Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

János vitéz ráckevei volt? Ráckevén, ha szóiba kerül Petőfi Sándor, rögtön el­mondják, hogy a költő modellje a János vitéz halhatatlan alakjához Horváth Nepomuk János, idevalósi legény volt. Az ál me! kodó ember természetesen azonnal megkapja a ma­gyarázatot is. Az 1770-es években született Horváth Nepo­muk János szegénysorsú árva volt és mostohaapja bánás­módja elől menekülve csapott fel huszárnak. Itt hagyta sze­relmét, Uuskát is, Pillinger Ilonát, akinek sírja még most is látható a község temetőjében. A 16 éves János vitézül vé- gigverekedte Európát, s Győrnél már alhadnagyként harcolt a franciák ellen. Egy évtizeddel később pedig már huszár* kapitányi rangban kísérte haza Rómába a Napóleon fog­ságából szabadult VII. Pius pápát. Az Alpokon átvezető vi­szontagságos úton nyújtott védelemért a pápa a Krisztus Rend gyémánt csillagával jutalmazta János kapitányt, s a ‘ rend vitézévé avatták. Ez a Id tüntetés ma is látható a szé­kesfehérvári egyházi gyűjteményben, ahol mint Ráckeve letétje szerepel. János kapitány a csatákból megtérve a Duna menti községben telepedett le, s itt halt meg 1847-ben, Való igaz, jó néhány adat és motívum hasonló Horváth Nepomuk János és a remek fantáziával alkotott eposz vi­tézének életében. S hogy nagy költőnk miként ismerhette meg János kapitány élete történetét, arra is szolgálnak ada­lékokkal a ráckeveiek. A Pápán tanuló Petőfinek és Jókai­nak iskolatársa volt Ács Károly, egy ráckevei bérlőcsalád gyermeke. Ács Károly is verselt már diákévei alatt, s való­színű innen az ismeretségük. A két költő egyébként talál­kozott 1843-ban Kecskeméten is, ahol Petőfi háfom hóna­pot töltött színészként, diáktársa pedig a jogtudománnyal is­merkedett. Ács Károly tehát itt, vagy még Pápán mesél­hette el Horváth Nepomuk János kalandos életét Petőfi­nek, aki ezután 1844. végén megalkotta remekmívű eposzát. így magyarázza a ráckevei hagyomány a János vitéz keletkezését, de hogy mennyiben van igazuk, azt csak a ku­tatások dönthetik eí „Marslakók” New Yorkban Hogyan él az ember a XXI. században ? kapcsán irodalomtörténészek érdekes ismertetéseket kö­zölnek a magyar tudomá­nyos-fantasztikus irodalom hagyományairól. Az elmúlt évtizedekben kivirágzott ha­zai ilyen témájú irodalom gazdag múlttal rendelkezik. Itt utalnak a század első év­tizedeiből Leleszy, Cholnoky s főleg Karinthy Frigyes és mások alkotásaira. Irodalom- kutatók pedig felfedezésszám­ba menően emlékeznek meg N. Bujdosó István írásairól, aki elsőként használta tuda­tosan a futurológia, illetve prognosztika fogalmát és 1941-ben Pécsett közreadott „C-sugár” című regényével új fantasztikus témaköröket szabott meg. Nemcsak az űr­repülés, hanem a halálsugár akkoriban divatos témájával, szemben az életsugár, a hasznos, gyógyító sugarak al­kalmazásának gondolatkörét A New York-i Central Park sétányain kedélyesen be­szélgetve. lassú léptekkel haladnak az emberek. Egyszerre női sikoltás hallatszott. Amint kiderült, az asszony azt hit­te, hogy „marslakót” lát. Valóságos pánik tört ki a park­ban. Miután az első riadalom elmúlt, az emberek rájöttek, hogy a rémület tárgyai, a „szarvakat” viselő lények, nem érkezhettek kerékpáron, vagy rollerrel a Marsról a földre. Rövid magyarázkodás után a park látogatói megél vet­ték, hogy a Japánból importált legújabb típusú tranziszto­ros rádiót hallgató saját honfitársaikat nézték marslakók­nak. Ennek a rádiónál-: két fülhallgatója van, s mindegyi­ken teleszkópantenna mered magasba, így mások zavarása nélkül lehet rádiózni. Az újdonságnak csupán az a hátrá­nya, hogy a hallgató könnyen az autók kerekei alá kerül­het, mivel a készülék a városi jajokat teljesen kiküszöböli. „Teferóias őr” az erdő feleit Lengyelországban. a Szczecin város közelében lévő erdőkben egy 40 mé­ter magas geodéziai torony­ban különleges televíziós kamerát állítottak fel, amely az erdőtüzek kelet­kezéséről ad hirt. A kame­ra hatósugara 20 kilométer. Jövőre az ország más vidé­kein is hasonló „televíziós őröket’’ állítanak fel. Ismeri a dörgést A vadnyugati filmekben szokásos szünet nélkül lö­völdözés kapcsán merült fel az egyik amerikai tv-néző- ben a következő kérdés: „Vajon a tv-ben a westeru- hösök mikor töltik meg pisztolyukat?” — A műsorba beiktatott reklámjelenetek alatt — hangozott az egyik „szak­szerű”. valasa. is felveti. Külön jelentősége írásainak, hogy azokban nemcsak a technika és tudo­mány, hanem az emberi jel­lem, gondolatvilág és társa­dalmi megnyilvánulásai is egyre fejlődő formában buk­kannak fel. Mint az iroda­lomkutatók erről a szinte el­felejtett alkotójáról fantasz­tikus irodalmunknak megál­lapították, életformájában is érdekes megnyilvánulások mutathatók fel. Találmány­tervezőnek tartotta magát, aki különböző ötleteit, el­gondolásait, találmányterve­it a szakemberek rendelke­zésére bocsátotta. Neki ma­BOOK ANDRÁS: IRGALOM! Hiányod léte megfeszül agyamban Fejemre hull a néma vád Ha nem vagy itt velem csak gondolatban Kínlódva tépi önmagát Meghalni bújtogat magányos lélem Elárulván a holnapot Behorpad lassan nagyszerű reményem Feledve amit eldobott Arcomba száll a tegnapi merészség Fölidézi a csókodat Nélküled már csak annyit ér a szépség Akár az árvult gondolat Nélküled mar csak annyit ér a holnap Hogy kimondani sem tudom Iszonyú súlya lett veled a jónak Szeretlek most is Irgalom! sz ’ ..."; ­ír ások nyelvéről Nagyon igazat kell ad- . nunk annak az olvasónak, aki azt állítja, hogy az isme­retterjesztő írások szerzői „nagy közömbösséget tanúsí­tanak Írásuk nyelve, stílusa, megfogalmazása iránt”. Kü­lönösen hibáztatja olvasónk ebből a szempontból a ter­mészettudományos jellegű is­meretterjesztő írások nyelvi formálását. Valóban, sok ismeretter­jesztő írás stílusa az általá­nos nyelvhasználattól való merev és tudatos elszaka­dást tükrözi. A nyelvi for­mának pedig nemcsak az a szerepe, hogy adatokról, té­nyekről tájékoztasson, össze­függéseket megmutasson, megmagyarázzon, hanem az is, hogy hasson olvasóira, befolyásolja olvasóit. A nyelv három szerepe, a tájékozta­tás. a kifejezés és a befolyá­solás együtt haló tényezők az ismeretterjesztő írások megfogalmazásában is. Mi a követelmény? Elsősorban az, hogy ne tévedjünk a feles­legesen elszakszerűsitett nyelvi formálás útjára. Ter­mészetesen, nem a nagyon leegyszerűsített megfogalma­zást kérjük számon az is­meretterjesztő könyvek, dol­gozatok szerzőitől. A nagyon képszerű, a túlságosan pipe- rézett nyelvi forma sem Il­lik hozzájuk. Az ismeretterjesztő dolgo­zatok stílusa, megfogalma­zása elsősorban legyen köz­érthető és szabatos. Mivel • valóságot a nyelvi formálás­sal is meg .ehet hamisítani, nagyon ügyelni kell arra, hogyan gazdálkodik az is­meretterjesztő szakíró nyelvi eszközeivel. A túlságosan tö­mör, szűkszavú fogalmazás nem célravezető, mert a szó­fukarság, a túlságba vitt tömörség árnyékában elsza­porodnak a megértést gátló tömör mondatok, amelyekbe az író össze sem tartozó gondolatokat, problémákat sürít, illetőleg összekapcsolja bennük a valójában össze- kapcsolhatatlanokat is. A rossz értelemben vett egyszerűsítés az ismeretter- •jesztő írások nyelvében azt eredményezi, hogy igen szé­lesre taposott ösvényen ha­lad a megfogalmazás, a szer­ző túlságosan vizenyősen fo­galmaz, s ijesztő bőségben szaporodnak el a szótlanná vált szavak, az információ­kat nem nyújtó nyelvi for­mák. Értelem és kedély egy­formán kapjon szerepet • nyelvi formálásban. Az is­meretterjesztő dolgozatok írója ne csak jó szakember legyen, hanem az élő ma­gyar nyelv jó ismerője és művelője is. S végül a stí­lus. a megfogalmazás olvas- mányossága is fontos köve­telmény. A száraz pedanté­ria és a tudatos elszakosí- tás, továbbá a szellemes, il­letőleg a szellemeskedő stí­lus között kell megtalálni a helyes középutat. Dr. Bakos József Ékszerek a holdról gának is nem kevesebb, mint 27 különböző szabadal­ma volt. Témáit, ötleteit most az irodalomkutatók de­rítik fel. A tudományos-fantaszti­kus irodalomnak és a prog­ramszerű jövőkutatásnak te­hát jelentős múltja van a magyar szellemi életben. Az új „jövő század regényé’’- vel kapcsolatos elképzelések pedig — megvalósulásuk ese­tén — érdekes állomását fog­ják jelenteni ennek a világ­szerte s így hazánkban is egyre színesebben, gazdagab­ban kibontakozó műfajnak. Nyugaton kezdenek divatba jönni a „földön túli” anyagok­ból készült ékszerek. A frank­furti nemzetközi kiállításon, ahol drágaköveket és féldrága­köveket állítottak ki, a kiál­lított tárgyak között szerepel­tek meteoritdarabkákból ké­szült ékszerek Is. Fö előnyük az, hogy megfizethetők: 12— lóg márkába kerülnek. Az amerikai ékszerkereskedők leg­újabb ötlete a holdékszet. Mint a Wall Street Journal közli, a „holdékszcrek” nyersanyagát közvetlenül a holdról fogják meghozatni és erre a célra ki­bérelik a NASA űrhajóit, A vállalkozó szellemű kereske­dők már az árakkal is tisztá­ban vannak: 1 karát holdkn ára ezerötszáz dollár lesz. Föld­birtahasoH Bonyolult dolog ■ egy birtok, mint olyan. Amikor először hallottam ezt a kife­jezést eleven valóság jelölésére, elképed­tem, elszörnyedtcin. Nocsak, újjászületik netán a feudalizmus? Meglátván azonban a 130 négyszögölnyi te­rületet, amit e név­vel illettek, megnyu­godtak társadalmi vi­szonyokat féltő aggo­dalmaim. Ám le­gyen birtok ez a talpalattnyi föld, s hadd érezze magát tulajdonosa földesúr­nak. Megérdemli, hisz arca verítékével öntözi a sziklás, ta- rackos ugart, ope­rettbe illő kulákasz- szonyként reszket minden kis virágért, bokorért a homokon, az úrnő. Aki melles­leg szintén nem félti a kezét az anyaföld­del való találkozás­tól. Engem remekül kondicionált a birto- ki munka már évek óta. Egy-egy vasár­napi kubikolás, ülte­tés, öntözés, kavics­hordás a Dunáról, egész hétre ellátott nyugalommal, jó al­vással. Igaza van a tudománynak! És él­jenek a tulajdonosok, SZÓLTÁL, KICSIM? ö tíüttV ^iiti'nitt'kiiiiiniiinimTmimtgtttpiTt^^trTnTrgG^ akik nem sajnálják a pénzüket, hogy én vígan munkaterápi- ázhassak. Hogy mégis vál­nom kell a birtoktól, azért van, mert a né­pek nem érik be a jóval. A még jobbat akarják, képzelik. — és ezzel elrontanak mindent. A mai birtokok ugyanis beépülnek. A picinyke parcellá­kon kinőnek a házak, majdhogynem váro­sok, legalábbis utcák keletkeznek a szabad mezőkön, a gyanta- illatú fenyőfák kö­zött. És a házakban, utcákban ott nyü­zsögnek a szomszé­dok. A Trabantosék, akik a masinájukkal elállják az utat éj­szaka, hogy nem le­het mozdulni tőle. Viaszkosék, akik parkírozzon minden- . ki a maga portája ’ előtt. A vendég tehát ? a levegőben helyez- - ze el a. kocsiját. Elő­kelőék jersey-pantal- lóban kaplrgálják a talajt. Entellektüelék ugyanezt fekete glasszékesztyüben te­szik. Sértődötték a közvetlen közelben rosszkedvűkkel meg­akadályozzák, hogy az egész heti gőz le- csapódhassék a fe­jünkből. Mindez biza nem az, amit a haj- danvaló kezdetkor el­képzeltünk a termé­szetbe való beleolva- dás mikéntjéről. És a munka is el­fogyott. Ami hátra Van, az már nem „forradalmi romanti­ka”, hanem civillzá- lás. A pénz megtérü­lésének folyamata. Éhhez már csak asz- \ szisztálni lehet Sür­gősen keresnem kell tehát egy újabb te­nyérnyi ugart, azt hiszem. Mert játszani, még <! ha arcom verítékével ^ áldozom is érte. bol- i dogan hajlandó va- > gyök. De a birtoko- ^ kon is ugyanazt esi- \ nálni, amit egyéb­ként — nem. Ez volt a nyár nagy tanulsá­ga. Csontos Magda nyafogva és irigyen szóvá teszik, hogy túl, hangosak vagyunk, és nem is akárhogyan. Ök nem azért fek­tettek be harmincez­ret — mondják —, hogy lármát és illet­len beszédet tűrjenek el sré-vizavi száz méternyire. Viaszko­sék neve onnan, hogy a kiálló gyöke­rektől féltik autójuk alvázának viaszbe­vonatát. Idegesék né­mán birkóznak a földdel. szenvedve, kapkodva, hogy rossz nézni. Parkolósék el­zavarnak az utca előttük húzódó sza­kaszától, mondván, eVSAZ^WWVWN^/VWWWWWVWVWWWWVWVWWVSe i Száz esztendeje jelent meg Jókai Mór híres műve, A jövő század regénye. A cen­tenárium alkalmából érdekes irodalmi vállalkozás szüle­tett, s egy irccsoport megír­ja a XXI. század regényét, ahogy a ma emberének és a mai íróknak elképzelésésben kialakul a jövő emberének élete. t A tervezett keretregény egyik hetilapunkban jön folytatásokban a jövő évben és egyidejűleg fantázia-pá- lyazat indul, melyre minden­ki beküldheti ötleteit, el­képzeléseit arról, hogy ho­gyan alakul az emberiség sorsa, milyen tudományos és technikai újdonságok szol­gálják az ember életét az elkövetkező században és hova fejlődik a XXI. század során az ember. A legjobb, a legérdekesebb elképzelések helyet kapnak (természete­sen szerzőjük feltüntetésé­vel) a regényben, mely ily módon igazi kollektív alko­tás lesz, százak, esetleg ez­rek elgondolása, fantáziájá­nak terméke kap helyet a műben. (A fantáziapályázat indulását, feltételeit annak idején természetesen közzé­teszik a regényt folytatá­sokban közlő lapban.) » Egyébként az évforduló

Next

/
Oldalképek
Tartalom