Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

»HJLG PBOLETÄBJÄt, EGYESÜLJETEK 3 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXUI. évfolyam, 267. szám ÁRA: 1.— FORINT 1972. november 12-, vasárnap Csak megvalásitási üteme változott megyénk IV. ütéves tervének A negye célkitűzéseiről, fejlesztéseiről beszélgetett munkatársunk dr. Horto­bágyi Istvánnal, a megyei tanács osztályvezetőjével, írásunk lapunk 3. oldalán olvasható. Kinek az asztala ? A tüzelőanyagok házhoz szállításának gondjairól cs feladatairól megtartott ta­nácskozáshoz fűz néhány gondolatot munkatársunk a lap 3. oldalán. Mit igér az Iskolatelevízié ? Erről beszélgetett munka­társunk Kelemen Endré­vel, a Magyar Iskolatele­vízió vezetőjével. Az inter­jút lapunk 4. oldalán ol­vashatják. A jövő útién - a jelennek is Megyeszerte tapasztalható egészséges törekvés, hogy üzemeinkben igyekszenek egyre frissíteni a termelő­berendezéseket, újabb, korszerűbb gépekkel vált­ják fel a régieket. Erről szól írásunk is a lap S. oldalán. Csillagászok a begyen A piszkéstetői megfigyelő- állomást és kutatóit mu­tatjuk be olvasóinknak a 6. oldalon levő riportban. Szökés a várbörtönből Dobó István életének is­meretlen szakaszairól be­szélgetett Szabó János Győző, egri tudományos kutatóval, munkatársunk, Pataky Dezső. Riportja a 7. oldalon olvasható. „Fedetr-iigyben Európa-csúcsot, világcsú­csot is úszott már egri úszó. Eger háromszoros olimpikont adott a magyar vízilabdasportnak. A vá­rosban, a vidéki úszó- és vízilabdasport fellegvárá­ban, több mint fél év óta zárva van a fedett uszo­da. Miért? Mikor nyit meg? írásunk lapunk 10. oldalán található. (foto: Tóth Giaeäh* Ifjúsági nagygyűlés Egerben Szombaton délelőtt ünnepi külsőt öltött az egri Dobó tér, több mint háromezer középiskolás sorakozott ' tél az emelvény előtt, hogy ré­szese Vegyen annak az ifjú­sági politikai nagygyűlés­nek, amely nyitányként ve­zette be az egri Dobó Ist­ván Gimnázium és Erdésze­ti Szakközépiskola jubileu­mi rendezvényeit. A nagy­gyűlésén reszt vettek a me­gye és a varos politikai es társadalmi szerveinek veze­tői, ott volt többek között Trezsenyik Sándor, az egri városi pártbizottság titkára, dr, Varga Janos, az egri vá­rosi tanács elnöke és Krup­pa László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. A nagygyűlés résztvevőit Dienes Tibor, az egri Dobó István Gimnázium és Erdé­szeti Szakközépiskola igaz­gatója köszöntötte, majd dr. Sipos István, a megyei párt- bizottság titkára mondott ünnepi beszédet Bevezetőben az egri vár­kapitány halálának 400. év­fordulójára emlékezve Dobó István hősiességéről, emberi nagyságáról beszélt az elő­adó. Hangsúlyozta, hogy Do­bó népünk történetének ki­magasló személyisége, s nagy­szerű jellemvonásai korunk embere számára is követen­dő példákat jelentenek. Ez­után így folytatta: — Dobó Istvánt példaké­pünkké választhatjuk. Ta­nulhatunk tőle, mindenek­előtt önzetlen hazafiságot, de megtanulhatjuk tőle a nép iránti áldozatvállalást is. Dobó hazafisága mai mélyü­lő szocialista házasságunk­nak is nemes hagyománya. Példaképünk lehet a célra­törő felkészülésben, felelős­ségvállalásban, a közvetlen példamutatásban, elszántság­ban és a fegyelemszeretetben is. Személyes bátorsága, a nehéz helyzetekben megnyil­vánuló talpraesett cselekede­tei, a mai kor emberének tiszteletét is kiválthatják. A hős várvédő élete azzal a tanulsággal is szolgál, hogy ha a nép érdeke úgy kíván­ja, a közérdeket az egyéni érdek elé kell helyezni. Egész életműve, a török hó­dítók ellen vívott harcai azt bizonyítják, hogy egy ember — bármely porban — csak akkor lehet méltó az utókor tiszteletére, ha c maga ko­rában népe és az emberiség haladását szolgálta. Szóval, munkával, vagy ha kell fegyverrel. Dobo István ele- te is akkor volt a legnagy­szerűbb, amikor minden ké­pességét a haladas szolgá­latába állította. Neve ezért a jövő századokban iá éL A továbbiakban dr. Sípos István az egri Dobó István Gimnázium es Erdészeti Szakközépiskola múltjáról, jelenéről beszélt, hangsúlyoz­va és példákkal illusztrálva milyen jelentős szerepet ját­szott a város és a megye életében ez az iskola. Szólott többek között arról is, hogy a nagy történelmi esemé­nyek idején-mit tettek « dobosok. Az ünnepi beszéd befeje­zéseként az előadó, a követ­kezőket mondotta: — Dobó emléke nemcsak a Dobó Gimnázium sajátja, hanem Eger, a megye, de mondhatom az ország ifjú­ságának nagyszerű történel­mi öröksége. S az örökséget vállalni, annak megfelelni bizony nem könnyű. Még megfogalmazni is nehéz. Hadd hívjam segítségül Jó­zsef Attilát, aki így ír erről a nagy történelmi összefüg­gésről: „Papok, katonák, pol­gárok után / így lettünk végre mi hű f meghallói a törvé­nyeknek, / Minden emberi Mű / értelme ezért búg miben- nünk l mint a mélyhege­dűd S minden emberi Mű leg­mélyebb értelmének megér­téséhez tartozik Dobó tiszte­lete is. Képesnek és késznek kell lenni a szocializmus, a kommunizmus építésére, megfelelni mindannak, amit a történelem, a szocialista haza, az idősebb nemzedek elvár az ifjúságtól. Á’ beszéd után Kónya La­jos, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára ünnepi szavak kíséretében adta át a vörös vándorzász- lot A KISZ Központi Bi­zottság legmagasabb kitünte­tését több éves folyamatosan fejlődő, eredményes tevé­kenység elismeréseként nyer­tek el az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola KJSZ-szer- vezetei. Az ifjúsági politikai nagy­gyűlés befejezéseként a Do­bó István nevét viselő szer­vek és intézmények képvi­selői megkoszorúzták a hős egri várvédő szobrát. A nagygyűlés után a ven­dégek jelenlétében megnyi­tották az iskolatörténeti, az erdészeti és a képzőművé­szeti kiállítást. Ma folytatódnak a Dobó­emlékünnepség rendezvényei. Délelőtt az iskola KISZ- klubjában került sor a Ré­gi Dobósok Baráti Körének alakuló ülésére. Hétfőn este meghívott vendégek részére fővárosi művészek közre­működésével ünnepi hang­versenyt rendeznek a Gár­donyi Géza Színházban. Miért nem gazdaságos? A termelési szerkezet, a gyártmányösszetétel korsze­rűsítésének egyik módja a nem gazdaságos ter­melés visszaszorítása. A fejlesztés és a visszafejlesztés egymástól elválaszthatatlan tennivaló. Az új, a korsze­rű, a gazdaságos termék gyártási aránya csak akkor nö­vekedhet megfelelő mértékben, ha ehhez tudatosan ka­pacitást, munkaerőt és más forrásokat teremtenek. A visszafejlesztés éppenúgy tervszerű munkát, sokoldalú elemzést igényel, mint a fejlesztés. Különösen egy-egy termék gyártásának, illetve a termelési folyamatnak a teljes- leállítása kíván alapos előkészítést. Gondoskodni kell például a dolgozók folyamatos foglalkoztatásáról, az ellátás zavartalansagáról stb. Miért nem gazdaságos? Az okokat vizsgálva gyak­ran kiderül, hogy a nem gazdaságos tevékenység terv­szerű, szervezett munkával gazdaságossá tehető és nem szabad azt megszüntetni. A meglevő veszteségek mérté­kén, jellegén kívül a termék, vagy gyártási folyamat korszerűségét, jövőjét is szükséges vizsgálni. Mert előfor­dulhat, hogy az erőfeszítések eleve hiábavalók. Máskor meg esetleg a korszerűséggel tudatosan vállalt kockázati veszteségek felszámolása a feladat. Mert ritka az olyan korszerű új eljárás és termék,, amely mar a bevezetés pillanatában gazdaságos. A nem gazdaságos termelés tehát nem feltétlenül a rossz munka következménye. (Időnként persze rossz, fő­ként szervezetlen munka is oka). Meg akkor sem, ha csak a visszafejlesztés és a leállítás az egyedül lehetsé­ges megoldás. A fejlődés természetes velejárója a ter­mékösszetétel változása, szüntelen megújulása. Csupán azok hibáznak, akik nem számolnak ezzel az objektiv folyamattal; s nem gondoskodnak időben a termékössze­tétel felfrissítéséről; a fejlesztésről és a visszafejlesztesrőL Jelenleg kétségtelen, hogy a természetes elavulásnál, a kívánatos mértéknél szélesebb a nem gazdaságos ter­melés köre. Mindenekelőtt azért, mert tűi sok féle kész­termék és részegység készül hazánkban, s így a gyártás nem lehet eléggé szakosított. Bizonyos termékek hiába a legkorszerűbbek, ha nem elég nagy tömegben készül­nek, szükségképpen ráfizetésesek, illetve nem verseny- képesek. (Export esetén például állami támogatást igé­nyelnek, hazai felhasználáskor viszont drágábbak az import termékeknél.) A túl bőséges gyártmányválaszté­kot a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésével csök­kenthetjük. Ügy, hogy növeljük az importverseny sze­repét. Lehetővé tesszük, ösztönözzük, hogy az olcsóbb, jobb, korszerűbb külföldi termék kiszorítsa a drágább és korszerűtlenebb hazait. S ezzel egyben más termékeink so­rozatnagyságát, exportképességét is fokozhatjuk. A nagyobb sorozat, az erősen szakosított gyártás kor­szerű és termelékeny technológia alkalmazását teszi le­hetővé. Mindez persze- beruházást, fejlesztési eszközöket követel. Sokan ez utóbbiak hiányával magyarázzák a nagyarányú nem gazdaságos gyártást. Valójában — nem­zetközi tapasztalatok szerint is —, hazánkban nagy a ter­melő beruházások, az új gépbeszerzések aránya. Csak­hogy gyakran nem a technológia fejlesztése, hanem új munkahelyek létesítése a cél. A korszerű és termelékeny berendezések is többnyire kihasználatlanok. A tennivalók egyértelműek. Felismerésüket viszont nemegyszer a tisztánlátás hiánya nehezíti. Tudjuk pél­dául, hogy a népgazdasági szinten is jelentős értékű vasúti járművek, motorvonatok, hajók, traktorok export­ja nem gazdaságos. (A profilváltozás az érintett nagyvál­lalatok számára létkérdés.) De nem ismerjük a külön­böző vállalatok és termékek megbízható jövedelmezőségi rangsorát. A nyereség alakulása nem tükrözi megbízha­tóan a gazdaságosságot. Az ár- és a jövedelemszabályo­zás, az állami támogatások mértéke stb., lényegesen be­folyásolja, különböző irányba eltéríti a nyereség alaku­lását a népgazdasági szintű jövedelmezőségtől. Ez sok­féle nehézséget, ösztönzésbeli torzulást okoz. Előfordul­hat például, hogy nagyobb nyereséghányadot ér el az a vállalat, amely állami támogatással exportálja terméke­it, mint az, amely nem szorul ilyen juttatásra. E gy-egy vállalat keretében azonban mindez nem zavarja számottevően a különböző termékek gazdaságosságának összehasonlítását. A vállalat gyárt­mányainak jövedelmezőségi rangsora alapján folyamato- sn gondoskodni lehet a gyártmányösszetétel korszerűsí­téséről: a listavezetők arányának növeléséről, s a sereg­hajtók felzárkózásáról, esetleg visszaszorításáról. (K. J.) >• ^^A^/WW\AAA/AfwWVW\Art/VWWWWtAAAAAAA/vAAVsAAAAAAAfvVVt Budapestre érkezett az osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Duna-európai Intézet (Dunaueuropa Isches- institut) képviselői szomba­ton a Duna Interkontinentál Szállóban sajtóértekezletet tartottak a . két intézmény szervezésében hétfőn kezdő­dő koordinációs tanácskozás fragramjárél. A sajtótájé­koztatón részt vett dr. Jós Straibacher osztrák kéreski delmi és iparügyi mi-pszt is, aki Magyarország - Ausztria új, hosszúlejára kereskedelmi megállapodás; nak aláírása alkalmáb szombat délelőtt érkezett Bi dapestta. L. I. Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására ez év november végén L, L Brezsnyevnek, a, Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével, a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége hivatalos baráti látogatást tesz Magyarországon. Dobó István emléke nagyszerű történelmi örökségünk Átadták a dobosoknak a KISZ Központi Bizottság vörös vándorzászlaját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom