Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-11 / 238. szám
Érdemes-e meghódítani „szűzfoSdjeinket”? Nfokunk parlagon heverő, termelésbe vonható szűzföi dóink már rég nincsenek Arra tehát nem számítha tunk, hogy hazánkban a me zőgazdaságí terület növekszik. Terjeszkednek a városok. új ipartelepek nőnek ki a földből, utakat. kell építeni, csatornákat ásni: csak az elmúlt tizenhárom esztendő alatt minden éberségünk ellenére 300 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági terület. Terjeszkednünk mégis van hová. Egy medence alján élünk, évmilliók óta zúdítja ide vizét a Kárpátok, sőt részben az Alpok hegyvonulata Ez a sok áztatás, lúgozás területünket' hallatlan változatossá tette és jelentős részét megrontotta. Az északi tundrákat leszámítva Európának nincs olyan jó és olyan rossz talajtípusa, ami kicsi országunkban megtalálható ne volna. A vizek pedig — az eső, a hóié, a patakok — máig is rombolnak. Kereken 7 millió hek-- tár mezőgazdasági területünk felén tutóhomok. «avanyii vagy szikes talaj található. Ráadásul félmillió hektár földünkön állandó a belvízveszély, másfél millió hektár pedig erodál, azaz évről évre pusztítja a szél, a lecsorgó csapadék. Ezen a nagy darab földön lehet keresnivalónk, ezek a mi „szűzföldeink”. A talajhibás földeket kisebb vagy nagyobb költséggel meg lehet javítani. Ez a költség hektáronként — a végletes esetekről nem beszélve — három és húszezer forint között ingadozik. A belvizszabályozás, illetve az erózióvédelem költségei tá- gabb határok között mozognak. A talajjavitás, illetve a talajvédelem napirenden levő feladat: erre a célra évenként keréken egymilli- árd forintot kölnink, amiből 6—700 millió forint költségvetési pénz, vagyis állami támogatás. Évenként ál - tálában 30—40 ezer hektár talajt javítunk meg. Ennek túlnyomó része a legolcsóbban javítható savanyú talaj Egy kisebb része szikes és töredéke homok. Az állam általában a költségek felét viseli, de van néhány körzet, ahol a talajjavítás, illetve talajvédelem állami feladatnak számít, tehát minden pénzt a költségvetés ad Ilyenek az őrség, az Ecsedi-láp, Borsodban a Bélus-patak völgye. Nógrádban a Lókos-patak völgye, Baranyában a Dráva alsó folyása stb. A technika mai színvonalán elméletileg minden föld megjavítható illetve minden' lejtő megvédhető. Csakhogy. Ha egy nagyon rossz szikesre ráköltünk hektáronként mondjuk 30—40 ezer forintot, akkor ez teremni fog. Ám, ha ezt a 30—40 ezer forintot egy mezőhegyes! vagy mezőföldi istenáldotta feketeföldre költjük, akkor az kétszer-háromszor annyit fog teremni. Kérdés tehát, hogy hova tegyük a pénzt, mire fordítsuk az ország korlátozott anyagi erejét? Persze a számítás nem mindig ilyen rideg, sokszor keverednek bele emberi, társadalmi szempontok. Költünk mi olyan talajokra is, arpelyek ezt kevésbé hálálják meg mint jó földjeink, de hát az ott lakó embereknek is élniük kell valamiből. Az ilyesfajta logikának azonban határai vannak és már ma belátjuk, hogy vannak olyan földjeink, amelyekre nem érdemes költeni. Ilyenek például a 17 százalékosnál meredekebb lejtők. Ezek a lejtők vízszintes irányban megművelhetők. Am olyan traktor és munkagép kell hozzájuk, amelynek kerekeit teleszkópok tartják. Tehát, ha az egyik oldalon a kerék 50 centivel lejjebb lenne, akkor 50 centit nyújtanak a teleszkópon, a traktor maga vízszintes marad. Vannak ilyen gépek, de még a gazdag országok Is ritkán használják, annyira drágák. Ezeket a lejtőket tehát erdősíteni, füvesíteni kell, a mezőgazdasági művelés lemond róluk. (Kivétel persze a Tokaj-Hegyalja, a Badacsony, a villányi hegy stb.) Meglehetősen nagy terű létén vannak a Balaton-fel- vidéken, a Kemenesalján és másutt köves, kavicsos talajaink, ahol a termőréteg egy-két centiméter. Karsztok ezek, erdő való rájuk, akármilyen erdő, csak azt a vékony, maradék talajt megvédje. A sziknek is vannak gonosz változatai. Ezeken a területeken nem is annyira a fölhalmozódott sómennyiség okoz gondot, hanem főleg a talajok rossz vízgazdálkodása. Az ilyen földeket csak méreffdráoa alagcsöveyéssel lehetne hasznosítani. Nem éri meg. Meg kell hagynunk ezeket — a Hortobágyon és másutt — a természet tiszta szigeteinek, védő gyeppel, ősi állapotban. Legfeljebb árvizes időszakban vésztározóként lehet ezeket a foltokat hasznosítani. És végül a homok. Tulajdonképpen nem megoldhatatlan probléma, hiszen a dán parasztok is homokon gazdálkodnak, csak ott mindennap esik az eső. A kedvezőbb csapadékviszonyoknak örvendő somogyi homokok nálunk is mindenre képesek. Másutt azonban már inkább gyümölcsöt és szőlőt, a laposabb részeken zöldségkultúrát igényelnek, különösen ha öntözővíz van a közelben vagy a mélyben. Helyenként homokon a cellulóz nyárfa telepítése több pénzt hoz, mint egy közepes eredményű mezőgazda- sági művelés. De a Solt és Kecskemét közötti homokbuckákhoz vékony a mi pénztárcánk. A mezőgazda- sági termelés innen is előbb- utóbb levonul, cserje kell ide, hogy a futőhomok tovább ne mozduljon. Ebben a pillanatban szakembereink úgy számolnak, hogy a hétmillió hektár magyar földből körülbelül háromnegyed millió hektár olyan terület, ahol kifizetődőbb, ha abbahagyjuk a mezőgazdasági művelést. Nagyon hangsúlyozni kell azonban, hogy ez pillanatnyi szakvélemény. Mert lehet. hogy néhány évtized múlva azok a méregdrága teleszkópos traktorok általánosan használt gépék lesznek. Lehet, hogy az alag- es evezést pár évtized múlva olcsón is lehet végezni Földeákí Béla Ás én decibel szimfóniám A minap a hirdetési osztályon a kővetkező szöveget kívántam megielentetni: „MAGAS HASZNÁLATI DÍJAT FIZETEK annak a magnótulajdonosnak, akinek legalább egy órányi zöreje van gyereksírásból, kakaskukorékolásból, kocsinyikorgásból, traktqrpöfögésböl és útbontó légkalapács zajából. Oroszlán- és szamárbőgéssel jelentkezők előnyben. Ajánlatokat „Legalább száz decibel” jeligére a kiadóhivatalba kérek.” A kedves, jóságosarcú kisasszony végigolvasta, rám pillantott és szeméből azt olvastam ki, hogy rosszat sejt. — A zaj szándékos okozását a törvény bünteti — mondta kedvesen. — Szeretném megóvni önt, uram, a felesleges kellemetlenségektől. — Köszönöm figyelmét, kisasszony — mondtam —, de csak részben van igaza. Arról vitatkozni sem lehet, hogy a zaj hangos szemét és a törvény a többség önvédelmi akaratából megtiltja, hogy mások a fülükbe szemeteljenek. De tud-e példát mondani rá, hogy az autóbuszon, vagy a vonaton rádiózók közül bárki is megütötte a bokáját? — Teljesen egyetértek önnel — folytatta a kisasz- szony. — Magam is annak híve vagyok, hogy a járműveken a „Köpködni és dohányozni tilos” felirat mellé egy másik is kívánkozik. o> egyedin az. amely azt hir- heti, hogy zajongani gégével es rádióval egyaránt büntetendő cselekmény. De most mór nagyon érdekel, milyen célt szolgál ez a hirdetés? — Az új lakótelepen lakom, tehál olyan helyen, ahol földi paradicsom lehetne az élet, ám fölöttem és mellettem olyan ifjak laknak, akiknek magnetofonján harsogva váltja egymást az a zene, amelyet csak azok hívnak annak, akik szégyellik rá a „hangos szemét” fogalmát használni. Mert nevezzük nevén a gyermeket: minden zajt így kell nevezni, ami az ajtókon túl terjed. Hol egy rekedt amerikai öregúr énekel korához illő kevés átéléssel a szerelemről, hol egy kielégíthetetlen olasz kislány sápítozik egy messzi fiatalember után, akit hétköznapi hangerővel nem lehet elérni. Van úgy, hogy bombardon bődül a levegőbe, amelyben eddig egy piszton, vagy macska nyivákolt. A kisasszony szemébe melegség költözött. — Csakhogy a dolgok természetéből folyik — mondtam tovább a magamét —, hogy éppen ilyenkor nincs rendőr a közelben, ha pedig igen, bizonyára más, fontosabb dolga van. Könnyen lehet, hogy gyilkost, vagy tolvajt keres. — Ezek szerint tehát van törvényünk, csak éppen nem hajtják végre — folytatta gondolataim sorát a kisasz- szony. — Csak még mindig nem értem, hogy minek a légkalapács fülsiketítő zaja? — Nem csinálok belőle titkot, kisasszony, hiszen érdeklődése azt bizonyítja, hogy szövetségesem. Zeneszerző leszek. — Zeneszerző? Hát ért a komponáláshoz ? — Még annyit sem, mint a tyúk az ábécéhez. De mentségemre szolgál, hogy annyian keresnek a világon nagy pénzt szakértelem nélkül. Például zeneszerző-e az, aki azt az irgalmatlan dolgot hozta össze, amely a szemben lévő lakásból ömlött a lépcsőházra? — Értem mar. És imit akar tenni? — Mindenekelőtt címet adok a munkámnak, mert ha címe van, már zeneműnek tekintendő. Azzal kezdem, hogy összevegyítem a gyereksírást és a légkalapácsot, a kocsinyikorgást a szamárbőgéssel, a traktorpöfögést az oroszlán hangjával. A kakaskukorékolást meg Réz Amália fűrészes hangjával, amit a rádióból lopok majd el. Es amikor mindez készen van, felerősítem, hogy messze harsogjon. Kontármunka lesz a javából. Igaz, hogy én más hangszereket használok, de abba megegyeznek, hogy fület sért mindkettő. Ez lesz az én Decibel szimfóniám és az lesz a célja, hogy dobhártyát repesszen. — Értem már. Amikor a szomszédban megszólal a Monoton Együttes, valamint Detfó Frédi és Vízszintes Mancika, akkor megszólal a Decibel szimfónia is. — Pontosan így — feleltem. — Valamelyikünk előbb megunja. Persze, nekem lesz annyi eszem, hogy közben elmegyek jó levegőt szívni a város batáriba, — ön zseniális ember, a legnagyobbak, közül való — Süttöi kőfaragók A Kőfaragó és Épületszobrász-ipari Vállalat süttöi üzemében évi négyezer köbméter süttöi mészkövet és márványt dolgoznak fel. Legfontosabb munkáik közé tartozik a Parlament homlokzatának restaurálása, amelyet már 1946-tól. folyamatosan végeznek. Ezenkívül számos lakóépület, középület és műemlék burkolásához szállítanak burkoló anyagot. (MT l-foto — Király Krisztina) Dudás Józsefné, Eger, Juhász Sándoroé, Szilvásvárad: Üzenetünk nemcsak e két címzettnek, hanem sok olyan ke- resztrejtvényíejtőnek Is szól, akiket az elmúlt héten egy figyelmetlenségből eredő hiba folytán megfosztottunk a rejtvényfejtés örömeitől. Sajnos, a rejtvény értékelése során a könyveket ugyan a helyes megfejtés szerint sorsoltuk ki, de a szövegbe már az. új rejtvény megfejtése került. Elnézést kérünk olvasóink- től, s természetesen ezen a héten a helyes megfejtési beküldők között nem sorsolunk ki köny-- veicet, miután előre közöltük a megfejtéseket is, Humoros es kevésbé humoros észrevételeiket is köszönettel kell nyugtáznunk, hiszen egyik hibánkra hívták fel s figyelmei Kovács János, Eger: Az utak rendezése. sajnos, meglehetősen nagy összegekbe szorongatta melegen a kezem | a kisasszony. — Ön az em- \ beriség nagy jótevője. Es na- 1 gyón remélem, hogy megrázó \ sikere lesz az Ön Decibel | szimfóniájának. — Miért fontos ez önnek, | kisasszony? — kaptam fel a \ fejem. — Életbevágóan fontos, \ mert én is hasonló cipőben | járok. Magam is bemutatnám | az Ön Decibel szimfóniáját a j Csebokszári-lakótelepen, a \ papáék lakásán, Gyöngyösön I a sógorom eljátszana Hatván- | ban, a nénémék Sopronban \ az öcsémék Szegeden, a nagy- \ bátyámék meg Óbudán. Aján- í lom, adassa ki hanglemezen. \ Egy zsák pénzt kaphat érte I Távozásomkor a hirdetési I osztály valamennyi dolgozója \ beszüntette a munkát és sor- \ falat állt. Ereztem, hogy me- I leg tekintetűk követ. Az autó- I busz megállójánál tudtam, | hogy nem én vagyok az első j tökfej, aki világhírű lett. Szüts István \ kerül, s így az évente előirány- zott összeg minden út rendbehozatalához bizony kevésnek bizonyul. Panaszukat továbbítjuk a városi tanács illetékesének, s válaszukról tájékoztatást adunk. H. Ferencné, Gyöngyös: Már több esetben is közöltük szerkesztői üzeneteinkben, hogy a beküldött kéziratok megőrzésére vagy visszaküldésére nem vállalkozhatunk. Csak azokat a kéziratokat őrizzük meg. amelyek közölhetőek. Ebben az esetben külön levélben is értesítjük az érdekelteket. Bozslk Pál, Mátrafüredi A gázpalackok hiánya, sajnos, nemcsak Mátraftifeden visszatérő panasz. Panaszukat továbbítjuk az illetékesekhez, hogy tájékoztatást adhassunk, miért akadozik időnként az ellátás. Annyit már előre is megjegyezhetünk, ebben. sajnos, közrejátszik a hirtelen növekvő igény is, A TTGÄZ válaszáról önöket is. eesédl olvasóinkat is tájékoztatjuk* * V. Ferenc, Csány? Panaszával nem tudunk érdemben foglalkozni. Amennyiben a kisiparos a központilag jóváhagyott munkabért számítja fel valamilyen munkáért, eljárni ellene nem lehet. Azt javasoljuk, forduljon kérésével közvetlenül a KIOSZ megyei titkárságához: 3300, Eger, Cslky S. u. 32. Tóth Pál, Szűcsit Köszönjük az érdekes beszámolókká közlésére a következő héten megjelenő Postánk című rovatban kerül sor. Kérjük, keressen fel bennünket máskor is leveleivel. | mozi 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4 órakor Három mogyoró Hamupipőkének Színes, szinkronizált * csehszlovák—NDK mesefilm. Du. fél 6 és este 8 órakor Uvegház Színes amerikai film. • EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) du. 3 órakor Dobó István Filmklub! du. fél 6 órakor Csendesek a hajnalok Kétrészes, színes szinkronizált szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Elza kölykei GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor ' Az idő ablakai du. fél 6 és este fél 8 órakor Önző szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG őszi virágok HATVANI KOSSUTH Nyílhegy és aranyöv HEVES Féltékenység ée orvos- tudomány FÜZESABONY Anna és a farkasok PÉTERVAS Alti A tőrökfejes kopja lőrinci Andrej Rnbljov I—n. MAI műsorok: ?■! KOSSUTH E í \ 8.22 Iskolarádió. | 8.57 Beethoven: A-dur szonáta. É 9.15 A Prométheusz-rejtély* § § B...5 Nóták, i lü.üá isKüiarádió. | 1Ü.30 Édes anyanyelvűnk, i iu.35 Gottlob Frick énekel. I 11.00 Szilárd test csapagy golyókból. É 11.10 Dvorzsak: g-moll zongoraverseny. \ 11.49 Kritikusok fóruma. | 12.20 Ki nyer ma7 = 12.35 Tánczenei koktél. i 13.20 Népdalok. = 13.40 A Vardar két pártján. | Ütijegyzet. 1 14.00 Csicseri bolt. 1 14.25 „Nyitnikék”. i 15.10 Magyarán szólva ... = 15.25 Ernst Busch Frank Wedekind dalaiból énekei. I l 15.35 Poppy: Keleti szvit, i 15.48 A szkopjei rádió műsorából. | 16.05 Az asztal körül. I 17.20 Mozart: Kis éji zene. = 17.40 A legfiatalabb ősi varos. I = 18.10 Egy rádiós naplójából. í | 19.40 Töltsön egy órát kedvenceivel! | 20.43 A szkopjei rádió müsorá- \ ból. Angyalok egymás 5 közt. = 21.28 Láttuk, hallottuk. = 21.48 Harangozó Teréz virágénekeket énekel. | 22.20 A Dunánál. | 22.40 Kórusok, hangszerszólók, § | 23.15 Könnyűzene Gyulai Gál | Ferenc szerzeményeiből. J | 0.10 Éji zene. PETŐFI I = 8.05 Zenés játék részletek. = 8.15 Az izraelita felekezet negyedórája. I 8.30 Népi zene. 5 9.03 Ezeregy délelőtt. | 10.00 A zene hullámhosszán. | | 12.00 Zenekari muzsika. | 12.35 A hegyek és dalok földje. f Makedónia. I 13.03 Brahms: f-moll zongora- í ötös. | 14.00 Kettőtől — hatig ... = 18.20 A napló utolsó lapja. Rádiójáték. | 19.35 A Magyar Állami Hang- = versenyzenekar hang- | versenye. = 21.20 Alexandra. Daljáték- = részletek. | 21.40 Katedra. | ll2.00 Nóták. I I 22.45 A virágok országa. 1 33.15 Cár es ács. Operarészletek, SZOLNOKI RADIO | 17.30 Műsorismertetés — Hírek | — Lapszemle. | 17.35 Terveztük, megvalósítói« I tűk. Riport. | 17.45 Nótakedvelőknek. | l&óö Alföldi krónika. I 18.15 Öperarészletek- | 18.25 Munkavédelmi őrjárat, 1 18.35 CUff Richard felvételeiből, i 18.55 Hírösszefoglaló 1ÜV I = wmmmaS 1 MAGYAR | 8.95 Iskola-tv. 5 13.35 iskola-tv. ; 17.13 Műsorismertetés. | 17.15 Hírek, j 17.20 A sarki eszkimók. Svéd dok.-film. 1 17.50 Sakk-matt. | 18.10 öt perc meteorológia. | 18.15 üvegidomok. Szovjet rajzfilm. 5 18.30 Beszédtéma — beszéljünk róla. 19.05 Reklámműsor. 19.15 Esti mese. Berankava: A kedves kiskacsa. Bábjelenet. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A napsugár nyomában. II. Amikor a kőzet megszilárdul. 20.30 Méz a kés hegyén. Tv-játék. 21.55 A Es-tergomt Keresztény Múzeum. II. rész. 22.15 TV-hiradó. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Nem babérra megj' a játék! Vetélkedő. 20.45 Smetana: Két kórusmíi. 21.00 Tv-híradó. 21.20 MOKÉP-rekláro. 21.25 Ismerd meg magad! Szovjet film. POZSONYI 8.30 Híradó. 9.05 Az aláíratlan csekk. 10.30 A Magas-Tátra jövője. 11.05 Hírek. 18.10 Hírek. 16.15 Gyermekdalok. 17.15 Publicisztika. 17.45 Kerületeink hangja. 18.10 Dalok. 19.00 Híradó, majd publicisztika I 20.OÓ Hangverseny. 21.20 Híradó. 31.45 Nem tesz semmit, ha. * nyelvet nem ismered. fOlasz film ) 28.15 Sajtószemle.
