Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-29 / 176. szám
„fórfcép” a saasvarorszási b^özásrSI A Legjobb Ügyészség jelentése a bűnözőkről, bűncselekményeikről A kr irr. inálsta tiszti ka kor- fezerű iliodeóereinek és et>^- kö.eínek alkalmazásával is töbo hónapig tart az a munka. hogy feldolgozzák — részleteiben is elemezzék — egy-egy esztendő megannyi adatát, összehasonlítható ttza.uszei'űségeit a magyaror- szági bűnözésről. Évről évre a Legfőbb Ügyészség összeáll! ..ásában jelenik meg ez a vaskos statisztikai jelentés; most adták közre — a Belügyminisztérium információiéi "íolgozó csoportfőnökségének közreműködésével — az 1974. évi bűnözés alakulásáról készített terjedelmes jelentest, mondhatni, a bűnözik és elkövetett bűncselekményeik „kórképét”. A' hátteréhez tartozik ennek a statisztikának, hogy Magyarországon a legutóbbi tíz esztendőben — 1965— 1974-ben — az összes ismertté vált bűncselekményekkel, t iát a bűntettekkel és a v ősénekkel együtt mért isszbűnözés tendenciája---' ha kicsiny mértékben is — csökken. Ebben az időszak-\ ban évi átlagban mintegy iUOCKM közvádas bűncselekményt derítettek fel, ennyi esetben indítottak büntető eljárást. A legterjedelmesebb kategóriában, vagyon elleni bűnözés területén 1974-ben a megelőző esztendőkhöz képest 15,7 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, annak ellenére figyelmeztető adat, hogy 287 esetben követtek el társadalmi tulajdon ellen 100 000 forintnál nagyobb kárt okozó bűncselekményt. Az összbűnözésen belül — vagyon elleni bűncselekmények után — legnagyobb hányadban (15.7 százalék!) a közlekedési bűncselekmények fordulnak elő. Különösen nagy veszélyt jelentenek a közlekedésben az ittasan történő járművezetések. 1973- hoz képest 0.4 százalékkal nőtt a közlekedési bűncselekmények száma, ami még ah- • hoz képest sem megnyugtató, ho<*y 1973-ban több mint 10 százalékos volt a növekedés 1972-höz mórién. Az erőszakos és garázda jellegű A „Ludas Matyi vándorútja mi Az irodalmi termék a múlt 6zázad közepéig szabad préda volt, a szerzői jogot nem ismerték. Bárki bármit ere„ ceti, vagy megváltoztatott szöveggel újranyomtathatott, átdolgozva saját neve alatt kiadhatott. Hogy ez mennyire így volt, ezt hazai viszonylatban legjobban talán a Ludas Matyi vándorútja bizonyítja. Fazekas Mihály 1804-ben fejezte be híres költeményét, e hexameterben írt „eredeti regét”. Kéziratát elküldte Kazinczy Ferencnek, de midőn kedvezőtlen bírálattal kapta tőle vissza, nem adta ki nyomtatásban. Szerencsére barátainak megmutatta, s ezek nem osztották a széphalmi mester szigorú és igazságtalan ítéletét. Közülük többnek annyira megtetszett, hogy leírta és másoknak is odaadta a Ludas Matyi szövegét. Egyre több másolat járt az országban kézről-kézre, s egy ilyen — meglehetősen elrontott szöveggel — a Becsben tanuló Kerekes Ferenchez is eljutott. Kerekes nem tudta, hogy ki az írója, s ezért 1815-ben név nélkül kinyomatta, anélkül, hogy Fazekas beleegyezését megkapta volna. A bécsi kiadással kezdődött el a parasztnyúzó földesúr megbüntetése vidám históriájának diadalútja. Megismerték az egész országban, negyven további kiadásban nyomtatták ki. Megtetszett Balog István színigazgatónak is, aki 1815-től 1839-ig önálló társulattal járta be az országot. Társulata szegényes repertoárját több átdolgozott darabbal bővítette, így darabot írt Csokonai Dorottyájából is. A siker lehetőségét látta a Ludas Matyiban, 1838-ban átformálta színművé, teletűzdelte énekes betétekkel, a szereplők számát tündérekkel és manókkal szaporította meg. Fazekas pompás humora kimaradt az átdolgozásból, de a vidék közönsége így is megtapsolta, sőt később a Nemzeti Színház is előadta. Medve Imre Tatár Péter álnéven számos hosszú, de értéktelen népies verset írt, s ezeket a vásárokon a ponyván árulta. Balog tündérjátékát ő „fogadta örökbe”, az elrontott színpadi változatot elég híven követve, ismét verses elbeszéléssé gyúrta át Ludas Matyi történetét. Terjengős, 86 lap terjedelmű költőietlen feldolgozását azáltal próbálta élvezhetőbbé tenni, hogy kb. 150 sort 'szó- szerint átvett Petőfi Szilaj Pistájából és János vitézéből. V. M. A magyar Csebokszáriban Juhma Missi csuvas író látogatást tett Magyarországon. Élményeiről „Magyar etűdök” eimíel útirajzot közölt testvérlapunkban, a Szovjetszkaja Csuvasijában. . Ebből közlünk egy részletet. ' A Csuvas ASZSZK és Heves megye, mint ismeretes, szépen fejlődő testvér kapcsolatokat ápolnak: barátkoznak, versenyeznek egymással. Érthető, hogy Magyarországon tartózkodván nem tehettem meg, hogy el ne látogassak Egerbe. Annál is inkább, mivel ott lakik barátom, Kön- ezöl Ernő, műveim magyar fordítója. Egerben Ernő rögtön megkérdezte: — Ugye, meg akarod nézni Csebokszárit? — Csebokszárit? — álmél- kodtam nem fogva fel rögtön, miről van szó. — Hiszen az Csuvasföldön van... — Én a magyar Csebokszá- riról beszélek. Volgánk maga mögött hagyva a régi görbe utcácskákat. legördült a völgybe, és ott, a patakon túl új épületek bukkantak elő. Négy-, nyolc- és tizenegy emeletesek. A nem is olyan régen puszta terület helyén mesebeli új város nőtt ki a földből. A hídon tűi kiszálltunk a kocsiból. Az út szélén egy táblán felirat: „Csebokszári”, Alatta még néhány szó magyarul. Ernő lefordította: „Az CJr, odaírva, hogy az új lakónegyedet a Csuvas ASZSZK — Heves megye testvérterülete — fővárosának tiszteletére nevezték el így.” — Milyen gyönyörű negyed! — mondtam lelkendezve. — Szépek a házak. És mennyi zöld mindenütt! — Igen — válaszolta Ernő —, a mi Csebokszárink lesz Eger legszebb lakótelepe. Az új negyed széles útjain haladunk. Gépkocsink nyolc- emeletés épület előtt fékez. .— Ezt a házat a csebokszári diákok brigádja építette — magyarázza Ernő. A kapun bajúszos férfi lépett ki. Beszédbe elegyedtünk. Mikor megtudta, hogy Csuvasföldről jöttem, szives szóval beinvitált: — Isten hozta — mondta. — Jöjjön vendégségbe egy magyar csebokszárihoz. Lükö István a Finomsze- relvénygyárban dolgozik. Feleségével és tízéves kisfiával lakik a világos, összkomfortos háromszobás lakásban. Búcsúzóul így szóltam Istvánhoz: — Jöjjön el hozzánk, a szovjet Csebokszáriba. Nálunk is van Eger és Heves utca. Nagyon örülnék, ha én, a szovjet Csebokszári lakosa vendégül láthatnám a magyar Csebokszári lakosát odahaza, Csuvasföld fővárosában. — Egyszer elmegyek — ígérte István. — Okvetlenül elmegyek. Juhma Missi (Fordította: — Zahemszky László) bűnözés 1974-ben az össz- buaözés 11,8 szaza lókat jelentette. A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények száma csökkent, a rablásoké — sajnos — nőtt,. a szándékosan elkövetett súlyos testi ^értéseké is. Az ismertté vált bűnelkövetők száma az utóbbi tíz évbén 1965-ben volt a legmagasabb (90 713) és. 1974- ben a legalacsonyabb (76 308) a fiatalkorú bűnelkövétők aránya az ország fiatalkorú lakosságának számarányához képest tavaly 1,1 százalék volt, azaz csökkent a megelőző esztendőhöz képest. A visszaeső bűnözés tekintetében is némiképp javult a helyzet tavaly: s ehhez hozzá tartozik, hogy a visszaesők és a veszélyes bűnözők (más szóval, a korábban már jogerősen elítéltek) száma évek óta csökkenőben van. Szakemberek véleménye szerint ebben kétségtelenül közrejátszik e bűnöző, kategória szigorúbb elmarasztalása és az olyan új jogintézmény (súlyos szankció) bevezetése is; mint a szigorított őrizet. Ami a bűnözés területi megoszlását illeti: tavaly e bűncselekmények 62 százalékát a városban (25 4 százalékát a fővárosban és 36.6 százalékát a 82 vidéki városban) követték el. Világvárosi viszonylatban rendelkezésünkre álnak összehasonlítható adatok, s ebből levonhatók bizonyos következtetések: Párizsban 881, Amsterdamban 768, Hamburgban 685, Münchenben 647, Bécs- ben 491, Londonban 451, Varsóban 206, Budapesten 175, Stockholmban 144 bűn- cselekmény jutott 10 000 lakosra az utóbbi öt év átlagában. (MTI) Döntölt a Legfelsőbb Bíróság Egy elvált asszony az egyik vidéki járásbíróságon előterjesztett keresetében elpanaszolta, hogy volt férje, akit havi gyermektartásdíj fizetésére köteleztek, jogellenesen külföldre távozott és így a bíróság által megítélt összeget több mint egy éve nem kapja meg. Az anya állításai bebizonyosodtak és a járásbíróság elrendelte a gyermektartásdíjnak az állam által történő ideiglenes folyósítását. Döntését azzal indokolta, hogy az apa disszidálása miatt a követelés behajthatatlan. A jogerős végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezve új eljárásra, valamint új határozat hozatalra utasította. Az első ilyen ügyben hozott legfelsőbb bírósági határozat iránymutatóul szolgáló indokolása szerint a múlt évi minisztertanácsi rendelet értelmében, ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a gyermektartásdíj más okból átmenetileg behajthatatlanná válik ég a gyermeket gondozó szülő nem tud kellő tartást nyújtani, a bíróság az illető kérelmére — elrendelheti a tartásdíjnak az állam által történő ideiglenes folyósítását Az előzetes eljáráshoz tartozik azonban, hogy a bíróság utasítására a végrehajtónak meg kell állapítania, hogy a tartásdíjat miért non lehet behajtani. Ebben az esetben azonban az eljárt bíróság a végrehajtási lapot nem töltötte ki, és így nincs bizonyítva, hogy a disszidens Vadászfelszerelések A Nyerges Szíjgyártó és Sportárukészítő Ktsz-ben az idén mintegy 30 000 különféle vadászfelszerelési cikkeket: puskatokokat, vadásztáskákat, töltényöveket, puskaszíjakat készítenek, amelynek nagy részét Olaszországba és Ausztriába exportálják. (MTI fotó: Fehér József) ; 'I apa rendelkezik-e vagy sem olyan vagyonnal, ami a tar- tásdij fedezetéül szolgálhat. A bíróság azt sem tisztázta, hogy az illetővel szemben alkalmaztak-e vagyonelkobzást, illetve van-e olyan vagyona, ami — jogszabály alapján — ellenérték nélkül az állam tulajdonába került. Ebben az esetben ugyanis az állam felel az apát terhelő, s lejárt, illetve a jövőben esedékes tartásdíjért. Az sincs tisztázva, milyenek az anya jövedelmi viszonyai, am pedig a döntés egyik előfeltétele. Mindezeket a járásbíróságnak az új eljárásban kell megállapítania, s csak azután hozhat megfelelő új határozatot. Tragikus baleset történt az egyik dunántúli város határában. Egy személyautó vezetője — előzés közben — későn vett észre egy menetirány szerint gyalogosan szabályosan haladó idősebb férfit. Hiába fékezett, a szerencsétlen embert elütötte, s az illető oly súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítása után meghalt. Az autóvezetőt kétévi szabadságvesztésre ítélték és a vezetéstől három évre eltiltották. Ilyen előzményék után az elhunyt özvegye mind az autóvezető, mind az Állami Biztosító ellen a járásbíróságon pert indított. Előadta, hogy a társadalombiztosítási szervek részére ideiglenes havi özvegyi nyugdíjat folyósítanak, de a kisíkorú gyermekük részére járó árvajáradék ügye még elintézetlen. Ezért kérte bíróságot: kötelezzék a gázo- lót, illetve a biztositót, hogy gyermekének havi járadékot fizessenek. A járás- bíróságnak a keresetet eluta sító jogerős ítélete éllen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A gépjárművek kőtelező felelősségbiztosításáról szóló 1970. évi kormányrendelet értelmében a károsult igényét az Állami Biztosítóval szemben a bíróság előtt közvetlenül is érvényesítheti. Ez azonban a balesetet okozó jármű üzemben tartójával szemben nem szolgálhat alapul a kereset elutasítására. Az anya részére megállapított özvegyi nyugdíj a gá- zolót nem mentesíti az árvával szembeni járadékfizetési kötelezettsége alól. Tévedett tehát a járásbíróság, amikor a bajeset okozójával szemben a keresetet ezen a címen is elutasította. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: az árvajáradék kérdésében mindaddig nem lehet határozni, amíg nincs megállapítva, hogy az elhunytat terhelte-e gyermektartási kötelezettség, továbbá, hogy a kiskorú részére valóban nem állapítottak-e meg árvaellátást. Azt is tisztázni kell, hogy a gyermek milyen körülmények között folytatja iskolai tanulmányait, részesül-e ösztöndíjban, kollégiumi elhelyezésben stb„ mert ez az összegszerűség megállapításánál jelentős tényező. Mindezeket a járásbíróságnak az új eljárásban kell tisztáznia Hajdú Endre Öntözés-előrejelzés az 1975. július 25-i állapot szerint Tájegység Jellemzó talaj Átlagos nedvességtartalom % Öntözési vízigény (mm) megnevezés 0.3-ig 6.5-ig 1.0- lg l.s-ig 6.3-lg e,5-ig D-Heves Alföld (Poroszló) Csernozjom (réti kötött agyag) 10,« *.8 «4,2 »3 5# « Tárná-völgy. (Kompolt) Csernozjom (kötött agyag) 23,7 aj aj) n* < 4 Mátra-?alj (Vérpelét) homokos vályog m,s 0.« fr,« »,0 *» 97 Gyöngyös környéke (Ngyréde) barna erdőtalaj (kötött agyag) 32,7 31,8 30,7 30,3 a 0 KOSSUTH 8.20 Behár György: Boleiu. 8.2b Harsan a kürtszó! 9.01 Gluck: Herkules és Hébé menyegzők. 10.05 Emberke kalandjai. (VII. rész.) 10.25 Éneklő ifjúság. 10.40 Világhírű zongoraművészek felvételeiből. 11.01 Parasztok. (V. rész.) 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.41 Törvénykönyv. 13.56 A milétoszi hajós. 15.10 A kaposvári fegyveres erők klubja pol-beat együttesének műsorában. 15.11 Verbunkosok», katona- dalok. 15.39 József Attila műhelyei. 16.05 Bégi híres énekesek műsorából. 16.30 Fel vagy le? 16.40 Musicalekből. 17.05 A Magyar Bádló és Televízió gyermek- kórust népdalokat énekel. 11.23 Tánczene Prágából. 11.51 Van új a Nap alatt! 18.06 Bemutatjuk új felvételeinket. 18.30 A Szabó család. 19.25 Népzenei magazin. 20.05 Ordögfiak. 21.11 Ü,i lemezeinkből. Kb. 22.15 Sporthírek. 22.30 Beszéljünk Eiszt Ferencről. 23.02 Paletta. 23.17 Tánczene. PETŐFI 8.05 9.03 9.50 10.00 12.03 13.03 13.35 14.00 18.10 18.40 20.28 21.17 22.02 22.17 22.40 23.15 23.42 Szimfonikus zene. Nólaesokor. Kritikusok fóruma. Zenés műsor üdülőknek. A sevillai borbély» Yehudi Menuhin (hegedű) Beethoven- felvételeiből. Az európai széppróza klasszikusai. Kettőtől — hatig .. . Két régi város: Lőcse és Eperjes. A MÁV szimfonikus zenekar hangversenye. Radnai György sanzon- estje. Megjelenés előtt. Hangversenynaptár. Népdalok. A hanglemezbolt könnyű zenei újdonságai. XX. századi fúvós- kamarazene. Barokk kórusmuzsika. Megjegyzés: ha a kérdéses talaj a jellemzőnél lazább, 10—-20 százai ékkai kisebbe hú kötöttebb, 5—10 százalékká^ nagyobb öntözővíz szükséges a talaj feltöltésé&sa. öóvebb felvilágosítás a Miskolc 18-815 teleíon&zamon káphaóö* « T V MAGYAR 17.25 Óvodások filmmüsora, 17.55 Nyugalmunk érdekében, 13.45 Játék a betűkkel. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Idősebbek is elkezdhetik . . . 20.05 A filmkomédia diadalútja. (Amerikai film.) 21.20 Családi kör. 22.25 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Zenés nyári esték. 21.20 Tv-híradó. 2. 21.40 Ismerős arc. (Szovjet film.) POZSONYI 17.00 Hírek. 17.15 Ifjú látóhatár. 18.00 Szórakoztató műsor, 18.40 Esti mese. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.15 A csodás nap. (Angol bűnügyi sorozat.) 21.10 Híradó, publicisztika, sajtószemle. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, ..fél 6 és este 8 órakor A négy muskétás újabb kalandjai. Színes francia filmvígjáték. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Vérdíj Kovpak fejére Színes szovjet film. EGRI KERT Este fél 9 órakor A négy muskétás újabb kalandjai GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor Az utolsó parancs GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4, és este 7 órakor Volt egyszer egy vadnyugat I—II. GYÖNGYÖSI KERT Balszerencsés Alfréd HATVANI VÖRÖS CSILLAG Puha ágyak, kemény csaták HATVANI KOSSUTH A második áldozat FÜZESABONY Két férfi a városban HEVES A fenevad
