Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

\ •Jugoszlávia: PSTDE s fcgy ország — hivatalos nyelv nélkül 3ó vadészsioroncsét! IQ kérdés és IQ felelet az NDK-belí vadászatról A szlovén parlament egyik tagja szerint a testület a közelmúltban különböző tör­vén v tervezetek szövegét a sziovén nyelv helyett kény­telen volt szerb-hot vát nyel­vin elfogadni. Ezzei majd­nem égyidőben az új alkot- r .ciiy feletti vita Során a Szövetségi Parlament egyik bizottsága 'megállapította, hogy a szöveg szerb-hocvát, illetve horvát-szerb válto­zatának egyik cikkelye nem felei meg egymásnak. Ez az eset szokatlan vitát váltott, ki arról, vajon a törvények szövegének a Jugoszlávia te­rületén élő összes nép és nemzetiség nyelveire történő fordítása hiteles-e? Mindazonáltal a vita nem érintette a jugoszláv nyel­vek egyenjogúságát, vagy még pontosabban, a vitának nem volt politikai jellege. Tekintettel Jugoszlávia sok- nemzetiségű jellegére, több mint tíz évvel ezelőtt el­határozták, hogy szigorúan tiszteletben tartják a Jugo­szláviában élő összes nép és nemzetiség — szerbek, hor- vátok, szlovének, macedó­nok, albánok, magyarok és más nemzetiségek — nyel­vének egyenjogúságát. Kö­vetkezésképpen megszűnt a lakosság többsége által be­szélt szerb-horvát nyelv hi­vatalos nyelvként való hasz­nálata. A Jugoszláv Szövetségi Parlamentben létrehoztak egy bizottságot a törvény- fordítások hitelességének el­lenőrzésére. A bizottság tag­jainak feladata a fordítások egyeztetése és annak meg­állapítása, hogy jelentésük valamennyi nyelven azo­nos-e. Mielőtt. a Parlament jóvó- . hagyná, a törvénytervezete­ket egy gyakorlott fordítók­ból áHó Szövetségi Központ fordítja le. A központot lan évvel ezelőtt a szövetségi adminisztráció igényelnék kielégítésére hozták létre. Tágjainak képességeit és hozzáértését — alkalmazá­suk előtt — vezető jugoszláv filológusok ellenőrzik. A központ fordítóinak te­kintélyes problémákkal kell szembenézniük. Eltekintve az egyes szövegek terjedel­métől, amely gyakran meg­haladja a 200 oldalt is, a fordítás pontossága érdeké­ben gyakran kell meghatá­rozniuk a napi politikai zsargon szavainak pontos jelentését is. A tervek szerint a fordító- központok fejlesztésének kü­lönleges figyelmet akarnak szentelni. Üj intézeteket kí­vánnak létrehozni, melyek­nek az lesz a feladatuk, hogy a gyakorlatban ponto­san biztosítsák a Jugoszlá­viában élő népek és nemze­tiségek - nyelvei egyenlőségé­nek elvét. Most vizsgálják azt a problémát, hogy ezek a központok és nevezetesen a Szövetségi Központ, meny- nyiré tudják követni a ju­goszláv' nyelvek fejlődését. Mivel szinte minden tevé­kenységi területet és az egész életet törvények sza­bályozzák, a törvények hi­bás fordítása, súlyos követ­kezményekkel járhat. A Jugoszláviában élő né­pek és nemzetiségek egyen­jogúságának elve természe­tesen nem korlátozódik csu­pán az elmondottakra. Az állampolgároknak joguk van anyanyelvükön fordulni az igazgatási és igazgatásügyi intézményekhez és nem ke­vésbé fontos, hogy az intéz­mények is ezen a nyelven válaszoljanak. Egyes kivéte­lektől eltekintve ez az elv tökéletesen megvalósult a gyakorlatban és érvényes a külföldi jugoszláv diplomá­ciai missziók és a jugoszláv emberek érintkezésére is. Lengyelország: Kik vadászhatnak ma az NDK-ban és milyen előírá­sok szabályozzák az enge­dély kiadását? Egy — kereken 20 eszten­dős — törvény szerint az or­szág összes vadállománya köztulajdonba ment át,. Elvi­leg minden NDK polgár va­dásznak füsstíiieniil társa­dalmi helyzetétől, vagy attól, hogy van-e földje, vagy nincs. konkrétan? A vadászengedély kiadásá­hoz szükség van valamelyik vadásztársaságbeli tagságra, a vadászvizsga sikeres leté­telére és nem utolsósorban a 18. év betöltésére. A vadász- társaságok egyébként a va­dászokon kívül felveszik még tagjaik sorába az ebtenyész­tőkét, solymászokat is. Azelőtt a vadászat főként pénz kérdése volt. Milyen a helyzet ezzel kapcsolatban ma? Uj találmány: higiénikus harisnyák L«ng>'e!onszágban kidolgoz­ták a higiénikus harisnyák impregnálási technológiáját, amely meggátolja a bőrgom­Háztűznézőben Csehszlovákia: Mielőtt a Sumava-hegységbe látogatnak • •• A Csehszlovákiába érkező külföldi turisták rendszerint legelőször Prágát látogatják meg, hiszen a város minden­kire vonzó hatást gyakorol egyedülálló műemlékeivel és gazdag kulturális életével. Sokan azonban látni szeret­nének valamit a cseh tájak természeti szépségeiből is. Akármelyik irányban in­dulunk el, romantikus bájjal teli és természeti szépségek­ben .gazdag vidéket találunk. Csehországot hegyláncok ve­szik körül, amelyek az érin­tetlen természet közelében a csend és nyugalom oázisai. Ha szépséget és üdülést keres az ember, megtalálja mindazt a Sumava-hegység- ben, Csehország délnyugati sarkában. A Sumava hegy­láncolat védett természeti övezet. Természeti gazdagsá­gának megőrzéséről az állam már 10 éve gondoskodik, s 1031 négyzetkilométernyi te­rületén Közép-Európa legna­gyobb természeti rezerváció- ja alakult itt ki. A hatal­mas, erősen befásított hegy­ségek, terjedelmes fennsík­jaival, 800—1000 méter- ma­gasságban, s az azt uraló Spicák, Pancire hegycsúcsok­kal, 1200 méter magasságban, valamint a Boubin csúccsal (1301) 140 kilométer hosz­szúságban nyúlik el, jobbára Csehszlovákia és az NSZK határán. A hegység Csehor­szágba nyúló oldalán, a Su- mava-hegység alatti előhegy­ség között egész sor festői, régi, igen sok történelmi mű­emlékben gazdag városka húzódik meg. A látogatóknak azt java­soljuk : mielőtt a Sumava- hegységbe • érnek, álljanak meg legalább valamelyik öreg városban”. Az ősrégi Klatovy (18 000 -lakos) a Su­mava kapuja. Történelme a XIII. századik nyúlik vissza; a legrégibb időkből szárma­zó városfal még máig is kö­rülveszi a belvárost. A fő­teret a 81 méter magas Fe­kete-toronnyal (Cérna vez) ég a barokk jezsuita temp­lommal egyetlen turista sem „hagyhatja ki”. A Fekete-to­rony erkélyéről csodaszép kilátás nyílik a Sumava- hegységre. A templom föld alatti részében 300 éves mú­miákkal teli katakombákat találunk. X jezsuiták a XVII. században ide temet­ték a rend tagjait; a halot­takat nem balzsamozták be, hanem komlóval megtöltött tölgy fakoporsó ba helyezték el őket. A komló konzerváló tulajdonsága, s egy különle­ges szellőztető berendezés le­hetővé tette, hogy a múmiák jelenleg is jó állapotban ta­lálhatók, s a különleges üvegkoporsókban ma is meg­tekinthetők. Ha tovább haladunk kele­ti irányban — Pisekbe ju­tunk. A városka mély erdők között fekszik, s nem csu­pán környezetének természe­ti szépségével, hanem gaz­dag kultúrtörténetével is vonzza a látogatókat. Az Otava folyó fölött emelke­dő piseki várat a XIII. szá­zad végén pompás királyi székhellyé építették ki, s fa­lakkal vették körül, amelyek részben máig is fennmarad­tak. 1351-ben kőhidat építet­tek, amely a maga korában egyedülálló építkezés volt, s fejlett vízi építészetről ta­núskodik. Hamarább készült el, mint a világhírű Károly­iad Prágában, s így Közép- Európa legrégibb kÓhídja. A volt várkomplexúmban megtekinthetjük az egykori palotát, korabeli festményei­vel és a hatalmas gótikus ki­rályi termet. A vár többi helyiségében Pisek környéké­nek Honismereti Múzeuma kapott otthont. A. Szűz Ma­ria espéresi székesegyház,éz a 'figyelemre méltó gótikus építmény-, szintén a XIII. századból származik —■ a várral és a híddal egy idő­ben épült. Belül román-gó­tikus freskókkal díszítették, s itt látható a XIV. szazad­ból származó híres Piseki Madonna. Pisekbe igen sok híres ember jArt nyári üdülésre, mint például An­tonin Dvorak és Leos Janá- cek, a két nagy zeneszer­ző. Klatovy, Strakonice, Pisek és a többi hasonló nagy ki­terjedésű, erdőkkel és ha­lastavakkal körülvett dél- csehszlovákiai városka ideá­lis hely - a turistáknak pihe­nésre, szórakozásra. básodást és a baktériumok megtelepedését a lábon. A harisnyákat elsősorban az álló munkát végző nőknek (textilipari munkásnőknek, eladónőiknek, háziasszonyok­nak stb.) szánják. A különleges vegyszerrel impregnált harisnyákat egész . sor gyakorlati próbának ve­tették alá, amelyek sikerrel jártak. A lodzi Orvostudo­mányi Akadémia Mikrobio­lógiai Intézetében végzett kí­sérletek igazolták a haris­nyák kiváló minőségét és al­kalmassagát. A speciális al­lergiapróbák is kedvező ered- méimyel jártak. , Érdemes megjegyezni, hogy a lengyel ipar már néhány ■évvel ezelőtt kidolgozta a pamutpelenkák baktérium- ellenes impregnálási módsze­rét. Az impregnált pelenkák igen kelendők a hazai és a külföldi piacon egyaránt; vásárlóik közé tartozik töb­bek között a Német Szövet­ségi Köztársaság, Hollandia és más országok. A vadászat ma sem olcsó mulatság, de az évi hozzájá­rulás. amelyet a teljes bevé­tel után 10—100 márkáig ál­lapítanak meg, nem okoz nagyobb problémát. Az NDK-ban jelenleg 960 va­dásztársaság működik, több mint 36 000 taggal, (közülük 1500 nő), és akik a lakosság széles rétegeiből kerülnek ki. Érdemes ilyen sok vadásznak — vadásznia? Nem minden tag vadász, sok közöttük a vadászebte­nyésztő. Jelenleg az NDK- ban körülbelül 13 000 vizs­gázott vadászkutyát tarta­nak számon, mindenekelőtt német drótezőrű, német rö­vidszőrű fajtákat, vadászter­riereket és tacskókat. Sokan a tagok közül a vadak éle­tét, vagy régi vadászszoká­sokat tanulmányoznak. Az ország IBS 300 négyzetki­lométeres területén alvad euv- nyi vadásznak elég vad és erdő? Az NDK-ban elég sok az erdőség — például a Thíirin- giai erdő, az Érc-hegység, a Harz-hegység és Lausitz. Az ország területének 28 száza­lékát erdők borítják. A fent említett helyeken ez az arány több mint 40 százalé­kos. A magdeburgi síkság, Lipcse környéke, az erfurti medence különösen „előnyös” az apróvadaknák. Szaporítá­suk érdekében komoly erő­feszítéseket tesznek. A fo­goly már évek óta vadászati tilalom alatt áll, sok fácánt is telepítettek a környékre. A rókát és a n.yestet viszont irtani kell. Az összes vadte­rületen sok az őz és a szarvas; jelenleg évente kö­rülbelül 150 000 kerül közü­lük terítékre. Vaddisznóból 35 000-et ejtenek el, őzből és szarvasból 1973-ban 14 000 darabot lőttek. És nemzetközi ban? vlszonylat­Az NDK-beli vadászok szá­mos elismerést kaptak — vaddisznótrófeákért 41, szarvasagancsokért 10, dám­Szovjetunió: Úszó rr erőmű Az „Északi Fény—1” gázturbinás úszó villamos erőmű. (Foto: AI’IM—KS) A Szovjetunió nehezen megközelíthető északi terü­letein, ahol egyre fokozódik az elektromosenergia-igény, — az állandó áramfejlesztő építése viszont technikailag rendkívül nehez, es nagy anyagi ráfordításokat ige­nyel —, sikerrel alkalmaz­zak a mozgo erőmüveket. Ilyen az „Északi Fény—1” elnevezésű gázturbinás áram- fejlesztő hajó, mely az egyik jakut falu mellett horgony- zik. A Zljonij Misa iparte­rületet, valamint a bilibini aranykitermelők körzetét látja el energiával. A közeljövőben Jakutföl- dön újabb úszó villamos bikaagancsért 20 es muflon­ért pedig 25 aranyérmet nyertek. Hocryan osztanak me; w egyes vadkürzetek? Minden vadásztáreulat díj­mentesen kap az államtól egy átlagosan 10 000 hektár nagy­ságú, természetes határokkal körülvett, zárt terepet, amely 3—5 vadászterületet foglal A vadásztára as á g okra tarto­zik ennek a területnek a megművelése is? Igen, amennyiben együtt­működnek a vadászterületek megműveléséért felelős álla­mi erdőgazdasági üzemekkel. Az ilyen üzemek és a va­dásztársaságok közös érdeke elsősorban a vadászható ál­latállomány ápolása, védel­me, továbbá ésszerű haszno­sítása. A vadállomány ne le­gyen kevesebb, inkább több. Különösen fontos a kihaló­ban levő, ritka fajtáit meg­mentése. Az előírásos vadsű­rűség betartását rendszere­sen ellenőrzik, a kilövéseket felülvizsgálják. Mi történik a zsákmánnyal? Az elejtett vad elsősorban a vadásztársaságé. A kilőtt vaddisznók és nyulak 70 szá­zalékát, más vadak 80 szá­zalékát szerződés szerint az erdőgazdaságok kapják, díj­talanul. A maradékot átad­hatják a kereskedelemnek, vagy magánfogyasztásra használhatják fel. A „haszon­ból” fedezik a vad tartás költ­ségeit, vadászati berendezé­seket építenek, fegyvereket vásárolnak. Fegyverek ... Hogyan enged­heti meg magának mondjuk egy munkás, a drága vadász- fegyver vásárlását? A fegyverek, amelyeket a vadászathoz kiadnak, éppúgy köztulajdonban vannak, mint a föld, az erdő és a vadak; minden különösebb díjazás nélkül állnak a vadásztársa­ságok tagjainak rendelkezé­sére. Aki akar — természe­tesen fegyvertartási enge­déllyel — az saját fegyvert is vehet magának. erőmű kezdi meg munká­ját. Ezt az Aldan folyón Elgyikan falunál horgonyoz­zák le, hogy biztosítsák az itt épülő iparvállalatok eneri giaszükségletét. A Szovjetunióban a jövő­ben is több úszó elektromos áramfejlesztőt kívánnak épí­tési. Mongólia: Az élet szerelme... 1955 egyik hajnalán a hő­mérők mínusz 50 fokot mu­tattak. A hóban, akár a ten­gerben, lépten-nyomon el le­hetett merülni. Az út járha­tatlan volt Egy Ids csoport azonban — mindössze három ember, köztük a tízéves Put- csagin Bata — makacsul ha­ladt előre a sítalpakon. Ezen a hatalmas kiterjedésű terü­leten, 120 kilométerre a leg­közelebbi valamirevaló tele­püléstől, a szétszórt táboro­kat keresték, hogy értesítsék a nomádokat a XII. kong­resszus határozatairól. Pro­pagandisták voltak... Mentek napokon és éjsza­kákon át, míg egyszerre vég­képp elveszítették az utat. Ügy döntöttek, elválnak és külön-külön, három irányban keresik. Bata eltévedt, so­káig bukdácsolt a hóban, az­tán nem tudott semmiről. Mire rátaláltak, minden végtagja megfagyott. Sem­miféle orvosi lelemény nem segített: kezét-lábát levág­ták. Ősszel Irkutszkba vitték és művégtagokat készítettek neki. Hallatlan erőfeszítéssel újra megtanult járni és fog­ni, s egyévi távoliét után ke­rült ismét haza. Nemsokára beiratkozott az egyetemre, majd a Mezőgazdasági Főis­kolára hívták tanítani. Iro­dalmi tevékenységet is foly­tat: több tankönyv társszer­zője, es igen sok szovjet mü­nde a fordítója, továbbá cik­keket, kritikai cikkeket m

Next

/
Oldalképek
Tartalom