Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

Jégtörők a Tiszán Ä főkönyvelőnek pénzből van a lelke... Dr. Vogl Konrád viselt dolgai IS36 éta járja a vteet Pátriám Imre kapitány. maa Bel* tehj ti® -wast a Tlaalg — ite • régi képet, a valamikori csendet hiába keresi már az ember itt. Kiskörénél is: be­tonkeverők csikorognak a túlsó partról, hórihorgas da­ru Jelzőcsengője berreg, sú­lyos rakományok lendülnek a magasba, építők rikoltás­nak egymásnak vígan, amed­dig a szem ellát S a máskor ilyenkor már befagyott fo­lyó most szelíden hullámzik. Láttán elégedetlenül dobog egy idős hajősembera — Ö micsoda idők?! Szin­te nyoma sincs a jégnek, itt várakozunk hasztalanul már mióta, ahelyett hogy dolgoz­nánk hivatásunk szerint., 1 Aztán a parttól lei elé mu­tat, az alattunk szunyókáló két kis hajóra, a Jézengő” személyzetére; — A Jeget kellene törniük azOntelenüi de december 38. óta, bogy ide: .rendelték, őlu& . szinte alig akadt d&gukS ■ ■átl A— ffw ai r m, "illt m ■■lit íJT ■ "Wzmg ® OOTSiSJgö hajósember,':' r'ü ' Tiszalöknel telelő folyam! . flotta pa-. raaataoka, g egyben a Kis­körére vezényelt hajók — a Taréul és a Jégvirág — ka ­pitánya. Éppen látogatásra jött legényeihez. Régi szak­mabeli — meséli rövid tar­tózkodása alatt —, 1936-től járja a vizet Beutazta ez­alatt a Dunát és az összeg mellékfolyóit, Regensburg. tói Szulináig minden az is­merőse. 1967. óta dolgozik az És.ak-magy a rországi Víz­ügyi Igazgatóságnál, s fele­lőse mostani beosztásában valami U millió forint ér­téknek. — Még pár éve is masabb volt a folyó — emlékezik. — Talán tíz esztendeje lehetett, bogy a tiszalökj duzzasztó elé, meg & zsiliphez szovjet ha­jókat kellett segítségül hív­ni, mert nem bírtuk a 35—40 centis páncéllal! 0, azok érdekesebb, izgalma­sabb munkák voltak! Órák hosszat tudnék mesélni ró­luk, de nagyon sietős az utam, sok még a dolgom ma — mondja és búcsúzik. A meredek partoldalon le­ereszkedünk a két hajóhoz. Érkezésünkre vidáman búj­nak elő mind a víziemberek, látható örvendezéssel siet­nek elénk. Az idegen látoga­tók — észreveht tóén — vég­re eseményt jelentenek csöndes, téli életükben. Fiaial legény, Vajda Béla nyújtja először a kezét. Ö a Tárcái segédgépésze. S amíg beljebb tessékel bennünket, megismertet a többiekkel is, elmondja, hogy tokaji fiú, s a bátyját követi a hajós­életben. Izig-vérig tiszai ember, a Dunát csak akkor érintetté, amikor Bajáig vonatozott, hogy innét, gé­pészétől átvéve Balatoni ü~ redre vigye javításra a Tár­cáit. Különben az Alsó-Tisza szerelmese: mert ez érdeke­sebb vidék, erre sűrűbben vannak a települések, több a látnivaló. — S, hogy vol­taképpen hol kezdődik az Alsó-Tisza? — kérdi. — Bi­zonyára nem sokan tudják: fenn, Tokajnál, éppen a vá- r vjomnál... A kellemesen fűtött, ba­rátságos legénységi szobá­ba® —- ben«, a haJÖ gyom­rában — aztán hamar meg­oldódik a többi ember nyel­ve is, élénk beszélgetéssel folytatódik ismerkedésünk, — Sokáig a „Fókánál- dol­goztam, a Folyamszabályo­zási és Kavicskotró Válla­latnál —p meséli a legidő­sebb ember. Samu István, a Jégvirág kormányosa. — Só­dert fuvaroztunk a Dunán, többnyire Pest és Vác kö­zött. Utána jöttem a Tiszá­ra. A Jégvirágot tavaly kap­tuk, Balatomfüreden készí­tették. Onnan hoztam át: előbb levittem a Dunán Tf- telig, s onnan hajóztam át a Tiszára. Új hajó, jó hajó. Téli élményeket kutatunk kollégámmal. — Volt az Is, éppé« «Hg — beszéli egy fiatalabb, Fekete János, a Jégvirág gépészé. — Még a Jégtörő IV-esen történt, hatvanhá­romban: valahogy lemarad­tunk’ a többitől, aztán Mo­hács és Dunaszecskő között 2—3 . méteres jégtorlaszba keveredtünk, s megreked­tünk, egy kőzátonyhoz nyomva. Kiét másik hajó­nak kellett a mentésünkre jönni! Jellemző a körül­ményekre, hogy az a két „döngölő hajó” például az előttünk lévő 400—500 mé­teres szakaszt valami hét vagy nyolc óra alatt tette meg! Amikor végre kikec­meregtünk, meg is mondták: máskor nem mehet egyedül Jégtörő hajó a folyón! Per­sze, így sem jártunk jobban — folytatja derűsen — mert például egy másik alkalom­mal harmadmagunkkal is megszorultunk a jégben. S olyannyira, hogy jó darabig helikopterről kaptuk még a kasztot isi A legénység! szobában rá­dió, televízió, komfort Az­tán, hogy jobban is szétné­zünk a Tarcalom, kedves kis konyhát találunk, hozzávaló éléskamrával, hasonló ebéd­lőt, arrébb kényelmes társal­gót, hálófülkéket, másutt praktikus fürdőt, raktárakat. S ezek — ha valamivel ki­sebbek is — nem hiányoznak a Jégvirágról sem, a másik, alig húsz méter hosszú ha­jóról. — Itt élünk, így élünk — mutatja körbe — s ha oly­kor kicsit unatkozunk is, bi­zony nem választana egyi­künk se más pályát, más sorsot! — beszélik meggyő­zően. — „Civilben” én vagyok például az egyik szakács — magyarázza Vajda Béla. — Szinte mindenhez értek már, csak gyúrni nem tudok még — vallja be pironkod­va ez utóbbit is a fiatalem­ber, de gyorsan, mintegy ki­köszörülvén a hajósemberen esett csorbát, kiigazítja: megjegyzését —: Samu Pista bácsinak azonban már a tésztakészítés is remekül megy! S dicsérően, idősebb társa vállára is üt. A jégtörő testén tíz mil-1 liméteres páncél feszül: erő-, sebb, keményebb mint a] több! hajó. A tS eSműRával azonban nem tesznek kivé­telt ezekkel sem: ugyanúgy dolgoznak, mini a társaik. — Uszályokat vontatunk velük, kővel, kaviccsal ha- j fikázunk a Tiszán, a Bodro­gon vagy Körösön — beszé­lik- — öt uszályt is utánuk kötünk, s vagy 600—700 ton­nányi anyagot szállítunk egyszerre— Nyáridőbe« is akad élmény jócskán! Meg­történt már például, bogy a Bodrogon 100 centi* vízre futottunk, s egyszerűen: nem tudtuk folytatni az utunkat Meg kellett fordulnunk, a csak farral — mint a rák — mehettünk tovább. Ilyenkor ugyanis a hajó maga alá szorítja a vizet, a ex valame­lyest megemeli. , Váratlan, érdekes út veit, máig tz em­lékszünk rá! Naponta kétezer, délelőtt és délután jelentést kell ad­niuk URH-készűlékjükön a miskolci igazgatóságnak. A jégviszonyokról, a zajlásról, a víz hőfokáról, mélységéről. Ezen a délelőttön 0,2—0,3 Celsius fokot mértek a víz­ben, jég csupán a hajók kö­rül volt, az te Összetörve. S ahogy az ultrahangos mély­ségmérőre pillantottunk a búcsúzásnál: éppen négy méternyire voltunk a Tisza fenekétől... Gyónt Gyula Csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés — ezekért a bűntet­tekért kellett a bíróság előtt felelnie dr. Vogl Konrádnak, a bodonyi Mátraalja Tsz volt főkönyvelőjének. A vádlottak padját megosztotta három társával, Fejes Józseffel, a bodonyi tsz volt elnökével, Fejes Bertalan ÁFÉSZ-bolt- vezetővel és Farkas Jánossal, a tsz volt építésvezetőjével. A hárommillió A termelőszövetkezet fa­üzeme dr. Vogl Konrád köz­vetlen irányítása alatt ter­melt 1966-ban a tsz nyolc­éves szerződést kötött az Er-, dért Vállalattal. A szerződés szerint a vállalat alapanyag­ként farönköt szállított a fa­üzemnek. A bodonyiak a rönkből bútorlécet és főkép­pen parkettafrizt készítettek az Érdért számára. Amikor az áru elkészült, a vállalat Instruktora átvette, s a „mág­lyákra” felírták: az Érdért tulajdona. Ez nem zavarta dr. Voglt abban, hogy a kész termékből eladjon a Buda­pesti Parkettagyárnak. 197L. júniusában észlelte előszöb az Érdért, hogy az őket meg­illető anyagból tetemes mennyiség hiányzik. A vizs­gálat először azt állapította meg, hogy bár dr. Vogl vég­zettsége — jogtudományi egyetem, számviteli főiskola — jő szakembert takar, á tsz könyvelése áttekinthetet­len. A perdöntő bizonyítékot az Érdért napra kész, jól ve­zetett könyvelése szolgáltat­ta: dr. Vogl közel hárommil­lió forinttal károsította meg a vállalatot Miért? Azért, hogy a tsz veszteségét leplez-' ze, illetve fizetésképességét biztosítsa... „Jől jött”' ez a tsz-nek? Biztos, hogy nem. Az elnök, Fejes József azon­ban nem sokat törődött az ellenőrzéssel, dr. Vogl így követhette, ti huzamosabb ideig ezt a bűncselekményt. ö maga ebből a pénzből nem is költött ei saját ma­gára semmit. EbbőL». Építkezések A körzeti orvos családi há­zat akart építeni, s ezzel a tsz-t bízta meg A költségek­re elismervény ellenében ki­fizetett 31 ezer forintot, majd dr. Voglnak még továbbbi 10 ezret adott át. A negyven­egyezer forint azonban — nem került be a tsz-pénztá- rába. Vogl azt állította, hogy ezt az összeget reprezentációs költségekre fordította... Az egyik községbeli ugyancsak házat építtetett a tsz-szel. 1969. decemberében megje­lent nála Vogl, és 9 ezer fo­rintot kért tőle valamilyen vásárlásra hivatkozva, hogy az összeget majd figyelembe veszik az építési munka el­számolásánál. Mi lett belőle? Se pénz,, se elszámolás.-.. Reprezentáció! 1970-ben egy napon felke­reste Vogl Fejes Bertalan boltvezetőt, hogy a tsz az itt vásárolt, reprezentációhoz szükséges cikkekért inkasszó útján fizethessen. A követ­kezmény: Fejes Bertalan 1971. végéig feljegyezte a vá­sárlási blokkra az esetenkén­ti számlák összegét, s néhány harm számlával-tűzdelve azt, fizettetett a tsz-szeL Vagyis dr. Vogllal... Tizenegy fik­tív számla szerepelt az ügy­ben, amelyek értéke 148 ezer forint körül mozgott. (A tsz jóváhagyott reprezentáció« költsége két esztendőre — 48 ezer forint...) Farkas János a fiktív számlák egyikét Vogl kérésére úgy igazolta, mint építkezési anyagokat, ame­lyeket a tsz építőbrigádja felhasznált. E számla értéke megközelítette a negyvenezer forintot. Mindezekhez még egy „érdekes" adalék: dr. Vogl a tsz tulajdonában, levő parádi lakásban lakot Áz áramszámlát a szövetkezet fizette ki — 1970-reé* 1971- ne tőbb mint 31 ezer forintot' Mindezt annak ellenére tette a tsz, hogy az áramszámla fizetésével kapcsolatban sem­miféle kötelezettséget nem vállalt. Hogy miért sikerült mégis Voglnak ez a „húzá­sa”? Ö ellenőrizte, mint fő­könyvelő. a kifizetésre kerü­lő számlákat. A villanyszám­lákat ő maga semmisítette meg. Az Üéiet Az Egri Járásbíróság dr, Nyíri László búntetőtanácsa dr. Vogl Konrádot folytató­lagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó hűtlen keze­lés, folytatólagosan elkövetett sikkasztás, jelentős kárt oko­zó'hűtlen kezelés és csalás bűntettéért 5 évi szigorított börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte, mellék- büntetésül pedig öt évre el­tiltotta a közügyek gyakorlá­sától is. Fejes Józsefet tár­sadalmi vagyonban különö­sen nagy kárt okozó hanyag kezelés vétsége miatt egyévi szabadságvesztésre, mellék­büntetésül 5 ezer forint pénz- büntetésre ítélte. A szabad­ságvesztés végrehajtását háromévi próbaidőre fel­függesztették. Fejes Ber­talant jelentős kárt okozó hűtlen kezelés bűntettében, mint bűnsegédet vonták fele­lősségre: egyévi- szabadság­vesztésre és 3 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A sza­badságvesztés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüg­gesztették, hasonlóképpen, mint Farkas Jánosnál, akit hűtlen kezelés bűntettében, mint bűnsegédet ítéltek ti nyolchónapi szabadságvesz­tésre. Az ítélet’dr. Vogl. Kon­tódét kivéve, jogerős. (leátaii Szocialista brigádok vezetői tanácskoztak Parádsasváton Élénk részvétei mellet ke­rült sor a hét végén Parád- sasváron az év első szocia­lista brigádvezetői tanácsko­zására, amelyen képviseltet­te magát az országos válla­lat te. Meglett a tettes — Kezét csókolom, Piriké. Bent van a miniszter elv- társ? — Igen, Éppen az igazga­tó élvtársat várja. — Jó napot kivártok, mi­niszter , elvtárs. — Jó napot. Tudja, hogy miért hivattam? — Őszintén megmondom, nem. — Akkor most megtudja. Hány forintért vették ma­guk azt az R—15-ös köszö­rűgépet? — Hárommillió-kétszázát forintért. — Es mikor vették? — Ügy tudom, egy éve. — Es miért nem dolgoz­nák vele? — Ezt most pontosan nem tudnám megmondani. De majd megnézem. — Nézze, Gábor elvtárs, én nem szaporítom tovább a szót. Tudomásomra jutott, hogy a drága köszörűgépet még most sem helyezték üzembe. Ezért úgy döntöt­tem: amennyiben hat napon, belül nem jelenti, hogy ki miatt áll a gép, kénytelen le­szek önnek írásbeli fegyel­mit adni, és a féléves pré­miumát is elvonom. ★ «— Kezét csókolom, Téri­ké. Bent van az igazgató elvtárs? — Igen. Éppen a főmént < elvtársat várja. — Szervusz, Lajos. rr Nézd, Sanyi én n. szaporítom tovább c szót Felhivatott a miniszter a kö­szörűgép miatt. Nem tudok mit mondani, de ha öt na­pon belül nem találod meg, hogy ki miatt áll a gép, kénytelen leszek neked írás­beli figyelmeztetést adni és megvonom a féléves prémi­umodat is. ★ Kezét csókolom, Zsuzsika. Bent van a főmérnök elv­társ? — Igen, éppen magát vár­ja. — Jó napot, főnök. — Te, Laci, a te üzemed kapta azt a drága köszörű­gépet? — Igen. — Nézd, Laci, én nem szaporítom tovább a szót. A dirit a miniszter, engem a diri hivatott fel. A helyzet az, hogy ha négy napon be­lül nem találod meg, hogy ki miatt áll a gép, kényte­len leszek fegyelmit adni, és megvonom a féléves prémiu­modat is. ★ ■— üzemvezetői iroda? ~ Igen. Sándor vagyok. Azonnal jöjjön fel hozzám! — Tessék parancsolni, mi­ről van szó, üzemvezető elvtárs? —• Magának, mint üzem­vezetőnek, tudnia kell, hogy miért nem használják az üzemben azt a több mint hárommillió forintért vásá­rolt, korszerű köszörűgépet? Nézze, én nem szaporítom tovább a szót, ha három na­pon belül nem deríti ki, hogy miért nem dolgozik a gép, kénytelen leszek írás­beli fegyelmit adni és meg­vonom a féléves prémiumát is. ★ — Klárika, hívja fél Kiss Miklós köszörűst. — Mi van, Peti, miért hi­vattál? — Miklós, ugye leltárilag te vetted át azt az R—15-ös köszörűgépet? — Igen. De csak szíves­ségből, mert beteg volt a raktáros. — De azt tudod, hogy mi­ért nem dolgoztok már az­zal a géppel? — Nem tudom én, ez már nem az én asztalom. — Ha én köszörűs lennék, azért engem jobban érdekel­ne, hogy miért áll egy kor­szerű köszörűgép? — Nézd, főnök, én csak egy egyszerű köszörűs va­gyok. — De hát mit gondolsz, Miklóskam, a gépkocsiveze­tőknek vettük azt a drága köszörűgépet?. Nagyon saj­nálom, de kénytelen vagyok írásbeli fegyelmit adni ne­ked, és egy fél évig ne szá­míts prémiumra se. Mert ne­ked, mint köszörűsnél• mégiscsak szólnod keile volna,.. — feoós — Mint Lőth Ottó tervoesr- tályvezető beszámolójából kitűnt: a tavalyi nágyszerű eredmények fő részesei a szocialista brigádok, ame­lyek örvendetes módon' is­mét tovább erősödtek, még tartósabb pillérei lettek az üveggyárnak. Remek munká­juk folytatása, hogy január 12-én útnak indulhatott mór az esztendő első exportja Angliába, ahol a mintegy .másfél millió forintos érté kű ólomkristály-szállítmány minden bizonnyal tovább öregbíti a mátrai gyár hír­nevét. A friss munkakedvet, a lelkesedést kihasználva, a további sikerek érdekében Varga Sándor igazgató újabb tippekkel segítette a brigá­dok idei vállalásait. (G. B.) Felújítás után most vizsgázott kifogástalan állapotban le­vő 20 személyes ROBUR LO—250 típusú busz eladó! Érdeklődni: Hm. Finom­mechanikai Vállalat Eger, Dr. Sándor Imre út 4—6. sz. Kereskedelmi Osztály, j Távb.: 17-21. mmwM% 1973. január 14** vasárnap vu-* ••• -• ■$ /v" 61*. r ' *

Next

/
Oldalképek
Tartalom