Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

Egységes szemlélet — határozott cselekvés |\ Párt Központi Bizottsága 1975. július 2-i ülésén — amiről a lapok csütörtöki számukban adták közre g£ közleményt — az országgyűlési választások tapasztalatai­nak összegezése, valamint személyi, szervezeti kérdésekben hozott döntések mellett az 1975. évi népgazdasági terv vég­rehajtását tekintette' át. Ez a mérlegelés következetes figye­lemmel kísérése mindannak, amiről ugyancsak a Központi Bizottság egy korábbi — 1974. december 5-i ülésén határo­zott. A mostani értékelés azt állapíthatta meg, hogy a nép­gazdaság a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági feltételek között is dinamikusan fejlődött, a fő ágazatokban a társa­dalmi termelés a tervezett mértékben, néhány területen an­nál is nagyobb ütemben növekedett. Húzzuk alá: napjainkban ez nem számít csekély teljesít­ménynek, hiszen a fejlett tőkés országokban alig növekszik vagy éppen stagnál, némely helyen csökken a társadalmi ter­melés. Szocialista gazdaságunk erejét, a KGST-országok együttműködésének biztonságot nyújtó fontosságát mi más bizonyíthatná világosabban, mint a dinamikus fejlődés té­nye! A gazdasági egységek egy részének munkálkodása azt fgazolja, hogy ahol jól értik, értelmezik a Központi Bizottság decemberi ülésén meghatározott gazdaságpolitikai célokat, s ahol nem késlekedik a végrehajtás, azaz a cselekvés, ott az Ismert nehézségek ellenére is sikerül javítani a hatékonysá­got, fokozni a termelékenységet, szigorítani az anyag- és energiagazdálkodást. Beszédes adat ezekre vonatkozóan, hogy például a nehézipari tárca vállalatai közül a 28 jelentősebb idén másfél milliárd forint értékű megtakarítást kíván el­érni, amihez nagy segítség a tavaly gyártásba vett 311 új termék. Fontos jellemzője a népgazdasági folyamatoknak, hogy előtérbe kerül mindenütt a termelékenység emelkedése — az iparban a termelésnövekedést teljes egészében, az építő­iparban 80 százalékban ez fedezte —, s tapasztalhatók törek­vések arra is, hogy gyorsuljon a termelési szerkezet átalakí­tása. Mégis, jogos igényként olvashatjuk a Központi Bizott­ság üléséről kiadott közleményben: „Az 1975. évi népgazda­sági terv teljesítése egységes szemléletet és konkrét cselek­vést követel. A központi és a helyi erőfeszítésekkel, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerű felhasználásával, tartalé­kaink mozgósításával következetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát”. Nem egyszerűen arról van szó, hogy sikerül-e elérni az éves terv­ben megfogalmazott célokat, sokkal inkább arról, hogy ez az esztendő a negyedik ötéves terv befejező időszaka, s ugyan­akkor előkészítője, megalapozója az ötödik ötéves terv kez­detének! E nézőpontból más, élesebb megvilágítást kapnak az olyan feladatok, mint a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása — a nehéziparban hét év alatt kereken ezer új termék gyártását kezdték meg, de csupán 386 gazdaság­talan termékfajta előállítása szűnt meg —, a termelőberen­dezések kihasználtsága; a készlet- és anyaggazdálkodás, a nem utolsó sorban az élőmunka s a munkaidő becsületének, értékének növelése. Folytathatjuk a nagyberuházások a közülük is a kormány által kiemelt kilenc, népgazdaságilag különösen fontos nagyberuházás — kivitelezésének meggyor­sításával, a minden piacon értékesíthető termékek arányá­nak növelésével, mindazzal, amit a decemberi központi bi­zottsági határozat — s nem kevésbé a párt XI. kongresszusa — legfőbb.tennivalóink közé sorolt. Ismert feladatok ezek, ám éppen ezért elgondolkoztató, hogy bár hét hónap telt el a Központi Bizottság decemberi ülése óta, sok helyen még mindig csak tervezik — igazabban szólva tervezgetik —, mit lehetne, kellene tenni, s nem veszik észre a kárt, amit ma­guknak, s a népgazdaságnak az idő elvesztegetésével okoznak. Lassú a reagálás a népgazdaság sok területén mindarra, amit figyelmeztető jelként a világgazdaság szamunkra felmu­tatott. Igaz, akadnak termelői közösségeik, ahol megértik az idők szavát, — néhány gépipari vállalat nagy mértékben növelte exportját, a mezőgazdaságban 31 százalékkal bővült a cukorrépa vetésterülete —, de korántsem állíthatjuk azt, hogy e magatartás az általános. Márpedig így feszítő marad az az ellentmondás, hogy miközben a tőkés kivitel a ter­vezett alatt van, a behozatal jóval felülmúlja az eredetileg számítottat, azaz a külkereskedelmi mérleg egyensúlya to­vábbra sem kielégítő. Ijeálisan tekintve helyzetünket, az igazsághoz tarto­** zik, jóval nehezebb ma minden termelői kollektíva dolga, mint volt két vagy három esztendeje. A szigorúbb feltételek, a megnövekedett követelmények még inkább alá­húzzák a végrehajtás következetességének fontosságát. A gazdaságpolitikai célok ugyanis — mint azt újólag megálla­píthatta a Központi Bizottság — helyesek, jól szolgálják ha­ladásunkat. A cselekvésnek azonban gyorsabbnak, követke­zetesebbnek, célratörőbbnek kell lennie, s nem a közeljövő­íwl lion iikfn TV» ár* W ■ ) f Al ’Ira'rri /vH Arvr» Az SZMT-ülés napirendjén: J VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK * AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 155. szám 1975. július 4., péntek A KGST BUDAPESTI ÜLÉSSZAKÁRÓL, O A PÄRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG MOZAMBIKI LÁTOGATÁSÁRÓL O A KÜLÜGYMINISZTER KUVAITI TÁRGYA­LÁSÁRÓL O AZ 50 KIJELÖLT NAGYVÄLLALAT MUNKÁJÁRÓL O AZ OMÉK ELŐKÉSZÜLETEIRŐL ## Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a KGST június 24 —26. között Budapesten tar­tott XXIX. ülésszakáról. A Minisztertanács a jelentést és az ülésszak idején aláírt megállapodásokat jóváhagyó­lag tudomásul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy az ülésszak határozatai­ból adódó feladatok végrehaj­tására a szükséges intézkedé­seket tegyék meg. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tá­jékoztatta a kormányt a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség június 24—26. között Mozambikban tett látogatá­sáról. A delegáció az ország függetlensége kikiáltásának ünnepségein vett részt. A Mi­nisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal el­nöke tájékoztatta a kormányt a megfigyelésre kijelölt 50 nagyvállalat 1974. évi fejlő­déséről. A beszámoló megál­lapítja, hogy a kiemelt válla­latok helyzete 1974-ben ked­vezően alakult, csaknem 50 százalékban járultak hozzá az ipar eredményeihez. Az átlagosnál gyorsabban nőtt termelésük, kedvezőbben ala­kult az eszközh atékonysag és a munkatermelékenység. A Minisztertanács a jelen? tést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminístzer beszá­molt kuvaiti hivatalos láto­gatásáról. A szívélyes légkörű tárgyalások sprán a külügy­miniszterek a kétoldalú kap­csolatok bővítésének újabb le­hetőségeit tárták fel. Ezt elő­segítik az aláírt megállapo­dások is. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a petrolkémiai központi fej­lesztési program végrehajtá­sáról szóló jelentést. Az el­múlt két évben a program megvalósítása jelentősen elő­rehaladt, a termelés gazdasá­gossága számottevően nőtt. A kormány a tájékoztatót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette az, idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár elő­készítéséről szóló jelentést. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ma tartja alakuló ülését az íj orszi g- gyfilis Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány 28. paragrafusának (5) bekez­dése alapján az ország- gyűlés alakuló ülését jú­lius 4-én, délelőtt 11 órá­ra összehívta. (Az országgyűlés szerepé­ről, munkájáról kommentárt olvashatnak lapunk 3. olda­lán.) Harmadfokú árvízvédelmi készültség: a Dana szigetközi szakaszán Magasművelésű kordon a dinnyeföldön A Duna szigetközi szaka­szán csütörtökön délelőtt óránként két centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje, s ennek megfelelően az Észák- dunánjúli Vízügyi Igazgató­ság Rajka és Vének között másodfoikúról harmadfokúra erősítette az árvízvédelmi ké­szültséget. Ugyancsak har­madfokú készültséggel vi­gyázza a Lajta magyar szaka­szát is. Az ausztriai jelzések szerint Bécsnél csütörtökön tetőzött a Duna árhulláma. A dunaremetei vízmérce csü­törtökön reggel még 577 cen­timéteres vízszintet mutatott, s az előrejelzések szerint még mintegy félméteres áradás várható a tetőzésig. A gátak azonban énnél magasabb ár­hullámok ostromát is bizton­ságosán kivédik. Csütörtökön a vízügyi igazgatóság terüle­tén több mint 700-an vettek részt az ár- és belvízvédeke­zésben, s 64 tehergépkocsi és három fóldnyesőgép segítette munkájukat. A Békéscsabára zúdult fel­hőszakadás következtében összegyűlt csapadék átmene­tileg 70 hektáron 30 centimé­ter körüli vízborítást okozott, s 800 kertet, 500 .melléképüle­tet fogott körül a víz, s mint­egy 50 lakóházban is beju­tott. A városi tanács 52 ház lakóit helyezte biztonságba ideiglenes lakásokban, vala­mint a város három iskolájá­ban. Az 1971. évi küldöttértekezlet óta végzett munka Az SZMT vezető titkára: Dorkó József Cütörtökön délelőtt Eger­ben, az SZMT-székházban ülést tartotta a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsa, amelyen megjelent és felszó­lalt Dusek Lajosné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a SZOT titkára, Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Virág Károly, a megyei pártbizott­ság titkára, és dr. Varga Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese. A megjelenteket dr. Jenes Pál, az SZMT tit­kára köszöntötte, s az elfoga­dott napirend szerint előbb Mudriczki Jánosnak, az SZMT vezető titkárának elő­terjesztése alapján elfogad­ták az SZMT két ülése kö­zött végzett munkájáról ke­nuit beszámolót, valamint •B SZMT elnöksége ez évi asáeodik féleve munkatér­vét. Ezt követően Dorkó Jó­zsefnek, az SZMT titkárának előterjesztésében megvitat­ták az 1971. évi küldöttérte­kezlet óta végzett munkáról készült beszámolót, amelyet a szeptemberben sorra kerü­lő megyei szakszervezeti kül­döttértekezlet elé terjeszte­nek. A vitában többen fel­szólaltak, köztük Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára. Az előterjesztett beszámo­lót az SZMT ülése úgy fo­gadta el, hogy azt a hozzá­szólások szellemében át keli dolgozni. Az egyéb előterjesztések között személyi kérdésekben döntött a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Du­sek Lajosné, a SZOT titkára ismertette a SZOT-titkárság, a megyei pártbizottság, va­lamint as SZMT elnökségé­nek együttes javaslatát: Mud­riczki Jánost saját kérésére, megromlott egészségi állapo­tára való tekintettel — érde­meinek elismerése mellett — mentsék fel az SZMT vezető titkári funkciója és SZMT- elnökségi tagsága alól, s já­ruljanak hozzá korkedvez­ménnyel való nyugállomány­ba való helyezéséhez. A tes­tület az előterjesztést egy­hangúlag elfogadta. Ezután Dusek Lajosné átnyújtotta Mudriczki Jánosnak a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát, s megköszönte több mint két és fél évtizedes munkás­ságát. A SZOT titkársága, a megyei pártbizottság, vala­mint az SZMT elnöksége együttes javaslatát —, ame­lyet ugyancsak Dusek Lajos­né terjesztett elő — az SZMT egyhangúlag elfogadta, és Dorkó Józsefet az SZMT ve­zető titkárává választotta. $ A hevesi Pákóczi Terme­lőszövetkezni *'Uatelephelyén Somodi László telepvezető irányításával, ez év február­jában kezdték el egy újfajta dinnyetermesztési technológia gyakorlati megvalósítását. Dr. Nagy Józsefnek, a Kerté­szeti Egyetem professzora által nemesített dinnyefajtát fóliák alatt futtatott magas­műveléssel termesztik, egye­lőre négyszáz négyzetméte­ren. A márciusban kiültetett palánták már június 1-én termőre fordultak, s egy tő­ről három-négy több kilo­grammos dinnyét szedtek le. A kísérletek célja ma még a tapasztalatszerzés, a nagy­üzemi termesztési módszerek kidolgozása, kutatása és nem utolsósorban az, hogy a szán­tóföldi termesztésű dinnye- ' fajták érési idejét megelőző­en kerüljön az igen ízletes dinnyéből a vásárlók aszta­lára. Fóliasátor alatt a magas­művelésű dinnyefajta. (Fenti képünk.) Nagy Katalin, az Ifjú Gár­da szocialista brigád vezetője kötözi (balra) az érés elötú termést. (Foto: Perl.Mártott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom