Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

Színes táncfüm készül a tv-nek i,?£: ,"3,b“: töltő, seines balettfilmet forgott a MAFILM. A Furfangos diákok c. film zenéjét Farkas Ferenc szerezte, rendezője: Bednai Nándor, operatőr: Darvas Máté. A balettfilm fősze­replői: Hóna Viktor, Havas Ferenc és Sipekí Levente. , (MTl-Joto — Hadas János) Kettős jubileum Chrametz Ernő, a pétervá- sári postahivatal vezetője, ma kettős jubileumot ünne­pel: hatvanadik születésnap­ját, s hivatalvezetői tényke­désének. négy évtizedéi Ilyenkor az embert megro­hanják az emlőitek, évtize­dek homályából frissen vil­lan fel annyi emlék. Többek közt a pályakezdésről, az if­jú.Ságról. A szlovák főidőn született, s eleinte ott dol­gozó fiatalember hamar fel­ismerte hogy mit jelent a munkás szolidaritás, az ösz- szetartás érzése. Nemcsak bekapcsolódott a postás szak- szervezeti mozgalomba, ha­nem rövidesen annak egyik helyi vezetője lett. Amikor Horthy hadserege szlovák földre vonult, rövidesen „fel­fedezte” az agilis fiatalem­bert. Állásából elbocsátot­ták, két évig kellett kilin­cselnie, míg újra kenyérke­resethez jutott, A fiatalság öröksége elkí­séri az embert. Amikor 1945, után Magyarországra került, ott folytatta, ahol abbahagy­ta: lelkesen szervezte a pos­tás szakszervezetet mind Sá­toraljaújhelyen, mind 1947-tők —, Pétevvásárán Ha szabad ideje engedte, be­kapcsolódott a DISZ, a KISZ, az MHSZ munkájá­ba, hosszú ideig titkára volt a Hazafias Népfront községi bizottságának. S közben dől- | gozott, évtizedek után is Megyénk a hazai sajtóban (-AN): 368 lakásos szövetkezet Szövetkezet. 1972. május 10. Heves megyében is nagy gond a lakáskérdés megoldá­sa, A lakáskérdés megoldá­sában fontos szerepet kap­nak a lakásépítő szövetke­zetek. A cikk írója felkeres­te a Heves megyei MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságá­nak vezetőjét, s tőle a me­gyei lakásépítő szövetkeze­tek tevékenységéről kért fel­világosítást. Antal János válaszaiból megtudjuk, hogy Egerben eddig öt lakásépí­tő szövetkezet alakult. Ezek közül az egyik 368 lakás fel­építésére vállalkozott- A la­kásépítő szövetkezetek 2—3 szobás lakásokat építtetnek. Egy kétszobás lakás (54,6 négyzetméteres), 246 ezer forintba kerül. Egerben na­gyon drágák a telkek, s ezért magasabbak a lakás­árak, mint máshol. PÁPAV GYULA: A tanácsi ellenőrzés rend­szere Heves megyében. Tanácsok Lapja. 1972. má­jus 5. A szocialista állami élet fejlesztésének fontos eszkö­ze az ellenőrzés fokozása az élet különböző területein. A Heves megyei Tanács titká­ra a tanácsi ellenőrzés me­gyei módszereiről ír. A He­ves megyei Tanács végre­hajtó bizottsága szabályozta szakigazgatási szervezete 1971—1975. évi ellenőrzési rendszerét és irányelveket állapított meg e tevékeny­ségre. Korábban a szakigaz­gatási szervek ellenőrző te­vékenysége nem volt kellően összehangolva. A megyei szakigazgatási szervek ed­digi felépítése és ügyrendje nem adott lehetőséget az új tartalmú hatósági ellenőrzé­sek lebonyolításához. Szük­séges volt e célra szerveze­tet kialakítani, az igazgatási osztály helyettes vezetője kapott megbízást e munka összefogására. A munkába bevonja az igazgatási és szervezési osztály dolgozóit és más szakigazgatási szer­vektől is felkérhet dolgozó­kat. Személysérüléses közúti balesetek Heves megyében Területi Statisztika. 1972. 2. szám. Az utóbbi években a jár­müvek számának növekedé­se, a járművezetők egy ré­szének figyelmetlensége mi­att megyénkben is növeke­dett a közúti balesetek szá­ma. A balesetek során sok a személyi sérülés. A cikk er­ről a szomorú tényről nyújt ilM SHS, június 11., 1972 5 adatokat. Megtudjuk belőle, hogy az elmúlt öt év alatta megyében a közúti balesetek évi átlagos növekedése ki­lenc százalék volt. Az 1970. évi személysérüléses közúti balesetek közül legtöbbet a motorkerékpárok (30 szá­zalék), a személyautók (23 százalék), a kerékpárok (17 százalék) és a tehergépko­csik (15 százalék) okozták, A balesetek számának növe­kedése mellett súlyosabb a balesetek kimenetele is, és évről évre nő a halálos és súlyos sérülése« balesetek száma és aránya. 1970-ben 39 halálos és 274 súlyos sé­rüléses közúti baleset tör­tént. SIPOS ISTVÁNNÉ! A Heves megyei Könyvtár pedagógiai szolgálatának egy éve. Könyv és Nevelés. 1972. 3. szám. 1970-ben a felújított Heves megyei Könyvtárban a Pe­dagógusok Szakszervezete és a megyei továbbképzési kabinet támogatásával élet­re hívták a pedagógiai szol­gálatot. A szolgálat vezetője, Sípos Istvánná, több mint egyéves munkáról számol be. A pedagógiai szolgálat bevezetése előkészítő szaka­szában kiválogatták és kü- lönszobában helyezték el a könyvtár társadalomtudomá­nyi állománya egy részét, s ezen belül kiemelték a peda­gógiai állományt. A pedagó­giai irodalom 1970. szeptem­ber 1-én 1300 kötet, 1971. de­cember 31-én már 2025 kö­tet volt. A szobában megta­lálható több társadalomtudo­mányi és pedagógiai folyó­irat régebbi évfolyama, va­lamint 35 féle kurrens folyó­irat. Ezek főleg módszertani jellegűek. Ezenkívül az OPKM által készített kata­lógusokból, referáló lapok­ból is itt tájékozódhat az olvasó. A gyűjteményt főLeg a város és a megye pedagó­gusai veszik igénybe, főleg a fiatalabbak. TESZKÓ SÁNDOR: A nagyobb demokrácia, a jó pártmunka rendbe hoz­ta a karácsondi Kossuth Termelőszövetkezetet. Szabad Föld. 1972. május 14. A karácsondi Kossuth Tsz néhány évvel ezelőtt tnég rosszul gazdálkodott. Az ala­csony eredmények egyik alapvető oka a tsz-demokrá cia és az ellenőrzés hiányos ságai voltak. Ennél a tsz nél is bebizonyosodott, hog;> a megfelelő ellenőrzés, s a tagok beleszólása biztosítás nélkül meg a legképzettebb szakemberek is ferde irány­ba vihetik a gazdálkodást. A Szabad Föld munkatársa ar­ra keresett választ, hogy mi az oka a karácsondi terme­lőszövetkezet fellendülésé­nek. Tapasztalata szerint a jelenlegi jó munka forrása a tsz-demökrácia kiszélese­dése, a pártszervezetek jó irányító munkája. Ma a fez­ben a brigádok nagy hatás­kört élveznek. A fez-demok­rácia fejlődését mutatja, hogy a törvényesen előírt­nál jóval több brigád műkö­dik. TÚRI PÉTER: Ismerd meg hazádat! 49. rész. Autó-Motor. 1971. május 6. Túri Péter, a Központi Múzeumi Igazgatóság soro­zatában hazánk szép tájai megismertetésére vállalko­zott. Az Autó-Motor című lap májusi számában me­gyénk szép vidékét, Szilvás­váradot és környékét mutat­ja be. A hangulatos leírás­ban megelevenedik előttünk a mesébe illő szépségű Sza- lajka-völgy. ízelítőt kapunk a pisztrángtenyésztésből, az erdei famunkások, mész- és faszénégetők életéből. A szerző elvezeti az olvasót az istállóskői barlangba is, ahol a régészek a bükki ősember legépebben megmaradt tűz­helyét találták meg. Szecskó Károly olyan kedvvel, igyekezettel, mint a pályakezdés éveiben. Sosem sok pénzért, de min­dig egész emberként. Mun­kája nem látványos, hangos sikerekben nem gazdag; an­nál inkább az mindennapi eredményekben. Immár ne­gyedszázada vezeti a péter- vásári postahivatalt, ügyel­ve arra, hogy a küldemé­nyek lehetőleg pontosan és minél gyorsabban jussanak tovább a címzetthez. Fel­adata az is, hogy törődjék a fiatal, a kezdő munkatársak szakmai fejlődésével. A sok­oldalú tevékenység mellett arra is különös gondot for­dít, hogy ne feledkezzék meg a hírlapszervezésről és ter­jesztésről sem. Immár hu­szonegy éve nemcsak nevez minden szervezési verseny­re, hanem általában el is nyeri az első helyezést. Az ö érdeme az is, hogy tíz év alatt jelentékenyen növeke­dett mind a Népszabadság, mind a Népújság olvasóinak tábora Pétervásárán. A si­ker titka? Nyíltan beszél ró­la, nem féltve szakmai fogá­sait: elbeszélgetni minden­kivel, meggyőzni a tájéko­zódás, az olvasottság jelentő­ségéről. Most a kettős jubileum alkalmából őszintén kíván­juk: teljesüljön maradékta­lanul régi vágya: épüljön fel minél hamarabb az egri családi ház, s legyenek a nyugdíj évei felhőtlenek.. (pécsi) ifalKOftÄG? sasmé siflis m Az autóbuszok, a vonatok, hajók és repülőgépek éven­te több száz utast szállíta­nak. Ki is gondol utazás közben arra, miből gyártot­ták az autóbusz ablakát, aj­taját, a vasúti kocsi beren­dezéseinek nagy részét, a hajó kajütjét, a repülőgép testét? A távvezetékeken a villa­mos energia száguld, dina­mót hajt, fényt áraszt. Mi­ből készült a drót?... A konyhában a háziasszony kuktába teszi az ételt, mert gyorsan megfő A kávéfőzők millióiból illatos fekete dsö- póg csészénkbe. Milyen fém­ből állítják elő az edénye­ket, kávéfőzőket? Az ezüst fényű, könnyű fajsúlyú alumínium életűn''. munkánk, utazási eszi; "' egyre fontosabb anyaga, A rakétagyártásnál éppen úgy jelen kell lennie, mint az építkezéseknél A „fehér ezüst’’ óriási karriert futott be szerte a világon. Magyarország abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy nagyon sok az alumi- nlumja. Illetve bauxitja, amiből a timföldet, majd az alumíniumot előállítják. A legújabb felmérések szerint hazánkban található a világ bauxitkészletenek 14 száza­léka. Európában pedig az évi, megközelítően 2 millió tonnás termelésünkkel az első helyen állunk. Magyar- ország bauxit-„nagyhata­lom". (fant—Ajka—Iszkaszeht- györgy—Malimba. Naponta a bányászok ezrei hozzák fel a kincset érő vörös agyagot, a bauxitot. Épülnek a fim­ZIVATAR Dörög a száj, viilámlík a szem. Kitört a zivatar va­lahol. — Nem szégyellcd magad! Még nekem mondod, hogy elköltöttem a pénzt. Nfckem? Te... Telje ten babot u!t, fényes villámok cikáznak a szürke feihők körött •— Te iszol el minden fillért! Te, a haverjaiddal. A két gyereket meg engem, egyikükért odadobnád ... Hatalmas dörrenés, a villámoktól szinte megfényesedik a?: égbolt. — Pofont akartál? Nesze! Még egyet? Tessék! Sikoltozás, kiabálás, szék reccsen, üveg törik. — Megütöttél? Meg mertél ütni? Azonnal rendőrt hí­vok. Telefonáltatok rendőrért. Sittre vágatlak ezért a két: pofonért. Olyat csapódik az ajtó, hogy elnyomja a mennydörgés hangját. Az asszony elfut. Egyszerre csend. Vihar közötti csend. De mintha kint is csendesedne, juhászodna az idő. Szél kerekedik, tologatja a felhőket. A nagyobbik gyerek. — tízévesforma lány — kinéz az anyja után. Az apja már nem kitörő, de még mindig füstölgő haraggal visszarántja. — Befelé! Anyád megbolondult. Egy-két pofonért ilyen nagy hűhót csinál. Látogató érkezik. — Ülj le, Sanyikám! Ülj csak le nyugodtan. Tedd le magad bátran. Mindjárt jön a feleségem is. Beszéd közben észrevétlenül helyre rakja a felboriga- tott székeket, megigazítja az asztalon a térítőt. — Jancsikám! Jancsi kisfiam! Ugorj, hozz négy üveg sört... Kedélyesen beszélgetnek, amikor mint az árnyék, vísz- szajön az asszony. — Nézd csak, Teruskám, ki van itt! Ugye, megismered? Terus a régi ismerős előtt mosolyogni próbál. — Bizony, emlékszem. Egyszer bográcsoltunk is a rét, szélén. Miért nem hozta el a feleségét is? Megérkezik a sör. — Hozz poharakat, Terusom. Magadnak is hozz, mert te is velünk iszol! összekoccannak a poharak, amikor kopogtatnak. Rend­őr lép be. Egyezteti az adatokat, azután az asszonyhoz fordul. — Maga telefonált? — Igenis, kérem, de ... A férfi felugrik, udvariasan széket tol elő. — Foglaljon helyet, elvtárs! Egy pohár söröcskét. Még hideg is egy kicsit. Udvarias elutasítás, köszönés. Az asszony kíséri ki a rendőrt. — Tetszik tudni, az úgy volt, hogy a férjem hirtelen haragú és ilyenkor úgyszólván nem tudja, mit csinál. Meg­ütött és... — Kíván feljelentéssel élni? — Nem, kérem! Nem kívánok... A rendőr beül a kocsiba, lehúzza az ablakot és mélyet szív az ózondús levegőből. — Gyerünk, fiúk, vissza a kapitányságra. Ügy látszik, elmúlt a zivatar ... Szalay Istváo Uj bélyegek Az „Évfordulók — események 1972” bélyegsorozat kővetkező értékét június 18-án, vasárnap hozza forgalomba a posta. A háromforintos bélyeg Georg! Dimitrov születésének 00. év­fordulójáról emlékezik meg. A Dimitrov arcképét ábrázoló bé­lyeg Gál Ferenc grafikusművész tervei alapján, többszínű offset nyomással, a Pénzjegynyomdá­ban készült. Június 20-án jelenik meg a „Belgíca 72” elnevezésű, lü fo­rint névértékű bélyegblokk, amely az Iparművészeti Mú­zeumban látható ismeretlen mű­vész alkotását, Szent Márton megosztja köpenyét a koldus­sal című üvegfestményt ábrá­zolja, eredeti színekben. földgyárak, kohók, alumini- umművek. A Szovjetunió ol­csó energiával sietett a se­gítségünkre, szovjet üzemek­ben elektronizálják timföl­dünk nagy részét, mert az alumínium előállítása rend­kívül áramigényes művelet. Egy kilogramm alumínium előállításához annyi elektro­mos áram kell, mint egy háztartási vasaló egész na­pos üzemeltetéséhez. A Szov­jetunió a tömbalumíniumot visszaszállítja hazánknak, gyáraink ebből állítják elő a szükséges termékeket. Meg­oldottuk nagy nemzeti va­gyonunk hasznosítását, a bauxitot bekapcsolhattuk a szocialista építés vérkerin­gésébe. 1938. március 6-án Ma­gyarországon meghalt egy ember, mert negyedszázad­dal előbb felfedezte a bau­xitot. Meghalt, mert nem akarta, hogy a magyar bauxit a hitleri Németország háborús előkészületeit szol­gálja. Meghalt, mert a Hor- thy-kormányzat, a hazai tő­kések, nagyiparosok, banká­rok lepaktáltak a fasiszta hatalommal és kiszolgáltat­ták őt a Gestapo kénye-ked- vének. Ma már elképzelhetetlen életút az övé. Egy ember, aki milliárdos kincset tárt fel hazájának, szinte kol­dul, hogy betevő falatja le­gyen, lyukas cipőben járja az utakat, utcákat s közben a bauxit felhasználásáért, kiaknázásáért kilincsel, míg végül életével fizet. Ajánftü­tak neki pénzt, vagyont, márkát és dollárt, de nem fogadta el Nem árulta „ki" hazáját. Egyszerű, székely favágó családjában született s a geológia nagy mestere, vi­lághírű tudósa, lett. A ku­tató élő megszemélyesítője volt, állandóan űzte, hajtot­ta a vágy a hegyek közé, fáradságot nem kímélve, vízmosásokban és bokros szakadékokban. járhatatlan erdőségekben járt és kuta­tott, míg rátalált a „vörös agyagra". Bolondnak nézték. kigúnyolták, megtagadták tő­le a segítséget. 1938, március 7-én az új­ságok nagy szalagcímekben adták tudtul az olvasóknak: A magyar bauxit felfedező­je meghalt, öngyilkos lett. De vajon öngyilkosság tör­tént-e Budapesten, a Kaszi­nó utcai lakásban? Vagy gyilkosság áldozata lett a fe’fedező? ... Egy kriminél izgalmasabb nyomozás során derül fény a több mint 30 éves titokra. Szűts Dénes „Öngyilkos­ság? a Kaszinó utcában" cí­mű írása kulcsregény, alak­jai élő és meghalt szemé­lyek. A regényes formában feldolgozott történet doku­mentumokon alapszik, bár egy-két szereplő nevét a szerző megváltoztatta, mivel hozzátartozóik, leszármazot­taik ma is közöttünk élnék. A bauxit és vele együtt a felfedezőjének drámáját la­punk holnapi, vasárnapi szá­mától folyamatosan közöljük, 3h». (A mrkj

Next

/
Oldalképek
Tartalom