Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

Biom KOSSUTH *.20 Harsán a kiirt ;zSl 5.00 Barokk imuítka 50.05 IskOlHrórtift lo.iüi nomonUkus *etu> 11.1T Hallgassuk együtt! 12.:» KI nyer ma*.’ 12.38 Melódiakoktél H.04 Mesejáték 14.49 Enckló Hiúság 10.10 n.ttllúioknla 16.0. 0 Eltian*íOtt... 16.25 Kalimaniriov operáibíii 10.40 Holnap RÍWVtM ftlllk 17.05 Fiatalok stúdiója 11.40 KOrustcIo ételek 17.38 A készletgazdálkodásról 18.03 Népdalok 18.30 A Szabó család 19.30 A ieonáoramüvészet clsd aranykora, Xl. vész 20,15 Otókzöld dallamok 21.0. 1 Kilátó 22.30 Nútacsokor 23.13 Musicalekből 0.10 Éji zene PETŐFI 8.00 Kórusstvlt 8.18 Népi tene 0.03 Tánczenc 0.32 iskolarádió 9.52 Könyvek, tájak, emberek 12.00 zenekari muzsika 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután 18.10 A ma hullámhosszán. II. rész 18.50 Megzavart szerenád 19.23 Oltárral angolul 19.38 Gondolatok az amatőr filmről 20.28 Zsebrádiószinhá* 20.52 Verbunkosok 21.2« Rossini: A sevillai borbély. Kétfelvonásos vígopera Szolnoki Rádió Alföldi krónika Karének '74 Kiérte célját? Könnyűzene Tallózás üzemi lapokban Szerkesztik a hallgatók. Közben: Üttörőbiradó MAGYAK 8.05 Lskola-tv 17.33 Hírek 17.45 Fiatalok a húsprogramért, II. rész 18.00 lg 000 lakás- .TO. rész 18.35 Játék a. betűkkel 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 A tanár úr szereim««. Magyarul beszéld csehszlovák film *0.45 Utazás a folyón. Amerikai zenés film *1.10 Kalandozás ketezer é» színpadán 22.20 Tv-híradó POZSONYI 9.30 A nagy kísértés 16.23 A labdarúgás hírei 16.25 Sportdélután 19.00 és 21.05 Híradó 20.00 Tavasz 17-szer. Szovjet tv-sorozat 21.45 Kamarazene | mozi ' EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fel 4, fél 6 és 8 órakor Volá egyszer egy zsaru Színes, szinkronizált francia —olasz bűnügyi film víg Játék. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Veronika és a bűvös zsák Színes, szinkronizált román mesefilm. Du. fel 6 és fél 8 órakor Dajkamesék hölgyeknek Színes, szinkronizált amerikai film víg játék. * EGRI KERT Este 8 órakor Osceola GYÖNGYÖSI PUSKIN özvegy Coudercné GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Az elveszett kutya Du. fél 6 és este fél 8 órakor Horoszkóp HATVANI VÖRÖS CSILLAG A diktátor HATVANI KOSSUTH Érett cseresznye HEVES volt egyszer egy vadnyugat I—II. rész FÜZESABONY Megvárom míg ölsz \ színház Egerben,, este 7 órakor: LEVENDULA (Bérletiszünet) + ORVOS ÜGYELET I Egerben: 19 órától • szerűn reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsl­nnzkv utcai rendelőben. (Tc- 'efon: 11-10). Rendelés gyerme­kek rls2é”c Is Gyóng"‘‘isnn: 19 órától szerda ic-.nel 7 óráig, a Jókai utca .» «zám alatti rendelőben. (Te­lefon: 11-IÍ7J. Tartalékosok & katonai gyakorlatokon A minap fejeződött be a Magyar Néphadsereg egyik gyakorlata. Bejártuk a gya-, korióteret, amely nem volt más. mint a Duna vize és kiiomboiodött két partja. Fürge naszádok, csapatszál­lító hajók, kompok és cö­löpverők szorgoskodtak, több napon ót egy békében „ki­gondolt harci feladat” si­keréért. Nem ritka esemény mostanság a hadseregben a kiképzési tervbe iktatott gyakoidat, mint ahogyan nem ritka a tartalékosok behívása ezekre a megmoz­dulásokra. Feltűnt, hogy s katonák aránya milyen erősen a tar­talékosok javára billent. Ma már ismerjük az értékelést. A harminc-negyven éves honvédek és őrvezetők lé­nyegesen fiatalabb bajtár- salkkal együtt kitünően áll­ták a sarat, jól sikerült a gyakorlat. Kérdezhetni sokan, hogv sikerülhet-e békében valaha is rosszul egy gyakorlat? Az elképzelt, vagy Imitált „el­lenség” nem lő vissza, leg­mel x forintot. A gépkocsi, amivé! be kellett vonulni a seregbe, y forint kiesést je­lent a népgazdaságnak. Mi­vel sok Nagy Mihályt moz­gósítottak, mondjuk 2000 x meg 75 y mar tetemes ösz- szeg. Megéri ez a játék? Nyer-e annyit a honvéde­lem, mint amekkora áldoza­tot hoz a polgári élét? AZ ilyen számitga tás, bármeny­nyire is van alapja, megle­hetősen egyértelmű ered­ményt hoz. Tény, hogy csak­nem mindenféle gyakorlat jelentős anyagi áldozatot kí­ván. Az Is lény, hogy saját jól felfogott érdekünkben, valamint nemzetközi kötele­zettségünkből adódóan időn­ként gyakorlatozni kell. A katonai gyakorlatok összekovácsolják a résztve­vőket, alkalmat adnak a harci technikában rejlő le­hetőségek. a parancsnokok és irányító törzsek szervező készségének kipróbálására. A harci viszonyokat meg­közelítő feltételek közepette fokozni lehet az emberek állóképességét é* fegyelmet. korlatnak haszna van. mert másképpen nem pótolható tapasztalait hoz valamennyi résztvevőnek. Valóban valamennyinek? Kétség nem fér ahhoz, hogy a parancsnokság, a hivatá­sos katonák a sikeres és ke­vésbé jól sikerült mozzana­tokból egyaránt okulnak, de mit tanulnak a tartaléko­sok? Tóth László tartalékos tizedes, a MAHART hajósa például semmi technikai új­donsággal nem találkozott a szóban levő gyakorlaton. Nem került modernebb ha­jóra, mint amelyen nap mint nap dolgozik, sőt. az aknafigyelő szolgálatban órákat horgonyoztak tétle­nül. A látszat szerint való­ban tétlenül időztek, de va­jon harchelyzetben a nap minden órájában mozgás van talán? Lehet, hogy na­pokon át igen. de meglehet, hogy hosszú ideig nem tör­ténik semmi. Ma már jellemző a legdi­namikusabb feladatokat megoldó csapatoknál is, hogy Tűzön, gázon át. Agyúk tüzelőálUsbao. (Foto: Bleich Rudolf) feljebb az idővel Sell meg­vívni a csatát. No, és vé­gül, mibe kerülhet egy ilyen jól sikerült gyakorlat? Nagy Mihály tartalékos tizedes a Á kor intsem teljes "nyel reséglista” jelzi, hogy a . megéri-e kérdésre csakis a honvédelem általános erde- ke szempontjából lehet a « kiképzés és a fárasztó gya­korlatok során pár perces — de annál fontosabb — tény­kedést kell begyakorolni. A nagy hatású fegyverek sike­Bútoripari Ktsz-nél gépko­csivezető. Egy hét alatt tér* helyes válas2rt megadni. A válasz tehát: minden gyár res alkalmazása ezeken a perceken múlik. A látszóla­gos tétlenségnek Is jelentő­sége lehet. Egy nagyobb ka­tonai gépezetet mozgásban tartani komoly szervező munkát kíván. Ha ez a szer­vező munka tökéletes — a gyakorlatokon ezt is csiszol­ják, javítják — akkor is vannak tétlen idők. A gyakorlótereket megjárt tartalékosok tanúi annak, hogy mindig hoz számukra valami újat a gyakorlat. A mai negyvenévesek például akik az ötvenes évek elején voltak sorkatonák, nemcsak a teljesen új fegyvereket — közöttük a hagyományos lö­vészfegyverek tökéletesebb fajtáit — találják a hadse­regben, hanem az új viszo­nyokat is. Korántsem lehet állítani, hogy egyes tartalékosoknak nincs igazuk, amikor a gyakorlatok befejeztével ar­ra gondolnak, hogy ha már egyszer igénybe vették őket. akkor valami hasznosat, ta­nulságosat végeztessenek ve­lük. A polgári szakmáknak leginkább megfelelő katonai beosztás például jogos igény, még ha nem is egyszerű azt biztosítani. Jogos az a kí­vánság is. hogy az úgyneve­zett rutingyakorlatok alkal­mával hozzák tudomásukra, mennyi időre hívták be őket és mi lesz a feladatuk ez alatt. HUNYADI ISTVÁNí ü! Rauhschitx mester szarvasai Hakni is Pakli, hét próbán képeladók, több napja rá- zatták csontjaikat a járgány- nyal és akkora vevőre se bukkantak, mint a körmöm, feketéje. Azon törték a fe­jüket, miből fizetik ki a bor­sos kocsiszámlát. Hakni ke­zébe vette a térképet és egy pontra bökött. — Itt van Bustyaháza,. az irdatlan erdők között, távol minden útvonaltól. Arra nem jártak képeladók. Megcsinál­hatjuk a szerencsénket. — Mindig is bíztam üzleti fa láziadban — ismerte el Pakli —, -valóban senki föld­je ez a, falu. Oda megyünk. A pilóta megfordította a kocsit és bekanyarodtak a szűk völgybe, a sziklákba robbantott párkányra. Itt többféle akadályba üt­köztek. Tőből kicsavart fatörzsek hevertek keresztben az úton. ezeket szívós igyekezettel félretakarltották. A hátsó jobb kerék árokba csúszott, ki kellett, emelni a kocsit többszöri nekirugaszkodással. Apróbb törések voltak a sár­kányon, de ezeket összedró­tozták. — Tizenhat kilométer Bus- yahnza — remélte Pakli —, fontos, hogy addig ránk ne esteied jók. Egyik kanyarban megsza­kadt as út, kimosta a víz az alapépítményt. — Sebaj. Rendbe hozzuk az utat — javasolta Hakni. — Keressünk nagyobb köve­ket, melyek elbírják a teher­kocsit. — Töksötét lett, mire elkészültek. — Aludjunk meg a fülké­ben — vélte Pakli — leg­feljebb járatjuk a motort, nagyszerű védekezés megfa­gyd s ellen. Ott kint se lehet, több mínusz tizennyolc fok­nál. — Igazán praktikus ötlet — helyeselt a kolléga, s a feje búbjáig húzta vöröskoc­kás, import plédjét. Éjfél felé különös hangok hallatszottak a sűrűből, szó­lóban, később vegyeskarrá erősödve. — Pézsmapatkányok! — vélte Hakni, aki pesti szü­letésű volt. — Nem. Ezek farkasok le­hetnek! — súgta Pakli va cogva. — Maradjunk csendben, a farkas nem szereti a flrncjst szagát — vigasztalta barát­ját Hakni. A farkasok valóban be­néztek a furgon ablakán, de a képügynökök rigói hús i’nak látszottak és étíí őket a nikotin. Csak egy csendélvtet bán j’- meg tarlósabban, mely füstölt v sonkát és egy fejjel lefele csöngó fácánkakast ábrázolt. Folthatású kép volt szeren­csére, s a farkasok nem bíz­tak zsákmányuk élvezhetősé- géhan. Kétszer is fölüvöltöt- tek, ami a csalódás jele le­hetett, azzal továbbügettek. Éppen délre harangoztak, mire előtűntek Bustyaháza legszélső pajtái és istállói. — Bő re ti kárpótoljuk ma­gunkat. az átélt izgalmakén. Pakli — dörzsölte gémbere- de.tt ujjait Hakni — mar­komban érzem az üzleteket. Egy sárgás szakálla bé­ri nybekeeseshez nyitottak <?, aki valami bűzös festé­st kevert. — Raubsrhitz Hnnzi nyu­galmadon alvad is? — nyúj­totta a könyökét. — A modern festészet út- t töröl vagyunk, képeket í adunk el itt a senki föld-í jén — kedélyeskedatt Hakni. < — Senki földié? Ide cn\ festem a. képeket. Tessékí megtekinteni. — Halálosant sebzett szarvasok Ingtak o< kamrában, orrvadásszal s as ködbe lehelt utolsó Lélegzet-1 tel. s — De hiszen ezek' giccsekti — Iciáltvtlp kővé mercdvel Hakni. $ — Nem giccsek, — tiltako• í zott Ranbschitz — igazit szarvasok. Orvvadászatból i éltem eddig. Eleget láttami belőlük. Maradtam a szak- S mában, lúüvészvonalon. í Fölkelt a háromlábú di-í kicsszékröl és szélesre nyl . tolta az ajtót, t A napjainkban folyó gya­korlatok fontos tanulsága, hogy a tartalékosokról és családtagjaikról való gon­doskodás, a nép gazdasági és a katonai-szakmai érdek ösz- szehangolása. mind sikere­sebb. Nem lényegtelen, hogy ezek így együtt a honvéde­lem általános érdekei. A Dunán lezajlott gya­korlat alkalmával őszinte szavakat hallottunk a tarta­lékosoktól arról, hogy kö­rültekintően fogadták őket. hogy a feladatokat előre megmagyarázták — ameny- nyire ilyenkor lehet —, hogy megmondták nekik igénybe­vételük határnapját. Nem lényegtelen az sem, hogy a különböző korosztályok kö­zött kitűnő összhang alakult ki, amiben nehéz eldönteni, hogy az idősebbek bölcses­sége, tisztességes hozzáállá­sa, vagy a fiatalabbak aka­rása és nagyobb praktikája játszotta-e a főszerepet. Min­denesetre a kettő együtt ko­vácsolta ki a gyakorlat si­kerét. Menyhárt László Megelőzhető az agyvérzés Az Egészségügyi Világ- szervezet adatai szerint a ci­vilizált államokban az agy­vérzés és a szívinfarktus áll a halálok között a ranglista élén. Nyugat-Németorszig- ban százezer embert sújt ez a betegség. 1973-ban a Német Vérke­ringéskutatásí Társaság kongresszust tartott és ezt a témát tárgyalta, Klaus Held elnök professzor vezetésével. Általános tapasztalat, hogy az agyvérzést és szívinfark­tust az érelmeszesedés okoz­za. Elsősorban a magas vér­nyomásban szenvedők, sok zsírt fogyasztók, elhízottak, keveset mozgók, kevés fizikai munkát végzők számolhatnak érelmeszesedéssel. Ha a fel­sorolt hajlamosító tényezők birtokosai 50 éves koruk után hirtelen beszéd-, látás-, vagy egyensúlyzavart éreznek, ez jelzője lehet a kezdő agyi ér­elmeszesedésnek. Az a beteg, aki a magas vérnyomás ellen rendelt gyógyszereket szedi, sokat tesz az agyvérzés meg­előzése érdekében. Akinek 40 éves kora felett nincs magasabb vérnyomása, nem elhízott, nem dohány­zik, nem cukorbeteg, aki mo­zog és mértékletesen táplál­kozik. az szinte teljesen biz­tos lehet afelől, hogy -még százéves korában sem lesz agyvérzése, szívinfarktusa (vas) HmisisC) l»74. május JL, kssM

Next

/
Oldalképek
Tartalom