Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

mr négyén KOSSUTH 8.!8 Két versenymű ».00 Harsa» a kürtszó! 0.35 Népi muzsika 10.05 Cornelius: A bagdadi borbély. Kétfelvonásos opera 11.49 Indulok 12.20 KI nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.00 Indiai litinapló 14.49 Éneklő ifjúság 15.10 Radióiskola 16.05 Operettdalok 16.20 Riport 16.40 Puccini-áriák 17.05 A közönség kérdez, a muzsikus válaszol 17.35 Világgazdasági Figyelő 18.00 Könnyűzenei Híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Beethoven: III. szimfónia 20.16 Nóták 21.03 Kilátó 22.30 Bécsi klasszikus zene 23.30 Opcretlrészletek PETŐFI 8.05 9.03 11.45 12.00 12.28 13.03 13.23 14.00 18.07 18.35 19.09 19.30 20.28 21.03 21.26 21.46 23.30 23.15 23.30 Kedvelt táncdalok Liszt-művek Csokonai-versck Lengyel népdalok Zenekari muzsika Törvénykönyv Gounod operáiból Kettőtől — hatig . . . zenés délután A kutatás tárgya az ember. 1. rész Muzsikáról — fiataloknak N óták 150 éves Petőfi Irodalomtanítás. Vitaműsor. 1. rész Könnyűzene Riport Századunk zenéjéből Népi zene Könnyűzene Bach-motetták MAGYAR 8.05 n;v 17.43 lluclt 17.30 Pulya választási műsor 18.20 Mozart: Esz-dúr fciimfonUi 18.55 Tartatról tárlatra 18.15 Esti mese 19.3« Tv-hiradó 20.00 A tv kívánságműsora 21.25 Jogi esőtek 22.05 Tv-hlradó POZSONYT 19.00 és 22.06 Tv-hlradó 20.30 A lengyel tv zenei műsora 21.05 Italét. Tv-íllmsorozat. 1. rész fnfóu W, ..................... E GRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) ^ V él i. fél 8 és este 8 órakor % Jtlerldü Magyar film. Rendező: , Bacsó Péter : EGRI BRÖDV (Telefon: 14-07) $ Kél t és fél 8 órakor Vadállatok a fedélzeten Színes szovjet fllmvígjáték ^ Este fél 8 órakor A kardforgató nő Színes iapan filmdráma GYÖNGYÖSI PUSKIN A kaktusz virága GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Háromnegyed 8-kor Oliver r-lf. (Duoia helyárak) HATVANI VÖRÖS CSILLAG § Csárdáik irálynö HATVANI KOSSUTH A szép dragonyos hálójában í; FÜZESABONY Lányok pórázon HEVES Hahó, Öcsi! LŐRINCI ^ Kapaszkodj a fellegekbe I—II. \ (Dupla helyárak.) ^ Európa legnagyobb új í oundlandi-tenyészete Kispesten, azaz hogy Buda­pest XIX. kerületében, a ré­gi Wekerle-telepnek nevezett részben az egyik utcácska ne­ve, Álmos utca. Eddig talán arról tartották említésre mél­tónak, hogy a hét vezér egyi­kének nevét viseli, ma azon­ban másról nevezetes. Itt van Európa, sőt talán a vi­lág egyik legnagyobb újfound- landi-tenyészete, ifj. Pacsay ViLmos tulajdonában. A kö­zelmúltban a tenyészet ala­posan megszaporodott, szám­talan kiállításon győztes két anyakutya számos utódnak adott életet. Anyakutyák (szukák), és a kicsinyek — az utóbbiak 6— 7 hetesek. Vannak vagy ti- zenketten. Aranyos öt-hat ki­lós kicsi mackók. Szelídek és pajkosak, de vicsorgásuk és morgolódásuk mutatja leg­főbb tulajdonságaik egyikét, őrző-védő kutyáiénak ezek is könnyen kifejleszthetek. Szakértők a megmondhatói, hogy hányféle ilyen munká­ra hasznosítják őket. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságban a határőrség kedvelt kutyái, mert a lakossággal szelídek, viszont a legerő­sebb ellenséggel is elbánnak felszólításra, vagy ha a gaz­dájukhoz nyúlnak. Angliá­ban éppen ezért például gyermekőrzésre is használ­ják őket. Egyik legfőbb tu­lajdonságuk életmentő ösztö­nük is. Az újfoundlandi ma is vizek mellett hasznosi tható legjobban. Ha valaki elfek­szik a vízen, vagy csapkod, elmerülést színlelve, az új­foundlandi azonnal beugrik, igyekszik megragadni és ki­húzni. Őshazájuk Kanada egyik északkeleti szigete. Az 1630- as évekbene tűntek fel éizen a szigeten, Miguelonban. A fajta akkoriban valószínűleg a halászoknak, hajósoknak a nyílt tengerhez szokott ku­tyáiból és a parti lakosok munkakutyáiból alakult, de egyesek szerint ősei közé so­rolhatók a dél-francia baszk vidék és Spanyolország ház­őrző kutyái. Mindenesetre ma már tel­Korszerű táplálék a talajnak koucenlrúlt hatóanyagú, dúsított műtrágyák gyártását kezdik meg a vegyiüzemek jesen tisztult, a világ minden táján elismert fajta, noha nem sole, becslések szerint csak néhány száz lehet be­lőlük. Pedig nem kényesek, ennivalóban sem igényesek, hiszen nagy testalkatuk mel­lett (kifejlődve megközelítik a bernáthegyiek nagyságát), aránylag kis étkűek és nem is válogatósak Mégsem sza­porodtak eL Az érdekesség az, hogy most Magyarorszá­gon van egy tenyésztőnél a legtöbb újfoundlandi. Erre a tenyészetre a legszebb dicsé­rő bélyeget éppen múlt év­ben a vadászati világkiállí­tás alkalmából ütötték rá, amikor a Wekerle-telepi te­nyésztők Antonio Gabanetól, a világszövetség brazil elnö­kétől a tenyésztői nagydíjat átvehették, Ez a Wekerle-telepi csalód a magyarországi első új- foundlanditól származik, a Csehszlovákiából hazánkba került Zsuzsa néven magyar­ra átvedlett tehetséges anya­kutyától. Zsuzsa őseit vagy 64 felmenőig tudja levezetni gazdája, de nem kisebb hí­rességek a férjeik sem, hogy csak példát említsünk, az el­ső Anouk von der Schnei- bergeiche, az osztrák gyáros és kereskedő „síkirály” tu­lajdonában van. Tőle szár­maznak Mercedes és Mónika, meg a többiek végtelen, sok Hungária Shampion és nem­zetközi ún. CACIB-díj győz­tesei. Nyertek közönségdíjat is, de azzal is büszkélked­hetnének — ha büszkélkedni tudnának —, hogy egy cseh kiállításon Ludvig Swoboda elnök igen hosszasan időzött mellettük simogatva őket és beszélgetve gazdájukkal. Vagy például, hogy egy olasz gróf, akinek hobbyja a tenyésztés a magyarországi újíoundlan- diakat meghívta többhetes olaszországi tartózkodásra. Aztán még egy érdekesség. Amikor Julietta Greco Ma­gyarországon járt, megismer­kedett az egyik újíoundlan- dival és alig tudott elszakad­ni tőle. Egy ilyen híres kutyafajta ennyi példánya egy ország­ban: szakértők és nem szak­értők egyedülállónak tartják. Mi lesz a kicsik sorsa? Érté­kesítik őket itthon és kül­földre. Van érdeklődés. A te­nyésztők viszont azt mond­ják, csak olyan gazdáknak adják, akik szeretni fogják őket, ha nem is sokat, de va­lamennyit hajlandók foglal­kozni velük, hogy kiváló ké­pességeik valamennyi utód­ban kifejlődjenek. Üj, korszerű talaj táplálé­kok nagyüzemi méretű előál­lítását kezdik meg ebben az évben legnagyobb vegyiüze­meink. Köztük hazánkban először készítenek nagy ha­tóanyagtartalmú, összetett és komplex műtrágyákat, ame­lyek jelentősen megkönnyí­tik a szállítást és a mező- gazdasági felhasználást. A peremartoni Ipari Rob­banóanyaggyárban már 150 000 tonnát gyártanak, an­gol technológiával, a káli­umot, foszfort és a nitrogént egyaránt tartalmazó komplex műtrágyából, amelyben a környékbeli talajviszonyok­nak megfelelően kálium és a foszfor aránya a magasabb. A tiszántúli adottságoknak megfelelően keveri a ható­anyagokat a Tiszamenti Ve­gyiművek. Elsősorban káli­umban gazdag hármas ható­anyagú műtrágyát hoznak forgalomba. A Péti Nitrogén­műveknél 90 000 tonnát állí­tanak elő a nitrogén-foszfor tartalmú műtrágyából, ame­lyet egy új üzemben a Ne­hézvegyipari Kutató Intézet technológiájával állítanak elő. Az 1972-es esztendő újdon­ságai közé tartozik a mikro­elemekkel dúsított műtrágya is, amelyet a Budapesti Ve­gyiművekben és a peremar­toni Ipari Robbanóanyag­gyárban állítanak elő. A nö­vények fejlődéséhez kis mennyiségben, de elengedhe­tetlenül szükséges termésnö­velő hatású búrí. rezet, cin­ket. mangánt, magnéziumot és molibdént kevernek a mű­trágyába. Szintén a Budapes­ti Vegyiművek új terméke a. Undános szuperfoszfát, amely egy folyamatban fertőtleníti és táplálja a talajt. Üjdon- ság lesz a mészsalétrom; ezt a Péti Nitrogénművek állít­ják elő, és fejtárgyának hasz­nálhatják majd rendkívül gyors hatása miatt. A vegyiüzemek szoros együttműködést alakítottak ki a mezőgazdasági kutatókkal' és az ő útmutatásukkal hatá­rozzák meg a hatóanyagok arányait, a mikroelemek fel- használásának mértékét. Eb­ben a tevékenységben jelen­tős segítséget nyújtott a Ma­gyar Tudományos Akadémia talajerő-visszapótlási prog­ramjának eddigi eredménye, valamint a keszthelyi és gö­döllői agrártudományi egye­temek tudományos munkája. A műtrágyák választéká­nak bővítése mellett nő a termelés mennyisége is; nit­rogén-műtrágyából ható­anyagban számít’"! 39 00U ton­nával állítanak többet elő, mint az ezt megelőző eszten­dőben, foszfor-műtrágyából pedig 21 000 tonnával termel­nek többet. (MTI) Kedvez a madaraknak az idei tél Könnyebben jutnak éle­lemhez erdőn, réten és ví­zen az itthon telelő mada­rak, mert táplálékukat nem takarja hó és jég. Ezért — mint a Madártani Intézet igazgatója elmondta —, nem húzódnak az emberlakta he­lyek közelébe és nem verőd­nek akkora csapatokba, mint más keményebb teleken. A Hortobágyon, a Duna mentén és a Balatonon gyakran tíz­ezrével mutatkoznak a vad- iudak, tőkésrécék, sirályok, idén azonban csupán néhány száz vízimadár tanyázik a nagyobb vizek környékén, mert a kisebb folyókban és tavakban is tudnak halász­Téli madár vendégeink kö­zül sokan elmaradtak. Idén sokkal kevesebb fenyőrigó látogatott északról hazánkba, mint szigorúbb teleken. A csonttollúak közül is csupán novemberben érkezett — rö­vid időre —, néhány, na­gyobb csapatok azonban nem követték őket. ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda ^ reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsl- > llnszky utcai rendelőben. (Te-í lefun- 11-10) Rendelés gyerme- ^ kék részére is. gyöngyösön: 19 órától szerda^ •Hggftl 7 óráig, a Jókai uóch 41. tfHkm alaUJ rendelőben.'- (T?le n 17-37). N — Köszönöm. — Milyen gyógyszert szed az illető? Shreder néhány vörös-fe­hér tablettát vett elő a zse­béből. — Mindennap szed belő­le, mert nem bír aludni. Ezenkívül a szívbajára is ka­pott orvosságot. — Nagyszerű — bólintott az öreg. — Jöjjön holnap, ugyanebben az időben, öt­száz dollárba fog kerülni, felét mindjárt ide kell ad­nia, felét, ha minden rend­ben lesz. — Egy kicsit drága... — Szavatolom, hogy min­den rendben lesz. A méreg nem hagy nyomot a szerve­zetben. — Rendben van, holnap jövök. ★ Shreder még be sem csuk­ta az ajtót, a felesége máris kiabálni kezdett: — David, te vagy? — Igen, hogy érzed ma­gad? — Jobban. Az ass2»ny a hálószobába feküdt. Amikor Shreder be­lépett, fölemelte a fejét a párnáról. — Ne erőlködj, tudod, mit mondott az orvos: még egy roham, és kész! — Ügyis tudom, hogy nem fogok hiányozni neked. Biz­tosan azonnal meg fogsz nő­sülni, mégpedig jól, mert a vagyonúm a tiéd marad. — Miért beszélsz így? — kérdezte Shreder. A férfi közben magában azon tűnődött, mi történt közte és felesége között, ho­gyan változott át a szerelem ilyen egy-kettőre gyűlölet­té. David Shreder megpihent egy kicsit a sétány végén, bámulta a sétálókat. Meg­nézte, kik ülnek a tóparti padokon. Csak egy fiút és egy lányt látott, a másik pá­don pedig egy dadát egy kis­babával. Keresett valakit. Hirtelen határozott lép­tekkel megindult az egyik pad felé. A pádon fekete fel- öltős férfi ült, magot dobált a hattyúknak. Az ember egyedül volt. Valahányszor egy marék magot vetett a madaraknak, a felöltő lecsú­szott a válláról. — Jó napot — köszöntötte Shreder, s leereszkedett mel­lé a púdra. A férfi nem szólt, csak dobálta a magol a tóba. — Szép madarak ... Erre már megfordult a fér fi.-- Igen. szépek. Minden i. p etetem őket. Shreder közelebb csúszott hozzá: — Azt hiszem, maga segít­hetne rajtam. Vásárolni sze­retnék ... — Ki beszélt rólam? — Nem tudom a nevét. Charlinál dolgozik, bárpín- cér. Azt mondta, mindennap itt eteti a hattyúkat, és ma­ga az az ember, aki segíthet rajtam. — Mit akar? Morfiumot, marihuánát? — Erősebbet... — Ópiumot, heroint? — Nem, méregre van szük­ségem ! Az öreg hallgatott. — Az illetőnek — suttog­ta Shreder — már volt szív­rohama. Ha volna valami szere, amely fájdalom nél­kül öl... — A halál soha sem men­tes a fajdalomtól — nézel! rá megróvóan az öreg. — Igen, adhatok valamit. Másnap a felöltos öreg oil iill a pádon. — Elhozta? — kérdezte Shreder. A férfi szótlanul átnyúj­tott egy vörös-fehér tablet­tát. — Mi van benne? — Az nem a maga dolga. Hatásos szer, és nem nagy nyomot a szervezetben. Tü­netei azonosak a szívroha­méval. Amikor hazatért, Shreder megszámolta, hány tabletta van még az üvegben. Tizen­négy darab volt. Egyet ki­vett, és helyére tette a mér­gezettet. Nem különbözött a többitől. Shreder kiszámítot­ta, hogy ha felesége min­dennap bevesz egyet, legké­sőbb két hét múlva vége lesz az egésznek. Nyolc nap­pal később a felesége még mindig élt. Az üvegben hat tabletta maradt. — David, légy szíves, add ide az altatómat. — Azonnal. — Ma nagyon rosszul ér­zem magam. Talán egy kis alvás segíteni fog. Lenyelte a tablettát. Pár pillanat múlva kiesett a po­hár a kezéből, feje visszaha- nyatlott a párnára. Shreder vári egy-lcét percet, aztán telefonált orvosért. ★ Valaki csengetett. Shreder ajtót nyitott. A küszöbön egy rendőr állt. — Arról szeretném értesí­teni, hogy boncolást kell vé­geznünk — mondta a rend­őr, s látszott rajta, hogy za­varban. van. «— Boncolást? Miért? — Megboldogult feleségé­nek nővére arra gyanak­szik, hogy gyilkosság tör­tént. — Ostobaság, Mihelyt a rendőr elment, ki rohant a parkba. Az öreg nek még nem fizette ki » pénzt. Egyúttal azt is szeret­te volna megtudni, mi veit a tablettában. Az öreg azon­ban nem volt sehol. Néhány nap múlva meg­jelent a rendőr. , — Bocsásson meg, hogy néhány nappal ezelőtt za­vartuk. A feleségével való­ban szívroham végzett. Gyomrában csak az orvos­ság nyomait találtuk. Shreder kikísérte a rend­őrt, és fellélegzett. Végre szabad. Nincs többé a beteg feleség, hogy mérgelődésé- vel, állandó bírálataival mérgezze életét. Éjjel azon­ban nem jött álom a szemé­re. Múltak a percek, for­gott az ágyban. Aztán eszé­be jutott felesége altatója. Felkelt, kivett egy tablettát az üvegből, és lenyelte. Vár­ta, hogy jöjjön az álom. Egy­szer csak megdermedt: a méreg! Bármit is tett az öreg a tablettába, nem ha­tott azonnal. Legalább né­hány perc szükséges ahhoz, hogy a gyógyszer fölszívód­jon. Mitől halt meg Diana? A boncolás alkalmával az or­vos megállapította, hogy az asszony szívroham áldozata lett. Az öreg tablettája biz­tosan bennemaradt az üveg­ben. S a megmaradt öt kö­zül éppen a mérgezettet ve> te be! Elindult a telefon felé, de nem ért el a készülékig. A padlóra zuhant. Mwmwßfr 1972. január 25-, kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom