Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

Viráqház — az iskolában Megyénkben egyedülálló kezdeményezés valósult meg a recski általános iskolá­ban. Az elmúlt tanév végére készült el — a tantestület ötlete és kezdeményezése nyo­mán — o közel 20<T ezer forint értékű virágház. Széles körű társadalmi összefogás ered­ménye; a Mátraderecskei Téglagyár, kőbánya vállalat, a rézércművek szocialista bri­gádjai, de a Zagyvapálfalvi Síküveggyár kollektívája is reszt vett építésében. Az új­tanév kezdetével telepítették he virágokkal, s ma már több mint fél ezer kaktuszféle, filodendron, begónia és sanzavériafajta sorakozik az üvegházban. A jövőben kakaó-, kávécserjékkel és egyéb egzotikus növénnyel gazdagodik a növénygyűjtemény a vácrá- wti botanikuskert patronálása révén. (Foto: Puskás Anikó) 17.45: Nevező Érdemesbe tanulni Az idén májusban indulta Nevező című ifjúsági adás. A sorozatcím a műsor szer­kesztőinek arra a céljára utal, hogy közös nevezőre lehet jutni a vitákban; s a dolgokat nevükön kell ne­vezni. „Nem óvatoskodunk, s hisszük, hogy társadalmi életünkben kevesebb a tabu téma, mint gondoljuk” — vallották az induláskor. Ez­úttal is társadalmi életünk egyik sokat vitatott kérdésé­hez nyúlnak. Nevezetesen ahhoz, hogy érdemes-e ta­nulni. És mit mond a vita­műsor szerkesztő-műsorve­zetője. Hárs György erről? — Ha csak az anyagi ol­dalát nézzük, sok esetben nem. Van még tennivalónk, hogy minden diplomás érez­ze a társadalom anyagi és erkölcsi megbecsülését. De bizonyos áldozatokat is vál­lalnia kell annak, aki több : tudással, hozzáértéssel hiva­tásának akar élni, szakmá­jában akar dolgozni. Erről és hasonló kérdésekről beszél­getnek a stúdióban László Bencsik Sándor SZOT-díjas író, szociológus, Kocsis Im- réné népművelő és dr. Szá­vai Árpád közgazdász. Duna menti népek folklórfesztiválja Pályázatot hirdetett a Bács-Kiskun megyei tanács Jövőre, július utolsó heté­ben ismét megrendezik az immár hagyományos nem­zetközi népművészeti sereg­szemlét, a Duna menti né­pek folklórfesztiválját Bács- Kiskun megyében. A fesztivál gazdag prog­ramja már elkészült A ha­zaiakon kívül tíz-tizenkét or­szágból, egyebek között Ausztriából, Romániából, Csehszlovákiából, Bulgáriá­ból, Jugoszláviából várnak népművészeti csoportokat. A folklóregyüttesek a Duna menti fesztiválvárosokban. Baján és Kalocsán, valamint a Dunapataj melletti Szelídi- tó partján lépnek fel. A fesztiválqrogram égyik új vonása lesz a folklórpá­lyázatra beérkező művek be­mutatója. A folklórpályáza­tot a felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére első íz­ben hirdette meg Bács-Kis­kun megye Tanácsa, a Nép­művelési Intézet és a kecs­keméti Katona József Mú­zeum, á képző- és iparművé­szeti lektorátussal egyetér- télsben. Az új pályázatra ez év végéig olyan képző- vagy iparművészeti munkák küld­hetők be. amelyek népi tár- gyúak vagy felhasználják a népművészet formakincsét, illetve a népköltészet világát elevenítik meg. A pályaművekből elsőként a kecskeméti múzeum nyit majd kiállítást 1975. április 4-én. Minden eddiginél több munkás- paraszt fiatal a középiskolákban Változatlanul nagyobb a leánytanulók arárya Az oktatási szakemberek összegezték a jelenlegi tan­évben a nappali tagozatokon tanuló középiskolás diákok legfőbb jellemzőit. Az adatok szerint 55 142 fiatal iratkozott be az első osztályokba, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a végzett nyolcadikosok 43.3 százaléka tanul tovább kö­zépiskolában — minden ed­diginél nagyobb arányban. (A nyolcadik osztályt együtt­véve 127 221-en fejezők be a tanév végén.) Az oktatáspolitikai elhatá­rozásoknak megfelelően meg­változott a gimnáziumok és a szakközépiskolák tanulóinak összehasonlító adatai is. Je­lenleg a fiatalok nagyobb ré­sze — 53.2 százaléka — jár a szakközépiskolák első osz­tályába. míg a gimnáziumok­ba 46.3 százalékuk iratkozott be. Jellemző, hogy 1970-ig minden esztendőben a gim­náziumokban kezdték meg többen tanulmányaikat, és a szakközépiskolákban keve­sebben. Azóta évről évié apad a gimnazisták aránya a' szakközépiskolások javára, víindez nemcsak az oktatás­politikai céloknak felel meg, hanem a diákok érdeklődésé­nek is: a gimnáziumokban még a szükségesnél is keve­sebben jelentkeztek — 40.6 százalékos arányban — míg a szakközépiskolákba a túl­jelentkezés változatlan volt, a középiskolákban továbbta­nulni szándékozó diákok 59.4 százaléka ebbe az iskolatí­pusba adta be jelentkezési kérelmét. Örvendetesen javul a mun­kás-paraszt fiatalok tovább­tanulási aránya a középisko­lák nappali tagozatain. Az idei tanévben, végző nyolca­dikosok közül 102.647 volt a fizikai dolgozók gyermeke, közülük 38 158-an szándékoz­lak tanulmánvaikat középis­kolában folytatni. Az első osztályokba végül is 32 314-en iratkoztak be, és ez azt jelen­ti, hogy az ott tanuló diákok 58.6 százaléka munkás-pa­raszt szülők gyermeke. Ez az utóbbi nyolc esztendő leg­kedvezőbb arányát jelenít. Í1967-ben például 100 első osztályos középiskolás, fiatal közül még csak 53 volt két­kezi dolgozó gyermeke.) Változatlanul többen ta­nulnak tovább a középisko­lákban a lányok közül, mint a fiúk soraiból. A középisko­lák jelenlegi első osztálvai- ban minden száz diák közül átlagosan 59 a lány ás 41 a fiú (A végzős nyolcadikosok között az idén is és eszten­dők óta általában fele-fele a fiúk-lányok aránya.) Az elmúlt évhez kepest kedvezőbben alakult a kö­zépiskolás kollégiumokban elhelyezhető diákok száma is: most 12 135-en nyertek el­helyezést ami egyúttal azt i« jelenti, hogy minden tíz je­lentkező közül hatnak bizto­sították elhelyezését. (MTI) Nemzetközi konferencia a televíziós oktatásról Egerben Október 22-e és 26-a között a Magyar Televízió nemzet­közi konferenciát rendez Egerben a televíziós oktatás időszerű kérdéseiről. Az Is­kolatelevízió fennállásának 10. évfordulója alkalmából sorra kerülő tanácskozáson, amelyet az egri Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének házában tartanak, az előzetes számí­tások szerint, mintegy 20 or­szágból várnak vendégeket, többek között Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszlá­viából, az NDK-ból Romá­niából, a Szovjetunióból, Ausztriából. Belgiumból. Felszólalnak ugyanakkor a hazai televízióoktatás spe­cialistái is. Az első napon dr. Temesi Alfréd. az Országos Oktatástechnikai Központ tudományos igazga­tójának és Nagy Rich arának, a Magyar Televízió elnöké­nek megnyitó beszéde után kerül sor ,,Az oktatóműsorok témaválasztását befolyásoló tényezők” tárgyalására. Eb­ben foglalkoznak majd a? egyes országok oktatási rend­szerével, a tv-szervezetek helyzetével, valamint a tár­sadalmi igények meghatározó szerepével is. „A személyiség szerepe a televízió oktató műsoraiban” című témában arról lesz szó, mi a szerepe a tv-tanárnak, illetve mi a vi­szonya az iskolában tanító pedagógusokhoz. Kelemen Endrének, az Iskolatelevízió osztályvezetőjének elnökle­tével az okatóműsorok akti­vizáló hatását vitatják meg A pedagógusoknak szóló mű­sorok témájánál a vitaindí­tót Hanák Katalin, az MRT Tömegkommunikációs Ku­tatóközpontjának munkatár­sa tartja. Ezen az ülésen azt vizsgálják meg. hogyan se­gítheti a televízió a pedagó­gusok szakmai képzését, to­vábbképzését, az új pedagó­giai törekvések elterjesztését. Téma lesz még a tanulók fel­készítése a televí zi ósórára, illetve módszertani tanács­adás a televí zióeórát tar­tó pedagógusoknak. Az Iskolatelevízió nemzet­közi konferenciája egyben alkalmat teremt a tapaszta­latok kicserélésére, a külön­böző országok speciális mű­sorainak értékelésére, elem­zésére is. Ugyanis, szinte va­lamennyi külföldi oktatási szakember hoz magával elő­adásaihoz, illetve hozzászólá­saihoz szemléltető anyagként tv-filmeket. Ezeket közvetí­tőkocsi segítségével monito­ron láthatják majd az érdek­lődők. Az Iskolatelevízió a tervek szerint két adást készít a nagyszabású egri konferen­ciáról. ezeket egy későbbi időpontban láthatják majd a nézők. Egyszer nyer, négyszer kap Ezzel az eredeti ötlettel hir­det nagy pályázatot a már most kapható 1975. évi Füles Év­könyv. A pályázóknak a mel­lékleten megjelent, ősbemutató című őriás-kereszt rejtvényt kell megfejteniük, és akinek az első dij sorsolásán kedvez majd a szerencse, négyszer kap: ta­vasszal öltönyt, vagy kosztü­möt, nyáron kazettás magnóval egybeépített VIDEOTON táska­rádiót. ősszel rengeteg különfé­le gyümölcsöt, télen, karácsony­kor egy feldíszített fenyőfát, alatta 2000 forint értékű aján­dékkal. A Füles Évkönyv egy másik meglepetése: közli, hogy a ha­zánkban anyakönyvezhető vala­mennyi, összesen 1827 férfi- és női személynév viselői az esz­tendő melyik napján ünnepel­hetik évnapjukat. A Füles Év- köyv vaskos kötetének legna­OSMm 1974. Oktober 18., péntek gyobb része természetesen rejt­vény. A íejtörők legkülönbö­zőbb fajtái közül a népszerű keresztrejtvény vezet. Harminc­hetet találnak belőle a Füles Évkönyvben. Ismerteti az év­könyv a magyar keresztrejtvény fél évszázados történetét, mert az első éppen ötven éve. 1925- ben jelent meg. A sok érdekes anyag közül megemlítjük a gépkocsivezetők­nek szóló időjárási tanácsokat, a hétköznapi szokások erede­tének magyarázatát, a színház­ról, sportról. technikáról. új tudományos eredményekről, a Magyar Rádió ötven esztendős történetéről szóló cikkeket. A Füles Évkönyvben talál­nak az érdeklődők két képre­gényt és játékos pályázatot gyermekek részére — sok já­ték-nyereménnyel. Megtanulha­tunk az évkönyvből ultizni, Ro- dolfó mester pedig ügyes kár- tyatrükkökre oktatja a bű vé­szetet kedvelőket. A Füles Évkönyve méltán rá­szolgál a címében szereplő év­könyv szóra: egy .egész éven át elszórakoztatja a reltvény- kedvelök sok százezres táborát. I. rét« Kopott szövetkabátos asz- szony száll föl a vonatra, és az ablakhoz ült. Külsőre úgy negyvenöt éves lehetett. Ar­cán még ott a fiatalság nyo­ma, de szeme körül már megjelentek a ráncok. Fá­radtnak tűnt. Lehunyta a szemét. „Negyedik napja úton va­gyunk. Nem tudok hozzá­szokni a gondolathoz, alig hi­szem•. el, hogy az enyém vagy... Az enyém! Az ál­lomások telve katona vona­tokkal, a férfiak az egész világon a frontra mennek ... Vajon van-e olyan erő, amely képes legyőzni a férfit? Nem, nincs ekkora erő! Hisz én nem csak én vagyok, hanem te is, és minden asszony, és mindenki, aki elkísér ben­nünket, és hisz a visszatéré­sünkben ...” Szuszogó férfi telepedett mellé. Levette szemüvegét, és megtörölte zsebkendőjével: — Nahát! Alig értem el la vonatot! A villamosok is mi­lyen lassan járnak! — Iz- zadságcseppek gurultak vé­gig az arcán. — Bocsásson meg'— fordult az asszony­hoz —. nem foglalt? Az asszony intett a feje vei. — Persze, gondolhattam volna, hogy toglalt... A fér­je, vagy... — Szabad — mondta kur­tán az asszony. A férfi föltette aktatáská­ját a csomagtartóba, kigom­bolta a kabátját, kényelme­sen elhelyezkedett. Sárga kendős, idősebb asszony tör­te meg a csöndet: — Legyen szíves — kérte a férfit —. tegye föl a tás­kámat ... Mielőtt még fölállt volna, a kopott kabátos asszony megelőzte. Ahogy mozdult, kabátja zsebéből kicsúszott egy úiság. — Bocsásson meg — for­dult hozzá zavarta a férfi. — Adja ide. kérem, az új­ságot. Elfelejtettem venni... — Már régi — válaszolta az asszony. — Nem bai. Néha a régi újságokban még több érde­keset olvashat az. ember ... A vonat kigördült az állo­másról. és fokozatosan fel­gyorsult. Oszlopok . . . kerí­tés ... házak ... raktárak . fák . .. Szinte egymásra hal­mozódva suhantak az ablak előtt, mind gyorsabban, gyorsabban ... „Köszönöm, hogy elküld­ted a fémikénedet,. Megmu­tattam a barátaimnak. Azt mondták, naaiion szép fele­ségem van. Nekem ilyen messziről nehéz elképzelnem téged, a feleségemet — és úgy általában az asszonyokat Mert hogy nézhet ki egy asz­szony? Negyvenöt éves és ráncok vannak a szeme kö­rűi... Te pedig szép vagy és fiatal... Nem is tudom, mi­ért gondoltam így ... Való­színűleg azért, mert mi, fér­fiak, ha asszonyokra gondo­lunk, akaratlanul összeha­sonlítjuk őket az édesanyánk­kal, a komoly felnőttekkel. S én mikor lettem felnőtt? Amikor kezembe adták a puskát, hogy védjetek meg téged, a gyermekeket, az asszonyokat... mindnyája­tokat”. A férfi a térdére fektette az újságot. — Hát igen — szólalt meg —, ilyenek a mi orosz katonáink! A kendős asszony érdeklő­déssel nézett rá, a kopott ka­bátos sápadtan az ablakhoz húzódott. — Olvasta ?... — kérdez­te tőle a férfi. Az asszony nem válaszolt, — Hallgassa csak ... — kezdte olvasni a férfi. — „A katona súlyosan megse­besült. Az orvosok a sírból hozták vissza.. . Mindent megtettek érte. Életben ma­radt, de sajnos elvesztette az. emlékezőtehetségét. Hu­szonhárom éve fekszik ka­tonakórházban, nem emlék­szik semmire és senkire. Né­hány napja felcsillant a re­mény: eszébe jutott a ne­ve... talán Anatolij...” — Olvastam, persze, hogy olvastam — szakította félbe a kendős. — Nálunk, oda­haza, csak eiTŐl beszélnek az asszonyok. De miért nem kö­zöltek róla fényképet? Per­sze biztosan összevagdalták szegényt... A szövetkabátos nő össze­rezzent. — Nagyon érdekes eset — adta vissza az újságot a fér­fi. — Már-már elfelejtettük a háború borzalmait, és most ez a kis cikk emlékeztet, mondhatnám figyelmeztet írünket... Bejött a kalauz, kezelte a jegyeket A kopott kabátos asszonyét sokáig nézegette, forgatta: — Messziről jön? — kér­dezte. — Messziről. „Nélküled minden szomo­rú, Tolik. A ház olyan üres. mintha száz éve nem lak­tak volna benne ... Emlék­szel? Egyszer vártuk a nap- fölkeltét. Sokáig késett az öreg nap, te pedig dörmög- tél, hogy hiába dermedünk meg a szélben... De olyan csodálatos volt az a hajnal, hogy egyáltalán nem akaró- zott aludni. Most neked is nagyon nehéz, igaz, Tolik? Gondolj rám, és akkor köny- nyebb lesz! Amikor úgy ér­zem, hogy már nem bí­rom tovább, rád gondolok, és arra, hogy neked a fronton ezerszer nehezebb, mint ne­kem itt, a front mögött. Es mintha erősebb lennék ilyen­kor ... Most különben ra­kodómunkás vagyok”, — A rokonai vajon tud­ják ? — folytatta a beszél­getést a ken dós. — Ö, uram­isten, mit tettél vele! Mi lesz szegénnyel, ha minden em­lékét elveszítette? Mit tud­nak az orvosok csinálni? —« sopánkodott. — Az orvosok számára ér­dekes eset — mondta a férfi. — Amikor az ember betegség vagy sebesülés folytán elfe­lejti a múltat, az emlékek felidézéséhez elég átélni egy erős idegi megrázkódtatást Például váratlanul meglátni egy közeli hozzátartozót.. A hatás azonban nem min­dig következik be... A kopott kabátos asszony lélegzetvisszafojtva hallgat­ta. Halántékán hevesen lük­tetett egy ér. Kezével idege­sen morzsol gáttá kendője sarkát. — A legrosszabb az. ami­kor ideig-óráig visszatér az emlék, aztán ismét köd borul a múltra. Bekövetkezik a visszaesés, s itt már nincs se­gítség ... (Folytatjuk) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom