Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

/ Hejőesaba: ^cíél millió tonna cement Hogyan takarékoskodnak? Válaszoltak: a Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál Az ország legnagyobb és legkorszerűbb cementgyárában, Hejőcsabán a lerövidített próbaüzem ellenére is kifogástalanul működik az első technológiai gépsor. Július közepén már napi 1000—1500 tonna cementet ad a gyár és megindul a cementszállí­tás is. Az új cementgyár 15176-ban évi 1 millió 600 ezer tonna cementet ad majd a népgazdaságnak. Képünkön: korszerű gépekkel termelik. ki a mészkövet (MTI fotó — Bisztray Károly felvétele) Megszűnt az árvízvédelmi készültség Ismét jó eredményeket mu­tat a mérleg a Heves megyei Finommechanikai Vállalat­nál. Az idei, első féléves munka alapján —, a tavalyi, hasonló időszak teljesítmé­nyét jelentősen felül múlva — 64.5 millió forintos volt az árbevétel, s ezen belül szá­mottevően nőtt az export, kö­zötte a nyugati szállítás. Ami természetesen megmutatko­zik a nyereségben is. Vajon mit jelent mindezek­ben a gazdaságosabb, a taka­rékosabb munka? — kérdez­tük Gál János főkönyvelőtől. — Egyetlen mondatban? 2.8 'millió forintos megtakarí­tást sikerült elérnünk az év elején készített intézkedési tervünk megvalósításával. Ami a részleteket illeti: fő­leg az anyaggal, energiával Iparkodtunk takarékoskodni, az üzemi és vállalati általá­nos költségeket próbáltuk csökkenteni. Az anyagtakaré­kosságra külön ösztönzési rendszert is kidolgoztunk a tavasszál. Munkásaink szá­mára biztosítottuk, hogy min­den „megspórolt” — vagy szebben: megmentett — 1000 forint érték után 10 százalé­kos visszatérítést kapjanak. Ami érthetően arra serken­tette a műhelyek dolgozóit, hogy az eddiginél meggondol- tabban, ésszerűbben szabják például a lemezeket, acélszá­lakat, csöveket, ügyesebbek legyenek a kihozatalnál. Mindezt pedig természetesen figyeltük, nyomon követtük, raktárainkban^ időről időre pontosan feljegyezték, mint­egy elszámolási alapul. Ugyanekkor a középvezetőin­ket a prémiumrendszeren ke­resztül tettük érdekeltté a hasonló törekvésekben. El­mondhatom, hogy nem ma­radt el a kellő igyekezet, kü­lönösen kerecsenéi üzemünk­ben jók a tapasztalataink. Egyébként: összesen 152 ezer forintot „hozott” ez az ak­ciónk. Energiagazdálkodá­sunknál a gépek üresjáratá­nak felszámolása, a villany­égők felesleges bekapcsolásá­nak elkerülése volt a célunk, s így a tervezett 610 410 he­lyett lényegesen kevesebb áramot, összesen 488 771 ki­lowattórányi mennyiséget fo­gyasztottunk. .. A különböző szerszámok. fogyóeszközök normázásávai az üzemi; a te­lefon, a postamunka, az iro­daszer- és nyomtatvány-fel­használás megszigorításával a vállalati általános költsége­ket tudtuk meglehetősen nagymértékben csökkenteni. Ügy, hogy így, együttesen 57 százalékra sikerült teljesíte­nünk egész évi programun­kat. A takarékosság — termé­szetesen a Heves megyei Fi­nommechanikai Vállalatnál sem valamiféle kampány, hanem hosszú távra szóló fel­adat. Folytatódik tehát a, to­vábbiakban is, s mind érez­hetőbben a gazdálkodás jel­lemzőjévé válik. Mint hallottuk még a fő­könyvelőtől: néhány hónap óta kísérleteznek az admi­nisztráció, a könyvelés to­vábbi ésszerűsítésével, gazda­ságosabbá tételével is. Az anyagot például már vala­mennyi telephely géppel könyveli. Rövidesen így ké­szülnek a bérlisták i6 s még az idén szeretnék hasonlóan korszerűsíteni a gyártáselő­készítést. Ennek haszna — ha mostanában ugyan még nem is jelentkezik — idővel feltét­lenül szintén meglátszik a mindennapi munkában, s újabb eredményeket hoz. Az elképzelések teljes megvaló­sításához egyébként a közel­jövőben összegezik az eddigi tapasztalatokat, s a gazdasá­gossági számítások alapján teszik meg a további intézke­déseket. Nagyon szeretnék, ha a következő esztendő vé­gére ilyen irányú törekvé­seikkel is célba érnének. A Sió-torkolat, és a Duna jobb parti szögletében a ge- menci erdő térségében őr­zött gátszakasz mentén e hét közepén megszüntetett árvízvédelmi készültséggel zárult a küzdelem a folyók nagy nyári áradásai ellen, amelyben, mint ismeretes, az 1965. évi n.agy dunai árvíz idején': -mért"' legmagasabb vízszinteket, is megközelítet­ték, néhol meghaladták az árhullámok. A készültséggel őrzött utolsó gátszakaszon legutóbb csak figyelőszolgá­latot tartottak, a többi fo­lyók mértén pedig jóval ko­rábban visszavonták az ár- vízvédelem erőit. Most már a védekezéshez felhasznált anyagok öisszegyűjtése is be­fejeződött. A vízügyi igazgatóságok elsőrendű feladatuknak te­kintik piost, hogy az árvíz­védelmi vonalak fejlesztési munkában pótolják azt a kényszerszünetet, amit a júliusi árvíz okozott. Az idei fejlesztési tervek maradékta­lan teljesítése érdekében siettetik a munkát a szege­di partfal építésénél, a Ma­ros menti, valamint a szi­getközt és a Baja—Solt kö­zötti töltések erősítésénél. Az Országos Vízügyi Hi­vataltól kapott tájékoztatás szerint eddig kereken 100 ezer hektárról vezették el a belvizet. A védekezési mun­kák dandárjában háromszor annyi vizet szivattyúztak, mint amennyit a Szamos, a Túr és a Bodrog vizével együtt nyáron szállít a Ti­sza felső szakasza. Mintegy 300 millió köbméter vizet vezettek el a földekről, s így annyi munkát végeztek, mintha egymás után hétszer szivattyúzták volna ki a Ve­lencei-tó vizét. Jelenleg még mintegy 4000 hektár vetést és szántóterületet, valamint 8000 hektárnyi rétet és le­gelőt — egyébként is vize­nyős területei — borít a belvíz. A Szigetközben, a Zala folyó torkolatának vi­dékén. valamint 'a Tisza és a Maros közti területen tar­tanak belvízvédelmi ké­szültséget és másodpercen­ként csaknem 50 köbméter vizet emelnek át szivattyú­zással a csatornákból a befogadókba, a folyókba. A szakemberek azzal számol­nak, hogy vasárnap már ezeken a területeken is meg­szüntethetik a készültséget, mert a további szivattyú­zásokhoz már nincs szükség nagy erők foglalkoztatására. Néhány napon belül tehát — ha csak újabb csapadék fel nem borítja a számításo­kat — befejeződik az idei belvízi védekezés is. (MTI) Gy. Gy. A szántóföldtől a fogyasztóig Az első mezőgazdasági hűtőlánc megyénkben Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és a belkereskedelmi A hűtött málna, zöldborsó, karfiol, zöldbab közkedvelt termék a fogyasztók körében. Nem is csoda, hiszen a kor­szerű táplálkozásban ezek el­engedhetetlenek. Csak éppen kevés van belőlük. A házi­asszonyok sokat bosszankod­nak, hogy nem mindig kapha­tó műanyagfóliába csomagolt uborkasaláta, vagy éppen szamóca. Ezen igyekszik se­gíteni, most már egyre ered­ményesebben a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetke­zet, ahol elkészült az első mezőgazdasági hűtőlánc, amely nemcsak a megyében, de országosan is figyelemre méltó. Tulajdonképpen arról van sző, hogy a rédeiek olyan rendszert létesítettek, amely a terméket a szántóföldtől különböző műveletek után „összeköti” a fogyasztóval. Ennek megvalósítása a szö­vetkezet negyedik ötéves ter­vi fejlesztései között szere­pelt, amelyet államunk pénz­zel is támogatott. A közös gazdaság földrajzi és domborzati viszonyait fi­gyelembe véve a szőlő- és bortermelés mellett zöldség­es gyümölcsfélék feldolgozá­sához, illetve hűtéséhez fo­gott. Két esztendővel ezelőtt 67 millió forintos költséggel építettek egy dán gépsorok­kal felszerelt hűtő házat. Hetven szövetkezeti asszony pedig új szakmát tanult: hoz­zálátott az idénynek megfe­lelő termények csomagolásá­hoz és hűtéséhez. Az ezekhez szükséges nyersanyagokat a környező, gazdaságoktól, s a nagyrédei háztájiból szerzik be. Paprikát, paradicsomot például a visznekl és a mar. kazi szövetkezet, zöldbabot pedig a Csányi Állami Gaz­daság biztosít. A málna, a zöldborsó és az egres nagy részét viszont a szövetkezet helyben, a saját földjein ter­meli. Lett is hamarosan sikere a nagyrédei mélyhűtött áruk­nak. Az élelmiszerüzletekben rövid idő alatt megismerték és megszerették a fogyasztók. Nem csoda tehát, hogy a megnövekedett igények hatá­sára két esztendő alatt „ki­nőtte” magát a hütőház. A 120 vagonos tárolótér néhány hónap után kicsinek bizo­nyult. Ezért bővítették most a nyár elején és így egyszerre már 180 vagon árut tárolhat­nak itt. Hogy mennyire népszerűek a rédei termékek, azt jól il- . lusztrálják a számok is. Két évvel ezelőtt, az indulásnál 26,5 millió volt az árbevéte­lük. az idén viszont már 40 milliót terveztek. Az első hat hónap eredményei alapján ez reálisnak bizonyult. Növeke­dett az export is. A szövetke­zet a Magyar Hütöiparral együttműködve a Német Szö­vetségi Köztársaságba és a skandináv államokba szállít mélyhűtött zöldséget, gyü­mölcsöt, kölcsönös megelége­désre. A belföldi szállítás meg­gyorsítására pedig a közel­múltban egy nagy befogadó- képességű hűtőkocsit vásárol­tak, mellyel egyszerre négy tonna árut visznek a meg­rendelőknek. Heves és Szol­nok megyében 80 élelmiszer- üzletbe jutnak el így rend­szeresen mélyhűtött termé­keik. A rédeiek jelenleg 9 vállalattal vannak partneri kapcsolatban: főleg fogyasz­tási szövetkezetekkel, élelmi­szer-kiskereskedelmi vállala­tokkal és a SZOVTERMÉK- kel. Az első hevesi hűlőlánc te­hát máris bebizonyította a hozzáfűzött reményeket. Kár, hogy ez ideig csak egy van belőle megyénkben. A nagy rédeiek példája dicsére­tes. Más gazdaságoknak is érdemes lenne meggondol- niok, hogy a. népgazdasági érdekeknek megfelelően ha­sonló hűtőláncot létesítsenek, vagy legalábbis együttműkö­dést keressenek a rédeiek- kel... Mentusz Káréi, miniszter közleménye egyes fogyasztói árak emeléséről A világpiaci árak tartós emelkedése, valamint a bel­földi ráfordítások nagyrészt emiatt adódó növekedése szükségessé teszi az üzem­anyagok, továbbá egyes fa- és építőanyagok fogyasztói árá­nak emelését. Az áremelés célja, hogy ösztönözzön ezek­nek az anyagoknak ésszerű, takarókos felhasználására és emellett mérsékelje az állami költségvetésnek az utóbbi időben import ártámogatá­sok miatt jelentősen megnö­vekedett terheit. 1975. augusztus 4-én az üzemanyag fogyasztói ára át­lagosan 20 százálékkal emel­kedik. Az új árak a követke­zők. motorbenzin (86 százalékos) (kútár) literenként 5,00 Ft motorbenzin (92-es) (kútár) literenként 6,50 Ft motorbenzin (98-as) (kútár) literenként 8.00 Ft gázolaj (kútár) literenként 4,00 Ft Az áremelés körébe vont fa- és építőanyagok fogyasz­tói áremelésének mértéke a következő: fenyő gömbfa 20­-49 % ezen belül pl. fenyő rúdl'a 20 \ rönk 49 °,0 fenyő faragott és fenyő fűrészáru 40 0 0 Épületasztalos-ipari termé­kék 13—41 százalék, ezen belül pl. ajtó 23 % ablak 21 % íaház 13 % hajópadló 32 o/0 cser normál parketta . ________ ... i* % t ölgyfa normál parketta 31 % tölgy mozaik parketta 41 °/o egyéb lombosfából készült mozaikparketta 24 ®.'o faredőny 20 % falburkolat fából 31 % vasbeton gerenda átlagosan 20 % Ezen belül VM jelű vasbeton gerenda 10 % azbesztcement, tetőfedő pala és bárjolólemez 14 % azbesztcement hullám­pala és kőidom 29 % iedéiiemez is <y*. A nagyvilágban zajló-; események természetesen, nem vonták el a figyelmet sehol — így nálunk sem napi gondjainlu-ól, felada-.*» fáinkról. Az érdeklődés a helsinki konferencia iránt. érezhető1 volt, de ugyanok-, kor az aratás, a kenyér biztonsága, a nagy munka sem került lé a napirend­ről. A hét elején örömmel adtunk hírt arról, hogy a. megyében húsz gazdaság befejezte az aratási; a bú­za nyolcvan százaléka a;. magtárakba került. Üj bú­zát őrölnek a megye mal­mai. s a gabona tárolását . segítendő, megkezdődött a. próbaüzem az új egri ga­bonatárolóban. A hatszáz' vagonos tároló munkáját automatizált berendezés se­gíti. A hét közepén újabb híradás érkezett az aratás­ról : a füzesabonyi járás- . ban befejeződött ez a leg­fontosabb nyári niezőgaz- : dasági munka. Harmincezer tonna búza, több mint há­romezer tonna őszi árpa,., és nyolcvanezer tonnánál több tavaszi árpa került a tárolókba, illetve kerül á' malmokba. Nagy munka volt. min­denkit elismerés illet, akik: a nehéz terepen, az időjá­rás szeszélyeivel harcolva végezték a betakarítást. Tovább folytatódott a héten az Agria ’75 prog­ramsorozata. Színes, gaz-', dag, élménydús események színhelye volt nemcsak Eger, hanem a megye más . települése is. A Borivók­nak való című előadásj, Mátyás király ' udvarának ' zenéje, a Beethoven-est az Állami Hangversenyzene­karral, a lantosok hangver­senyei jó szórakozást, ki- . kapcsolódási ígértek és ad­lak, s ugyanakkor az And­rás kovács királysága cí­mű játék is nagy közönsé­get vonzott. Mindezek mellett figye­lemre méltó a rendezvény- sorozatba beiktatott ifjú­sági labdarúgó torna is, < amelyen négy ország nyolc-, csapata mérte össze tudás ­sal és ügyességét. Ez a- . torna nemcsak Egerben,- : hanem — ahogy erről mái* beszámoltunk — Gyöngyö- -, sön, Hatvanban, Selypen, Bélapátfalván és Hevesen is zajlott. Aktuális kérdésekkel fog­lalkoztak a héten a népi ellenőrzési bizottságok. A megyei NEB ülésének napi­rendjén az óvoda építési gondok szerepeltek a Nép- ; újság egyik cikke nyomán, az Egri Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság pedig a túlórákkal kapcsolatos kér­désekről folytatott vizsgá­latot, és tárgyalta meg a tapasztalatokat. Régi gond a megyeszék­helyen az iskolák fűtése. A hagyományos rendszer már nem jó, s enyhén szól- s va is egészségtelen. így örömmel nyugtázhatjuk a hírt, hogy a középiskolák­ban a központi gázfűtésre állnak át hamarosan. A korszerűsítésre több, mint három millió forintot fordítanak. S befejezésül: javában folyik a készülődés az első magyar—szovjet ifjúsági fesztiválra, melyből Heves megye is kiveszi a részéi. A Csuvas ASZSZK dele­gációját várjuk augusztus 11-én, s velük együtt ün­nepük a fiatalok a barát­ságot, értékelik a kapcso­latok eredményeit. Kátai Gábor rkwműjsp 1975. augúszlira 5„ vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom