Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
PinM rörSiorcsolpn „Dolgozott már pincérként?” Igen, tíz éven át. ,.Tud görkorcsolyázni?” Bruce Levine először nem értette, vajon a New York-i Greenwich Viliág új éttermének, az Eight Street Gallery- nek a vezetője, Tony Santiz- zo miért teszi fel ezt a furcsa kérdést. Azután elmondta, hogy gyermekkorában sokat görkorcsolyázott New York utcáin. Tony Santizzo azonnal szerződtette. A 23 éves Bruce Levine négy hónappal ezelőtt vált New York első görkorcsolyás pincérévé. Ma ő az Eight Street Gallery sztárja. Pincérekből és pincérnőkből azonban valóságos kis görkorcsolyás csapat alakult ki körülötte. Saját bevallásuk szerint „szórakoztatóbb és egyben könnyebb is görkorcsolyán kiszolgálni a vendégeket. Sok időt és fáradságot takaríthat meg az ember.” Az olaszos ízekkel szolgáló étterem hamarosan közkedveltté vált az amerikaiak körében, akiket azonban elsősorban mégis csak a görkorcsolyás pincérek vonzanak a Greenwich Viliágba. FARKAS ANDRAS: Még dele lön áll... Még delelőn áll, Ott, a nap izzik, Hét-heted, ágra. Ámde a szellő Messzi hegyekről Jön, belefújja Ebbe az izzó Fény-delelőbe Tétova lelkét, S mintha az árnyék Rájafelelne Messzi vidékről, Egy suhanással Fellobogózva Csak tünemény jön, Puszta derengés. Mert delelőn túl Jön, jön az este, S míg a nap izzik Hét-heted ágra, Gondolatoknak Szürke rajából Nagy lepedőt sző Csendben a múlás, Es leteríti, Hogy mire gond száll. Hát elaludjunk. SIMON LAJOS: Lángol a nyár 1. Delet ütött Mintha fák alatt delelő parasztok árnyéka lennék, úgy szendergek itt: foltosra vedlett, rozsdamarta fűben, és csendben. Csak egy gyorsvonat sikít. Vagy álmodom? S egy láng-forró határbu igásló sírás vág a csenden át? Delet ütött. Ö, nem hallom, csak érzem a fel sem kondult dél-harang szavát. Mert bennem annyi kaszát törő nyárnak emléke, kínja, lángolása él, és nyílt szívemen szüntelenül át száll, mit sarkigtárult ablakon a szél. Z. Haj, lányok Lángol a nyár, mint a pujka taréj, a porcfű csupa rozsda, a kánikulában vatta-fehér habot izzad a bodza. Alatta csücsülök. Félig áléit fejem térdemig kókad, Haj. lányok, ki szalad kútra vízért? S ki itat, mint volt aratókat? Gyönyörű áttetsző semmi az ég, rajta egy bárányka nyargal, a napba akasztja szarva hegyét, s viszi diadallal. VIZPARTI PILLANAT (Foto: Zeit im Bild) 'TöuMLOtAzolqálal Megtaláljuk-e a nátha elleni orvosságot? Az igazgató így szól a titkárnőjéhez: — De kérem, ez a levél tele van helyesírási hibával! — ön diktálta, főnök úr! ★ Az orvos egy csinos, fiatal nőt vizsgál: — Hát, ez bizony csúnya hűlés! Hol fázhatott meg ennyire? — Munkahelyi ártalom, doktor úr. — Hogyhogy? — Túlságosan kivágott ruhát vettem fel, amikor bevo-' nultam a főnökhöz fizetés- emelést kérni. ★ <— Drágáin — mondja behízelgő hangon a feleség —, vasárnap a lányunk új vőlegénye érkezik látogatóba. — Na és aztán? — Szegény kislány szeretné, ha addig klfestednéd a lakást, kicserélnéd a nappaliban a bútorokat és új kocsit vennél! kr A cipőüzlet tulajdonosa így oktatja az újdonsült eladót: — Női vevőnek mindig egy számmal nagyobb cipőt hozzon ki, mint amilyet kért. Sok időt takaríthat meg! kr A színésznő gyengélkedik. A hazatérő férjnek a következőket mondja: — Itt volt az orvos, megnézte a nyelvemet és azt mondta, hogy erősítőre van szükségem... — Egek! — mondja rémülten a férj —, csak nem a nyelvedet akarja erősíteni? ★ — Húsz évig voltak ezek ketten jegyesek. Miért nem házasodtak össze? — A nő nem akart hozzámenni, amikor a férfi ivott, a férfi pedig nem akart megnősülni, amikor éppen józan volt. Doktor úr, nagyon ideges vagyok. Ez életem első műtété. — Én is. ön az első betegem. ★ Az őrmester ráordít az ügyetlen újoncra: — Magából sohasem lesz katona! — Én is azt hiszem, őrmester bajtárs. Ezért kérem, szereljenek le. ★ A feleség így szól férjéhez: — Honnan jössz haza ilyen időben? — Egy előadásról. — Hajnalt négyig tartott az előadás? — Igen, mert az előadó dadogott. ★ A beteg szemrehányásokat tesz: — De doktor úr, miket művel! Az őrlőfogam fáj, ön meg kihúzta a metszőfogamat! — Nyugi-nyugi, eljutunk az őrlőfogig is... ★ Két barátnő beszélget: — Amikor a férjemmel jegyben jártunk, elhatároztuk, hogy mindig őszinték leszünk egymáshoz. Házasságunk első napján például mindazokat a kalandjaimat elmeséltem neki, amelyek ismeretségünk előtt történtek. — Valamennyit? Irigylem az emlékezőtehetségedet! •k Egy étteremben a vendég oktató hangon fordul az ifjú pincérhez: — Nézze csak, kérem: a tálakat bal oldalról kell kínálni, a tányérokat pedig jobb oldalról kell elvenni... — Ugyan, uram — mondja meglepetten a pincér —, ön hisz az effajta babonaság- ban? Akinek fogai vannak a hallásra... A süket ember számára a fog hallócsontként szolgálhat. Ebben az esetben a miniatürizált »felvevő fogat’* a szájban rögzítik egy hiányzó fog helyén. Az apró rádióadó felveszi a hangokat és a felső állkapocscsonton keresztül a fül belső részébe továbbítja. A találmány dr. Ear! Coüard és Frederick Allen, a kaliforniai egyetem munkatársainak nevéhez fűződik. A „halló fog»* bizonyos esetekben előnyösen he-* lyettesíthetl az eddig szokásos hallókészülékeket. A „halló fog’» mindenképpen eszményi megoldásnak tűnik, mert nem szükséges hozzá sem vezeték, látható alkatrészei sincsenek. Az angliai Orvostudományi Kutató Központnak egy egész külön csoportja foglalkozik a közönséges meghűlés tanulmányozásával. A kutatócsoport önkéntes jelentkezőkön tanulmányozta a légutak fertőzésének Interferon-nal való kezelési lehetőségét. Az Interferon a vírus okozta fertőzés reakciójaképpen létrejött, élő sejtekből álló oldható protein. Megállítja, vagy lassítja a vírius szaporodását, ezért elméletben alkamas lehet a vírusos eredetű betegségek gyógyítására. Ahhoz, hogy az emberi fertőzés ellen eredménnyel használható legyen, az Interferont emberi vérből kell előállítani. * A kutatócsoport önkéntes jelentkezők egy csoportján kísérleti vizsgálatot végzett. Az 54 önkéntes jelentkezőt előbb megfertőzték részben influenza-vírussal, részben pedig közönséges náthavírussal. Ezután a kísérleti alanyokat két csoportra osztották, az egyik csoport tagjainak spray formában adagoltak Interferont az orrba, a másik csoport tagjai pedig ugyancsak spray formában közömbös anyagot kaptak. A kezelés után 24 órával az önkéntes jelentkezők orrváladékában megjelentek a vírusok. Ami az influenzát illeti, az eredmény megehetősen gyatra. A betegség lefolyása lelassult ugyan, a vírus hatóereje azonban nem változott. Biztatóbb eredményeket értek el a náthavírusokkal. Az Interferonnal kezelt 16 önkéntes jelentkező közül mindössze egynél lépett fel meghűléses tünet, ugyanakkor az álgyógyszeres kezelésben részesült kísérleti alanyokon kitört a nátha. KI AZ, AKINEK NEM TETSZIK A VEZETÉSI jHÚDSZEKEM .,. ? {foto: Zeit Un Bild) Szalmaláz Augusztus — a szalmák ideje. Az est leszálltakor bizonyos fajta szalmák útnak indulnak, s valamiféle álmot, kalandot űzve kóborolják végig a várost. Szomorú a szalmák nyáresti körmenete. “Micsoda álmokat kergetnek? A tavalyit, a télit. Már januárban ez repítette őket. „Majd a nyáron”! Mikor künt hó hullott, s bent, a szobában parázs izzott, ők már akkor, a karosszékekben, félig hányt szemmel készülődtek. Ha felriadtak a kérdésre — „szívem, nem figyel rám?” — és sűrűn bólogattak; „ó, dehogynem, dehogynem” — akkor hazudták a legnagyobbat: kihajtott, fehér apacsingben, csokoládéra sülve, épp akkor szökkentek vissza a fűtött szobába kintről, az örök szabad mezőkről, a nyitott egű, nyári áloméjszakából. Szabadságuk első napján Ünnepélyesek. Hófehér ing, frissen borotvált arc, megfontolt, nyugodt kérdések a pincérhez: „Mondja, lehetne szó egy rostélyosról, de bőven hagymával. Nem baj, ha várni kell, megvárom.” Az első nap még tud várni. Szépen vacsorázik, aztán lassú léptekkel, gyalog indul haza. Az egyik eszpresszóból zene szól. Beül, de csak, mint egy Marsról érkezett: feketéjét szürcsöli. s idegenül, értetlenül nézi a zene körűi, az eszpresszópult körül állingáló, magányos férfiakat. Idegenek, még nem ismeri őket. Másnap telefonoz. „Elutazott, szabadságon van." Aztán: „De rég hallottam, azt sem tudtam, hogy még él. Ma este? Ma nem.. Aztán már nem mondja a pincérnek: „nem baj, majd megvárom”. Siet. Gyakran már -büfében eszik. A büfék tele vannak szalmákkal. Azt mondják: spórolnak. És rohannak oda. ahol fény van, zene szól. Ekkor már ismerősök a magányosan állingáló férfiak! A fekete után fizet, s indul haza. Nem a szokott úton. Cigányasszony borít kendőt a városra: csillaggal kivert, fullasztó az est. Menni, tovább. Befordul, új utat próbál. Erre is zene szól. Itt is azok a férfiak. Támasztják a pultot. Így, így tovább és tovább. A szalmák nyári esti körmenete. A szalmán nem lehet segíteni. Meghívják. vacsorára: a házaspár-barát nem hagyja el. Ez aztán az igazi kín. Ülnek a Duna-parton, s a korzón, előttük nők, feszesek vagy puha selymekben sejtelmesek és beszél a barát, kezét asszonya kezére téve: „Agnes azt gondolta ki, hogy míg egyedül vagy, esténként átjöhetnél hozzánk.” Es a férjéhez simuló Agnes ezt zengi: „Árvácska maga, igazán felnézhetne esténként hozzánk.” Mert a nők ilyenkor összefognak, megkínozzák és elveszik a kedvét a szalmának. Aztán a kezdő szalma már olyan lesz, mint a többi: már le sem ül — nagyon siet — éppen csak felhajt valamit — egyik helyen feketéi, másutt rumot, bambit cherry t, s rohan tovább. A szalmák ilyenkor súgják tele fájdalmukkal az éjszakát, mint a kerengő cserebogarak. A szalmák árulásukért — hogy várták ezt a szalmaságot! — végül is megbűnhődnek. Aludni sem tudnak. Ez a szalmaláz. Forgolódnak, dobálják magukat és hűséget esküsznek. Mikor virrad, s a hajnali szél végigfut a városon, akkor alszik el szobájukban a lámpás. Enyhülést, megbocsátást hoz az álmuk: azt álmodják, hogy megérkezett, ágyuk szélén ül ö, s hűvös kezét homlokukra teszi. Kőbányai György Hányszor cseréit gazdát o Margitsziget? Szeptember 15-ével új fejezet kezdődik a Margitsziget történetében. Mint ismeretes, úgy szabályozzák a szigeti közlekedést, hogy a természeti kincsekben gazdag, páratlan értékű park elsősorban a fővárosiak pihenését, üdülését szolgálja. Hasonló korszakváltás — a Fővárosi Levéltár korhű dokumentumai szerint — volt már a sziget történetében. Az előzményekhez tartozik, hogy a Margitsziget már az Árpád-házi királyok idejében királyi birtok volt. IV. Béla az akkor Nyulak szigetének nevezett Duna-szigetet szerzetes-, illetve apácarendeknek adományozta. A XVIII. század végén IL József felosztotta a szerzetesrendeket é# a szigetet Sándor Lipófc főhercegnek ajándékozta. Ezután majdnem itö évig a főhercegi családhoz fűződnek * sziget eseményei. Sándor Lipót halála után öccse, József nádor lesz a sziget birtokosa. Ö a természetalakította szárazföldet a Dunában parkká varázsoltatja. A nádortól 1847-ben legidősebb fia, István főherceg örökli a szigetet, aki 1849. szeptemberében elhagyja az országot. Ekkor a Margitszigetet bérbeadják. 1867- ben az idősebb József főherceg lesz a sziget tulajdonosa, aki megkezdi a pihenőterület fejlesztését. (A szigetet hasonló nevű fia örökli majd.) Jóllehet, a Margitszigetet a fővárosiak a tulajdonos (idősebb József főherceg) engedélyével közkertként használhatták, a múlt század végén napirendre került a sziget köztudajdonba adása. 1894-ben a főherceg három és fél millió forintért Kínálta megvételre a fővárosnak, de a törvényhatósági bizottság az ajánlatot elutasította. 1905- ben idősebb József főherceg meghalt, a sziget új tulajdonosa hasonló nevű fia lett, aki 1908-ban megegyezett a Közmunkatanáccsal a sziget eladásában. Az állam ekkor felhatalmazta a kormányt a Margitsziget megvásárlására, s 1909. január 1-én a megbízás alapján a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelésébe vette a szigetet. A törvény — amely a fővárosfejlesztésről szólt — külön kiemelte, hogy „... az egész sziget örök időkre nyilvános kertként tartandó fenn, a benne levő nagy értékeink kiaknázásával együtt”. (A Margitsziget becsült értéke megvétele Idején meghaladta a tt- zenegymiljió koronát.) A sziget tulajdonosa a telekkönyvi bejegyzés szerint — 23 800 és 23 802 helyrajzi számon — a főváros közönsége. Az államosítások során a Margitsziget kezelése a Fővárosi Margitsziget Községi Vállalat kezébe ment át, amely két év után megszűnt. Azóta lényegében a Margitsziget elsőfokon a XIII. kerületi tanács, másodfokon pedig a fővárosi tanács hatáskörébe tartozik. Érdekesség még, hogy a wt\- getnek nemcsak sok gazdája, de sok neve is volt: Nyulak szigete, Nádor-sziget, Úr-sziget, Felsősziget, Alsó-sziget, Palatínus sziget.
