Népújság, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

3 m 1972. február 25., péntek A Nap kél: 6.34, nyugszik: 17.21 órakor A Hold kél: 13.22, nyugszik: 4.43 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon MÁTYÁS nevű kedves olvasóinkat! A név uhéber eredetű ás eredeti alakja a „Mathal" volt. Másik formája a „Mattttjahu” és ebből követ­keztetve a jelentése annyi, mint „isten ajándéka", * 120 évvel ezelőtt halt meg Thomas Moore angol költő. Az igazi ír természetű fiatat Moore egy ideig a tengerészeti törvényszék titkára volt a. Bermuda- szigeteken. Első irodalmi sikereit Anakreon-fordttásal- val aratta. Korán kezdett verselni, s kellemes hang­ján maga énekelte társasági összejöveteleken dalait. A National Airs és a Sacred Songs dalgyűjteménye után irta második fő művét, a Lalla Rokh című keretes elbeszélését, amelynek legszebb része egy száműzött tündérről szól. Több más keretes elbeszé­lést is írt, s három híres életrajzot is hátrahagyott; ezek közül a legjobban sikerült barátjáról, Byronról szól. Szatíráiban az angol uralom zsarnokságát osto­rozza. J# Elsőként a megyében • Nyereségosztás az flgrio Bútorgyárban Időjárás: Várható időjárás ma estig: Időnként felszakadozó felhőzet, néhány helyen kisebb esővel. Mérsékelt, időnként élénk keleti, délkeleti szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet 7—12 fok között. Vadászati filmek bemutatója Egerben Vadászok, erdészek, ter­mészetbarátok népesítettek be az egri Vörös Csillag Filmszínház nézőterét csütör­tök délután., ahol a MAVOSZ Heves megyei Intéző Bizott­sága és a Mátra-Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság közös rendezésében vadásza­ti és tenmészetfilmek zárt­körű bemutatóját tartották. A filmbemutatót Szalag Isván, a megyei tanács el' nökhelyettese, a MAVOSZ megyei intéző bizottságának elnöke nyitotta meg. Elsőnek a vadászati világ- kiállításról és annak rendez­vényeiről szóló 50 perces szí­nes filmet mutatták be, Va­dászati világkiállítás, Buda­pest, 1971. címmel. A nemzetközi tenmészet- film-fesztiválon ezüstérmet nyert „Vízben és szárazon’’ című színes fűmet vetítették ezután. A film egyik legér­dekesebb vadfajunk, a vidra életét, természetét és játé­kosságát örökítette meg. Megjelent a bemutatott lóét film írója és rendezője, Hars Mihály is. NAGYJAVÍTÁS UTÁN Mennyi pénz kerül a bo­rítékba? Ezt megyénkben először az Agria Bútorgyár dolgozói tudhatták meg a csütörtökön délután rende­zett ünnepélyes termelési ta­nácskozáson, ahol az elmúlt év értékelésével egyidejűleg sor került az eredményeket legjobban megmutató nyere­ségrészesedés felosztására is. Mindent összevetve ered­ményes évet zárt a bútor­gyár. Mint azt Kormos Pál igazgató beszámolójában el­mondta, a termelés az el­múlt esztendőben 32 száza­lékkal növekedett Ez az eredmény évek óta tartó di­namikus fejlődést mutat. Kedvező képről tanúskodnak a számok a termelékenység és az export alakulásában ás: az egy dolgozóra jutó ter­melési érték 21 százalékkal, több a tavalyinál, s 32,9 szá­zalékkal több bútort szállí­tottak külföldre, mint az el­múlt évben. Az eredmények tükröződtek a bérekben is, s Fekete Győr Endre látogatása a megyei rendőr-főkapitányságon Csütörtökön délelőtt Fekete Győr Endre, a Heves me­gyei Tanács elnöke, ellátogatott a BM Heves megyei Rendőr- fckapátánysá@na. A megyei tanács elnöke pártnap keretében tájékoztatta a résztvevőket Heves megyei 1972. évi megyed gazdasági-politikai feladatairól. A későbbiek során a me­gyei tanács elnöke Pálinkás Ferenc ezredesnek, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének, valamint Vékony István BM pártbizotrtsági titkárnak a jelenlétében a tanácsok és a rendőrség közös feladataival kapcsolatban folytatott meg­beszélést. Klubavatás Hevesen ez a munkáslétszám stabili­zálódását vonta maga után. A siker fontos mutatója: a nyereség meghaladja a 10 millió forintot. A felosztható részesedési alap jóval a ter­vezett fölött alakult; 18,5 munkanap után járó bérnek megfelelő összeget osztottak ki. Az igazgató természetesen szólt a hiányosságokról is, amelyek még különösen a munkafegyelemben tapasz­talhatók. Ebben sem mindig a dolgozók hibáz táti iátok: olyan állapot kialakítása len­ne kívánatos, amely folya­matos munkaellátottságot, állandó tempót biztosít, s nem ad lehetőséget a lazí­tásra. Ez nemcsak a veze­tőknek, a dolgozóknak is ér­deke. A beszámolóban szó esett az új üzem építéséről. Jól haladnak a kivitelezők, az építési munkák várhatóan június végére befejeződnek, s elkezdik a szerelőmunkát. Megvan a lehetősége, hogy a mostani zsúfolt, szűk te­lepről még az idén új mun­kahelyeikre öltözhessenek. A KPVDSZ napirendjén Milyen a szakmunkásképzés, az üdülés? A Kereskedelmi, Pénzügyi es Vendéglátoipari Dolgozók megyei Szakszervezetének egész tagságát közvetlenül érintik azok a kérdések, me­lyek a csütörtök délelőtti me­gyebizottsági ülés napirendjén szerepeltek. Nem elhanya­golható kérdés ugyanis, hogy milyen lesz a KPVDSZ-hez tartozó szakmák utánpótlá­sa, lesz-e elegendő, megfe­lelően képzett pénzügyi szak­ember, kereskedő, pincér, vagy szakács. Ezt a fontos kérdést érintette beszámoló jelentésében a tegnap déle­lőtti ülésen Generál Sándor- né szakoktatási felelős. A Pilisy Sándor megyebi­zottsági titkár elnökletével tartott ülésen ezután az 1971. évi alapszervezeti gaz­dálkodásról és a tagdíjfize­tések alakulásáról tárgyal­tak. Itt hangzott el a szám- vizsgáló bizottság pénzügyi jelentése is. A következő na­pirend témája ismét az egész tagságot érinti és fog­lalkoztatja is. Milyen a KPVDSZ-hez tartozó válla­latok, üzemek, szövetkezetek dolgozóinak vállalati, szak- szervezeti és szövetkezeti üdültetése? A részvevők elé tárt beszámolóból kitűnt, hogy az üdültetés évről évre több dolgozó pihenését, gyó­gyulását eredményezi. 1971- ben 701 üdülőjegyet kaptak a Szakszervezet tagjai, akik közül 38-an külföldön tölthettek el a pihenésre szánt idejüket. 106 iskolás és gyer­mekbeutalót osztottak szét, s 148-an jutottak el gyógyüdü­lőkbe, szanatóriumokba. A tervek szerint továbbra is nagy figyelmet fordítanak az üdülőjegyek szétosztására, hogy minél többen részesül­hessenek a kedvezményes üdültetésben. A közelmúltban új helyisége­ket kapott a hevesi járási könyvtár, így a művelődési köz­pontban lehetőség nyűt egy mo­dem klubterem kialakítására. Az ifjúsági klub tagjai vállalták, hogy társadalmi munkában át­alakítják a helyiséget, felszere­lik, berendezik a klubot. Segí­tettek a helyi üzemek, a Finom- szerelvénygyár hevesi gyáregy­sége, valamint a MEZŐGÉP is. A klub berendezését az ugyan­csak hevesi fiatal, Janosek An­tal tervezte. Az ízlésesen berendezett klubot csütörtökön este ünnepélyes avatással vették birtokukba a fiatalok. Erre az eseményre meg­hívták Nagy Zoltán nagyközségi tanácselnököt is, akinek bemu­tatták a saját maguk készítette berendezést és a szeszmentes sarkot, a Cola-bárt is. EDOSZ-aktíva Csütörtökön, délelőtt az SZMT székházában aktíva­ülést tartott az Élelmiszer­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének Heves megyei Bizott­sága. A tanácskozáson, ahol a megye élelmiszeripari vál­lalatainak vezetői, szákszer­vezeti titkárai, tisztségviselői vették részt, megjelent dr. Ki beszél szebben magyarul? Megyei döntő Füzesabonyban PlACLdS^. Burgonya kilója 2,90—3,70 fo­rint, burgonya 2 kg-os 7—8,60 forint, takarmányburgonya 1.80 forint, vöröshagyma 4—5,20 fo­rint. vöröshagyma 2 kg-os 11,00 forint, fokhagyma 9,50—10,50 -fo­rint, fejes káposzta 4,60 forint, kelkáposzta 5,70 forint, vöröská­poszta 3,30 forint, gyökér 6—8 forint, sárgarépa 3—5 forint, zel­ler 6.20—8,20 forint, karaláb 4,40 forint, cékla 4,70 forint, fekete­retek 3,50 forint, ecetes uborka 13—15 forint, savanyú káposzta 7 forint, körte 7,20—8,70 forint, alma piros 6—9.40 forint, alma piros 2 kg-os 15.40—20 forint, al­ma fehér kilója 3—6,20 forint.. mák kilója 48 forint, lencse 18— 26. forint, dió héjas 13—17 forint, dióbél 54—64 forint, mandulabél 70—eg forint, torma 15 forint, tojás darabja 1,30—1,50 forint, cseresznyepaprika 55 forint, ve­gyes leveszöldségcsomag 5,60 fo­rint, dughagyma 20 forint, étke­zési száraz bab 15—24 forint. Csütörtökön délelőtt ren­dezték meg a füzesabonyi gimnáziumban az immár ha­gyományos Kazinczy Ferenc emlékverseny megyei dön­tőjét. A résztvevőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy ki beszél szebben magya­rul, ki ismeri a helyes ma­gyar kiejtés. a hibátlan hangsúly, és hanglejtés, a szép magyar beszéd műhely­titkait A megyei döntőt ál­talában gondos és szaksze­rű előzsürizés előzte meg is­kolánként. Ezt bizonyította az is, hogy csak néhány olyan versenyző állt rajthoz, akinek az átlagos szintű előadókészsége is hiányzott. 35 középiskolás és szakmun­kástanuló várta nyugtalanul azt a pillanatot, amikor a zsűri elé kerül. A verseny­zőknek egy kötelező és egy szabadon választott szöveg­részt kellett elmondaniuk. Többségük gonddal készült erre a vetélkedőre, ezt tük­rözte az is, hogy a szaba­don választott szövegeket általában sokkal jobban adták elő, mint a kötelezőt, hiszen ekkor alig egy per­cük volt arra. hogy átfus­sák, értelmezzék a több mint 15 soros anyagot. A legnagyobb gondot — a szabadon választott és a kö­telező résznél egyaránt — a szöveg helyes értelmi tag­lalása, ritmikai feldolgozása jelentette. Ezzel nem egy­szer azoknak sem sikerült megbirkózniok, akik átlagon felüli, vagy egészen jó elő­adókészséggel rendelkeztek. Olyan hibák ezek, amelye­ket csak rendszeres olva­sásra szoktatással, több éves gyakorlattal lehet kiküszö­bölni. Épp ezert érdemes mint jelzésre felfigyelni, mert az irodalomtanárok te­hetnek legtöbbet azért, hogy a szép beszédkészséggel együtt az olvasási érzék is fejlődjék. Erre a lehetőség adott, hiszen ezen a vetél­kedőn — ez egyébként egyik aligha vitatható erénye — részt vettek a megye gimná­ziumainak és szakközépisko­láinak irodalom szakos ta­nárai is. Így alkalmuk adó­dott arra, hogy ne csak örüljenek tanítványaik si­kerének, hanem felmérjék a legfontosabb tennivalókat is. A zsűri elnöke késő dél­után hirdetett eredményt, nem volt könnyű a döntés, hiszen az élmezőnyben mindössze egy-két pontos különbség volt a versenyzők produkciói közt. Első helye­zett lett Saárossy Kinga, az egri Gárdonyi Géza Gimná­zium és Egészségügyi Szak- középiskola IV. osztályos ta­nulója, második helyezést ért el Fodor Judit, a gyön­gyösi Börze Nagy János Gimnázium IV. e. osztályos; harmadikat Mitrovics Zsu­zsanna, az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola IV. a. osz­tályos tanulója. Negyedik Benedek Katalin (Gárdonyi G. Gimnázium), ötödik Bár­dos Margit (Dobó István Gimnázium, hatodik Hangá­csi Margit (Hatvani Baj­za József Gimnázium) lett. (pécsi) Népfront­gyűlések Eger város, 15 órakor: rá« rosi tanács, Visonta, 18 órakor: műve­lődési ház, Lőrinci, 18 órakor: műve­lődési ház, Nagyréde, IS órakor: mű­velődési ház, Karácsond, 18 órakor: mű­velődési ház, Heves, 18 órakor: művelő­dési ház. Hivat cipó „Huiiaii*” védjeggyel Tamás László, az ÉDOSZ fő­titkára is. Bukolyi József, a inegyebizottság titkára szá­molt be az elmúlt évi gaz­dasági eredményekről: el­mondta, hogy a Mátra vidéki cukorgyárak, illetve a Heves megyei Gaibonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat alap- anyaghiány miatt nem tudta teljesíteni termelési tervét, de fokozódtak a gondok a tej- és húsiparban is, így számos helyen a tervezett­nél kevesebb lett a feloszt­ható nyereség. Az idén a szakszervezetekre még több feladat hárul, hogy az ipar­ágban dolgozók élet- és munkakörülményeit javítani tudják. A beszámoló kiemel­te az Egri Dohánygyárat, ahol, a korábbi évekhez ha­sonlóan, tavaly is dinamikus fejlődés volt tapasztalható. A Duna Cipőgyár 197«. végén gyártott először fröccsöntött el­járással fér£Lcipőket. A poliure- tán műanyagból készülő talpak súlya lényegesen könnysbb a ha­gyományos anyagoknál, sokszor­ta kopásállóbb és az egybeön- tés folytán 100 százalékosan vízhatlan. A cipő talpa maxi­mális igénybevétel mellett sem válik el. Az elmúlt évben az em­lített eljárással csak férficipő­ket készítettek. A gyár 1972. második negye­dében fórfimodellek mellett nők részére is készít ilyen talpöntési eljárással divatcipőket. A keres­kedelem 130 ezer pár női Dunair divatcipőt már meg is rendelt. (MTI foto — Hadas János) Újabb Leányka* szál I ítoiáii y —- szovjet exportra . Szerdán iaezdték palac­kozni Egerben azt a Leány­ka-szállítmányt, amely a hét végén indul a Szovjet­unióba. Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság márci­us közepéig 500 ezer hétde- cis üvegbe töltött száraz Le­ánykát küld a szomszédos országba. Az első nyolc ko­csiból álló borvonatot 80 ezer, rekeszbe csomagolt és címkézett egri borral töltik meg. Uj vezetőség a sírok! művelődési ház élén Nagy esemény zajlik ezek­ben a napokban a szakszer­vezeti művelődési házak por­táján: négy ev munkáját ér­tékelik, elemzik és új veze­tőséget választanak a nép­művelési tevékenység irányí­tására. A sirokiak számadó, tisztújító gyűlésére szerdán este került sor, ahol Kun Istvánná, a művelődési ház igazgatója számolt be arról a széles körű munkáról, amit a Mátravidéki Fémművek dolgozói és a község lakói­nak oktatása, nevelése és szórakoztatása érdekében vé­geztek. Elmondotta többek között, hogy a művelődési ház 1955-ben épült, s azóta már igen „elöregedett”. Túl­zsúfolt a könyvtár, az ifjú­sági klub, s a berendezés is csak közepesnek ítélhető. Ennek ellenére is eredmé­nyesen működik az intéz­mény, amit az is bizonyít, hogy tavaly elnyerték a ki­váló művelődési ház címet. A beszámolót több hozzá­szólás követte, majd sor ke­rült a népművelési munkát irányító, 13 tagú társadalmi vezetőség megválasztására. A művelődési ház igazgató­jává újra Kun Istvánnét vá­lasztották. # íves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bn5dy Sándor utca I. exam. Igazgató: SOhYMQS JOS 4a ta&tegdAnM, index: tufát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom