Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-16 / 191. szám
Az orvosra várnak Több orvosi állás betöltetlen Gyöngyösön i6, a környékén is. E mögött a ténymegállapítás mögött azonban beteg emberek kétségbeesése húzódik meg. Mi lesz velük? Ki gyógyítja meg őket? A drámai töltésű kérdések sorát jnég folytatni lehetne. De nem ez a célunk. A tények mögé szeretnénk nézni, az okokat akarjuk megtalálni. Talán még a megoldásra is tudunk javaslatot tenni. ★ Élesen, minden mellébeszélés nélkül tárták fel a helyzetet a Mátraalji Szénbányák pártbizottságának legutóbbi ülésén a hozzászólók. Tűrhetetlennek tartották, hogy Petőíibányán az üzemorvosi állás annyi bizonytalansággal járjon együtt. Hol van orvos, hol nincs. Az egyik jön, a másik megy: meleg kilincsváltás, jegyezte meg egy felszólaló nem minden elkeseredés nélkül. Nincs hálapénz az üzemorvos részére: jutott el más az okhoz. Legalábbis ő így gondolta. Ebből következik, hogy az üzemorvos anyagilag nem áll olyan jól, mint az a kollégája, aki körzetben vagy kórházban dolgozik. Nem becsülik maguk az orvosok sem azt a társukat, aki üzemi állást vállal. Ez is elhangzott érvként. Vajon felkészítik-e az egyetemen az ilyen munkakör betöltésére a fiatalokat? — Tették fel a költői kérdést, mintegy a feleletet is érzékeltetve a hangsúlyozással De hát nem az volt a lényeg, hogy panaszkodjanak, hanem a megoldásra szerettek volna rábukkanni. Ezért előálltak javaslatokkal is. Nem is akármilyenekkel. Kezdték azzal, hogy az üzem a maga pénzügyi lehetőségéből adjon bizonyos „üzemi pótlékot” a saját orvosának; Ezzel igyekezzék kiegészíteni az üzemi orvos szűkösebb jövedelmét. De a rendelők felszereltségével is fokozottabban törődjék, legyen ez akár szakszervezeti feladat is. Le kell ülni ezekkel az üzemorvosokkal és tőlük kell megtudni, mi indokolja jövés-menésüket: javasolták bérlőt kijelölhesse. Egy lakás legalább 250 ezer forint. És ha hét orvosi állás üres? Fantasztikus végösszeg jön ki. A megoldás: csak az egyszeri lakás-használatbavételi1 díj szolgáljon alapul a bérlő kijelöléséhez. Ez a teljes költség tíz százaléka körül mozog. Mindjárt más. A városi tanács a módosító javaslatot ésszerűnek tartotta. ★ Ma már a szabad szombat szinte minden foglalkozáshoz hozzátartozik. Az orvosoknak sokszor szabad vasárnapjuk sincs. Kevés az orvos, a hiányzókat tehát a meglévők helyettesítik. Ebből következik: jóval többet dolgoznak, jóval több beteggel kell foglalkozniuk, jóval kevesebb idejük jut egy-egy panasz meghallgatására, kivizsgálására. Itt az oka a fel-fellobbanó feszültségeknek, a kórházi, rendelőintézeti és körzeti zsúfoltságnak. Órákig kell üldögélni a kispadon a váróban, órákig kell várni egy vérvételre. Mindenki ideges és az egészségügyiek is méltán panaszkodhatnak kimerültségre. ókét ki gyógyítja? A kör már be is zárult. A helyettesítésért viszont megfelelő díjazásban részesülnek: mondhatja bárki. Fogadjuk el, hogy az orvosok közül több-kevesebb aránylag biztos anyagi alapokkal rendelkezik. Csak két dolgot hiányol: az időt és a nyugalmat. Enrtek pedig csak kimerülés lehet a vége. ★ Társadalmi ösztöndíjjal segítünk a bajokat orvosolni, hogy a megyéhez kössük a kezdő orvosokat. Ez jó is, de rpssz_istúgy, ahogy van. Jó azért,' mert bizonyos mértékű elkötelezettséget biztosít. Ha mégsem tenne eleget a volt ösztöndíjas a vállalásának, akkor az ösztöndíja teljes összegét vissza kell fizetnie. Meg is teszik ezt többen. „Benősülnek” más megyébe, kedvezőbb állást kapnak máshol: inkább visszafizetik az ezreket éveken keresztül. A másik: az ösztöndíjasnak csak a megyére vonatkozik az elkötelezettsége. Tehát nem egy településre, nem egy egészségügyi intézményre, nem egy meghatározott állásra. Ebből is következik, hogy egyes helyeken megmaradhat a betöltetlen állás, mert a kezdő orvos máshová kérte magát. Lehetne-e jobban szigorítani a társadalmi ösztöndíjjal járó elkötelezettséget? Ez a kérdés inkább tűnődésnek hat. Érdekes javaslata volt a népi ellenőrzési bizottságnak: tegyék lehetővé, hogy bizonyos megyék, közigazgatási egységek „kijelöljenek” személyeket az orvosi egyetemre. Ezek a személyek bizonyos állásokra legyenek eleve kiszemelve... A javaslattal kapcsolatban azonban ismét kérdést kell megfogalmaznunk: ki vállal felelősséget azért, hogy az egyetemre kijelölt személy valóban alkalmas is az orvosi munka végzésére? Másik: a személyes szabadság ilyen korlátozása megengedhető-e társadalmi rendszerünkben? ★ Egy „ellenpéldát”, személyeskedés nélkül. Az Izzó gyöngyösi gyárában az üzemorvos csakugyan közmegbecsülésnek örvend. A kissé merev fogalmazást nehéz lenne megkerülni, ezért recseg a mondat így. Legutóbb, amikor a vállalat kitüntetésben részesült, az üzemi orvos is átvette a Kiváló dolgozó jelvényt az ünnepi alkalommal, az üzemi nyilvánosság előtt. Méghozzá olyan taps kíséretében, ami csak keveseknek járt ki. Tehát így is lehet, ezt is lehet. Áltálában a megoldás keresése adott nálunk,' csak soha nem szabad a „másikra” várni. Orvosügyben sem, hogy a beteg, segítségre szorult, gyámolitásra váró, magatehetetlen emberek ne vergődjenek kétségek között nagy bajukban. Igaz, van még tennivaló az orvosképzés és -továbhképzés területén is, de ez a téma már meghaladja adott lehetőségeinket. Megmaradunk tehát saját lehetőségeink határain belül. Ez a munka sem kevés. G. Molnár Ferenc BORMÜZEUM TOKAJBAN. EGERBEN NEM LEHETNE? (MTI-foto) Számtan helyett matematika Több mint II 000 fiatal matematika barát Szeptembertől az általános ( Iskolák első és ötödik osztályának öt százalékában új *matematika tantervet vezetnek be, s ezzel kezdetét veszi a matematikaoktatás ’komplex módszerének alkalmazása. A miniszteri utasítás értelmében ugyanakkor az általános iskolákban a „számtan-mértan” tantárgy helyébe fokozatosan a „matematika” elnevezésű tantárgy lép. Az utasítás szerint ez az I—IV. és az V— VIII. osztályok részére egyidejűleg kiadott ideiglenes tanterv szerint kell tanítani mindazokban az iskolákban, illetve osztályokban, amelyekben életbe lép. Ebben a helyzetben szükségessé vált az általános iskolákban évek óta folyó különféle matematikatanítási kísérletek rendezése. A központi szervek semmiféle új általános iskolai matematikatanítási kísérletet nem kezdeményeznek, mert minden erőt az új tanterv eredményes bevezetésére kívánnak összpontosítani. Ez az álláspont irányadó a helyi szervek számára is. Néhány tankönyv is átdolgozva jelenik meg az idei tanévkezdésre. Ezek közé tartozik az általános iskolákban az V—VI. osztályos számtan-mértan, a szakközépiskolákban a IV. osztályos matematika. A korszerű módszernek egyebek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében tíz éve alakult kis matematikabarátok körei voltak az előkészítői. Az 1965-ben 100—150 gyermek részvételével indult mozgalom ma már több mint 11 000 nyolc-tizennégy éves matematikabarátot tömörít. A kiscsoportos, maximum 20 személyes baráti körökben kéthetenként két órát foglalkoznak az önként jelentkező gyerekekkel, akik minden alkalommal otthoni versenyfeladatokat is kapnak. A körökben folyó magas színvonalú matematikaoktatás a pedagógusoktól is több módszertani felkészültséget igényel. Ezért a Tudományos Ismeretterjesztő . Társulat évenként mintegy 200 körvezető pedagógusnak rendez továbbképző konferenciát. A továbbképzésre annál is inkább szükség van, hiszen az utóbbi 10 esztendőben került az általános iskolai tananyagba például a halmazelmélet és a kombinatorika. A pedagógustovábbképző konferenciát ezekben a napokban tartják. (MTI) 18.15: Monitor Lesseps két csatornája 1. A világ legdrágább árJ ka. A Szuezi-csatorna tervével már a régi egyiptomiak is foglalkoztak. Az első csatornaterv elkészítésével az időszámításunk előtti XV. században bízta meg Theba papjait és Memphis mérnökeit a fáraók trónjára került erős kezű asszony, Hatsep- szut. A világ legelső, hajózható csatornája azonban Lesseps Ferdinád francia mérnök nevéhez fűződik, és azóta nemcsak mint vízi út, hanem a világpolitika egyik viharos pontjaként is közismertté vált. A kétrészes műsor ma a Szuezi-csatorna történetével és jelentőségével foglalkozik. (A második rész szombaton, 18.15 órakor kerül képernyőre.) A kórházban Gyöngyösön, de a járás több községében is hiányzik orvos. Vannak szakterületek, ahová még jelentkező sem akad. Meghirdetik a pályázatot, a legjobb esetben eljönnek néhányan érdeklődni, aztán vissza sem térnek. A lakás nem felel meg az igényeknek. Drága a garázsbér, rossz a közlekedés, a kapcsolat Gyöngyössel, eléggé kiesik a város vonzáskörzetéből, mint a mátrai két gyógyintézet: mondják. A kórház egyáltalán nem tud lakást adni. illetve csak férőhelyet ígér a fiatal orvosnak. Hallani ezeket a kifogásokat a megkérdezettektől, ahogy ezt a népi ellenőrzési bizottság vizsgálata kiderítette. A lakás. Érdekes, hogy a közvélemény egy része berzenkedik még a gondolattól is. csupán azért adni valakinek „ingyen” lakást, hogy Gyöngyösre jöjjön vagy a járás valamelyik községében telepedjék le. Pedig ebben semmi különös nincs. Kínálat és kereslet: mondhatnánk ezt is. leegyszerűsítve a dolgot. Kevés az orvos, válogathatnak az állásokban. tehát oda mennek, ahol a legkedvezőbb körülményeket nyújtják nekik. A kórháznak a lakás teljes költségét kellett eddig kifizetnie ’-oof az orvos©JMök, Iaugusztus 16., péntek J 1. Bordás Kázmér tanár úr hajtincse nem hullik homlokába, csak olyan kurta kis frizurája van, ha ugyan nevezhető így hajzata. S a hely, ahol lakik, az sem épp elbűvölő. Nem messze a Duna, de mégsem látszik ide. Az ódon kisváros patinás belseje vagy húsz percre innét, de ő is csak úgy sétál oda, mint a városnézcj turisták. Milyen jó lett volna, ha ott lakhat a holtág partjárt. az egyik borostyánnal befuttatott egyemeletes házban, melynek egyetlen erkélye a bárkákkal övezett csöndes Duna-ágra néz. túlnan a szigetre. s lent arra a sétányra, ahol vasárnap délelőttönként, jó időben, egy-egy csinos nő is elsétál, s akire oly szívesen esett volna Bordás Kázmér tanár úr tekintete az •'••kélyről. De nincs borostyánnal be- tatott ház. nincs erkély. ines bárkákkal övezett vízpart, csak ez a falusias kis utca Peterke nénivel, akitől albérleti szobáját bérli. S az udvaron az a Fiat 500- as, amire azért kupor- gatta össze pénzét, hogy azzal vigye este betegeihez Ivánka Mária gyermekorvosnőt, ha majd elnyerte kezét. De Ivánka Mária édesanyja, egy alacsony, kövér asszonyság, közéjük állt. Máriának még tetszett volna a tűnődő természetű, gondolataiba mélyedt Bordás Kázmér tanár úr, de anyja, egy hajdani jómódú asztalos és szőlősgazda özvegye, harsányan kioktatta: „Nem azért taníttattunk, lányom, hogy most egy kis éhenkórász tanárhoz menjél. Különben sem tetszik az a sovány képe, az a nagy homloka. . . mit rejteget mögötte? Igen széles gondolkodású ember, ezt mondod mindég. De egy lakásra még nem telt a széles gondolkodásából. Te orvos vagy, szeretnek a városban, kétévi munkáddal többre mentél, mintha tíz éven át tanítottál volna. Ennek a fiúnak csak nagyúri vágyai vannak, az apja is olyan éhenkórász tanár volt, hagyd el békességben!... — Miféle nagyúri vágyai vannak? — csodálkozott el Mária. — Hát az a kocsi is! — Azt a használt kocsit miattam vette, hogy el tudjon szállítani esténként a betegeimhez. — És a Pesten vásárolt, angol szövetből^ csináltatott öltöny? — Az én kezemet akarta megkérni benne. Nekem akart tetszeni... Pedig igazán nem hiú természet. — No és a svájci karóra, a világító számokkal, meg a fémszíjjal? Minek az egy ilyen éhenkórásznak, akinek még lakása sincs! — Itt vette az óraboltban, nem is volt olyan drága és pontosan jár. Fontos a munkájához. — Szóval, ö ezt hozza a házba, a pontos időt, aztán beül az egyetlen jó ruhájában a fonott karszékbe a tornácon! — Rendes, komoly gyerek, édesanyám. — Igen, jól mondod, gyerek, Nem is felnőtt az, hanem gyerek még. S bár Mária közel érezte magát Kázmérhoz, mégis hajlott az anyai szóra. Hátha akad még valami komolyabb egzisztencia is az útjába. Nem okozna-e súrlódást köztük, hogy ez csak dolgozik, gondolkodik, s alig kefes vele őhozzá képest. Nem, igaza van anyának. Csak amikor azt hallották a nyár elején, hogy Bordás Kázmért kinevezték tanárnak a főiskolára, akkor emelte fel hangját Mária, hogy ugye, ő mindig mondta, s akkor szólította fel anyját, hogy ne álljon többé az útjukba, írjon egy szép levelet Kázmérnak, s hívja meg vacsorára. Kacsasültre, vörösborra, csokoládétortára és feketére. Az asszonyság érezte, hogy bakot lőtt. Egy főiskolai tanár mégiscsak más. Fizetésben is, meg címben is. És asztalhoz ült, papírra véste a meghívó levelet. Ezt kapta meg péntek délelőtt Bordás Kázmér kinevezett főiskolai tanár. Elolvasta vagy négyszer és szokása szerint hosszan eltŰBÖ- dött rajta. Aztán összegyűrte és a papírkosárba dobta. Másnap reggel pedig felöltötte kockás, barna, angol öltönyét, felhúzta svájci karóráját, melyen a sötétben világítanak a számok, s beült még az előző napon tisztára mosott használt kis autójába. Megindult a Duna-pari.on. a betonúton. Kinevezték a főiskolára tanárnak. Szeptemberben már ott kezdi az új tanévet. De azért mégsem boldog. Percre pontosan jár az órája, s ha néha rápillant, csillog rajta minden, hogy hunyorogni kezd tőle. Ezen kesernyésen elmosolyodott. De hát minek csillog? Még zavarja is egy kicsit, mert nem szokta meg, hogy ráessen az emberek pillantása, nem szerette a feltűnést, s most ezen az órán is megakadhat egy-egy ember pillantása. Pedig nem is volt olyan csúnya... Ebben az angol öltönyben is kényelmetlenül érezte volna magát az önkiszolgáló étterem pultjánál, ahol étkezett, s ahol néhány becsípett ember is időzött mindég. Minden arra szolgált volna, hogyha kisétál Máriával vasárnap a városkába, örüljön neki valaki. Mária. De ha nem örül, akkor mire jó az egész? Ügy érezte magát,; mint valami Robinson, aki kincseket lel a magányos szigeten, amelynél hajótörést' szenvedett, s most egyedül, gyönyörködhet kincseiben. És1 úgy érezte, hogy minden, kincsnél többet érne most» Péntek, a hűséges' indián, aki felbukkan a szigeten, megosztja vele magányát, örömét, gondjait. De Péntek csak nem akart felbukkanni. A szépséges, vad Duna-parton nyelte kis autójával a kilométereket, jobbról pedig egy fás emelkedőn, ahol vasúti sínek vezettek. feltűnt pöfögő, fekete masinájával egy tehervönat. Hol kibukkant a fák közül, hol csak dohogása hallatszott. S még ez a kísérő zene is enyhítette most keserűségét. Milyen szép a világ! De miért, szép, ha.. . Ekkor egy táblát pillantott meg lent a lapályos parton, nagy piros betűs táblát: Elő hal kapható. (EolyMjHkh)
