Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

\ A Mépújsá» 25 éve az olvasóké Irta: Dr. Sípos István 7®^ egyedszázad teli el azóta, hogy a párt megyei napilapja- egy az ország 19 megyei lapja kö­zül, először szólt Népújság néven a megye olvasóihoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizott­ságának napilapja jelentős jubileumához érkezett. Hu­szonöt esztendő korunk felgyorsult életritmusában, a szo­cializmus építésének nap mint nap megújuló, új és nagy­szerű feladatai között gyorsan eltelt, ám e gyorsaság korántsem jelentette azt, hogy az újság élete események­ben szűkúlkódött volna. A párt megyei lapja létrejöt­tének pillanatától kezdve az ötéves tervek állomásain, az ellenforradalom leverésének, a konszolidáció nehéz és kemély helytállást követelő ideje alatt éppenúgy ott volt az ország a megye, sőt a világ minden jelentős eseményénél, mint ahogy végzi feladatát napjainkban is, szolgálja híven a párt politikáját és olvasóit, a dol­gozó népet, A Népújság különösen az elmúlt években mind szó­kimondóbb, mind bátrabb és mind következetesebb harc- cosa volt Heves megyében a párt politikájának, szerve­zője, mozgósítója e politika megvalósításának. A lapnál dolgozó kommunisták, pártonkívüliek szilárd támaszai voltak a pártnak- a munkásosztály népének, s munká­juk, tevékenységük, a lap szellemi arculata igazolja, hogy szilárd támaszai is lesznek a párt politikája meg­valósításának. Jubileumhoz érkezett a párt megyei lapja. Nehéz lenne kiszámolni, hogy összesen hány példányban, hányszor megjelenve, mennyi cikkben igyekezett a lap formálni a közvéleményt, erősíteni a szocialista tenden­ciákat, harcolni mindazokkal szemben, amelyek e ten­denciák ellen hatnak; mennyi gondja, töprengése volt a lapnál dolgozó újságíróknak: hogyan és miként lehet a legjobban, a leghatásosabban szolgálni olvasóit, me­gyénk dolgozó népét. Nem vitás, az újságírás nem iro­dalom, nem is történelemkönyv, amely valamiféle ne­gyedszázadot átölelő vastag fóliánsban írta volna meg, írná meg hazánk, s ezen belül Heves megye negyedszá­zados történelmét De az újság mégis a hétköznapok történelme. A Népújság lapjairól, hasábjairól, nap, mint nap kiolvasható mi történt a megyében, milyen gon­dokkal küszködünk, milyen sikereknek örülünk és mi­lyen feladatok állnak előttünk. És ha ezeket az újság­lapokat valahogy önmagunkban összesítjük, vagy esetle­ges összegyűjtött példányait visszalapozzuk, mégiscsak valamiféle sajátos történelemkönyvet kapunk, amely az újságírás sokszínű eszközeivel számol be egy nép ne­gyedszázadának nem kevés buktatóval terhelt* de min­denképpen ragyogó időszakáról, Az országban még további 18, a Népújsághoz ha- f sanló megyei lap, összesen mintegy egymilliós példány­számban jelenik meg. Hatalmas szám ez. Naponta, csak a megyei napilapok, legalább négymillió emberhez jut­nak el, ezen belül a Népújság a maga 30—32 ezres pél­dányszámával a megye összlakosságának csaknem egy- harmadához juttatja el a párt szavát Óriási fegyver ez és óriási felelősség is egyben. Az eltelt negyedszázad, de különösen aa elmúlt esz­tendők azt igazolják, hogy pártunk megyei bizottsága élni tudott, és élni is akar ezzel a fegyverrel, fel tudta és fel akarja használni továbbra politikája megvalósítá­sára, a megye dolgozó népének mozgósítására, a párt ha­tározatainak végrehajtására. A megyei pártbizottság, de megyénk minden kommunistája egyben érzi, és érti e varázsos fegyver felelősségét is: mindig a legfontosabb célokra mozgósítani, a dolgozó népet lelkesítve, a ten­nivalókra megnyerve és velük egyetértésben. Azt emlí­tettem az előbb, hogy az újság fegyver. Valóban az. nincs okom e szó keménységét tompítani, hiszen az ideológia frontján aligha találhatnánk keményebb esz­közt, hatásosabb muníciót, mint az újságot De úgy vé­lem, hogy az újság barát is, szórakoztató vendég, jó és okos tanító, tudományos ismeretterjesztő és nem utolsó­sorban közéletünk ellentmondásainak könyörtelen kri­tikusa. a közvélemény nyílt fóruma, a szocialista de­mokrácia sajátos eszköze is. És mert fegyver, és mert következetes kritikus, mert tudományos ismeretterjesztő, és mert sajátos eszköz a szocialista demokrácia fejlesztésében, mindezért igen nagy a felelőssége a lapnál dolgozó újságíróknak, kom­munistáknak és pártonkívülieknek egyaránt. A lap ol­vasói, a megyei pártbizottság úgy ítéli meg —, hogy a lap munkatársai jól sáfárkodtak és jól sáfárkodnak ezzel a felelősséggel. A párt irányításával, a megyei pártbizottság helyi politikájának a lapban történő kö­vetkezetes megvalósításával egyrészt- másrészt az olva­sók, , a dolgozók véleményének, kritikai megjegyzésének nyílt tolmácsolásával becsülettel szolgálják a párt és a nép kapcsolatának további erősítését. Negyedszázad telt el a lap első megjelenese óta. Amikor a Népújság először került e néven az utcára, mindaz, ami azóta megvalósult hazánkban, még csak terv, sokak számára fantaszta tervnek tűnt csak. Akkor még az első ötéves terv előkészítésén dolgoztunk, most az ötödik ötéves terv megvalósítása 1 vár ránk. Akkor még nem volt jószerint a tervekben sem Kisköre, a Ga­garin Hőerőmű, az Egri Hadnagy úti és Csebokszári vá­rosrész, a Finomszerelvénygyár, a Mátravidéki Fémmű­vek, nem volt Izzó Gyöngyösön, s alig-alig kocogott sze­mélyautó a megye öreg országútiam. Abban az időben hazánk új szocialista munkásosztálya még csak formálódni kezdett, akkor még kolhozzal riasztották a parasztot és hitele volt a csajkának, még az értelmiségiek körében is. A Népújság negyedszázada a párt történelmének egy korszaka, a ma élő nemzedék életének egy jelentős része. A jubileum azonban nem lezár, hanem tovább foly­tat: új negyedszázán áll a lap. és munkatársai előtt. To­vábbi kemény, áldozatos, és szép munkára van szükség, arra, hogy még jobban, még hűabben tükrözze a lap a megye és az ország valóságát, hogy a felelős vezetők közül még többen, s még mélyebben értsék meg a sajtó szerepét és jelentőségét a párt és a tömegek közötti kap­csolatban, hogy a lap legyen még bátrabb, szókimon­dóbb, az eredmények lelkes propagálója, a hibák ke­mény ostorozója, a munkásosztály hűséges fegyvertársa. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei fizottsága nevében sok sikert, erőt, egészséget kívánok a lap egész kollektívájának, valamennyiünk hasznára, örömére, közös történelmi célunk, a szocializ­mus teljes felépítése érdekében. VIL&G PBOLETÄRJÄI, EGYESÜLJETEK! » AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 78. szám ARAs 1,— FORINT 1974. március 31., vasárnap K.magaslá széntermelési rekord Y,sémán Teljesítette e’ső negyedéves tervét a Thorez Külfejtéses Bányaüzem Kimagasló termelési ered­ményekről adtak számot szombaton a visontai bányá­szok. A Thorez Külfejtéses Bányaüzem — határidő előtt — maradéktalanul teljesítet­te az első negyedévre előírt széntermelési tervét. Az év elejétől mostanáig 1 884 000 tonna szenet hoztak felszín­re, 34 000 tonnával többet a tervezettnél A termelés hó­napról hónapra egyenletesen növekedett és márciusban már egyetlen hónap alatt ke­reken 660 000 tonna szenet termeltek. A visontai bá­nyászok átlagos napi szénter­melése márciusban már elér­te a 22 000 tonnát. Eredmé­nyeiket azzal is fokozták, hogy a tervezett 1450 káló­Hétfőn dé'után Jubileumi emlékülés a Népújság megjelenésének 25. évfordulója alkalmából Az MSZMP Heves megyei Bizottsága vb. és Heves me­gye Tanács vb április 1-én hétfőn délután 3 órákor Egerben, a pártszékház nagy­termében jubileumi emlék­ülést rendez a Népújság meg­jelenésének 25. évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet mond dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára. A jubileumi emlékülésen részt vesznek a csuvas» az Megérkeztek Egerbe a Népújság szovjet és bolgár testvérlapjainak képvise ői A Népújság jubileumi ün­nepségére megérkeztek a szovjet és bolgár testvérla- pok képviselői: a Csuvas ASZSZK pártbizottsága lap­jának a Szovjetszkaja Csu- vasiának főszerkesztője, Mi­hail Ivanovics Ivanov és in­formációs rovatának vezető­je Jevgenyij Pavlovics Me- salkin. A bulgáriai Targoviste me­gye pártlapját Bogdanka Ve- linova, a Kommunizmus Zászlaja főszerkesztője és Hriszto Radnyev, a lap fő­szerkesztő-helyettese képvi­seli a Népújság jubileumi ünnepségén. K váló könyvtár lett a hatvani és a lőrinci A Művelődésügyi Minisz­térium befejezte a második „kiváló közművelődési könyv­tár” pályázat értékelését és többek között „Kiváló könyv­tár” címmel tüntette ki a Hatvan város és Lőrinci nagyközség könyvtárát. A ki­tüntetéseket az intézmények vezetőinele Garamvölgyi Já­nos miniszterhelyettes nyújr tóttá át. A kitüntető oklevél elnyerésével jelentős anyagi támogatást is kapott a két közművelődési intézmény, amelyet berendezésekre, fel­szerelésekre, könyv- és fo­lyóirat-beszerzésre fordíthat­nak az igazgatók. NDK és a bolgár testvérlap-* jaink képviselői, valamint a Népújság egykori munkatár­sai is. riaérték helyett átlagosan 1520 kalóriaértékű fűtőanya­got szállítottak a szomszédos Gagarin Hőerőműnek. A széntermeléssel egyidő- ben márciusban nem keve­sebb, mint 2,5 millió köbmé­ter földet mozgattak meg a visontai szénmezőn. A visontai bányászok pél­dás helytállását bizonyítja, hogy az országosan is kiemel­kedő rekordot az év legnehe­zebb időszakában, a Mátra szélsőséges téli időjárásával megküzdve érték el Az or­szág legkorszerűbb külfejté­ses bányaüzemében — ahol éjjel-nappal szakadatlanul folyik a termelés — a példás munkafegyelem, a kiváló Szakmai felkészültség egy­aránt hozzájárult a magasan realizálódó és egyenletesen felfelé ívelő termelési ered­ményekhez. Kovács András Két kép világországból Az Egri csillagok Terme­lőszövetkezet virágkertészeté­ben teljes a tavaszi szín­pompa. Fehér, rózsaszín, pi­ros színben virágzik a több ezer szál szegfű, s kibontotta szirmait a Hortenzia is! (Fent.) A kedvelt húsvéti vi­rágból mintegy 6000-et szál­lítanak az ország legkülön­félébb részére, Kazincbarci­ka, Paks, Sátoraljaújhely, de a miskolci városi kertészet igényeinek kielégítésére is. A virágkertészet üveghá­zában a kedvelt szálas és cserepes virágokon kívül 150 —200 ezer egynyári palánta is nevelkedik — melynek nagy része, az egri parkokat díszíti majd. (Jobbra.) A Sal- vivia, Petönia, Begónia pa­lánták májusban kerülnek kiültetésre. I Foto: Puskás AzröaS Szerkesztő« sédünk vendége volt Lénárd Sándor, a Népúj­ság elődjének, az Igazság­nak volt főszerkesztője. Az egykori főszerkesztővel, a jelenlegi, Papp János ké­szített interjút, amely a lap 3. oldalán található. Szálloda, bűtor és kenyér Míf ígéri és mit adott a vevőinek tavaly a gyön­gyösi fogyasztási szövetke­zet: ezt foglaljuk össze a 8. oldalon. Korszerűbb űt — Bélapát« falvára 41,6 kilométer hosszúság­ban felújítják, korszerűsí­tik az eger—vadnai utat, amelynek munkáira 115 millió forintot költenek. A vállalkozásról írunk a lap 5. oldalán. A panaszok nap a: szombat Aki arra kíváncsi például, hogy miért nem szeretik egymást az emberek, néz­zenek be egy szombati na­pon az Egri Járásbíróság­ra ... Ekkor tartják a pa­nasznapot, mely az állam­polgárok jogainak védel­mét is szolgálja. Munka­társunk egy ilyen nap ta­pasztalatairól ír a 6. olda­lon. Futóvendé^ek Idegenforgalmunk jellegét vizsgálja munkatársunk írása, lapunk 6. oldalán. Hidak Sajátos világba kalauzolja el az olvasót Gyóni Gyula írása a lap 7. oldalán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom