák szép termésüket az almafák. s október derekán szüretelők vidámságától lehetne hangos a Peres. Moldvay Győző Felnőtt fejje! iskolába járni nem könnyű dolog. Munka, család, otthoni elfoglaltság: erős elhatározásra, áldozatvállalásra van hozzá szükség. Az elmúlt három évben, de különösen az idén megyénkben ugrásszerűen megnőtt a szakmunkásvizsgát tett felnőtt dolgozók- száma. Az utóbbi öt évben több mint 2200-an végezték el ezt a tanfolyamot. A végzettek hatvan százaléka ipari, 25 százaléka kereskedelmi, tizenegy százaléka élelmiszer-gazdasági és négy százaléka építőipari ágazatban szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Mindezek a tények a megyei tanács munkaügyi osztálya által a kö- : zelmúVtban készített tájékoztatókban olvashatók. ' • « ■ a — Ezer szakmunkás dolgozik a vállalatnál — kezdi beszélgetésünket Tóth Gabor, az egri Finomszerel- vénygyár személyzeti és oktatási főosztályának vezetője. — De ez a létszám kevés a magas szintű felkészültséget igénylő, exportra készülő termékek miatt. Egyre több és jobb szakember kellene, s az volna a természetes, hogy a létszámot a szakmunkásképző intézet pótol’a. Ezzel szemben a va’óság: míg 1963-ban 376 szakmunkástanulónk volt a három évfolyamon, az idén mindössze 148-an vannak. Erre a tanévre 69 tanulót igényeltünk, s kaptunk 49- et. Kevés a fiatal. Nincs utánpótlás, s nekünk valamilyen módon segítenünk kell a gondjainkon, m mm m y — Tizenhat év« dolgozom Iskolások a törssgárdából a Finomszerelvény gyárban, Egerszólátról járok be, s az 59-es galván üzem Tyeres- kova brigádjának vagyok a helyettes vezetője — mutatkozik be Tanner Józsefné. — Betanított munkásként dolgozom, ötödmagammal a brigádból én is beiratkoztam a szakmunkásképző tanfolyamra. Tulajdoinkép pen már ugyanazt a munkát el tudjuk végezni mint egy szakmunkás ott az üzemben, de azért csak jobb, ha tájékozottabb, felkészültebb az ember. Tanultunk elektrotechnikát, fizikát, kémiát, így mindjárt jobban érthető az is. mit. miérl/csi- nálunk a munkahelyen. Először csúfolódtak a többiek, hogy nagyravágyók vagyunk, de most már elcsendesedtek. Azt hiszem sokan, jelentkeznek majd ezután is a tanfolyamra, csak egy a baj: nagy azoknak a száma, akik még nem járták ki a nyolc általánost. így aztán nem mehetnek sehová. Vannak kihelyezett. osztályok, hetedikből. nyolcadikból, de erre nehezen szánják el magukat. Nem mondám. az én helyzetem sem volt könnyű ebben az évben: otthon a csa’ád. a gv“rek°k. az órák egv része műszak i'+^n. az is sok idő*- v°tt el. De azért mégiscsak szakmunkás lesz az ember. m m m a — Nagy gondot fordítunk a felnőttoktatásra — tájékoztat Tóth Gábor főosztályvezető —. s ezén belül a betanított munkások szakmunkássá képzésébe is. Őszintén szólva nem lul sok egyelőre a jelentkező, még meg kell hogy szokják. s láfesák a? értelmét. A kollektív szerződés idei módosításában már szerepelnek az anyagi elismerés formái: ha valaki a korábbi munka- területén marad a szakmun- • kás-bizonyítvány megszerzése után is, az előző évek gyakorlati időnek számítanak. A munkaköri kategóriaváltozásnál az annak megfelelő bért kell biztosítani. Kitűnő eredménynél hatvan fillér, jó eredménynél 40, közepesnél 20 fillér, ezeken kívül 1 az órabéremelés. Pluszként mindezek mellett öt százalékkal kell emelni a szakmunkássá. lett betanított dolgozó bérét. Időkedvezményt is kapnak a tanuláshoz, az órák egy részét munkaidő alatt tartják. — Persze mindezek ellenére a segédmunkások között is van, aki összességében keres annyit, mint ezek a munkások... — Hát van. TTa a számokat nézzük ilyesmi előfordul, s azt hiszem az okait nem szükséges bővebben magyarázni. Hosszú távon viszont mindenképpen megéri a tanulás. n°m beszélve a munka rangjáról. ■ ■ ■ Juhász Miklós: — Érettségi után kerültem ide a Finomszerelvénygyár- ba. A meó-nál szerettem volna dolgozni, nem sikerült, végül is raktáros lettem. Most a 31-e& üzembe» »■ nyomaspróházók között vagyok, betegségem után helyeztek ide. Olyanokkal dolgozom együtt, akiknek még a nyolc általánosuk sincs meg, s ugyanazért a bérért. El viszont nem akarnak engedni, mert éppen a többiek miatt van szükség a munkámra. Indult ez a szakmunkásképző tanfolyam, beiratkoztam én is esztergályosnak. Legyen végre szakmám, meg becsületem is az üzemben; higgye el nem a húsz, meg a negyven fillérekért tanú) az ember. Egerbocsról járok be. háromnegyed négykor \kelek. Köszönöm az üzemnek, hogy a tanulásra biztosították az egy műszakot. 'Most s felesegem gyermekgondozási segélyen van, ha visszamegy dolgozni, beköltözünk Egerbe. u m u s A gyárban az elmúlt év őszén indult a szakmunkásképző tanfolyam. 480 órát kell ' végighallgatni a résztvevőknek. a 19 esztergályos és 18 galvanizáló szakmunkásjelöltnek. A gyakorlati foglalkozások 68 órát tesznek ki, a vizsgákra a következő hetekben kerül sor. Ennyi, idő alatt kell elsajátítanak szinte Vgvanazt az ismeretanyagot, amit a fiatal szakmunkástanulók három év alatt korszerű intézetekben tanulnak meg. ÖSz- szehasonlíthatatlanúl más feltételek között. A gyár további szakmákra is kiterjeszti a ^felnőttoktatást, elsősorban forgácsoló szakmunkásokat képeznek majd házon belül. Ennek ckak az az akadálya, hogy a munkások húsz százaléka, nem végezte el a nyolc általánost. Minden évben két-há- rom szakmában továbbképzést is szerveznek, a legjobb eredményt elérők jutalmakat kapnak. ■ ■ ■ ■ — Gimnáziumba jártam — mondja Dorkó József, a 35-ös üzem dolgozója —, de az utolsó évet már levelezőként fejeztem be. 1969-ben jöttem a gyárba, már én is törzsgárdatag lennék, de hú - rom hónapra megszakítottam a munkaviszonyomat, gépkocsivezető akartam lenni. De aztán csak visszajöttem ide. Most új brigád - tag vagyok az egyik forgácsoló brigádban, Mecman- elemeket gyártunk^ Már rég- óta dolgozom gépen, s amióta a szakmunkásképző tanfolyamra járok, egyedül állítom be az esztergát. A fe. leségem is ebbe a gyárba jár dolgozni, s ő szintén tanul: nemrég fejezte be a meó-tanfolyamot. Egyelőre albérletben lakunk a két gyerekkel, a vállalat támogatásával munkáslakás-ak- cióba léotünlc be, a tavasz- szal költözünk. Aztán tanulás tovább: szeretnék beiratkozni a techníkusminősítő tanfolyamba. Bármilyen nehéz is család, munka mellett; érdemes tanulni... Hekeli Sándor 1975. november n„ kedd *• %