Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-12 / 264. szám
Három este GULLIVER ÉS A TÖRPÉK Gulliver mindent kibírt, Kibírta kora társadalmát, kibírta Lilliput urait, megbírt az óriásokkal és a nyihahákkal. De a magyar televízió leterítette. Gulliverből „kifelejtette” a polgárság, ami emberi, s meghagyta, ami gyermeki. A televízió itt nálunk kihagyta Gulliverből azt, ami gyermeki és nem hagyta meg azt sem, ami emberi. Néha Jonathan Swift, ez az eszmékhez elkötelezett ember, írónak zseniális, gondolkodónak sem utolsó, valóban nem gyermekmesét írt az óriásról és a törpékről, avagy a törpéről és az óriásokról: sziporkázó szellemességgel és maró gúnnyal a dolgok viszonylatosságát írta meg. Hogyan lesz Gulliverből kora társadalmának törpéjéből, a törpék között óriás, az óriások között törpe — mert minden csak viszonylagos. A nagyság is, a kicsinység is. Ha egymásba hasonlítjuk. Ám, ha az igazsághoz, az ember méltóságához, emberi voltához, akkor ezek a viszonyok nagyon is egyértelműek, áttekinthetőek és hű tükörképet nyújtanak: a kisszerű- ség meglehet az óriásokban, a nagyszerűség a törpékben, Lilliput lakóiban is. Az ostobaság, az intrika, a cselszövés a „termettől” független. Ezt mondta el Gulliverjében Swift és még sok any- myi mást, amellyel ugyan korának Angliáját ostorozta, de művének gondolatai a mát is egészen jól megbírják. Helyes hát, hogy a gyermekmese hőse helyett a magyar televízió a valódi, az élő Gullivert állította a képernyőre? Feltétlenül. Helyes, hogy a gyermekmeséből felnőtt Igazság hordozójává váló Gulliver történetét a technika viszonyai között és annak eszközeivel mégis a mesés arányok fel- használásával vitték a kamerák elé? Feltétlenül! Az emberi arányok itt nem egyszerűen mesés elemek, vagy legalábbis alapvetően nem azok: viszonyok tükröződése, dramaturgiai alap, vizuális szituáció. Ám Gulliver, aki mindent kibírt, a magyar televízió technikáját nem bírta el. Dermedt világ lett Lilliput- ból, reménytelen és embertelen, Gulliver és Lilliput lakóinak, a császár és környezetének világa teljességgel kettészakadt, az Emberhegy — szegény Sinkó László — tanácstalanul téblá- bolt a sivár díszletek között, szava sem volt, tette is alig, a Lilliputban történtekhez. Az is igaz, hogy ebben a Lilliputban nem is történt semmi. Ebben a televíziós Lilliputban minden csak arra tűnt valónak, hogy a rendező — Rajnai András —, és az operatőr — Abonyi Antal — kipróbáljon néhány technikai megoldást, amelynek sikerét e Gulliver kapcsán jőszerint még megítélni sem tudom. Pedig Inke László, mint Császár, s különösen Bolgo- lam hadügyminiszter lelkesen uszító alakjában So- mogyvári Rudolf mindent elkövetett, hogy a törpék országa a mai lelki törpék hi- ■ teles országává válhasson De mit tehettek: Gulliver ugyan megmentette őket az inváziótól, de nem tudta megmenteni még önmagát sem, nemhogy Lilliputot a kameráktól. SZÉP ERNŐ SZÉP ESTJE Az elmúlt hét szombatjának estjét elsősorban Szép Ernő két szép egyfelvonásoOMmm 1914. november 12., kedd sa tette a könnyed szórakozás „nehéz fajsúlyú” estjévé. Látszólag két egymástól teljesen független témájú egyfelvonásos a Krémes és az Ida. Az. elsőt bájos életképnek nevezhetjük az egykor maturált diákra vissza- révedő író emlékeiből, a másik egyfelvonásos, már inkább tragikus felhangú groteszk. Mégis Szép Ernő — akit mindig és újra felfedezünk, talán mert mindig és újra van is és kell is mit felfedeznünk benne — két egyfelvonásosa azonos világról vall leleplező erővel, ha nem is ennek az erőnek a haragjával. A századelő kisvárosi Magyarországának figurái, a biciklibe, a zsuzsuba és a vadászatba révült ál-értelmiség, a fővárosi mezei jogász, aki életét a kártyából és a szivarlopásból tartja fenn, az árva lány, akinek nem szabad cukrászsüteményt ennie, és Ida, aki a rettenetes kisvárosi-fővárosból menekülne vissza vidékre, ahol — tudjuk — éppen olyan, 2. Menekült volna, de a kíváncsiság marasztalta. Megállt mellette a hintó, jószagú urak és finom kisasszonyok termettek mellette, szórójukat oltották a csobolyó- ból. Egy petákot, azaz két krajcárt nyomtak a pórfiú markába, s már iramlott is tovább a négy paripa a fényes hintával. Kik voltak, honnan termettek ott — soha nem tudta meg Stancsios Mihály. Csak a látomás vésődött örökre az emlékezevagy még kilátástalanabb az élet. A Krémes Huszti Péter játékán át válik társadalmi szatírává, míg az Ida a nagyszerű színészi erényeket felvillantó Schütz Ila monológjai nyomán lesz egy rövidke jelenetből társadalmi tragédia. ÁdÁm Ottó tömör, feszes rendezése elsősorban az Ida című egyfel- vonásosban remekelt at- moszférateremtő erejével. MODERN IDŐK Nincs szükség Chaplint méltatni. Még kevésbé van szükség arra, hogy ezt az immáron klasszikus filmalkotást értékeljem. Hogy ezek után mit akarhat mégis a kritikus? Semmit. Csak jólesik leírni: úgy nevettünk, hogy majd elsírtuk magunkat. Leírni, hogy jólesett újra látni egy nagy színészt és újra látni, újra tudni: a legnagyobb színészi eszközök a legegyszerűbbek, és hogy ami nevettet az korántsem nevetséges. Gyurkó Gén tébe. Meg a nagyszerűség, hogy igazi fehér zsemlét és medvecukrot kapott a két- krajcárt nyomtak a pórfiú Ám a természet gyakrabban megajándékozta, mint az egyszer volt uraságok. Vadmadarak tojásait itta amúgy nyersen, szamócát csemegézett az erdőn, vadon term cseresznyét, almát, körté szüretelt kedvére, miközb pajtásaival együtt vigyáz' a jószágot Még nyulat is f gott — álmában lepte me az óriási tapsifülest, az egész falu őszinte ámulatára. VégTantárgy: a családi nevelés Még a nyáron, elgondolkoztató és érdekes vita keretében, beszélték meg pedagógusok és pszichológusok, orvos-egészségügyi szakemberek és mozgalmi vezetők, valamint a leginkább érdekeltek, az édesanyák, a Szülői Munkaközösségek képviselői, a Magyar Nők Országos Tanácsának Népköztársaság úti székházában az ifjúság családi életre nevelésének irányelveiről szóló előterjesztést. Ismeretes, hogy a Minisztertanács még 1973-ban az állami oktatás minden formájában kötelezővé tette a fiatalság felkészítését a családi életre. A Minisztertanács e döntésének megfelelően készítette el az egészségügyi és a művelődésügyi minisztérium még a nyáron az ifjúság családi életre nevelésének irányelveit. S most szeptembertől már — kísérleti jelleggel — az ország hatvan általános és harminc középiskolájában, az osztályfőnöki órákon megkezdődött az új „tantárgy” tanítása, a tanárok és diákok közös vitája, megbeszélése ebben az oly fontos szerepet 20.00: Utazás Jakabbal Az alig két éve a mozikban bemutatott magyar film mai fiatalokról szól. Istvánról és Jakabról, két fiatalemberről, akik bekalandozzák az országot. Foglalkozásuk készteti őket erre — tüzoltókészülékeket ellenőriznek —, s járják az országot, amúgy mai módra sportszatyorral, farmerben, fapados vasúti kocsiban, teherautón, vagy éppen gyalog, sárban caplatva. Kocsmapultoknál ácsorognak, részegekkel társalognak, bürokratákkal cívódnak, lányokkal cicáinak. De útjuk mégsem egyszerű kalandozás, ahogy István elképzelte, amikor a protekciós egyetemre jutás lehetősége helyett Jakabhoz csatlakozott. Mert Jakabot követni menekülés. Szökés a társadalomból a mindennapi gondok elől, a kellemetlen kötelezettségektől és kötöttségektől, az unalomtól. Jákabék utazásában egy napjainkban dívó magatartás jegyei tükröződnek. A film akotói a „fütyülök a világra" álláspontját járják körül. Ez a kóborlás valami lázadás féle. Sokan, Jakabék is annak tartják. István különösképpen. Ütra kel, magára hagyja a lányt, akivel jár, otthagyja a családot, a tanulást, a karriert, a komoly munkát. Kilép a társadalomba. — Es hová lép be? Nos, a társadalomba — ahonnan nem lehet kilépni — Erről szól Gábor Pál és Császár István filmje. Kulturális események Gyöngyösön és a járásban Ebben a hónapban ismét gazdag program várja a gyöngyösieket és a járás lakóit a művelődési házakban. Bizonyára sokan lesznek majd kíváncsiak Gyöngyösön Básti Lajos előadóestjére, amelynek időpontja november 18. este 7 óra. Színhelye a Városi Művelődési Központ Tudományos esték címmel új sorozat kezdődik november 14-én, amdlynek első előadását dr. Gyenis Gyula, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem Embertani Intézetének munkatársa tartja Az emberrréválás címszó alatt Ezt az előadást havonta követik a továbbiak, minden alkalommal meghívott tudományos munkatárs közreműködésével, de a rendezvény irányítója továbbra is dr. Gyenis Gyula marad. A gyöngyösi járásban a társadalomtudományi hónap keretében zajlanak le rendezvények Gyöngyöstarján- ban, Karácsondon, Rózsa- szentmártonban, Abasáron, Adácson, Horton és Lőrinciben. Szocialista fejlődésünket dokumentáló kiállítások, helytörténeti és gazdaságpolitikai előadások mellett kulturális témák is elhangzanak különböző időpontokban a felsorolt községekben. A Járási rendezvény november 1-től a hónap végéig húzódik el. Szervezője a TIT és a járási művelődésügyi osztály. téré is a vadnyúl roppant óvatos, éber állat, puszta kézzel megfogni, méghozzá apró gyereknek, bizony ritka cselekedet volt. Arra biztatták, kínálja oda zsákmányát a falu papjának, Elszaszer Ferdinánd plébános úrnak, akiről széliében tudták, hogy nagy kedvelője a nyúlpecsenyének. El is cipelte a fiú a papiakba a rúg- kapáló állatot, tisztes jutalom reményében. De a plébános úr bizony csak két garast adott, holott Mihály legalább egy ezüstre számított. Ezzel aztán végképp a rossz emberek közé sorolta Elszaszer Ferdinándot. Annál inkább sikerült ez, mert a papra az iskolából is haragudott. Hiába'volt magyar Ácsteszér többsége, s a kevés német ajkú is mind beszélt magyarul, a plébános csak német nyelven oktatta a hittant. Még agg korában s szemrehányóan panaszolja Jel Táncsics Mihály ezt az elfogultságot. Viszont a parányi falusi iskoláról, amely egyetlen tanteremből illott, s még a földes pad- óján is zsúfolva üldögélt a >k falusi gyerek, végtelen ■engédséggel beszélt. Végre is itt tanulta meg a tu- ás legfontosabbját. az írást és az olvasást. Akkoriban nem létezett egységes oktatási törvény, aszerint folyt és addig tartott a tanítás, ahogy az iskolamester jónak látta. Ácsteszéren Márton napján, november II-én kezdődött a tanév, és március végén fejeződött be. Amikor a kislibák kikeltek. Ez jelezte a dologidő kezdetét, amikor is a paraszti gazdaságok a legapróbb munkáskezekre is igényt tartottak. Mihály egyformán kedvét lelte a tanulásban éppúgy, mint az otthoni szolgálatban. Mindegyiket tiszta örömmel cselekedte. Ha dolgozott, fizikai ügyességével szerzett elismerést, ha tanult, értelmi elevensége keltett figyelmet. Már az első Iskolaévben folyékonyan olvasott, az írással is könnyen ismerkedett. Csodának éppen nem mondható az ilyesmi, de látnivaló volt. hogy elemi tudományában inkább Önszorgalma a nagyobb rész, semmint az iskolamester buzgolkodá- sa. Mert a tanító úr, csak hébe-hóba nézett a gyerekekre, inkább jegyzősködött a bíró házánál. Ily módon — vak vezet világtalant — a nagyobbacska nebulók négy esztendei kínlódás után sem tanulták meg a betűvetést. Ehhez képest számít -rdemnek a kis Stancsics Mihály boldogulása. Nemcsak a maga hasznára tanult meg imi, olvasni, számolni játszó tárgykörben. Ez ; jelenti, hogy megyénként e falusi és egy városi általár, iskolában, valamint a meg\ székhely egyik középiskolá ban már az új elvek szeri folytatódik a tanítás. A pedagógusok felkészíti úgy történt, hogy Pécsett 6 tanár számára tanfolyan tartottak, orvosok, pedagóg sok, szociológusok részvétel vei. A pécsi tanfolyamot < Szentágothay János orvc professzor, a Magyar Tud mányos Akadémia alelnö vezette. Budapesten, a főv rosi pedagógiai intézetül most folyik hasonló téma] kájú tanfolyam. Az irány? veket és az osztályfőnöki feladatait az Országos Ped gógiai Intézet megbízásáb Gál Erzsébet, az OPI főisk- lai adjunktusa készítette t figyelembe véve egy komple munkacsoport hosszas előki szítő tudományos vizsgálaté Mit jelent ez az új tai tárgy az iskolákban, ame ebben az esztendőben me csak kísérleti jelleggel folyj a kiválasztott vidéki és főv; rosi tanintézetekben, de m hány esztendő múlva már oi szágossá és általánossá válik Elősorban azt, hogy a cs; ládi életre, s ezen belül szexuális életre történő ele készítésnek a nevelési folyj mat egész rendszerében ke helyet kapnia, a gyermekkoi tói a felnőtté válásig. Mégis merkednek a diákok a csa Iád fogalmával és a család tervezés fontosságával, kiala kítják a lányok és fiúk kap esolatának erkölcsi alapjai esztétikai és magatartásbe követelményeit. Megismer kednek a nemde sajátossá gaival, a szaporodási folya mat anatómiai és élettár alapjaival, a higiénia és a egészséges magatartás szabá lyaival. Végül, de nem utol sósorban megismerhetik i gyermek reális helyét és ér tékét a családban, a pedagó gusok okos példákkal felhív ják a figyelmet az anyákká és a családdal kapcsolat® magatartás követelményeire A diákokat rávezetik arra is hogy a szülők nevelési feladatait, a szocialista csalác kohéziója pótolhatatlan é: semmi mással, fel nem cserélhető. Az ifjúság családi életre nevelésének, új „tantárgyának” tanítása az osztályfőnöki órákon belül 800—900 általános és középiskolai osztályt érint, kereken háromezer tanulót, s kétszerannyi, tehát hatezer szülőt. Decemberben, az összevont szülői értekezleteken, az érdekelt iskolákban megtörténik a szülők tájékoztatása az iskolai kísérletről és a család konkrét tennivalóiról is. Érdeklődéssel tekintünk e kísérlet elé, s visszatérünk majd a szülői értekezletek tanúlságaira. T. A. rövid úton, de alsóbb osztályos létére tőle tanultak a nagyobbak is. Méghozzá önként fogadtak el tekintélynek. Haladottabb ismereteihez szelíd természet, szerény magaviselet társult Mondhatni, vele született a tanítás képessége. A világért sem éreztette volna gyermektársaival tekintélyét, bár a szíve mélyén nagy-nagy örömet érzett Csak a szerdák , meg g szombatok voltak nehezek. Ilyenkor Elszaszer Fedinánd kínozta az iskolát a német nyelvű hittannal. Szegény ácsteszéri nebulók, még é Baját anyanyelvükön is aüg- alig tudták elmondani a leckét, hát még németül. Haragudott is eléggé a plébános úr. Dörgő-dorgáló szemrehányásai közepette alig várta Mihály, hogy vége legyen a zord, isteni fenyegetésekkel teli hitoktatásnak. Mivel akkoriban a tankötelezettség sem volt pontos években meghatározva, kiki addig járatta fiát-lányát iskolába, amíg jónak látta. Mihály gyorsan is tanult, otthon is szükség volt rá — tízéves kora előtt úgy vélték, eleget tud már, többet, mint a legvénebb iskolások’ így hát komolyabb munkára fogták. (Folytatjuk.) ♦
