Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

fláctU ívOSbü i fi 8.18 Lányok, asszonyok í).li) Beethoven- és henubert- ÍUUVCK 9.14 ■ J\otaest 10.'$ö- Lakótele pen. Hangjaiéit 10.41 Zeneivari muzsika 12. ou Harangszó l^u Zenei anyanyelvűnk 12.3u Magyaran szólva . . . 12.4q Melodiakoktel »I* '«“i -*• 14.15 Cj Zenei Újság 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Csak fiataloknak 18.oü 1 b8 óra 17.3Ü J. Uptiikc: A várakozás. U.- változat 18.08 Házy Erzsébet énekel 18.31 Népdalok 19.25 Toldi l el láma dúsa 19.35 Kodály-liangv. közv. a Zeneakadémiáról 20.05 Operettrészl. 21.30 Ravel: F-dúr vonósnégyes •12.20 Beat 23.05 Janácék operáiból 0.10^-2.00 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 8.3b 9.03 9.18 9.40 11.50 12.00 12.20 13.08 14.00 14.50 15.00 15.05 13.27 18.0* 18.15 17.0€‘ 17.41 18.10 19.10 20.25* i 21.45 22.00 ».20 Operettrészl. A . fúvószenc története. V. Válaszolunk hallgatóinknak Áriák Beszélgessünk zenéről Jelképek erdején át. .. Mezők, falvak éneke Bach-művek Brahms-művck Napraforgó Éneklő Ifjúság Orvosi tanácsok Operakórusok A budapesti KGST-tanács­kozásról Az élő népdal Az MHV új Musica Rina- ta-lemeze Lemezek közt válogatva Történelmi figyelő Kalandozás sok muzsikával Operettrészl. Színház az egész világ! Összeállítás Láttuk, hallottuk . . . Népi muzsika Ritmus és melódia MAGYAR ,00 «J.T V 05 Amerre a vaddisznók újárnak. XI. rész 03 itt?k fény 25 Három nyomozó naplója. IX. rész ,00 iVIézga család . . . * "Alii.. Memumo ,23 jJVTK—Vasas és FTC—Ta­tabánya kispályás labdarú- gó-mérk. iá Földcsuszamlások. . -.Szovjet rövidfilm. ,3.5 Hírek .4u Múzeumi séták .üű.'Heiiie 175. születésnap jára 23;Müszkva és a moszkvaiak Uiportillm ,15 Cicavízió .30 Tv-hiradó .00 'Tabi László ötpei ce .05 Misiden lében két kanál . . . 'A halálig, Baby! 1.55 Túlélők. A bO éves Boldi­zsár Iván műsora .55 Tv-híradú :.0& Kaleidoszkóp POZSONYI 9.oá Amestiszt virág. Tv-iátek lü.l5 Angol bolha a cári Orosz­országnak. Tv-musicai 11.53. /ir. '.o.'szag—Svédország ■ ’ jégkorong-mérk. 14.30 'Müncheni olimpia 1972. II. rész­15.00 Üszóverseny 17.10 Tánc kettesben 19.00 és 21.50 Tv-híradó 20.10. Televarieté 22.00 A gyilkos. Tv-Jálék fHCSU A jövő hét a tévében Vadut vagy engedékenyen (Kedd 20.00) Magyarul beszélő angol ilm. Ralph Thomas rendező iilmje angol egyetemisták­ról szól, akik közül a fősze­replő — Harry Brown — a munkásszármazású egyete­misták érdekében dühöng'. Semmiképpen sem hajlandó egyezkedni a képmutató vi­lággal. Diákos ízű kalandok, bolondozások sorozata teszi ki a filmet, amelynek vége tragikus fordulatot hoz: Har­ry és pártfogolt.ja dacból má­szik fel a magas toronyra, s a barát lezuhan. A film jó szándékú tiltakozása tiszte­letreméltó. bár néhol erőt­len. A éjszaka szépei (Szombat 22.10) Francia film. A televízió a Gerard Philipe-sorozat da­rabjaként mutatja be René Clair filmjét, amely az 19ö2- es velencei filmfesztiválon nagydíjat nyert. Hazánkban 15 évvel ezelőtt játszották először a lélegzetelállító tem­pójú filmet, amely az eset­len kisvárosi zenetanárról szól, aki napközben keserve­sen küszködik tanítványai­val, akik ráadásul meg ki is gúnyolják, reménytelenül epekedik a nők után. s végül az álomba menekül a való­ság elől. S itt megtalálja nyugalmat, álmában ö a hős, operája sikert arat. ragyogó nők szereimét nyeri el. A film az értelmetlen ábránd­keresés kifigurázása. 80 nap alatt a föld körű* (Vasárnap 20.20) Magyarul beszélő amerikai film. Michael Anderson ren­dező káprázatos kiállítású filmjét 19öf-ben játszották először hazánkban. A közel három és fél óra vetitési ide jű film hűen követi az is­mert Verne-regényt: Mr Phileas Fogg tiszteletreméltó angol úr fogadásból világkö­rüli útra indul, mivel azt kí­vánja bebizonyítani, hogy le­hetséges 80 nap alatt meg­tenni ezt a hosszú utat. A szereplők között olyan vi­lágnagyságokat láthatunk vi­szont. mint Charles Boyer, Peter Lorret, Buster Keaton, Marlene Dietrich, Fernandel, Mártin Carol, Frank Sinatra. A főszerepeket Bavin Nivél, Cantinflas és Shirley Mac- Laine alakítják. A Zsil völgyén át Turnu Severing Romániai útijegyzetek Az 1972. év két legutolsó bé­lyege lesz, amellyel zárul az idei bélyegkibocsátási program, a Szarvast és Salgótarjánt és a városok címerét ábrázoló for­galmi bélyeg. Az 1973. évi kibo­csátási terv még nem ismeretes, hogy az év első bélyege január l-én Újév napján jelenik meg. A bélyegekkel Petőfi Sándor születésének .150. évfordulójáról emlékezik meg a Magyar Posta. Három címletű bélyeg kerül ki­bocsátásra, az t forintos bélyeg azt a jelenetet örökíti meg, amikor Petőfi a Pilvax kávé­házban a márciusi ifjak előtt elszavalja a Nemzeti dal-t. A 2 forintoson arcképe szerepel, míg a 3 forintos csatában lovon ábrázolja. Az l és 3 forintos bélyegeket Gál Ferenc, a 2 fo­rintosat Nagy Zoltán grafikus- művész tervezte. Petőfit ábrázoló bélyegei: már többször adott ki a Magyar Posta, az elsőt az 1919. évi Ma­gyar Tanácsköztársasági arcké­pek sorozat 45 filléres bélyegén, majd a 100. születesnpaján 1923- ban öt címletű sorral emléke­zett meg az eseményről. 1949- ben. halálának 100. évfordulójá­ra három címletű, réznyomatú bélyeg jelent meg. míg 1950-ben ugyanezen kiadást ismételte meg. csak más színű nyomás­sal. Külföldön a Szovjetunió és Románia adott ki bélyeget hal­hatatlan költőnkről. Ugyancsak január t-én az irányítószám-rendszer népszerű­sítésére l Ft-os bélyeget ad ki a Magyar Posta. * m « • A Carte-Maximum gyűjtőknek is kedvez a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. amikor művészi képeslap sorozatot ad ki. Az l Ft-os bélyeghez Pa'n- dy Lajos (1895—1957) Márciusi ifjak a Pilvaxban című művé­nek egv vés/,'elét. a 2 Ft-os bé­lyeghez Barabás Miklós (1810— 1898) Petőfi Sándor mint nem­zetőr című metszetének repro­dukcióját, a 3 Ft-os értekhez Lk Sanaor (19o-2) Bem és Pető­fi a segesvári csatában című alkotásának egy részletet • használhatják fel a gyűjtési te­rület kedvelői. Az évforduló al­kalmából többféle emiékbeiyeg- zést használ a Magyar Posta* • • • 25 eves a magyar belyegg.vúj- toK. szaklapja a „Fiiatel\ai Szemle” 1948. január elsején je­lentette meg a folyóirat első száma mint a Munkás Bélyeg­gyűjtők Központjának lapja. Az ez évi utolsó 300. szambán Janossy Lajos, a MABEOSZ el­nöke köszönti a lapot a szép jubileum alkalmából. A Magyar Posta emlékbélyegzőt használ a jubileum alkalmából december i—3f. között a MABEOSZ pos­tahivatalában. Ugyanezzel a bé­lyegzőrajzzal gépi bélyegzést liaszpál decemberben a Buda­pest 62-és ..posláliiv&tal is.. A• j.íi-'" . bileum alkalmából benyomott bélyeggel levelezőlapot adott ki a posta 10U ezer példányban. A levelezőlapot a szövetség köréin keresztül 70 filléres darabon­kénti áron igényelhetik a gyűj­tök. • • • A Szovjetunió fennállása fél évszázados jubileumán, decem­ber 30-án a Budapest 4., ii2., 78.. 110.. valamint a váci. a debrec- ni, a miskolci, a pécsi, a sopro­ni. a szegedi 1. sz. postahivatal külön beiyegzövel köszönti az évfordulót. Ugyanekkor díszes emléklap is megjelenik a ko­rábban kibocsátott Lenin-bélye- gekkel ellátva. A jubileum alkalmából a szovjet posta ötcimletü sorral es egy blokkal jelentkezik, ez alkalomból a Némpt Demokra- liku's ‘Köztársaság 20 Pfenniges bélyegei már kiadott, a lengyel posta pedig december 30-án bé­lyegpari bocsát kJ. Németi V. Újsághír: December :íu-án ün­nepük Romániában a. Köztársa­ság megalakulásának 25. évfor­dulóját. Állunk a gyorsvonat ab­lakánál. A fülkében mól­osak ketten vagyunk: én és román kollegám; a többiek, akik felszálltak, elfogytak, a munka, a hivatás leszállítot­ta őket útközben Simeria. Petroseni és Tirgu-Jiu kö­zött. Sebastian barátom fá­radt arca kividül, mintha már nem is érezné a másfél napos utazás, az éjszakázás fáradtságát és nagy lendü­lettel, tört orosz, francia, magyar, meg mit tudom én milyen nyelven magyarázza: megérkeztünk Olténióba, Górj megye székhelyére, Tirgu-Jiu-ba. az ő kedves városába, ahol él, dolgozik, amelynek vendégszeretetét én is tiz napig élvezni fo­gom. Közben mutatja, hogy itt, a város szélén van a fa- feldolgozó bútorgyáruk, ce­mentgyáruk, távolabb a do­hánygyáruk és konfekció­üzemük, amelyet az utóbbi kettő kivételével a felszaba­dulás után építettek. Kis vá­ros, mintegy 45 ezer lakos­sal (a magyarországi úti­könyvek 29 ezer lakosról ír­nak. — A szerk.) most fej­lődik majd csak igazán, ami­óta újra megyeszékhely lett, hogy megszüntették a tarto­mányokat Romániában, s visszaállították a régi me­gyerendszert. Talán a fáradtságtól, avagy már az eddig felhal­mozódott élményektől — v.agy mindkettőtől — némi irigység fog el: irigylem, mert hazajött, s tudom mi­lyen jó érzés hazamenni, irigylem, mert valóban fen­séges, természeti szépségek­ben gazdag országban lakik. Gyönyörű tájakon vágtunk át ugyanis, amióta elhagytuk Bpkőshíizánál a magyar ha- •Hárí, álrobogva Aradon, Dé­ván,-» különösen amióta fel­szálltunk erre a kissé kopot­tas. plüssbevonatü, mélyen lúgózó. áporodott szagú ko­csiba. A Jiu-völgyén (Zsil) vad és csodálatos sziklák között — ahol a medve, a farkas, a feketekecske sem ritka látvány — a Kárpátok hóval borított hegyei, mély­ségbe zuhanó íolyói. patak­jai. csermelyei között, 41 alagúton át vonszolt hatal­mas füstfelhőket fújva gőz- paripánk. Balról a Kudzsiri- és Szebeni-havasok. jobbról a Szörényi- és Ruszka-hava- sok hósipkás csúcsai villan­tak ránk. csalogattak, hogy szálljunk le az első megál­Szép színfoltja Tirgu-Jiu nak a város centrumában * közelmúltban felépült modern és érdekes mintázatú szál­loda: a Górj Hotel. lónál és másszuk meg égbe nyúló bérceit, majd a kö­vetkező kanyarban, ahol via­dukton remegő-robajú bátor­sággal siklottunk át, meg­álljt parancsolt még a gon­dolatnak is a szédítő mély­ség, mely szinte a föld gyomráig mutogatta hasadé- kait.., A vasúi mentén katonák. Kiskatonák. Építők. Mint nálunk is, itt is besegítenek az építőmunkába ezek az erőtől- - duzzadó fiatalembe­rek. Állandóan javítani, kar­bantartani kell ezt a vona­lat — mesélik —. mert sok a föld- és sziklaomlós. Egyébként is jön a tél, a közlekedést meg biztosítani kell. A vasúti forgalom sok­kal jelentősebb az országúti­nál, érthető, hogy mindent elkövetnek a forgalom - za­vartalan fenntartásáért. Ezen a vonalon utazik a hegyek­ből kitermelt töméntelen fa, kő és építőanyag, a vasérc, a szén, az alkatrészek a Kárpátok egyik lejtőjéről a másikra, az ipartelepekre és természetesen a szomszédos szocialista országokba’ is. EGRI VÖRÖS CSILLAG . (Telefon: 22-83) .'Fél 4 órakoi' Csapa jev . Szoyjet film -a Eorradalom legendás hírű parancsnoka ról Fél 6 es este 8 órakor Emberrablás magyar módra Színes magyar filmvígiáték EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) ’’Fél '■ *éi 6® *4) S órakor A csalóka szerelem iátékai Színes, szinkronizált cseh­szlovák filmvígiáték GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 6b háromnegyed 6 és este 8 órakor Joe Hill balladája H » ‘ \NT VÖRÖS CSILLAG Harminckét nevem volt. HATVANI KOSSUTH Kleopátra FC .SMIOfíY Oteszja PJSTERVASÁBA fusd, hogy utolérjenek yni ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától bétfó reggel 7 óráig, a öajesy-Zsílinszk.v utcai rendelő­ben, (Telefon: 11-10) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 10 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 18 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben (Telefon: 17-74.) Ren­delési időn kívül az általános orvosi ügveleten (Sajcsy-Äsi- tinszky utca) Hétfőn 1.8 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—IS óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. A? or­vosi ügyelet helye: /Jókai utca 41 szám (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától u óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123-50) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól bét fő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermeke« részére is Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráié a rendelőinté­zet gyertrvekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet: 8—10.30 órá­ig a" rendelóinté/cet bea. Art Buchenwald. Holdkőzet az államfőknek Nixon elnök egy alkalom­mal kijelentene, hogy az ál­lamfőket a Holdról hozott kőzetekkel fogja megajándé­kozni. Ezt a nayszerü gesz­tust remélhetőleg mindenütt kellő megbecsüléssel fogjuk fogadni. Lelki szemeimmel már lá­tom is a jelenetet a Fehér Ház Ovális termében, Nixon dolgozószobájában. Az elnö­ki asztalon ott fekszik a holdkőzeteket tartalmazó do­boz. Belép Henry Kissinger és így szól: — Elnök úr, Golda Meir asszony, az izraeli miniszter­elnök ran a telefonnál. Kéri azt az ötven repülőgépet, amit ön megígért nein. —Kerem. mondja meg! hogy most nem adhatok, néni akarom összevágni u patkót az. arabokkal. Adok helyette azonban ötven kö­ret. — Gondolom, hogy ilyéri válaszra is el volt készülve... Kerem. elnök ár. szándéká­ban áll követ adni a perui vezetőknek is? — Ez az az ország, ame­lyik feltartóztatja halászhá­lóinkat és államosítja az o!á jfinomitóinkat? — Igen, uram. — Egy darabot se'. Elvégre meg kell érteniük, hogy az Egyesült Államok elsőrendű nagyhatalom. — A legteljesebb mérték­ben egyetértek önnel, elnök úr... Mexikóból olyan hírek érkeztek, hogy Castro ezer holdkőért szívesen kicserélne az amerikai repülőgépek el­térítőit. — Nyilván megbolondult. Először is, nincs ezer kö­vünk, másodszor pedig, ha lenne is, ő lenne a legutol­só ember a Földön, akinek odaadnám. — Néhány órával ezelőtt a brit miniszterelnök telefo­nált: kérdezi, hogy nem tud­nánk-e még legalább tíz kij- ret kölcsönözni neki. ­— .4 múlt héten kapott ti­zet! — Állítólag elvesztek, és ha ez kiderül a parlament­ben. megbukik a kormány. — Akkor nincs mit ten­nünk. adni kell. De figyel­meztesse. kérem, hogy nincs szándékunkban . elhalmozni kövekkel a kormányát: egy­szer mar az angoloknak is meg kell vegre tanulniuk a saját lábukon állni. .. És mit mond a pénzügyminisz­ter?-- Szerinte zseniális ötlet: fütyülni az aranyra, hogy a nemzetközi valutaalap a holdkőzet legyen. Ám Fran­ciaországot, Nyugat-Német- országot és egy pár más álla­mot még nem sikerült meg­győznie. De azt mondja, hogy nem hagyja abba. — Jól van. Mi újság Viet­namban? — Saigonból Tliieu elnök érdeklődött telefonon, hogy mi igaz azokból a sajtóköz­leményekből, miszerint ön állítólag az észak-vietnami­aknak is ígért, köveket, ha beleegyeznek a fégyverszli- netbe. — Mondja meg neki, hogy egy betű sem igaz. Vietnam­ban ö az egyetlen ember, akinek adnék ezekből a kö­vekből. — Ezt mondtam neki én is. És meg valami: egy bizo­nyos újságíró azt kürtöli, hogy azok a kövek, amelye­ket ön az államfőknek aján­dékozott, egymás után tűn­nek: fel a svájci bankok tre­zorjaiban. — Ez ellen semmit sem lehetünk. Henry... Mi hír van Japánból? — Nagykövetünk azt írja, hogy a japánok nagyon ha­lasak a kövekért, de tovább­ra is kitartanak' amellett, hogy távolítsuk, el a mérges­gázokat Okinawáról. Fordította: Zahemszky László Egyébként kevés az emberi település erre. A táj lebilincselő látványa azért mindenért kárpótol. Ahol vi­szont van emberlakta hely, ott a hegyvidékekre jellem­ző szegényesség képét vil­lantja rád a látvány. Fa-, vályog- és téglaházak, hegy­oldalon legelő apró termetű, fekete színű, sovány tehenek, birkák, ágasra hányt, szárad­ni való, vékonydongájú szé­naboglyák. Egyéni gazdák. Itt nem lehet kollektívizálni, legalábbis most még a jelen­legi technikai felkészültség mellett nem. Az apró kerti gépekre, még úgy látszik nem futja a keresetből, vagy meg sem akarják vásárolni, vagy egyáltalán mit lehet itt kezdeni... ki tudja? így látták, így tanulták szüleik­től, ahqgy most is csinálják. A hagyomány, ha még rossz is, mélyen ott ül az embe­rekben. A bőröndcipelés, a szoká­sos vasútállomási zenebona, hangpárbaj, forgalom, vonat­fütty és az újonnan szerzett barátok kedvessége gyorsan visszazökkent Tr-Jiuba. Rá­kóczi László, a 30-as évek­ben idehelyezett és itt meg­honosodott öreg zenetanár tolmácsol közöttünk, ő az, aki a Dáciába, a románok áltál gyártott francia mintá­jú Renault új személygép­kocsiba tuszkol, hogy vegig- repítsenek a városon a szál­lodáig. A gépkocsira vala­mennyien büszkék. Magya­rázzák, hogy ők gyártják, nagyos gyors, bírja a stra­pát, s ha veszek, ezt vásá­roljak, mert nem bánom meg. Mondom, hogy Ma­gyarországon is fut már be­lőle pár darab, jövőre még többet vásárolunk belőle. Ok teszik hozzá a pontos szá­mol: 13 ezret. A kocsi valóban fürge, ve­zetője bátran előz.'belemegy a „csínyekbe”, látszik, na­gyon megbízik a Dácia gyor­saságában. Rugózása is kel­lemes. hiszen csak a macs­kakövek sűrű. de folyamatos zúgásáról hallom, hogy ilyen úton járunk és nem bitume­nesen. Aztán rákapunk arra is. Körülöttünk régi és új épületek váltogatják . egy mást, mint szerte Romániá­ban, ahol erősen ápol.:'!; n hagyományt, a múlta* rajongásig szeretik a sz­áz újat is. Ennek a kel' ségnek élő múzeuma ez város. Fazekas István (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom