Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

S Minisst er tanács napirendjén • • Összehangolt fejlesztést az ember természeti környezetének védelmére I Fekete statisztika Még több figyelmet az emberre hát könnyebbé teszi a mező­AZ EMBER természeti környezetét veszélyeztető szennyeződések és más ká­ros tényezők ellen eddig el­különülten és helyileg foly­tatott küzdelem hatékony társadalmi összefogásának alapját rakta le a Minisz­tertanács csütörtöki ülésének határozata. Kijelölte ugyanis azt a vezetőtestületet, az építésügyi és városfejleszté­si miniszter irányításával működő országos területfej­lesztési bizottságot, amely e megbízással felhatalmazásit kapott á népgazdasági ága­zatok környezetvédelmi fel­adatainak magas szintű ko­ordinációjára. Ennek az ősz- «rohangált munkának á fel­tételéit kell megteremtenie az építésügyi és városfej­lesztési miniszterinek a ter­mészeti környezetvédelem fejlesztését célzó komplex intézkedési terv elkészítésé­vel, továbbá a koordinálás rendjét és az illetékes szer­vezetek kötelezettségeit, jo­gait meghatározó jogszabá­lyok kidolgozásával. A kormány ülésére előter­jesztett anyag fontos doku­mentuma, melléklete volt az a széleskörű felmérés és ta­nulmány, amelyet Szilágyi Lajos építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyet­tes elnökletével készített el az emberi környezet jelen­legi helyzetének és távlati kérdéseinek vizsgálatára ala­kult bizottság. Szilágyi La­jos most a kormányhatáro­zat előkészítését segítő vizs­gálatok megállapításairól, és 9 környezetvédelem komp­lex intézkedési tervében szá­mításba vehető következte­tésekről, legfontosabb javas­latokról. az alábbi nyilatko­zatot adta: — Az ipari! termelés. a mező- és erdőgazdálkocTás, valamint, a városok és tele­pülések fejlesztése, az urba­Az áprilisban összeülő V. népfrontkongresszus össze­gezi az elmúlt négy évben végzett mozgalmi, politikai ■munka tapasztalatait, s meg­határozza a munka követke­ző években követendő fő irányait és feladatait. A kongresszust. előkészítő mun­ka — községi, járási, városi, megyei értekezletek,, küldött­értekezletek — egyben al­kalmat ad arra, hogy mér­legre tegyük a népfrontbí- zottságok 1968—1972. közötti időszakban végzett tevé­kenységét. E tapasztalatok­ról, eredményekről beszél­gettünk Páti Jenővel, a Ha­zafias Népfront Heves me­gyei bizottságának titkárá­val. — Hogyan összegezhetők röviden a mozgalmi munka legfontosabb tapasztalatai? —- Az elmúlt években me­gyénk. gazdasága helyes irányban és megfelelő ütem­ben fejlődött. Nőtt a foglal­koztatottság, javult a szoci­ális gondoskodás, emelkedett a lakosság életszínvonala. Megyénk társadalmi, gazda­sági viszonyainak kedvező alakulása, a szocialista de­mokrácia fejlődése, a dol­gozó osztályok és rétegek alapvető érdekeinek egybe­esése lehetővé tette, hogy az elmúlt négy évben szélese­dett a népfrontmozgalom tevékenysége Heves megyé­ben is. A txépfpontmoxgalom megyei testületéinek ' a váro­si es községi lakóterületeken kifejtett politikai nevelő- munkája, tömegmozgósító és tudatformáló tevékenysége hasznosan járult hozzá a me­gye politikai, társadalmi, gazdasági viszonyainak to­vábbié j leszléséhez. — A népfrontbizottságok tevékenységének jelentős szerepe van a párt szö­vetségi politikájának meg­valósításában. Milyen ered­ményeket tudhat maga L mögött ebben a vonatko­nizáciő az a három nagyon fontos, emberi tevékenység, amely az életszínvonal és az életkörülmények általános javításával egy időben szá­mos kedvezőtlen, s negatív hatással kárt okoz az ember természeti környezetében. Szennyezi a levegőt, a folyó­kat, a tavakat és a talajt, tehát veszélyezteti az élővi­lág alapvető életfeltételeit, az ember egészségét. A gaz­daságilag fejlett országok je­lentős részében már jóné- hány folyó lényegében nyílt szennyvízelvezető csatorná­vá alakul. A súlyos / lég­szennyeződés miatt pedig egyes országok kormányai időszakonkénti lokális szük­ségállapotot kényszerültek elrendelni. — HAZÁNKBAN az em­beri környezet súlyos káro­sodásáról még nem beszél­hetünk, bár néhány város­ban, egyes területen már ag­gasztó jelenségek mutatkoz­nak. A jelenlegi helyzet vizs­gálatából megállapítható, hogy tervszerű és jól át­gondolt, aktív védelmi intéz­kedések széles körének al­kalmazásával emberi környe­zetünk érdemleges károsodá­sa lényegében megakadá­lyozható, a szennyeződé­sek hatása korlátozható, vagy szűk területre szo­rítható vissza. Nálunk is elsősorban a légtérben és a folyók, tavak vizében fi­gyelhetünk meg olyan szenv- nyeződéseket, amelyek már jelenleg is számottevően ve­szélyeztetik az emberi ter­mészet környezetét, az el­avult és rossz fűtési rend­szerek és a magas kéntar­talmú szén eltüzelése miaitt. Budapest levegője a leg­szennyezettebb. 1969-es ada­tok szerint a főváros légte­rében háromszor annyi volt a széndioxid-szennyeződés, mint amennyit a nemzet-közi zásban megyénk népfront­mozgalma? — A népfrontmozgalom a párt szövetségi politikájának a kerete, de e politika ér­vényre juttatásának nem egyetlen eszköze és szerve. E politika megvalósítását és fejlesztését hivatott szolgálni valamennyi társadalmi és tömegszervezet. Ezen a té­ren meglehetősen sok szem­léletbeli problémával is meg kellett küzdenünk. Például nem mindenütt értik helye-i sen a párt szövetségi politi­kájának a népfront kereté­ben történő megvalósulását, s ebben az adott tömagszer- vezet szerepét. Ennek tudha­tó be, hogy például a mun­kásosztály személyes részvé­telének aránya a népfront testületéiben (18 százalék) eddig' nem volt kielégítő. Ugyanakkor pozitív jelen­ség, hogy a lakóterületi ren­dezvényeken. község- és vá­rospolitikai akciókban egyre nagyobb számban és növek­vő aktivitással működnek közre a munkások. Növek­szik a munkások száma a mozgálom aktivistái között is. A népfront városi körze­teiben — például Egerben — egyre közvetlenebbé válik a testület és a kapcsolódó üzem. politikai együttműkö­dése a terület fejlesztésében, a társadalmi munka szerve­zésében. Oldódik tehát az a téves szemlélet, amely azt tartja, hogy a népfront a parasztság és a kispolgárság mozgalma, mivél az üzemi munkás a szakszervezet ke­retében saeryeaett dolgozó, normák megengedhetőnek tartanak. A vidéki iparvá­rosok közül Pécsett, Salgó­tarjánban, Lábatlanon, Őz- don, Miskolc-Diósgyőröm, Al­másfüzitőn, Dorogon és Ta­tabányán erős a légtér szeny- nyeződése. — A LEGNAGYOBB fo­lyóink, a Duna már szennye­zetten lép be hazánk terü­letére. A Tisza legfelső sza­kasza még tiszta, de a mel­lékfolyók később már szeny- nyezik. A mezőgazdaság gé­pesítésének és kemizálásá- nak is szükségszerű velejá­rója a szennyező források növekedése. Ezek a káros ha­tások kedvezőtlenül befolyá­solják a talaj minőségét, a növényi kultúrák termőké­pességét. A gépjárműforga­lom nagyarányú bővülésének veszélyessége nemcsak a köz­lekedési balesetek számának növekedésében mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a járművek szennyezik a leve­gőt, a zajosságukkal, továbbá a közlekedésben részt vevőkre gyakorolt hatásukkal súlyos idegrendszeri ártalmakat okozhatnak'. A környezeti ártalmak növekedéséhez já­rult hozzá az is, hogy a te­lepülések gyors fejlődésével nem tartott lépést az ellátó és szolgáltató szervezetek fejlesztése, és az infrastruk­túrában a közművelésig, a köztisztaság és a közösségek érdekeit szolgáló, más fon­tos feladatok megvalósításá­ban is elmaradás mutatko­zik. — AZ EMBERI KÖRNYE­ZET hatékony védelme az egész társadalom ügye. Ezért mindent meg kell tenni, hogy széleskörű összefogás­sal, a társadalom tudatos fellépésével a jövő generá­ciói számára is megóvjuk a Sokféle szennyeződési ve­szélynek kitett emberi kör­nyezetet — fejezte be nyi­latkozatát Szilágyi Lajos. A parasztság körében vég­zett politikai munkánk ál­landó jörekvése, hogy fokoz­zuk. részvételüket a szo­cialista termelőmunkában, a közéletben. . A tapasz­talatok azt ' igazolják, hogy a termelőszövetke­zeti parasztság számotte­vő tömegeit sikerült az el­múlt években mozgósítani a helyi politikai célkitűzések végrehajtására. Az értelmi­ségiek egyrészt rétegszerve­zeteikben, (TIT, MTESZ stb.), másrészt a népfront- testületekben és a különbö­ző akciókon — főleg a mű­velődéspolitika és a politi­kai ismeretterjesztésen ke­resztül vesznek részt a nép­frontmozgalomban. Válto­zatlanul a pedagógusok és a népművelők a legaktívabbak, sőt közülük nem kevesen túlterheltek is. Éppen ezért arra törekedtünk —s a jö­vőben még inkább arra tö­rekszünk —, hogy e terheket a pedagógusok és a népmű­velők. egyenlő arány ban meg­osszak a műszaki, mezőgaz­dasági és a közgazdász ér­telmiséggel. A retegmunka fontos te­rülete a nők és, az ifjúság körében végzett tevékeny­ség. Elmondhatom, hogy e vonatkozásban is jelentős lé­pést tettünk előre. Megyénk­ben egy megyei, három vá­rosi és 107 községi nőbizott­ság jött létre. A közel há­romezer főt számláló nőbi- zoitsági tagság mintegy fe­le új aktívaként került a mozgalomba, s egyharmad részük harminc évem aluli. A népfront és a • KISZ együttműködése a legered­NAPJA ÍNÉBAN a mező­gazdaság rohamos ütemben fejlődik. A tudományos- technikai forradalom felgyor­sította az időt, újabb és újabb, korszerűbbnél kor­szerűbb gépek kerülnek a mezőgazdasági üzemekbe, hogy szolgálják a termelést, az embert. Az új gépek, eszközök nagyobb teljesít­ménnyel bírnak, mint az előzőek, bonyolultabbak és nagyon sok olyan művele­teit elvégeznek, melyet ré­gebben csupán emberi, fi­zikai erővel lehetett vógez- ni» A modem technika te­ményesebben a nemzetközi agilációs és barátsági mun­ka,‘továbbá jubileumi és centenáriumi ünnepségek szervezésében, valamint a helyi feladatok végrehajtása során bontakozott ki. — A közművelődés, a művelődéspolitikai tevé­kenység is fontos részét képezi a népfront bizott­ságok munkájának. Milyen fejlődés mutatkozik az elő­ző kongresszus óta? — Megyénkben a művelő­déspolitikai tevékenység két irányban fejlődött tovább. Az egyik az egységes nép­művelési tervek és progra­mok tervezésében, végrehaj­tásában való közreműködés, a másik pedig á politikai is­meretterjesztést önállóan végzett és más szervek ál­tal szervezett rendezvények támogatása. Az előzőről szólva elmondhatom, hogy megyei elnökségüaik min­den évben irányelveket adott ki az egységes népművelési tervek készítéséhez. Ugyan- akikor szélesedett e tevé­kenységünk azáltal is, hogy a nőbizottságok, népművelési fórmái, hagyományai mozgal­munk keretébe kerültek át. Az elmúlt évben például 40 községben szerveztük meg a nők fórumát, 50 helyen mű­ködött a nők klubja, vala­mint 55 közhasznú szakkör (szabás-varrás, kézimunka stb) indult be megyénkben. Pozitív változást eredmé­nyezett az MSZBT-vel kia- alakutó szorosabb szervezeti egység is: a megyei nyelvis­kola keretében évente úti*« gazdaságban dolgozok mun­káját Ugyanakkor azonban sok veszélyt is rejt magában. A bonyolultabb; gépek, eszkö­zök. működtetése is bonyo­lult, nagyabb szakmai fel­készültséget és nem utolsó­sorban nagyobb figyelmet igényei. Elég egy . hibás moz­dulat,, egy másodperc figye­lemkiesés — és a gép máris károkat okoz az emberben, Ugyanilyen veszélyt rejtenek magukban a különböző nö­vényvédő szerek, hiszen na­gosan 40—50 csoport műkö­dik 500—600 hallgatóval, s az eitelt négy év alatt több mint 60 ezer ember tekin­tette meg a megye városai­ban, községeiben rendezett kiállításainkat, amelyek _ a ‘Szovjetunió és a szocialista országok népeinek életét mutatták be. Ezeken túlmenően hosszan lehetne sorolni az iskolán kívüli oktatás mozgalmi jel­legű segítésének, a szülői munkaközösségek társadal­mi irányításának eredménye­it, valamint a különböző társadalmi, állami és nemzet­közi ünnepek megrendezésé­vel, a"4 „olvasó népért” moz­galom továbbfejlesztésével, s az egyes településeken meg­rendezett kulturális napok megszervezésével kapcsolatos eredményeinket. ★ Kimeríthetetlenül gazdag lehetőségek és eredmények hordozója a népfrontmozgá- lom. Az eddig elmondotta­kon kívül szólni lehetne a népfrontbizottságok fáradsá­gos munkájáról a választó, sole idején, valamint a kü­lönböző tanácstagi és or­szággyűlési képviselői foga­dónapok előkészítésének, megszervezésének lebonyo­lításáról, a szocialista de­mokrácia fejlesztésében el­ért eredményeiről. Az áprilisban összeülő V. kongresszus nemcsak az el­múlt négy év eredményeit összegzi majd, hanem kije­löli a még hatékonyabb, még szélesebb társadalmi bá­zisra épülő munka célját és feladatait. Faludi Sándor gyón sok loözülük mérgező hatású. A termelőszövetkezetek második munkavédelmi kon­ferenciáján viszonylag ör­vendetes statisztika hang­zott el, 1968. óta a megye .termelőszövetkezeteiben, fo­lyamatosan csökken a há­rom napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma és kevesebb a táppénzes napok száma is. Mindez részben ör­vendetes, de ugyanakkor mégsem megnyugtató. Hi-' szexi nem lehet megnyugod­ni abban, hogy a tavalyi év első kilenc hónapjában 1680 három napon túl gyógyuló baleset történt, mégha ez kevesebb is, mint az előző években. S nem lehet abban sem megnyugodni, hogy to­vábbra is többen haltak meg munkavégzés közben, vagy szenvedtek csonkulásos balesetet. , A statisztika tehát tovább­ra is fekete, ha egy árnya­lattal kevésbé is. Mindez pedig arra figyelmeztet, hogy lankadatlan erővel szükséges arra törekedni, hogy a ter­melőszövetkezetekben min­dent tegyenek meg az em­berek védelméért, a bizton­sági szabályok betartásáért, a munkakörülmények javí­tásáért. Ugyancsak a mun­kavédelmi konferencián, hangzott él az a meg­állapítás is, hogy néhány szövetkezetben, a vezetők sincsenek tisztában az óvó- rendszabályokkal. Ez olyan hiba, amely mellett nem le­het szó nélkül elmenni. Hi­szen ha egy vezető nem is­meri, hogy mit szükséges adott esetben • tenni, akkor miképpen követelje meg a dolgozóktól a szabályok, elő­írások betartását. Az emberek védelme, a jobb munkakörülmények biz­tosítása nem csupán sgy- egy üzem, hanem a társada-* lom ügye is. Társadalmi ügy,’ hiszen az "egész társa­dalomnak haszna van abból, ha valaki 'biztonságban, jó körülmények kö-zött munká­ja maximumát képes nyúj­tani, de társadalmi ügy ak­kor is, ha valaki balesetet szenved. ARRÓL ma senkit sem szükséges meggyőzni, hogy iparkodjon jól gazdálkodni, jobb eredményeket elérni Azonban feltétlenül szüksé­ges megemlíteni, hogy a ter­melés csak az emberrel és az emberért valósítható meg. (kaposi) jmu&i M* A népfronf-kongressgus előtt „Az elmúlt négy évben szélesedett a népfront- mozgalom tevékenysége Heves megyében is...” Interjú Péti Jenővel, a Hazafias Népfront Heves megyei bizottságának titkárával ,á»-iía.Mtl* februárban kezdte meg a termelést a szegedi VQZUZenl ezegeOSn olajmezőn a kétszáznyolcvan milliós beruházással fel­épült gázüzem, (MTI foto — Tóth Béla felv. — KS>

Next

/
Oldalképek
Tartalom