Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
Ä főcsapás iránya r Ä MOST bemutatott szovjet film, „A főcsapás iránya” a Felszabadítás III. része. Ez a film, miként elődei is, nem kevesebbet vállal, mint azt, hogy a részletező dokumentáció és a művészet együttes eszközeivel mutassa be a Nagy Honvédő Háború jelentős mozzanatait ; Felmerül a kérdés: több mint negyedszázad távlatából és oly tömérdek irodalmi mű, film, tanulmány és memoár megjelenése után vajon tud-e újat mondani egy ilyen filmalkotás? Üjat mondani nem tud, de nem is akar. Mégis érdekes, sőt izgalmas történelmi panorámát nyújt ez a nagyszabású szovjet film. És természetesen művészi élményt is egyben. Művészi élményt, mert a sokezernyi emberhad és a nagyszabású technika felvonultatása, s az izgalmas csaták bemutatása mögött sikerült felvillantani az emberi sorsokat, az egyén erejét, bátorságát is. És nem kevésbé a döntés felelősségét. Peregnek a képsorok, mi ülünk a nézőtér sötétjében, s mondhatnám páholyból nézzük a történelmet amelyet oly emberközelbe hoz ez a film. Az egyik pillanatban még az izgalmas tankcsata rezesei vagyunk, a másikban már a levegőből szemív tjük az alattunk vonuló hadat, míg néhány perc múlva ott érezzük magunkat a főhadiszállásokon, ahol a szovjet, illetve a német vezérkar dönt a soron kővetkező hadműveletekről. Így tanúi vagyunk annak is, hogy milyen viták, érvelé- s k, izgalmas szócsaták előzték meg azokat a döntéseket, amelyek szinte meghatározták a háború kimenetelét. Ezzel a módszerrel a film nemcsak az érzelem hullámhosszán közelíti a nézőt, az értelméhez is szól, hiszen dokumentatív részleteivel magyarázza, ml, miért és hogyan történt negyedszázaddal ezelőtt. Szovjet film A film középpontjában a Bagratyion-hadművelet áll. Helyesebben az a döntés, hogy merre törjön Nyugat felé a szovjet hadsereg. A Kremlben a legfelsőbb katonai parancsnokságon Ro- kosszovszkij frontparancsnok váratlan javaslatot tesz: ne a jól járható utakon és a síkságon mérjék a hitleri seregre a főcsapást, hanem az erdős, mocsaras Beloruszia területén. A tervet először mindenki lehetetlennek tartja, nem bízik benne Sztálin 6em... Bár az eredményt ismerjük a történelemből, mégis meglepően érdekes képsorok tárultak elénk: katonák ezrei gerendákat, galy- lyakat raknak a mocsárba, s A génuai hölgy (Szerda, 20.00) Magyarul beszélő NDK- filmsorozat I—II. részének vetítése. (A 3. részt pénteken 20.00 órakor sugározza a tv.) A háromrészes NDK- film műfaja krimi, a cím egy kém nevére utal, a történet középpontjában ő álL A fordulatos, rejtélyekkel zsúfolt történet napjainkban játszódik. | Minden megtörténhet (Csütörtök, 20.3S) Magyarul beszélő zenés angol filmvígjáték. Az 1963- ban készült filmet Don Sharp rendezte, a főszerepeket a világhírű énekes, Tommy Steel és Angela Douglas alakítják (magyar hangjuk: Ernyei Béla és Csűrös Karola.) A táncos, zenés, dalos történet egy hanglemez- gyártó ügynökségnél játszódik, ahol Tommy Steel tehetségkutató, ám főnöke minden felfedezettjét kisajátítja, mígnem menetrend- szerű pontossággal derül ki, hogy a tehetségkutató Tommy az igazi tehetség. A filmben sok híres nyugati együttes is szerepek Jog és zűrzavar (Szombat, 20.05) Magyarul beszélő ameri* így csinálnak járható utat a tankok és ágyúk számára. Érdekes mozzanata a filmnek Sztálin, Roosevelt és Churchill találkozója, vala- lamint a Hitler elleni tábornoki összeesküvés bemutatása is. A FILMET Jurij Ozerov rendezte, aki operatőrével, Igor Szlabnyeviccsel együtt hű krónikása és egyben művészi tolmácsoló ja volt a történelemnek. Bár a, főcím hosszan sorolja a szereplőket, hadd jegyezzem meg, hogy a film igazi főszereplője a szovjet katona, aki halálmegvető bátorsággal harcolta végig a háborút... Márkusz László ka! film. Az 1958-ban készült vígjáték főszerepeit Michael Redgrave és Robert Morley alakítják (magyar hangjuk: Avar István, Mádi- Szabó Gábor). A fordulatos és szórakoztató történet egy bűnözőről szól, aki képtelen erről a „rossz szokásáról” leszokni, s aki élete nagy részét emiatt börtönben tölti. Fiát azonban becsületes állampolgárrá akarja nevelni, s ezért, ha időnként szabadlábra helyezik, misszionáriustól kezdve háborús veteránig, mindennek kiadja magát, csakhogy ki ne derüljön fegyenc múltja. Ez sikerül is neki, s fia jogi pályát választ. Amellé abíró mellé kerül gyakornoknak, aki apját szokta elítélni egy-egy sikkasztásáért, vagy egyéb bűntettéért... A nagy utazás (Szombat, 22.20) Magyarul beszélő francia film a tv „Éjszakai előadás” című sorozatának legújabb E?y hőnap múlva Busóvilág Mohácson Egy hónap múlva ismét megelevenedik a busóvilág Mohácson. Az utcákat, tereket ijesztő álarcokba, kifordított subába bújt lármás tömeg veszi majd birtokába. A Duna-parti városban február 13-án rendezik meg a télűző-tavaszváró farsangi ünnepséget, amelynek programja szerényebb lesz, mint az utóbbi éveké. A busóknak ugyanis nem „terveznek” színpadszerű műsort, azok öntevékenyen, saját elképzeléseik szerint szórakoztatják játékukkal az utca népét, akárcsak régen. bemutatójaként. A francia tv-film Georges Semprun Magyarországon is megjelent, s méltán világhírű regényéből készült Semprun- ról ismert, .hogy arisztokrata származása ellenére a kommunista párt tagja. A filmet Jean Prott rendezte, Manuelt, Roland Dubilalrd személyesítette meg, ám őt ■ nézők végig nem látják, minthogy a történet egyes szám első személyben játszódik le általa úgy, hogy a nézők is az ő szemén keresztül látják az eseményeket IManuel fiatalkorú hangja Bálint Andrásé, idősebbkorú hangja pedig Sinkovits Imréé. A film arról a szörnyű útriM szól, amelyet millió és millió kiszolgáltatott fogoly tett meg Auschwitz, Dachau és a többi náci haláltábor felé, s akiknek többsége a visszafelé vezető utat már sohasem tehette meg. A megindító, nagy irodalmi művet a film alkotói sikeresen vitték filmszalagra. A. Gy. Idegesség-i— Ki a csoda hallott már ilyet? Azt mondja a tizenkét éves Jutka lányom, hogy ideges. Képzelje csak el. Lefekvés előtt tegnap lei akarom a leckét kérdezni, mire ő kijelentette: Anyu! Teljesen fölösleges, mert én most úgysem tudok semmit. Ideges vagyok. A gyerek hallja a szét, de úgy tesz, mintha mivel sem törődne. — Mindene megvan! Egyedüli gyerek. Tanulhat, nem zavarja senki.,. Ezt azonban már Jutka sem bírja cérnával! — Ugyan, anyu! Te meg apa folyton csak ezt a szöveget fújjátok. Attól, hogy mindene megvan az embernek, még lehet ideges. Nem láttátok a minap a tv-t? Amikor az a kislány beszélt a pszichológussal. Igenis ideges volt. A papa egyebek miatt csali most kapcsolódik a beszélgetésbe. — Szád, az van, fiam. Meg a nyelved akkora, mint egy palacsintasütő. Jutka durcásan húzódik a sarokba. — Csak semmi szöveg, lányom! Most pedig indulsz a konyhába és vacsorázol. A gyerek kénytelen-kelletlen elindul, csörög az edényekkel és egyedül vacsorázni kezd. Alighogy leül, máris hallja a papa öblös hangját: — Judit! Szerezz, kérlek, még egy hamutartót! — Vacsorázom... — Ejnye a mindenségét! Az apád szava neked csak falra hányt borsó? , Előkerül a hamutartó, a gyerek megvacsorázott — Folytasd a tanulást! Holnap különben is találkozóm van az egyik tanároddal, akinek majd beszámolok arról, hogy ki vagy te itthon. — Tanulj csak kislányom! Apád világiba beszél..; Beszélgetünk. Erről-arról, ami sorra jön. Egyszer a papa megkérdi: — Magnózzunk egy kicsit? Kitűnő számaim vannak. Feleletet sem várva, máris forog a tekercs, bömböl a magnó. — Nem tudok így tanulni! — robban be Judit az ajtón. —- Akkor tessék lefeküdni! Tanultál volna egész délután. Azt hiszed, mindig az történik majd ebben a házban, amit te akarsz? A mama bemegy a gyerek szobájába. Csititgatja Jutkát, majd ahogy ő mondja: lefekteti. Megunjuk a magnózást, vicceket mesélünk. — Te! Képzeld csak! Ezek az iskolásgyerekek tudják manapság a legjobb vicceket. Judit lányom tele van velük. És máris harsog a pápa szava. — Judit! Kelj föl, és mesélj a bácsinak vicceket! Érted? A legjobb vicceidet.. Judit nem jön. A papa bemegy, majd a gyerek hangos sírása hallatszik. — Majd és móresre tanítom a nyavalyást Ráadásul még szófogadatlan is. A kislány zokog. A mama csitítja a papát — Ugyan, Zoltán! Mégiscsak gyerek. Méghozzá lánygyerek. És különben is tudod, hogy milyen ideges szegény. A papa összecsapja a tenyerét — Ideges, ideges! De az ég szerelmére! Egyszer már azt is mondanád meg, hogy... miért? Szál a y István A nemzetközi gyorsvonat, a Wiener Walzer elindult a Keleti pályaudvar csarnokából. Még néhány percig látni lehetett a bú- csúzkodók kendőit, aztán elmaradtak az ablakok mellett a külvárosi házak is. Az utasok kényelmesen elhelyezkedtek. Volt, aki újságot könyvet vett elő, hogy olvasással üsse agyon az időt, mások viszont érdeklődéssel figyelték az 'elsuhanó tájat. Nem volt zsúfolt a vonat,^ Török Ferenc főtiszt, útlevélkezelő megállapította ezt még a Keletiben, s most, hogy munkához látott, úgy vélte: időben végezhet, az ő hibájából nem lesz késése a vonatnak. Látszólag szokványos, sablonos munka az űtlevélkezelés. Fényképele azonosítása, dátumok, adatok elír n őrzése. Mindez egyszerűnek, könnyűnek tűnik. Azok a határőrtisztek azonban, akik nap mint nap vé zik ezt a munkát, s egy szolgálati út alatt több száz, esetleg ezer útlevelet is kézbe vesznek, tildák: az útlevélh'amisítók mindent elkövetnek, hogy a hamis és hamisított okmány ne árulkodjon. Ezúttal azonban rendben volt minden. Sorra végzett a fülkékkel, maid legutoljára benyitott a mosdóira, a WC-be. Volt már rá példa hogy valaki itt próbálkozott elrejtőzni. A helyiség üres volt. _A tiszt hátraszólt Molnár László orvé Aő kutatónak: — Nézzünk itt szét egy kicsit alaposabban. Nyissa fel a padlástér ajiajáti A zseblámpa fénye éles csóvában világított a keskeny lyukba. Mindketten felálltak, hogy jobban lássanak. Szinte egyszerre vették észre a cipő talpát. A tiszt'hangja határozottan csat. tant: — Felszótitom, hogy jöjjön elő a Miiekhelyről. A sötét padlástérből nem jött válasz. A határőrök feszülten figyeltek. A láb ismeretlen tulajdonosa néhány másodperc szünet után megmozdult, és most már látni lehetett egy színes ruhadarabot is. Újabb idő múltán kormos, szemüveges női arc nézett velük farkasszemet. — Ne bántsanak, kérem! Hagyjanak itt, nekem feltétlenül ki kell jutnom Bécsbe, nem leszek hálátlan. — Ne húzza az időt, másszon le onnan! — Drága tiszt urak értsenek meg, nekem el kell innen mennem. — A fiatal nő hangja síróssá vált és még jobban könyörgésre fogta a dolgot. — Nem bánják meg, ha futni hagynak. Maguknak meg úgyis mindegy. Tegyenek úgy, mintha észre sem vettek volna. Török Ferenc újabb erélyes felszólítása vetett véget a huzavonának, s a Wiener Walzer különös utasa néhány másodperc múlva — poros, piszkos ruhában, remegő lábakkal — ott állt az útlevélikezelő előtt. Csak valutáért Battancs Lászlóné hamar belátta, hogy nem sok érteimé van a tagadásnak, a hazudozásnak. lehajtott fejjel mesélte el a vizsgálótisztnek különös utazása történetét. Körülbelül 1968 nyarától kereste fel rendszeresen a budapesti szórakozóhelyeket. presszókat, éjszakai bárokat. Tetszett neki. hogy a férfiak felfigyeltek rá. Barátokat szerzett, akik szívesen eltöltött"4'* vele az éjszakát^ s közben ellátták A Wiener Walzer különös utasa „jó tanácsokkal”, hogyan lehet könnyen sok pénzt keresni. — Csak , külfödi palikkal menj el — mondták neki újsütetű barátnői is, akik szívesen nyújtottak neki segítséget abban, hogy a szerelmes éjszakákért kapott külföldi valutát, dollárt, fontot, frankot, nyugatnémet márkát hasznosítani tudja. Kitty igyekezett felzárkózni a többi, divatosan öltözködő, jómódban élő éjszakai pillangó mögé. Amikor lebukott a devizaüzérkedéssel és csempészéssel foglalkozó bűnszövetkezet, a nyomozás során azt állapították meg, hogy 1969. szeptember elejétől 1970. április elejéig 37 esetben vette igénybe a Metropol, a Budapest, a Palace, a Szabadság, a Continentál és Royal Szállodát külföldi férfiak társaságában, akikkel 1000 forintért, vagy 20—50 USA-dollár, 100—200 nyugatnémet márka,' 1Ö—20 angol font ellenében „szerelmeskedett’. Az üzletszerű kéjelgés révén megszerzett devizát Kitty bűntársai segítségével, a zugforgalomban, a hivatalos árfolyamot jóval meghaladó áron értékesítette. A nyomozás során 25 650 forintot írtak Battancsné terhére, ennyit tett ki ugyanis a titkos kéielgéssel szerzett és a zttgforgaiomban érték°sí- tett külföldi fizetőeszköz értéke. Fizzel a hatalmas összeggel Kitty bűntársai között azonban cs-.k hátul kullogott a so-b'm. A F'v4”osf (Tgv4-z's4g a tiavize-rí'-dálkodást córtő fovji'vf-'ö+f cí<* |"p ]ai" nvek Tés társul öll«n folytatott bi'ínfiű*vT-»-%ri ÍT'.áft’Ott ellene büntetőeljárást Koós Tamásról és társairól majd ejtünk még szót, nézzük meg előbb azonban, hogyan is akart Kitty meglépni a március másodikén kezdődő bírósági tárgyalás és az azt követő jogos büntetés elől? Drágább, mint az első osztály Ahogy közeledett a tárgyalás napja, egyre inkább megérlelődött benne az elhatározás: illegálisan elhagyja az országot. Előszór Becsbe megy, onnan pedig New Yorkba, ahol felkeresi régi ismerősét, Szabó Lajost, aki néhány éve egy nyugati turistaútról elfelejtett hazajönni. Tudta, hogy az ellene folyó eljárás miatt hiába is kérne útlevelet, ezért azt próbálta kifürkészni, hogyan lehetne elbújni a vonaton. Jegyet váltott Szegedre, s ezt az utazást csak arra szánta, hogy egy kicsit közelebbről is szétnézzen a vonaton, a vagonokban. A tengelyre nem mert felmászni, ezért a WC-ben levő palásteret találta a legalkalmasabbnak. Tudta azonban, hogy itt egyedül képtelen elrejtőzni és az ajtót maga után bezárni. Keresett és talált is segítséget, egy fiú személyében, akit csak futólag ismert és Szőke néven becézett. ( — Bezárlak én cicám, nagyon szívesen — mondta a fiú Fittynek —, d* tudod, hogv ennek ára van. — És mi lenne az? — Tőlem kav-z egv kis ú+ravn- lét. te meg adsz nekem egy kis em- éket. mondjuk piros százasokban. Tf-enkpttőt Megegyeztek. Kitty felmászott;, átadta a pénzt, Szőke rázárta az ajtót. Aztán néhány perccel a vonat indulása előtt lelépett a kocsiról és elvegyült a Keleti pályaudvar forgatagában. A Wiener elindult Kit- tyved a szűkre szabott, de borsos áron váltott „utazófülkében”. Egy lókáról két bőit Koós főhadiszállása naponta kettőtől nyolcig az Astoria presszójában volt. Itt „szobrozott”, de várta a valutát szerző lányokat, akik úgy jártak a főnökhöz, mint egy valutapónztárhoz. Az űriét nagyságára jellemző, hogy Koós 1969 őszétől 1970 május közeliéig 374 585 forint értékű, zugforgalmi áron számított külföldi fizetőeszközt szerzett meg és hozott forgalomba. Az adásvétel során pedig kimutathatóan mintegy 60 000 forint tiszta haszonra tett szert. A nőktől megszerzett külföldi v»* luták jelentős részét Koós és társai külföldi csempészeknek adták át, akik kelendő árucikkeket, esetleg forintot adtak érte cserébe, így a valutaügyletekkel kevert üzérkedés Koós és bandája részér»' többszörös hasznot jelentett, mert nemcsak a csempészáruk továbbadásán kerestek, hanem a vételárként kifizetett külföldi fizetőeszközöknek a felvásárlási árhoz képest magasabb elszámolási árfolyama is jelentős haszonként jelentkezett! A Koós-féle társaság huszonnégy vádlottja ott ül a vádlottak padján. Köztük van Kitty is, most már rabruhában, mert a tiltott határ- átlépési kísérletért kapott jogerős büntetését tölti. F,hhez rövidesen — a tárgyalás végén — ú'abb évek, hónapok jönnek, s a többi éjszakai Pillangóval és kit a rtoti’a'kkal jó ’ •tg nem fogják majd szennyezni fővárosunk éjszakai levegőjét. Kovács Jenő
