Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

jul^i Csütörtök esti külpolitikai bummen tárunk: Forró francia tavasz NYUGAT-EUKÖPA ragadós betegsége a sztrájk. Olaszországból már Franciaországba is átcsapott a munkabeszüntetések „járványa”: csütörtökön 24 órás sztrájkba léptek az elektromos- és a gázművek dolgo­zói. Több nagyvárosban a fémipari üzemekben is le­állt a munka, s a bankalkalmazottak folytatták napok óta tartó sztrájkjukat. Az Air France alkalmazottai­nak egy része is a munkabeszüntetés mellett döntött, úgyhogy a belföldi légiforgalomban zavarok támadtak. A sztrájkok oka: a rohamosan növekvő infláció és a munkáltatók elzárkózása a bérek emelése, a dol­gozók követelései elől. Szerdán ugyan tanácskozott a kabinet, de a gazdaságpolitikai intézkedések nem nyugtatták meg a közvéleményt. Annál is inkább, mert több tarifa drágulása mellett döntöttek, így pél­dául emelkedik a fém. a gáz és a vasúti jegyek ára. Visszatetszést keltett az is, hogy a kormány veze­tői inflációellenes intézkedések helyett felhívással for­dultak a lakossághoz. Ebben azt kérték, hogy csök­kentsék a fogyasztást, vásároljanak kevesebbet és „polgári önfegyelemmel” vessenek gátat az infláció­nak. NOS. ENNÉL HATÁSOSABB ellenszerre lenne szükség, állapították meg a francia baloldali pártok, amelyek konkrét intézkedéseket is javasoltak. A bé­rek vásárlóerejének biztosítására és a munkahelyek védelmére tett javaslataikat azonban a kabinet nem vette figyelembe. Egyes szakértők szerint Franciaországban az idén legalább 15 százalékos áremelkedéssel lehet számolni, (összehasonlításképpen Bonnban közzétett adatok szerint az elmúlt évben az NSZK-ban 7, Belgiumban 8,3, Hollandiában 8,5, Svájcban 10, Japánban 24,8 szá­zalékkal növekedtek az árak. Ausztriában az infláció emelkedésének üteme 8, Svédországban 8,4, Norvégiá­ban 8,5, Kanadában 9,1, az USA-ban 9,4 és Francia- országban 10.3 százalék volt.) Párizsi megfigyelők szerint a szerdai miniszter- tanács ülésén csak félmegoldások születtek. A csütör­töki sztrájkok alkalmából rendezett nagygyűléseken a szónokok rámutattak: a kormány a vásárlóerő lecsa- polásával kívánja fékezni az inflációt, ezzel párhuza­mosan azonban szabad kezet kapnak a nagyvállalatok újabb áremelésekhez. / A KÖZELI NAPOKBAN ELDŐL, hogy a mun­káltatók és a dolgozók képviseletében tárgyaló szak- szervezetek álláspontja közeledik-e egymáshoz. Ha nem, akkor „forró tavasz” köszönt Franciaországra. Megkezdte munkáját a chilei katonai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság Simo Endre, az MTI kikül­dött munkatársa jelenti: Helsinkiben csütörtökön délután megalakult, majd megkezdte munkáját a chi­lei katonai junta bűneit Vizs­gáló nemzetközi bizottság. A testület első ülésszakára a finn fővárosba érkezett Hor­tensia Bussi de Allende asz- szony, a meggyilkolt chilei elnök özvegye ki. A neves jogászokból, poli­tikusokból, szakszervezeti vezetőkből es a kulturális élet képviselőiből összetevő­dő bizottság tanúvallomások­kal es tárgyi bizonyítékok­kal kívánja mozgósítani a haladó demokratikus érzel­mű emberek millióit r '.erte a világon a chilei junla ke- gyetlenkedesei ellen. A bi­zottság nem bíróság, nem ítéletet hoz, hanem politikai következtetéseket von le. Olyan testület, amely tevé­kenységében az igazságtalan­ságot es a kegyetlenséget gyűlölök, a terrort visszauta­sítok százmillióinak tekinté­lyére támaszkodik. Vasárnapig tartó első ülés­szakán a bizottság különféle nemzetiségű tanúkat hallgat meg. A mai ülés napirendjé­re az alapvető emberi jogok megsértése, a szombatin a politikai foglyok és a mene­kültek, valamint hozzátarto­zóik helyzete szerepel, a va­sárnapin pedig olyan tanúkat hallgatnak meg, akik a chi­lei nép ellen irányuló belső és külső összeesküvésről, Chile törvényes kormányá­nak megdöntéséről szolgál­tatnak majd bizonyítékokat Arab csúcs csak ot Bizalmatlanság az Egyesült Államok magatartásával szemben A Uolan-lennsíkon kiújult harcokban megsérült ENSZ- megligyelö a kórházi ágyon. (Népújság-teiefoto — AP—MTI—KS) Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Kairói sajtóértesülések sze­rint bizonyosra vehető, hogy szeptemberre, vagy október­re halasztják az arab állam­fők és uralkodók áprilisra tervezett csúcsértekezletét amelynek színhelyéül II. Hasszán király Marokkót ja­vasolja és amelynek elsődle­ges feladata az lenne, hogy az ENSZ-közgyűlé6 őszi ülés­szaka előtt összehangolja az arab országok álláspontját. Az arab államok többsége egyetért a találkozó elhalasz­tásával. Az arab csúcsértekezlet el­halasztásában — kairói meg­figyelők szerint — döntő ré­sze lehet annak is, hogy az algíri csúcsértekezlet óta nem teljes az összhang és az együttműködés a két front­állam, Egyiptom és Szíria között. A nézetkülönbség leg­élesebben az olajügyi minisz­terek értekezletén nyilvánult meg, amikor Egyiptom a po­zitív amerikai erőfeszítések Magyar szovjsí hapsaolatoh 19118-1970 A MAGVAR—SZOVJET barátsági szerződé.-, megköté­sének negyedszázados évfor­dulóján a Mapmr Népköz- társaság Külügyminisztériu­ma és a Szovjetunió Külügy­minisztériuma közös szer­kesztésében. Budapesten, a Kossuth Kiadó gondozásában és Moszkvában újabb doku­mentumgyűjtemény látott napvilágot. A szocializmus útjara lépő magyar álam és nép Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatá­nak alapelveit az 1948. feb­ruár 18-án megkötött Barát­sági, Együttműködési és Köl­csönös Segélynyújtási' Szer­ződés rögzítette. Az ezt köve­tő években e szerződés szel­lemében került sor a két or­szág új, a szocializmus tör­ténelmi korszakára szóló vi­szonyának alakítására, gya­korlati léoések megtételére. A közel hat és félszáz oldal­nyi iratanyag sokoldalúan tárja fel a magyar—szovjet együttműködés negyedszáza­dos történetét. A kiadvány első irata a követségek nagy­követi szintre emeléséről szó­ló közlemény, amely a dip­lomácia területén jelzi a for­dulatot 1948-tól gyorsuló ütemben bontakozott ki az egvmás megismerésének folyamata, a két ország kulturális, anyagi, szellemi értékeinek felfedezé­se, Az ellenforradalmi Horthy-rendszerben a Szov­jetuniótól hermetikusan el­zárt tömegek számára ekkor tárultak fel a szovjet embe­rek harcának eredményei, azok a nehézségek, amelyek gátoltak'a szocializmus építé­sét. A közös rendezvények során a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek f) kimsM ül 4, mái cint 22*. péntek nagy tömegei ismerkedhettek meg a cárizmus, majd a bur­zsoázia ellen, a proletárdik­tatúráért folytatott hősi es küzdelemmel. Az ezekből az évekből közölt dokumentu­mok beszámolnak arról az őszinte érdeklődésről, amely a magyar és a szovjet töme­gek részéről ezeket a rendez­vényeket kísérte. A két fő­városban szervezett képző- művészeti, könyv- és tudo­mányos-technikai kiállításo­kat százezrek látogatták; a magyar és az orosz irodalom klasszikusainak művei mil­liós példányszámban jelen­tek meg; az évenként meg­rendezett barátsági hónapo­kon százezrek ismerkedtek meg a két ország legújabb tudományos és gazdasági eredményeivel. Az első nyolc évről 51 dokumentumot kö­zölnek, közülült számos arról szól, hogy fokozatosan épül­tek ki a gazdasági, a politi­kai, a katonai es egyéb tár­sadalmi kapcsolatok. A MAGYARORSZÁG es a Szovjetunió között létrejött gazdasága együttműködés biztosította a magyar népgaz­daság fejlődését az imperia­lista országok gazdasági blo­kádjának idején; az évről évre fokozatosan bővülő gaz­dasági kapcsolatok megíe-, remtették annak lehetőségét, hogy Magyarország függet­lenné váljék az imperialista államoktól. A szükséges nyersanyag 70—80 százalékát a Szovjetunió fedezte, a köl­csönös áruszállításokról szóló éves és hosszú lejáratú egyez­mények alapján félkész és késztermékekhez is hozzáju­tott az ország, amiről az egyezmények, jelentések szól­nak. A nagy terjedelmű doku­mentumgyűjtemény híven tükrözi a két ország és a két nép szoros barátságához, gyü­mölcsöző együttműködéséhez ■vezető kapcsolatok alakulá­sának történelmi folyamatát. ennek legfontosabb állomá­sait, es eseményeit is. A proletárinternacionaliz­mus, a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján létrejövő, a szocializmus és a kommu­nizmus felépítését szolgáló együttműködés az ötvenes évek végétől tovább erősö­dött és fejlődött. Erről, az 1970-ig terjedő több mint tízéves időszakról 186 doku­mentum tanúskodik. A kül­ső és a belső ellenforradal­mi erők szocializmus elleni fegyveres támadásának leve­résében, majd ezt követően a proletárdiktatúra megszi­lárdításában es a szocialista vívmányok megvédésében a szovjet kormány és nép fel­becsülhetetlen támogatást nyújtott a magyar dolgozók­nak, amikor jelentős áru-, nyersanyag-, félkész- és kész­termékszállítmányokat in­dított útba hazánk felé. A TOVÁBBI kapcsolatok a lakulására nagv jelentősé­gűek voltak azok a tárgya­lások, amelyek a Kádár János vezette magyar párt- és kor­mányküldöttség es a szovjet vezetők között 1957. márciu­sában folytak, és amelyeken minden oldalról megvizsgál­ták a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság kapcso­latának szerteágazó kérdéseit. Az ekkor aláírt dokumentu­mokban megállapodtak ab­ban, hogy a proletár inter­nacionalizmus, az önzetlen barátság és egyenjogúság alapján sokoldalúan tovább fejlesztik a magyar—szovjet együttműködést. Ezt köve­tően ugrásszerűen megnőtt a konpány- es tárcaközi szer­ződések, egyezmények, meg­állapodások száma. Kibővül­tek és minőségileg új tartal­mat kaptak a gazdasági és műszaki-tudományos kapcso­latok, rendszeressé, szerve­zettebbé váltak a találkozá­sok, a kormányok és a pár­tok között közvetlen munka- kapcsolat teremtődött. *- Szovjetunió • jops&liötött elismeréseként az olajom bar- gó feloldása mellett szállt síkra, míg Szíria korainak, indokolatlannak minősítette ezt a lépést. A szíriai fron­ton továbbra is késlekedik a szembenálló erők szétvá­lasztása, mert az Egyesült Államok mindeddig nem tud­ta rávenni Izraelt arra, hogy összekösse a esapatszétvá- lasztást az átfogó rendezés­sel, illetve' lemondjon az 1967-ben megszállt Golan- fennsík annektálásáról. Kö­vetkezésképpen Szíria a szá­mára elfogadható csapatszét­választás megvalósulásáig nem kapcsolódik be a genfi békeértekezlet munkájába. Az Egyesült Államokkal szemben fennálló bizalmat­lanság az olajembargó felol­dásának ellenzése mellett abban is kifejezésre jut, hogy Szíria nem állította helyre a diplomáciai kap­csolatokat Washingtonnal. Kétségtelen előrehaladás­ként könyvelhető el azon­ban, hogy Szíria átadta Kis- singernek az izraeli hadifog­lyok névsorát, és hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai fő­városban közvetett tárgyalá­sokat kezdjen Izraellel a csapatszétválasztási megálla­podás előkészítéséről. Mivel a következő csúcs- értekezletnek elkerülhe­tetlenül állást kell foglalnia a közel-keleti rendezés foly­tatását illetően, ennek elen­gedhetetlen előfeltétele a tel­jes egyetértés Egyiptom és Szíria között. szerződések értelmében, a hatvanas-hetvenes években tovább növelte a nyersanya­gok. félgyártmányok, beren­dezések és egyéb, a magyar népgazdaság számára, vala­mint a lakosság szükségletei­nek kielégítésére szogáló áruk szállítását. Gyakoribba es közvetle­nebbé váltak a két ország társadalmi-, tömegszerveze­teinek és tömegmozgalmai­nak kapcsolatai, a baráti ta- lákozások. Ennek egyik bizo­nyítéka pl. a magyar és szov­jetunióbeit városok és megvék rendszeres baráti, politikai kapcsolatának, a testvérvá­ros-mozgalomnak a kibonta­kozása. A 253 dokumentum közül 237 az 1948-tól 1970-ig ter­jedő időszak államközi, párt­közi kapcsolataira vonatko­zik, míg a fennmaradó 16 az ezt követő két es fél év leg­fontosabb eseményeihez fű­ződik. A kötetben a hivatalos egyezményeken, megállapo­dásokon, szerződéseken, jegyzőkönyveken, felhíváso­kon stb. kívül számos más, színesebb és oldottabb stílusú dokumentum, irat található. A kötet érdekessége, hogy a dokumentumok közül 70 Ma­gyarországon először jelenik meg. Az olvasó a két ország együttműködésének, kapcso­latának történetéhez, a doku­mentumokon kívül sok érde­kes adatot találhat a bő jegy­zetapparátusban, amely szer­vesen kapcsolódik a gyűjte­mény iratanyagában fellelhe­tő eseményekhez, jól kiegé­szítve ezeket. A KÉT ORSZÁG külügy­minisztériumának közös ki­adványa a közzétett két és félszáz dokumentum is bizo­nyítja, hogy a két nép együtt­működése a szocializmust építő magyar nép legközvet­lenebb érdekeit szolgálja, to­vábbi fejlődésünknek legbiz­tosabb záloga. Strassejireitet Erzsébet I Cai Lay-i bűntett iáidon de nem Saigoni képviselők nem vettek részt a kétoldalú ka­tonai vegyesbizottság csü­törtökre kitűzött ülésén, amelyen a Cai Lay-i elemi iskola ágyúzásának kivizs­gálását kellett volna előké­szíteni. mint ismeretes. a saigoni tüzérség március 9- én belőtt az iskola udvará­ra és a lövedék több mint húsz gyermeket megölt. Ugyanakkor Saigon a DIFK , elleni rágalomhadjárata ke-»-, reteben felszabadító erőket vádolja a támadás végre­hajtásával. A Saigon hibá­jából elmaradt csütörtöki vegyesbizottságir ülés .meg­tartása már csak azért is igen fontos lett volna, mert vádol. bizonyít a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság ennek eredményétől függően ki* / vdnt volna dönteni a ki­vizsgálás formájáról. Vo Dong Giang ezredes, a katonai vegyesbizottságban résztvevő DlFK-küldöttség helyettes vezetője a vegyes- bizottság keddi üléséről adott tájékoztatójában ismé­telten felhívta a figyelmet arra, hogy a saigoni kor­mányzat fokozta ...támadásait a Központi fennsík, a 73-as es a 4-es országút mentén húzódó felszabaditótt terü­letek ellen. A 4-es útnál végrehajtott támadások so­rán lőtték a saigoni erők a Cai Lay-i elemi iskolát is. FBI-módszerekkel az indiánok ellen NEW YORK; Az FBI törvénytelen „munkamódszereit” megvi­lágító új tények kerültek napvilágra St. Paulban, aho^ a Wounded Knee-ben tavaly kitört tndiánlázadás két fő­szereplőjének, Dermis Banksnek és Russel Means- nek a pere folyik. Az utóbbi napokban a bí­róságon a tanúk több ízben is megerősítették, hogy az FBI ügynökei törvénytelen módon lehallgatták a vádlot­taknak ügyvédjeikkel ‘ és a sajtó képviselőivel folytatott telefonbeszélgetéseit. A helyi telefontársaság egyik alkalmazottja például közölte: az FBI ügynökei azt követelték tőle, hogy szerel­jen lehallgató készülékeket azokra a telefonokra, ame­lyeket Means és Banks hasz­nál. A tárgyalás folyamán az is világossá vált, hogy az FBI provokátorok révén, aki­ket Wounded Knee-i indiá­nok soraiba épített be, olyan „bizonyítékokat” igyekeztek fabrikálni, amelyek rossz fényt vetnének az indián mozgalom vezetőire. A legutóbbi leleplezésekre hivatkozva Banks és Means ügyvédjei követelték, hogy ejtsék el a vádat védenceik­kel szemben és szüntessék be a gyalázatos pert. A nap­világra került tények oly­annyira botrányos jellegűek, hogy Fred Joseph Nichol bí­ró, aki pedig egyáltalán nem rokonszenvez a vádlottakkal, kénytelen volt külön ülést összehívni a védelem köve­telései „megalapozottságának kivizsgálására”. Merénylet Anna hercegnő ellen Londonban merényletet kí­séreltek meg Anna herceg­nő, az angol királynő lánya és férje, Mark Phillips ka­pitány ellen. A pár a Tra­falgar teret a Buckingham- palotával összekötő Pali Mall-on hajtott a palota fe­lé, amikor a támadó több lövést adott le gépkocsijuk­ra. Szemtanúk beszámolója szerint a merénylő fehér Ford-kocsijával a királyi au­tó elé vágott, megállásra kényszerítette. kiugrott au­tójából, valamit kiáltott egy járókelőnek, majd automata fegyveréből hat golyót eresz­tett a Limousine-ra. A lövé­sek megsebesítették a kirá­lyi gépkocsi sofőrjét, Anna hercegnő testőrét, egy, a ko­csihoz rohanó rendőrt és egy újságírót, aki taxiból ugrott ki. és rohant a rendőr meg­segítésére. Húsz percen be­lül nagy rendőri erők érkez­tek a helyszínre, körülvették a palota környékét és nem sokkal később elfogták a me­rénylőt. A parlamentben Roy Jen­kin» belügyminiszter közöl­té • megrendült képviselők­kel, hogy a merénylet ere­deti célja Anna hercegnő el­rablása volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom