Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-26 / 227. szám

» Fiatalok a siroki A KISZ Egri Járási Bi­zottságának és a Mátravi- déki Fémművek ifjúkommu­nistáinak szervezésében nagyszabású eseménysorozat színhelye voll vasárnap a siroki vár és környéke. A festői környezetben levő, sziklára épült régi vár alatt (Foto: Tóth Gizella) gyülekeztek a járás fiatal­jai. A Gárdonyi- és a Dobó- évforduló mellett a fegyve­res erők napjára is emlé­keztek ezen a rendezvé­nyen, amely ifjúsági nagy­gyűléssel kezdődött. Az el­nökségben ott voltak a já­rás és a község vezetői, ko­Televíziós felvételre készülnek „Harlekin ' évadnyitó Hatvanban Kerekre nyílt szemek, félig tátott szájak. Aztán ujjongás, taps. Ez kijár a török császá­ron győzedelmeskedő kiska- kasnak éppen úgy, mint Vi­téz Lászlónak, egy vásári bábjáték hősének, aki az ok- vetetlenkedö ördögön veri el a port, népes publikum ováció­iétól kísérve. Szóval sikere van Hatvanban az egri szö­vetkezeti Harlekin Bábegyüt­tesnek, amely évadnyitó gyermekműsorával látogatott el a Zagyva-partra e szep­tember végi vasárnap délelőt­tös. mit tud? vetélkedőin elért si­ker óta! Októbertől rendsze­resen lesznek előadásaik az egri úttörőházban. December­ben pedig húszperces filmet készít róluk a televízió. És hogy mi jár mindezért szereplőinek ? A próbákért, utazgatásért, elúszott vasár­napokért? — Taps. Máskor szerény vendéglátás. Meg a készki­adások. Amatőrök vagyunk, színpadunk tagjai nyolc esz­tendeje mindent passzióból csinálnak! (moldvay) Uj mozgalmi, szervezed formák a középiskolákban Kedve/dhli feltételek a tan ntézeli hhZ-niunku továbbfcjles/léséhcz várnál züttük Gubán Dezső, az MSZMP Egri Járási Bizott­ságának első titkára, Varya Miklós, a járási KlSZ-bi- zo'tság titkára, Póbis József községi tanácselnök, Rózsa László, a Mátravidéki Fém­művek vezérigazgatója, «va­lamint a fegyveres testüle­tek képviselői is. Káló Lász­lónak, a siroki gyár KISZ- titkórának köszöntő szavai után Németh László, a me­gyei KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, majd kezdetét vette az aka­dályversenyekből, honvédel­mi bemutatókból, a siroki vár történetét ismertető elő­adásból álló rendezvényso­rozat. A délután folyamán a si­roki kultúrházban a művé­szeti csoportok rendeztek bemutatót. A Dobó István motoros emléktúra Egerből indult, s érkezett a siroki vár alá A program a fia­talok vidám táncmulatságá­val ért véget a községi mű­velődési otthonban. Képünk a haditechnikai bemutatóról készült. Pontosabban: a képerny ő n Maigret felügyelő. A kissé lompos, fiatalnak már nem éppen mondható, szép­nek, délcegnek még kevés­bé állítható rendőrnyomozó, aki mindent kinyomoz. Ké­sőbb jött, mint az Angyal, aki szép volt, férfias, ele­gáns és abból éli, hogy na­gyokat ütött és kéretlenül, hívatlanul, fölényes pimasz­sággal mindenbe beleütötte az orrát. Angyal körül is akadt mindig egy-egy rend­őrfelügyelő, aki természete­sen tökkelütött volt és agyonterhelt, lévén egyrészt így Angyal zseniálisabb, másrészt lévén szakmája a felügyelőknek a rendőrkö­dés, amiből Nyugaton sem lehet éppen meggazdagodni. Angyal jött, látott, győ­zött, aztán elment és külö­nösebben nem is hiányzik már senkinek. Maigret fel­ügyelő már típus. Földön járó alakot talált ki Georges Simenon, földön járó típust a rendező, Ruppert Davis- nek alakjában, de földön já­Az új szervezeti formák az eddigieknél kedvezőbb fel­tételeket teremtettek a tan­intézeti KISZ-munka tovább­fejlesztéséhez, erősödött a KISZ-szervezetek politikai jellege, s a középfokú oktatá­si intézményekben a tanulók sokoldalú érdeklődését jól kielégítő mozgalmi tevé­kenység bontakozott ki. Így összegezte a KISZ-kb közép­iskolai és szakmunkástanuló tanácsa annak a szervezett kísérletnek a tapasztalatait, amelynek során 53 középfo­kú tanintézet ifjú kommunis­tái a hagyományos alapszer­vezeti struktúrától eltérő módon élték mozgalmi életü­ket. A KISZ központi bizottsá­ga még 1970. elején megbíz­ta az intéző bizottságot, hogy dolgozza ki a közép- és szak­munkásképző iskolai KISZ- tevékenység továbbfejleszté­mozói munkában. Logika, aprómunka, kitartás — ez jellemzi ezt a felügyelőt, aki ha kell — szerencsére rit­kán kell — kemény kézzel igazolja, hogy ha eleganciá­ban nem is, de izomerőben felveszi azért 'a versenyt Angyallal. Maigret felügyelő a gondolkodó ember típusa, s ezért messze reálisabb és hihetőbb minden kockája a filmjének — mégha néha kissé hihetetlen maga az alaptörténet is. Itt a hulla szinte harmad­rangú, csak annyi van és annyiszor, amennyi feltét­lenül kelletik, hogy egy kri­mi azért krirpi legyen. Pil­lanatnyilag sem kétlem ugyanakkor, hagy Maigret felügyelő figurája — mond­juk Franciaországban — jól beleillik a tömegek mani­pulálásába, a jó, a bölcs, a tiszta kezű és szívű rendőr típusának a tömegek számá­ra oly szükséges elhiteiésé- vel. Ha ezt tudjuk, vagy legalábbis nem tartjuk ki­sének módszereit. Az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatá­nak szellemében még annak az évnek az őszén 53 közép­fokú tanintézetben a gyakor­latban is kipróbállak az idő­közben elkészült terveket: a KISZ-alapszervezetek nem egy-egy évfolyam, hanem az iskola különböző életkorú di­ákjaiból szerveződtek. . osz­tály-diákbizottságok alakul­tak, érdeklődési köröket hív­tak életre, s a kísérleti tanin­tézetekben az eddigi csúcs- vezetőség — illetve KISZ-bi- zottság és végrehajtó bizott­ság —, helyett iskolai KISZ- vezetőséget választottak. Az azóta eltelt két esztendő tapasztalatait most összegezte a középiskolai és szakmun­kástanuló tanács. Megállapí­totta. hogy erősödött a KISZ- szervezetek politikai jellege, tartalmasabbá vált az iskola zártnak, akkor máris érthe­tő az is, hogy lám Maigret felügyelő ügyei során legfel­jebb a középosztály szintjé­ig jut el. A felső tíz- vagy akár a felsőbb százezer vi­lága tabu a számára. Mint­ha a bűn és a szenny, a lopás és a gyilkolás csakis az „alantas osztályok” vilá­gának lenne szerves része. Egy kalap elárulhatja vi­selője jellemét, egy filmso­rozat hogyne tenné ezt a televíziójáról, s végső fo­kon a televíziót fenntartó társadalmi osztályáról. De elég a politizálásból. Maigret felügyelő jött, lá­tott ... és nem győzött, ha­nem kinyomozta a vétkest, de a büntetés már nem az ő dolga. S mi, nézők, ami­kor a falon lobbantott gyu­fáról soha nem égő pipájá­ra rágyújt a felügyelő, már tudjuk, mi lesz a film vége: a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket. S hogy ezt előre tudjuk, ez a siker egyik legbizto­sabb záloga. Lehet ugyan találgatni, lehet ugyan iz­gulni, mint a vursli elvará­zsolt kastélyában, de tudjuk itt is, ott is: az út a sza­badba vezet nekünk, s bör­tönbe a bűnösnek. Maigret felügyelő helyettünk is igaz­ságot oszt. Ez pedig rendkí­vül kényelmes dolog! És mi lehet — ugye? — szebb dolog a kényelemnél! t . Gyurkó Géza mozgalmi élete, fejlődtek az iskolai közösségek, s a ha­gyományosan működő KISE- szervezetekhez mérten há­romszorosára nőtt a konkrét megbízással rendelkező KISZ- tagok száma. Hatékonyabbá vált az iskolai pártszerveze­tek irányító tevékenysége, bővült a KISZ-munkát segí­tő pedagógusok kőre. A szak­munkásképző intézetekben viszont nem hozta meg a kí­vánt eredményt a kísérlet —. jobbára az elméleti és gya­korlati oktatás sajátos rend­je miatt. Különböző életkorú fiata­lokból álló alapszervezetek kialakítása lehetővé tette az önállóbb mozgalmi élet meg­teremtését. jól szolgálta a kö­zösségek folyamatos erősíté­sét, a mozgalmi élet folyto­nosságát, a vezetök tudato­sabb és természetesebb kivá­lasztását. Az alapszervezetek élete politikusabbá vált, emelkedett a taggyűlések színvonala. növekedtek a KISZ-tagokkal szemben tá­masztott követelmények. A külöböző életkorú fiatalok közös mozgalmi tevékenysé­ge megkönnyítette az első osztályosok beilleszkedését az iskolaközösségbe, bekapcsoló­dását a mozgalmi munkába. Az osztály-diákbizottságok megfelelően irányították az osztálykol aktívákat, tevé­kenységük a tanulás segíté­sére, az iskolai feladatok ösz- szehangolására és az érdek- védelmi munkára összponto­sult. Helyesen értelmezték a tanulás segítésének fontossá­gát, munkájukban hangsúlyt kapott a hátrányos helyzetű tanulók rendszeres segítése. A diákbizottságok tevékeny­sége hozzájárult ahhoz is, hogy a vegyes életkorúakból álló alapszervezetek létrejöt­tével sem hullottak szét az osztályközösségek. Az új moz­galmi formák ..gyakorlása” természetesen nem mindenütt volt zökkenőmentes. Az isko­lák egy részében például nem silíerült egyértelműen tisz­tázni az osztály-diákbizottsá­gok feladatkörét, s így tevé­kenységükben nem- váltak külön az osztályönkormány­zat, illetve a KlSZ-alapszer- vezet feladatai. A kedvező tapasztalatok alapján a középiskolai és szakmunkástanuló tanács ja­vasolja az új szervezett for­ma széles körű elterjeszté­sét. ró figurák a társai is a nvo­tan f, még a színpadra is jut a leg- > ifjabb évjáratú közönségből. $ Nagy úr a kíváncsiság. A ' társulat vezetői pedig szíves vendéglátók. Hiszen nem tud­ni, talán innen kerül ki a . majdani bábos-utánpótlás. ! Lovast László, Pászk Zsuzsi. Lénárt Endre, Tihaméri lm-. re, Studth Zsuzsa mesefigu- ■ iáinak örökösé. Egy öklömnyi ifjú. Fehér Pisti, édesanyjával tiblábol: az apró díszletek és Iából, kócból való „élőlények" kő-! zött. Először félénk, megille- tőd ott. Aztán már bátrabban ! nyúl a pohos hasú törökhöz,! hogy megsimogassa bugyogó- ját, tarka ruháját. Ügy tű- i nik: ez a figura ragadta meg leginkább fantáziáját. — S melyik nem tetszett? — A csillagszemű juhászJ párja, a királylány! Merthogy ; olyan sovány, a haja meg! szőke. Én inkább a barna kislányokkal szeretek játsza- ! ni . . . Persze mamák, nagyapak , is ültek a széksorokban. Az! egykori gimnáziumi nyelvta­nár, Pér István bácsi például! a tkisunokájavai jött el. S < azt mondja: nincs nagyobb • öröme, mint amikor látja a • Színpadi, világra csodálkozó< (iyermekhadat, a mesejátéko- > kon elandalodó ifjú közönsé­get. Bár a hatvani iskolák, óvó- ; dák aktív nevelői közölt ; akadt volna több ilyesféle, áldozatos lelkű ember! Talán; ■nem harmadház előtt pereg í ez a rangos műsor. Mert rangos volt. A prog- ; ram is. meg a szer • Mő együt- ; tes is. Ah-0„v.r. vezetőjük,; P. Demeter Zsuzsa mondot-; ta a búcsúzkodás pillanatai-; ban: a „Harlekin.” ázsiójaj mindenkeppen megnőtt „a Ki í Mesterházi Lajos: 'S'SW vVVVVVV‘v/VVVVVV\A/VVVVVV,vA^^iAf A százéves Budapest i. Három Yáros egy varos A magyar országgyűlés 1872. decemberében törvényt hozott Pest. Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítéséről, „Budapest” néven. Ez a név tehát száz év óta szerepel az európai térképeken, a ma­gyar főváros ilyen értelem­ben a legfiatalabb az euró­pai fővárosok között. Ugyan­akkor egyike a legöregeb­beknek; mint lakott terület, sokak szerint, éppenséggel a legöregebb Európában. Föl­tártak itt 40—50 ezer éves neandervölgyi telepet. Va­lószínű, hogy a budai bar­langok néhány, még meg nem állapított kori lelete a neandervölgyinél is sokkal régebbi emberi tartózkodás­ra utal. Föltárták egy bronz­kori város nyomait, egy sor kelta település maradványait. Kétezer évvel ezelőtt Aquin­cum a Római Birodalom je­lentős, nagyvárosai közé számított. Az ember megtelepedésé­nek és a város kialakulásá­nak teltételeit a geológiai és a földrajzi adottságok kí­nálták: jó termőföld, bővi­zű források, vadban gazdag erdők, mészkő és agyag, min­denekelőtt pedig a Duna, amelyet a „város anyjának” nevezhetünk. A Duna két szempontból is: mint észak­déli irányú szállítási és köz­lekedési útvonal; s mint — e helyen több ágra szakadva, szigeteket képezve- —, ős­időktől fogva a legalkalma­sabb kelet-nyugati átkelő­hely. A történelmi időkben ez a sajátos pozíció szeren­cséje volt és szerencsétlen­sége is a helynek. Szeren­csétlenség, mert a rév bir­toklásáért megszámlálhatat­lan sok harc folyt, a római időktől á népvándorlás ko­rán és a török időkön át az 1944—45-ös ostromig. Ugyan­akkor szerencse, mért ennek a helyzetének tulajdonítható, hogy sok-sok pusztulás után a város mindig újjáépült, s általában egyre gazdagab­ban. eg.vre szebben. Elmondhatjuk tehát, hogy Budapestet a közlekedés hozta létre, s ezt a termé­szet szabta így meg. Jellem­ző. hogy a múlt -század de­rekán, amikor az Osztrák— Magyar Monarchia vasúthá­lózatát tervezni és alakíta­ni kezdték, a Habsburg-ura- lomnak egyáltalán nem állt szándékában, hogy itt cso­mópontot alakítson- ki. Egy­szerűen nem lehetett kike­rülni Budapestet! S a mo­dern kor érhálózata, -a vasút messzi területről óhatatla­nul ide koncentrálódott. A városnak ez a kapcsolata a közlekedéssel, az ipar kiala­kulásában is nagy szerepet játszott, Az eredeti manu­fakturális iparágaktól elte­kintve, a irtodéra nagyipar első jelentkezőbe Budapes­ten a közlekedési gépgyár­tás volt. Magyarország első nemzetközi sikert aratott produktuma, mondhatnánk világcikke, a Ganz-féle ké- regöntéses vasúti kerék volt, Mindmáig export szempont­ból is jelentős a budapesti hajógyártás. És nemzetközi összefogással itt alakult ki Európa legnagyobb, világ- viszonylatban második autó- buszgyára Természetes, hogy a köz­lekedés kapcsán mindig nagy szerepet játszott a város életében a kereskedelem. Ke­reskedőváros volt Aquincum, kereskedőváros volt Buda a középkorban, az egész euró­pai kereskedelem egyik fontos gócpontja, ahol fiókot tartot­tak fenn a nagy nyugat-euró­pai kereskedő cégek és bank­házak. A termények és álla­tok vásárának ugyancsak eu­rópai fontosságú központja volt Pest. Ezt a .jellegét még a török megszállás százötven évében is megtartotta. Ma is: itt a pénzügyi élet központja, itt székelnek a magyar külke­reskedelem intézményei, s az évente megtartott Budapesti Nemzetközi Vásár az összeu­rópai kereskedelemnek fon­tos eseménye. A három „alapító” varos között a kapcsolat a magyar történelem ezer évében, min­dig szoros volt. Korábbi szá­zadokban még arra is akadt példa, hogy Pest é* Buda „közigazgatási egyesítését” bi­zonyos értelemben megvaló­sítsák, a pesti tanácsot a bu­dai tanácsnak rendelvén alá. Mindennél lényegesebb volt azonban a magyar közfelfo­gás szerepe: aki vidékről föl­jött, az „Pest-Budára” jött, egyazon fogalomként kezelve a közigazgatásilag különálló két várost, a székvárost, Bu­dát és a legnagyobb magyar várost, az egyre inkább fővá­ros jellegű Pestet. A sorskö­zösség, az egymásrautaltság és a köztudatban már régen kialakult azonosság tehát csu­pán a hivatalos szentesítésre várt. Erre az első kísérlet az 1848—49-es szabadság- harcban történt. Az első fe­lelős magyar minisztérium intézkedését az is ösztönöz­te. hogy befejezéséhez köze­ledett az állandó Duna-híd, a Széchenyi Lánchíd, amely immáron a jobb és bal part kapcsolatát az őszi és tava­szi jégzajlás heteiben is biz­tosíthatta. A szabadsághar­cot követő elnyomatás azon­ban ezt a városegyesítést nem ismerte el. A Habsbur­goknak nem volt szándékuk, hogy egy méreteiben és je­lentőségében Béccsel versen­gő ellenfőyárost hozzanak létre a rebellis Magyaror­szágon. A Kamarilla prog­ramját akkor legérzéklete­sebben a Citadella megépí­tése jelképezte: egy erőd a Gellérthegyen, mely ágyúi­val mindkét várost „sakk­ban tartja”. Az egyesítés kérdése újólag már csak a kiegyezés után kerülhetett napirendre. Olyan időpont­ban, amikor az állandó did és a kialakuló vasúti háló­zat révén, a várost igazá­ban várossá tevő első köz­művek elkészülésével az egyesítés számos vonatkozás­ban de facto már* megtör­téin t. Ez nem azt jelenti, mint­ha a de jure egyesítés je­lentőségét lebecsülném! Sőt, azt kell mondanunk, főváro­sunk egész léte szempontjá­ból ez a törvényes és hiva­talos egyesítés alapfeltétel volt. Az egyesítés idején a három városnak összesen sem volt háromszázezer lakosa. Ahhoz, hogy a valóban kor­szerű közműhálózat létre­jöhessen. hogy a hidak sora fölépüljön, hogy egységes vá­rosterv szerint egy modern .metropolis úthálózata, bel­ső közlekedése, városmagja, ipari és lakónegyedei meg­felelően kialakulhassanak, mindenekelőtt el kellett há­rítani a közigazgatási aka­dályokat. A három város kü- lön-külön a differenciálódás irányában fejlődött volna. A jobbparti részek bizonyosan ‘ visszafejlődtek volna. (Kü­lönösen Óbuda: jelentékte­len kis mezővárossá). Az egyesüléssel viszont, a szá­zad végére, szép és gazdag milliós nagyváros lett. A mai Budapest területe 535 négyzetkilométer. Kiter­jedését tekintve a kontinens legnagyobb városa. (Hihe­tetlenül hangzik, de ötször akkora, mint Párizs.) Lakos­sága kétmillió. Az úgyneve­zett agglomerációban, tehá! a város vonzásában élő, jó­részt a városban dolgozó, gazdasági létével és kultu­rális igényével a városho kötött környező lakosságot: számítva: több mint két é fél millió. Az ország lakos­ságának negyede. (FolyiaLjiJtl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom