Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
Jogtan sikerült az is i-es megyei célkitűzéseket teljesíteni? Az országosnál is nagyobb mértékben nőtt Heves megye ipari, építőipari termelése, kiskereskedelmi áruforgalma A IV. ötéves terv első évének megyei eredményeit összegezte a héten tartott ülésén a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A munkát elemző jelentés számot adott az Ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem fejlődéséről, az 1971-es célkitűzések megvalósításáról, de a gondokról é<* a problémákról is. Az ipar 10 százalékkal növelte termelését Az elmúlt évben a megye iparának termelése 10 százalékkal haladta meg az előző évit. A jelentős felfutás mögött elsősorban a termelékenység növelése álL A gépiparban további kedvező, a hazai és a külföldi piacok igényeihez alkalmazkodó strukturális változások történtek. Az építőipar nem kevesebb, mint 16 százalékkal emelte termelését, a beruházások értéke közel öt milliárd forint volt, amely hat-hét százalékkal magasabb az 1970. évinél. A termelés emelkedésével tovább javult, illetve emelkedett a foglalkoztatottság színvonala is megyénkben. Elgondolkodtató azonban, és sürgős elemzést is kíván, hogy az alkalmazottak létszáma — az építőipar kivételével — valamennyi ágazatban lényegesen nagyobb mértékben nőtt a munkáslétszámnál. Pozitív változás viszont, hogy mérséklődött a munkaerővándorlás, s bár az építőiparban és a kereskedelemben még mindig sokan cseréltek munkahelyet, ugyanakkor az iparban és a közlekedésben stabilizálódott a munkaerő. A kereskedelmi hálózat 28 bolttal és 7 vendéglátó- egységgel bővült A megye kiskereskedelmi áruforgalma 1971-ben 10 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A különböző beruházások, fejlesztések eredményeként 28 új bolttal és 7 vendéglátóegységgel bővült a megye kereskedelmi hálózata 1971-ben. A végrehajtó bizottság is magasra értékelte, hogy az új kereskedelmi létesítmények jelentős része községekben épült. összességében; — ahogyan a végrehajtó bizottság is megállapította, — az említett területeken, ágazatokban megvalósultak az 1971-es célkitűzések, a ft*lődés mértéke, a megye Ipari, építőipari termelése, kiskereskedelmi áruforgalma az országos átlagnál is nagyobb mértékben nőtt. Javult a megye közlekedése is az elmúlt évben. Terv szerint halad a közúti hálózat fejlesztése, megkezdődött az Eger—Füzesabony közötti vasútvonal rekonstrukciója, a Kál-Kápolna—Kisújszállás közötti vonal felújítása, elkezdték a biztosító berendezések korszerűsítését is. Kevesebb 87 ölő, gyümölcs, dohány, cukorrépa A megye mezőgazdaságának, élelmiszer-gazdaságának eredményei már korántsem mondható olyan egyértelműen jónak, mint az ipar fejlődése. A kenyérgabona termésátlagai ugyan kiemelkedően magasak voltak, a mezőgazdasági jellegű beruházásokon belül emelkedett a gépi beruházások aránya, de csökkent a szőlő, a gyümölcs, a gabonaféléik, a cukorrépa, a dohány, a zöldség és a burgonya termő, illetve vetésterülete. Szőlőből közepes termés volt, a gyümölcs- és a takarmányter- mesztés is elmaradt a tervezettnél. Tovább romlottak a megye állattenyésztésének fajlagos mutatói és csökkent a megye szarvasmarha-állománya is. Nem történt nagyobb váltó zás a növénytermesztés gépesítésében sem. Kedvezőtlen jelenségek, elhúzódó fejlesztés Részletesen elemezte a végrehajtó bizottság a megye gazdasági életében jelenlevő egyéb gondokat, feszültségeket is. 1971-ben a befejezetlen beruházások állománya magasabb volt, mint egy évvel korábban. A megye élelmiszer- iparának termelés-növekedése — a zöldség és a cukorrépa termőterület csökkenése miatt — nem érte el az országos átlagot. Visszaesés történt az állattenyésztésben, indokolatlanul tovább növelték, szélesítették a különböző kiegészítő tevékenységeiket a termelőszövetkezetek. A megyeszékhely kereskedelmi hálózatának fejlesztését biztosító beruházások előkészítettsége az állami támogatás jóváhagyásának elhúzódása miatt elmarad a tervezettől. Nem hoztak kellő eredményeket a szálláshelyek fejlesztésére tett eddigi intézkedések sem, bizonytalan az egri postaközpont építésének kezdési időpontja is. Az ipar koncentrált fejlesztésére kedvezőtlenül hat a termelőszövetkezeti melléküzemágak szaporodása. Mint az elmondottak is bizonyítják: az 1971. éves célkitűzések jó része maradéktalanul megvalósult, ugyanakkor gondok, problémák, feszültségek zavarják a megye gazdasági életét, munkáját. Szerencsére — a végrehajtó bizottság ülése is ezt bizonyítja — a megye politikai, gazdasági vezetői ismerik a feszültségek forrásait, és mindent elkövetnek, hogy a megye IV. ötéves tervének célkitűzései megvalósuljanak. Koós József Küldöttek a népfrontkongresszuson „fiz emberség fölötte áll a szaktudásnak... „A nevelésről, az ifjúságról szólnék... 53 Szerdán, április 26-án megnyílik a Hazafias Népfront V. kongresszusa. Belpolitikai életünk e kiemelkedő eseményén megyénket 27 küldött képviseli, akik — megbízatásukhoz híven — magukkal viszik Heves megye minden társadalmi rétegének, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségi dolgozóknak, nőknek, férfiaknak, az idősebbeknek és a fiatalabbaknak a gondjait, örömeit, hogy a legszélesebb tömegszervezet, a népfront legmagasabb fórumán, együtt az ország többi megyéjének, fővárosának gondjaival, örömeivel megvitassák elért eredményeinket, a magyar nép előtt álló legfontosabb feladatokat. Megyénk kongresszusi küldöttei közül most egy egri, dohánygyári munkásnő és egy gyöngyösi tanár portréját villantjuk fel, akik mindketten köztiszteletben álló alakjai, személyiségei szü- kebb pátriájuknak. Fiala Tivadarné, a márciusban újjáválasztott megyei népfrontbizottság új elnöke és Egyed Antal, akit a gyöngyösiek immár két évtizede újra és újra a városi népfrontbizottság elnökévé választanak, egymástól függetlenül — és mégis összhangban! — vallanak gondjaikról, önmagukról, s arról, hogy mit mondanának, ha szót kapnának a kongresszuson,, Fiala Tivadarné Tulajdonképpen semmi „szenzáció”, semmi olyan rendkívüli egyedi dolog nincs ennek a kedves, melegszívű munkásasszonynak az eddigi életében, egész lényében, ami őt — az úgynevezett „hírességek”-ről alkotott fogalmaink szerint — embertársai fölé emeli. Legnagyobb értéke, a szó korszerű, szocialista értelemben vett rendikívülisége — bármily ellentmondásosnak is tűnik — éppen ebben a min- dennapiságban rejlik. Őszinteségére, nyíltságára mi sem jellemzőbb: ő maga csodálkozik azon, hogy miért kellett őt ilyen rangos közéleti tisztségre megválasztani, hiszen ő nem tud semmi különöset mondani magáról, s szerinte mindaz, amit tett, ahogy élt, dolgozott — természetes, hétköznapi. Húsz éve — alig tizenhat évesen — bekerült az Egri Dohánygyárba, ahol édesanyja is dolgozott, s egy híján negyven évi szolgálat után, megbecsült munkás- asszonyként ment nyugdíjba, már évekkel ezelőtt. Édesapja az egri kórház laboratóriumában dolgozott, míg súlyos baleset nem érte. A négy gyermekes, egri mun- káscsalád harmadik szülötte, amikor két fivére is pályát választott, édesanyja nyomdokába lépett. Végigjárt valamennyi munkaterületet a gyárban. Megismert minden mozzanatot, ami a cigarettaelőállítás technológiájában fontos, megismert sok embert, sokféle sorsot, amelyek közt a magáé, a sajátja is úgy formálódott, alakult, mint a kohóban a megszülető nyersvas. Nem korán és nem is későn. akkor, amikor az élet rendje szerint annak is eljött, az ideje, családot alapított. Férje jó nevű postaműszerész, de legfőképp — ahogy asszony! huncutsággal a szemében. ő mondja — nagyszerű férj, élettárs és apa. A népfront Magyarországon hosszú és harcokkal teli történelmi fejlődés eredménye. Az ipari munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség harcos összefogásának zászlaját a pért akkor bontotta ki a harmincas évek közepén, mikor még nem kezdődött meg a fasiszta Németország merényletsorozata az európai népek nemzeti függetlensége és szabadsága ellen. A kommunisták voltak azok is. akik a vérontás és rablás fasiszta szennyáradatával szemben megtalálták ennek egyetlen hatékony ellenszerét, a szabadságszerető népek haladó gondolkodású, nemzeti és demokratikus érzésű tömegeinek harcos ösz- szefogásábgn. A KOMINTERN VII. KONGRESSZUSA Hitler hatalomra jutása Németországban, a fasizmus támadásba lendülése Európában, egy második világháború akut veszélye arra kötelezte a nemzetközi kommunista mozgalmat, hogy a világ és minden egyes ország antifasiszta erőit csatasorba állítsa. Ennek a gondolatnak a jegyében ült össze a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa 1935-ben. hogy a munkásegység és a szövetségi politika, a népfront programjának kidolgozásával és gyakorlati alikalimazásával lehetővé tegye, hogy az eddig .is progresszív irányban ható -«rőket a knarmaumsta páctok A népfront története I. H fasizmus és fiáteí ellen közvetlenül is bekapcsolják a fasizmus és háborúellenes harcba. Dimitrov, a Kommunista Internacionálé főtitkára, akit az 1933-as lipcsei perben tanúsított bátor magatartása miatt az egész nemzetközi antifasiszta világ a fasizmus elleni harc hőseként tisztelt, mondotta a kongresszuson: A fasizmus elleni sikeres harc döntő feltétele a széles körő antifasiszta népfront megteremtése. A dolgozó tömegek, az összes haladó erő összefogása nélkül sem közvetlen — a háború elkerülése, a fasizmus támadásának visszaverése — sem távolabbi céljainkat — a reakció megdöntését a dolgozó tömegek hatalomra jutását — nem érhetjük el. S a népfront elindult hódító útjára. A francia és spanyol népfront a II. világháború előtt milliókat mozgósított. A háború alatt a nép- frontpolitiká jegyében bontakozott ki Európa-szerte az a hatalmas ellenállási mozgalom, amelynek elévülhetetlen érdemei vannak a hitleri fasizmus megsemmisítésében. A népfront volt az alapja a háború után a demokrácia megújhodásának és Európa szívében a népi demokratikus országok megszületéséDEMOKRATIKUS MAGYARORSZÄGOT! A nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalataira támaszkodva — bár nehéz és küzdelmes vívódások után — a KMP is zászlajára írta a népfrontot, valamennyi demokratikus erő tömörítésének és a demokratikus Magyarország megteremtésének programját. „Ma az a feladat vár ránk, hogy ... egyesítsük az egész munkásosztályt, hogy széles demokratikus frontba egyésítsük a magyar nép minden rétegét... mely nem fasizmust, hanem szabadságot, nem véres háborút, hanem békét és jólétet kíván... Csak egy igazán demokratikus Magyarország, melyet a munkásság, a parasztság és a dolgozó intelligencia együttes erőfeszítésével lehet csak kiharcolni, biztosíthatja a dolgozó rétegek jólétét...” olvashatjuk a KMP központi orgánumának, a Dolgozók Lapjának 1937. áprilisi programadó kiáltványában. „Keressük, ami összeköt és nem ami elválaszt” lett, a jelmondata a kommunisták politikájának. A párt a népfront, az összefogás gondolatának szolgálatába állította az országban és külföldön «rgánumait. A Dolgozók Lapja, a Gondolat, a Tovább, a Független Színpad, a külföldön megjelenő Magyar Nap, a Korunk, az Üzenet, az Űj Hang kommunisták és nem kommunisták tollából származó cikkeiben, tanulmányaiban munkálkodott a népfrontgondolat elterjesztésének elfogadtatásán és valóraváltásán. A náci sikerek, az „országgyarapító” politika láttán elvadult nacionalista, soviniszta szenvedélyek megakadályozták, hogy a népfront valóra váltásában érdekelt pártok és tömegek még a háború előtt megértsék a kommunisták hívó szavá't és összefogásukkal megkíséreljék útját állni a nemzeti tragédiába rohanó országvesztő politikának. Még kevesen voltak, de már voltak, akik felismerték az összefogásban rejlő hatalmas erőt, s ha rövid időre is — létrehozva a Márciusi Frontot 1937-ben — bizonyították, hogy nemcsak elvben, hanem gyakorlatban is lehetséges a népfront Magyar- országon, Ezzel lerakták az alapjait az antifasiszta nemzeti egységfrontnak. Br. Pintér István Következik! Függetlenséget, szabadságot, demokrá— Szerintem — fordítja komolyra a szót — az emberség a legfontosabb, az fölötte áll a szaktudásnak, a gyárban is erről szoktam beszélni az asszonyoknak és férfi munkatársaimnak egyaránt. És erről beszélnék a kongresszuson is. Tudja, milyen nagy a különbség még ma is, a sok határozat, az egyenjogúság számos, ünnepélyes kinyilvánítása ellenére a férfiak és nők között? Valahogy az a hiba, hogy az emberek nem önmagukból indulnak ki. amikor durván, gorombán nyilvánulnak meg a másikkal szemben. Én azt szoktam mondani, ha mint szakszervezeti bizalmit, valami incidens miatt megkeresnek: Gondolj arra, neked hogy esne, ha a feleségeddel így beszélne a főnöke, vág j a munkatársa, mint te beszélsz a munkatársnőddel, beosztottaddal? Pedig valakinek ö is a felesége és családanya.. Ahogy egyre jobban belemelegszünk a beszélgetésbe, fokról fokra bizonyosodik be, hogy az a „semmi”, az a „hétköznapi” közel sem olyan kevés, ahogy ez a lányosán félénk asszony vallja önmagáról. Mert kezdjük csak azzal, hogy két kislány édesanyja, s hogy 20 év alatt, mióta belépett a gyárba, sokat tanplt, s most is egy kétéves szakmai tanfolyam hallgatója. Nyolc éve tagja a megyei népfrontbizottságnak, öt éve az SZMT-nek (a tavalyi megyei küldöttértekezleten a nőbizottság tagjává választották), szakszervezeti bizalmi a gyárban, ahol mellesleg öt éve egy ötven fős csoport vezetője, s — három műszakban dolgozik... — Igen, három műszakban, s ez bizony egyik családos nőnek sem könnyű. Régi tervünk, hogy a családos anyákat mentesítsük ettől a megterheléstől, de egyelőre a mi gyárunkban még nincs meg ennek a műszaki, technikai feltétele. Ugyanis csak a még fokozottabb automatizálás szabadíthat fel egy éjjeles műszakra való létszámot. Reméljük, hogy egyszer, ha ilyen szépen fejlődik a gyárunk, mint az utóbbi években, ezt is megérjük... Egyed Antal Íróasztalán, amely a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum egyik tanári szobájában áll, talpas fényképtárt», benne az ő vonásait őrző, mosolygós, másfél éves csöppségről, egyetlen kis leányunokájáról készült kép. A technikum régi épületében, a Nemecz téren álló, komor, egykori barátkolostorban találtam rá. Éppen befejeződött az órája, amelyet a levelező, felnőtt hallgatóknak adott. Együtt indultunk el a városon keresztül, a felsőfokú technikum Mátrai úton épült, impozáns, új épülete felé. Ütkőzben meglepett, hogy milyen sokan ismerik, köszöntik, a közel hatvanéves matematika- tanárt. — Nagy részük volt tanítványom — mondja — s megvallom, belőlük nemcsak Gyöngyösre, de szinte az ország minden részére jut jó néhány, a legkülönbözőbb szakmákban. Van köztük orvos, közéleti ember, mérnök, de neves matematikus is. Egyed Antalt persze, nemcsak egykori tanítványai, de a város sok ezer polgára ismeri, tiszteli, és köszönti az utcán. Ezt bizonyítja mindennél ékesebben az a tény, hogy a népfrontmozgalom megalakulása óta, választásról választásra — így legutóbb is — őt választották meg a városi népfrontbizottság elnökévé. Tősgyökeres gyöngyösi. Édesapja, sőt nagyapja is Gyöngyösön élt, küszködött kis darabka földjén. Öt — korán megmutatkozó tehetsége, szívós szorgalma láttán — iskolára szánták szüfelsőmezőgazdasági Iskolába került, ahol 1932-ben tett érettségi és mezőgazdászi vizsgát, de a tanári pálya vonzotta. Beiratkozott Szegeden az akkori polgári iskolai tanárképzőbe, ahol kémia-fizika-matematika szakon, 1936-ban avatták tanárrá. Ezután három évig Gyulán, majd 1939 óta Gyöngyösön tanáx- kodik, de közben, 1951-ben, matematikából, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen középiskolai tanári képesítést szerez, A felsőfokú technikumnak megalakulása, 1968 óta tanára, az alapozó tanszéken. Itteni munkájának — a kívül- belül szép épületben járva- kelve — különös, sajátos színt ad az a tudat, hogy a hatalmas épületkolosszus kivitelezését építészmérnök Ju- likája, asszony leánya Irányította, építésvezetőként. Másik gyermeke fiú, ugyancsak mérnök lesz, utolsó éves egyetemi hallgató. Az alkotás, a másokért, a városért, a Mátráért végzett munka, a családi élet szépsége, ezek voltak mindig küzdelmes életének megnyugvást hozó órái. Amikor súlyos, háborús élményekkel terhelten, két évi távoliét után viszontlátta családját, szeretett városát, hittel és újult erővel látott munkához. Sok-sok társadalmi munka, szervezés, nevelő agitáció eredménye — amelyekben mindig az elsők közt volt — a parkosított utcák, terek, a Sástó mai képe, a nagyszerű szabadtéri színpad. Mindig a nevelés, a tudat olyan átformálása izgatta, amelyben természetes állapottá válik a másik, a többi emberért végzett munka. — Most is a nevelésről, főként az ifjúságról szólnék, ha szólhatnék a kongresszuson. Nincs fontosabb nemzeti, de internacionalista feladatunk sem annál, hogy megtanítsuk a fiatalokat élni, Élni, lelkesedni, felismerni a realitásokat, de az ezekben száz. meg száz alakban is meabúvó szépséget... Faludi Sándor MpnTmSű. A A tel A poigarmöl a gyöngyös lm 1 9
