Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

mAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Szűreit Ifépek Megérett, a szőlő a Mátra alján és a bükki dombokon, megkezdődött az ősz vidám, gazdag 'szürete. Erről szá­molunk be képriportunk­ban a 3. oldalon. ■ j Kit szolgaiak j a szoláltatás? XXIV. évfolyam, 223. szám ARA: 1,— FORINT A VIII. magyar békekongresszus áll ás fogl alása A TOI magva? 'békekongresszus küldöt­^ . tei 1973. szeptember 20-án és 21-én az Országházban megtartott tanácskozásokon megvitatták az Országos Béketanács beszá­molóját. A küldöttek hat munkabizottságban folytattak véleménycserét a békés egymás mellett élés, valamint a biztonság és a lesze­relés kérdéseiről, a nemzeti, függetlenségi mozgalmak és a békemozgalom feladatairól, a válsággócok megszüntetéséért folytatott küzdelemről, az ifjúság békére nevelésének és a békeharcban való részvételének témájáról, végül a magyar bekemozgalom feladatairól. A bizottságok munkájáról szóló jelentéseket a plenáris ülés meghallgatta, majd a küldöt­tek egyöntetű állásfoglalást alakítottak ki és fogadtak el a nemzetközi helyzetről és a bé­kemozgalom feladatairól. Végül újjáválasz­tották az Országos Béketanácsot, és megvá­lasztották a békeerők moszkvai világkong­resszusának magyar küldöttségét. A VIII. magyar békekongresszus megálla­pította, hogy a nemzetközi helyzet és hazánk belső élete kedvezően fejlődik. Az elmúlt évek során a Szovjetunió és az egész szo­cialista közösség következetes békepolitikájá­nak eredményeképpen a nemzetközi viszo­nyokban számottevő változás történt. Meg­erősödtek. az enyhülési irányzatok, javult és kedvezőbbé vált a nemzetközi légkör. Ma már nemzetközi egyezmények egész sorában ölt testet a békés egymás mellett élés poli­tikája. A VIII, magyar békekongresszus küldöt­tei ennek, a fontos felismeréshék ' jegyében elemezték a nemzetközi erőviszonyokat, meg­állapították, hogy a két világrendszer orszá­gainak és társadalmi mozgalmainak együtt­működésében napról napra egyre jobban előtérbe kerül a gazdasági, a tudományos, a műszaki, a kulturális és az emberi kapcso­latok bővítése és fejlesztése. Ez kedvez a nemzetközi békemozgalomnak és új lehetősé­geket nyit meg a magyar békemozgalom szá­mára, s új munkamódszerek felkutatását is igényli. A magyar békemozgalom egyik fontos fel­adata, hogy következetesen tájékoztassa ha-, zánk népét azokról a fontos nemzetközi kér­désekről, amelyek a békés irányzat fennmá- radását hosszú távra megszabják, vagy gá­tolni akarják. Folyamatos felvilágosító mun­kát kell. folytatni a szigorú nemzetközi ellen­őrzés mellett végrehajtandó általános és tel­jes leszerelés megvalósításáról, a fegyverzet­csökkentésről, a nukleáris kísérletek betiltá­sáról és mindezek betetőzéseként a leszerelési világkonferencia megszervezéséről. A VIII. magyar békekongresszus örömmel és megelégedéssel üdvözölte azt a magas fo­kú szolidaritást tükröző, jó és áldozatkész munkát, amelyet a magyar társadalom a hő­siesen harcoló vietnami népért végzett. Viet­nam újjáépítésének támogatása és a párizsi egyezmények szigorú betartásának követelése a feladatunk. A nemzetközi enyhülés nem terelheti el a világ békemozgalmának éber figyelmét a háborús veszélyt hordozó válság­gócok . létezéséről, elsősorban a közel-keleti feszültségről, valamint, a teljes nemzeti füg­getlenségért, a faji megkülönböztetés ellen küzdő nemzeti mozgalmak támogatásáról. A VIII. magyar békeköngresszus hangot adott mélységes aggodalmának és izzó ha­ragjának a nemzetközi imperializmus és mo- ' nopóliumai által szított és támogatott chilei ellenforradalmi támadás miatt, és testvéri együttérzését, harcos szolidaritását fejezte ki a fehér terror ellen küzdő chilei nép iránt. A béke magyar hívei számára a legfon­tosabb felismerés az, hogy a békés egymás mel­lett élés megvalósítása egyidejűleg jelent nem­zetközi együttműködést és harcot is. Együttmű- tó-iést a különböző társadalmi rendszerű ál- • 'nők, békeszervezetek és egyes emberek kö­rűt az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök apján, harcot a háború, az agresszió, a bel­ekbe való beavatkozás, az imperializmus ndenfajta nyílt és leplezett megnyilvánu­lása és ideológiája ellen. dés és a harc? egyidejűségét és szükségszerű­ségét felismerve, a békekongresszus felhívja a figyelmet az egyoldalú illúziók veszélyére és ugyanakkor az időnként tapasztalható pesszimizmusra és közömbösségre is. Határozottan fellépünk azokkal a kínai vezetők által hirdetett álforradalmi nézetek­kel szemben is, amelyek elmosni és összeku­szálni akarják világunk valóságos frontjait és ezzel az imperializmus érdekeit szolgálják. A VIII, magyar békekongresszus elhatá­rozta, hogy nagyobb erőfeszítéseket tesz az egész magyar nép tudatos békeharcának meg­szervezése érdekében. A magyar békemozga­lom támogatja és mind hazai, mind pedig nemzetközi tevékenysége során folyamatosan ismerteti a párt és a kormány következetes békepolitikáját Kifejezzük azt a meggyőző­désünket, hogy a mi körülményeink között a kékéért akkor tesszük a legtöbbet, ha min­denki a maga helyén becsületesen, áldozat­készen és odaadóan dolgozik a hazánk leg­szebb hagyományait beteljesítő szocialista nemzeti egységért, és ily módon a szocializ­mus teljes felépítéséért. Ez az az alap, amelyen a magyar béke- mozgalom fejlesztheti a népek közötti kap­csolatait A kongresszus felhívja az Országos Béke­tanács figyelmét, hogy nagy lehetősége van a nemzetközi felvilágosítás, tájékoztatás és meggyőzés árnyaltabb, rugalmasabb és sokré­tűbb formáinak alkalmazására. A magyar békemozgalom javaslataival és kezdeménye­zéseivel továbbra is tevékenyen vegyen részt a Béke-világtanács munkájában és a más békeerőkkel való véleménycsere és együttmű­ködés kifejlesztésében, A kongresszus minden felszólalója rendkí­vüli jelentőséget tulajdonított a békeerők moszkvai világkongresszusának, amely a gyü­mölcsöző tanácskozásoknak és vitáknak, és a közös cselekvésre szólító tervelmek minden eddiginél szélesebb körű nemzetközi fóru­ma lesz. A magyar békemozgalom továbbra is szá­mít a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ és más tömegszer­vezetek, ^ társadalmi egyesülések áldozatkész együttműködésére, valamint az egyházak bé­kemozgalmi tevékenységére. A békekongresz- szus örömmel állapította meg, hogy küldöttei között' sok volt a fiatal, s, az elkövetkező négy évben is fontosnak tartja az ifjúság új erőinek bevonását á mozgalomba. A VIII. magyar békekongresszus munka­kongresszus volt. A tanácskozás, az eszmei célkitűzések megerősítése mellett azokat a módokat és eszközöket is sorra vette, ame­lyeknek alkalmazásával a magyar békemoz­galom jobban, szélesebb körben, átfogóbban és eredményesebben végezheti a reá váró munkát. A kongresszus megbízta • az Orszá­gos Béketanácsot, hogy elemezze és dolgozza fel a munka további korszerűsítésére tett ja­vaslatokat és a békemozgalom erejére tá­maszkodva, a magyar nép békevágyára épít­ve, teljesítse nagy és nemes feladatait. A magyar békekongresszus küldöttei most küldőikhez szólnak: a magyar nép minden rétegéhez, munkásokhoz, parasztokhoz, értel­miségiekhez, alkalmazottakhoz, felnőttekhez és ifjakhoz. Kifejezzük azt a szilárd meg­győződésünket, hogy a magyar és a nemzet­közi békemozgalom a jövőben az eddiginél kedvezőbb körülmények között járulhat hoz­zá az enyhülési folyamat erősödéséért vívott küzdelemhez. A béke nem a háború egysze­rű tagadása. A béke olyan állapot megterem­tése, amelyben lehetetlen a háború. Amed­dig háború lehetséges, addig mozgalmunknak meg van az értelme. Tudatában vagyunk an­nak, hogy a békemozgalom fontos hazai és nemzetközi tevékenysége továbbra is odaadó munkát és álhatatos küzdelmet követel meg mindannyiunktól. Ebben a munkában a béke­mozgalom továbbra is számít az egész ma- igyar nép támogatására, hiszen mozgalmunk forrása és ereje a magyar nép békevágyából fakad. 1973. szeptember 23., vasárnap Október 4-ére * összehívták az Országgyűlést Ä Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az Országgyűlést 197ä. október 4. napjau (csütörtök) délelőtt 11 órará összehívta.. Előreláthatólag az ülésszak napirendjére kerül az Elnöki Tanács beszámolója az utóbbi tét éves munkájáról, a Minisz­tertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelőssé­géről szoló törvényjavaslat, a-minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a statisztikáról szóló törvény- javaslat. (MTI) Befejeződött a „Vértes ’73” gyakorlat A pénzt nem arra költőt- j ték, amire kaptak. Gondok, fonákságok a szolgáltatá­sokban. E témával > foglal­kozik munkatársunk írása lapunk 3. oldalánJ Óvodák ’ és évsdások A gyerekek egy jelentős re-, szét nem tudják felvenni at/ óvodákba. Miért?1 És miért kevés az óvonó? Ezekre a kérdésekre’ keres választ Márkusz László írasa, ame­lyet lapunk 4. oldalán köz­lünk. mmm Emberekről, a munkáról al­kotott véleményükről szól riportunk az 5. oldalon. I szakosodás főié A Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport kijelölt csapata­inak — az éves felkészítési tervnek megfelelően — 1973. szeptember 17—22. között tar­tott együttműködési gyakor­lata véget ért. A gyakorlat egyes mozzanatait megtekin­tette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára, Fehér Lajos, a kormány elnökhe­lyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, vala­mint dr. Csanádi. György közlekedési- és postaügyi mi­niszter, dr. Szekér Gyula ne­hézipari. miniszter. Részt vett a gyakorlaton Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, valamint a Magyar Néphadsereg több vezetője, a társ fegyveres erők képviselői, valamint B. P. Ivanov vezér­ezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó déli had­seregcsoport parancsnoka. A gyakorlatot más párt- és ál­lami vezetők mellett megte­kintették a területileg ille­tékes helyi párt- és állami vezetők. A gyakorlat szombaton dél­előtt Veszprémben tábori díszszemlével zárult, amelyen felvonultak a gyakorlaton résztvevő magyar és szovjet alakulatok fegyvernemeinek és szakcsapatainak kijelölt alegységek Mórócz Lajos vezérőrnagy, a gyakorlat vezetője jelentést tett a gyakorlat eredményei­ről, majd Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter beszédében értékelte a gyakorlat jelentőségét és elismerését fejezte ki a részt­vevő csapatok személyi állo­mányának a nagy erőpróbát jelentő gyakorlaton való ered­ményes helytállásukért. A gyakorlat jól demonstrálta a korszerű haditechnikai esz­közökkel felszerelt Magyar Néphadsereg és az ideiglene­sen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport csapatai, parancsnokai, törzsei és ka­tonái alapos felkészültségét, a személyi állomány erkölcsi, politilcai állapotát, együttmű­ködésének magas színvonalát, a magyar és szovjet csapatok fegyverbarátságát. Heves megyében tizenegy termelőszövetkezet kapcso­lódik be a nádudvari zárt- rendszerű kukoricatermesz­tési programba. Ennek je­lentőségéről ír munkatár­sunk az 5. oldalon. ndácsi mozaik Sok témáról, egy község­ből: erről olvashatnak a 6. oldalon. Mielőtt eldörren a puska... A vadászbalesetekről szol1 Pataky Dezső írasa, a 6.. oldalon. József Stfifa emlékére Balatonszárszón, a József Attila Emlékmúzeumba ko­pogtatott be munkatársunk és a nagy költő ismerősét, életművének hagyatékát ápoló idős pedagógust, Kiss Ernőt mutatja be a 7. olda­lon. Ebben a bonyolult küzdelemben a Szovjet- mió és a többi szocialista ország békeprog- mja növekvő politikai katonai, gazdasági és erkölcsi súlya tudatos cselekvésre ösztön­zi a Dekere vágyó százmilliókat és realizmus­ra int § másik táborban is. Az együttanűkö­í lefoglalásunkban a béke minden hí- A vének emlékezetébe idézzük a Vili, magyar békekongresszus jelmondatát: „Tettek­kel szocialista hazánk felvirágoztatásáért és az emberiség békéjéért” Assisit*#®Megérett a szőlő a Mátra alján és a bükki dombokon I megkezdődött az ősz vidám, gazdag szürete. Erről szá­molunk be képriportunkban a 3. oldalon. Fenti képünk az Egri Csillagok Tsz tábláié készük,, ahol 1500 mázsa szőlőt szednek naponta. Október végéig 45 ezer mazsa kérij a pincékbe, q&tI Foto: Erezi ÍL Gyula) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom