Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-17 / 297. szám
A fiatalokra kell építeni Kulturális elet három ipari szoyetkezetünkben r Heves megye negyven kisipari termelőszövetkezete kö- Eeá hatezer dolgozónak nyújt ma már biztos kenyeret, nyugodt megélhetést Nem egy közülük húszéves múltra tekint vissza, s jelentős termelési sikereket tud maga mögött. Egy üzem előrelépése, fejlődése azonban sohasem független az ottani munkások közérzetétől, hangulatától. Azoktól a körülményektől, amelyek közepette napi feladatukat meg kell oldaniuk. Ilyen körülményt jelentenek az intézmény szociális létesítményei, s a vezetőség által biztosított kulturálódási lehetőségek. ★ Üzemeink arculatának ilyesféle vonását keresve látogattunk el a napokban a Hatvani Építőipari Ktsz központi telepére. Már csak azért is kíváncsiak voltunk erre az intézményre, mert 10 —15 évvel ezelőtt igen élénk kulturális munka folyt háza táján. Színjátszói az 1950-es évek végén egy-egy jól sikerült zenés vígjátékkal még a környező községekbe is ellátogattak, s nem volt a városban olyan művészeti mozgalom, amelyben néhány jő erejéig ne képviseltették válna magukat. — Kulturális célokra ma sem fordítunk kevesebbet, mint az előző években, csak erősen megváltozott népművelésünk jellege — mondotta vizsgálódásunk során Kopa Lajos elnök. — A szórakozást, a színházasdit felváltotta nálunk a szakmai ismeret- terjesztés. Részlegvezetőink tanfolyamszerű oktatásban részesítik a fiatalokat, az idősebbek pedig munkavédelmi, gyártáselőkészítésd oktatáson. vesznek részt, valamint bekapcsolódtak a KI- SZÖV égisze alatt működő műszaki körbe. Hárman közülük éppen a közeljövőben vesznek részi egy tanulmányi kirándulásom, melyet a debreceni házgyár megtekintésére szervezett a kör. Sokat vár az üzemben a szövetkezeti bizottság a nemrégen megalakult KlSZ-alap- szervezettől, amelynek láger Irén lett a titkára. Az ízlésesen berendezett tanácskozó- termet a fiatalok rendelkezésére bocsátottált, hogy klubélet kibontakozását segítsék elő. Az ifjak élnek az alkalommal, az új lehetőséggel, s már kidolgozták téli munkatervüket, amelyben táncesttől kezdve Rőczey Ödön bírósági elnök ifjúságvédelmi előadásáig a művelődés sokféle vonása felvillan. Klub- foglalkozásaikat arra is fel kívánják használni, hogy a fiatalokat ' összemeiegítsék idősebb szaktarsaikkal. Kisipari szövetkezeteink között mammutüzemnek számít a budapesti Gumiipari Ktsz lőrinci telepe, ahol e pillanatban hétszáznál több ember jut megélhetéshez. Ezeknek azonban csak kis hányada Lőrinciből való. Van egy érdekes, más szövetkezetben nem tapasztalt vonása is a gyöngyösiek kulturális munkájának. Tízéves az a szerződés, amelyet az Agromechanika kötött a helyi 3-as számú általános iskolával egymás támogatására. Az üzem minden évben felfrissíti kiöregedett szerszámokkal, nyersanyaggal az iskola politechnikai felszerelését, a kisdiákok pedig gonddal, igyekvéssei összeállított műsorral szerepelnek a szövetkezet ünnepségeim. Egyetlen kérdésiben nem váltotta be a szerződés a hozzáfűzött reményeket: az iskolából még nem sikerült a tiz esztendő alatt utánpótlást kapniuk a munkapadokhoz! Mint a lejegyzettekből kitűnik, s következtetni lehet: visszaesőben, vagy átalakulóban van az üzemi kulturális munka megyénk ipari szövetkezeteiben. Hogy a szórakozás helyett a szakmai és politikai önképzés lépett előtérbe, ez örvendetes pozitívumként köny velhető éL Az viszont, úgy érezzük, nem megengedhető, hogy teljességgel lemondjunk az ilyesféle tevékenységről, különösen miután az üzemek költségvetésében biztosított a szerény mederben tartott népművelő munka anyagi fedezete. A gyöngyösiek példájából kiindulva talán a megfelelő emberek kiválogatására, m szocialista ' brigádok kulturális ténykedésének szorgalmazására kell a jövőben több gondot fordítani. S főleg a fiatalok lelkesedését, ötletgazdagságát lenne jó számításba venni valahány szövetkezeti üzemünknél. Mindhárom helyen. tett látogatásunk arról győzött meg, hogy rájuk lehet építeni. Moldva? Győző Tízéves a Duna együttes Jövőre ünnepli 19 éves jubileumát a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese. Az együttes a közelmúltban nagy sikerrel vendégszerepeit Lengyelországban, az KDK-ban, Hollandiában és Olaszországban. „Erdélyi lakodalmas” címmel, új műsorral készülnek a következő fellépésekre. Snba alatt, tánckép (Jobbra). Éjfél után (lent). (MTI-foto — Potzman .Pártom felvételei.)-befordította : Kassai Ferenc telefoinoin; Nyilvánvalóan, odacsalták Vladikónóbia. De kicsoda? És mivel? S legfőképpen: miért? Álljunk: csak meg... Kezdjük elölről, Tánya szombaton érke— ügess* folytatódik Untat! Sztasz. — De egy pillanatra megállt És nekünk ehhez a pillanathoz kell visszatérnünk. A múltkor említette, hogy Tanya szombaton, tizenkettedikén jött be dolgozni, holott a kiküldetése eredetileg tizedikéig szólt. Mivel magyaráz-, ható ez az eltérés? — Ezt mondtam? — csodálkozott Beljakov. — őszintén szólva, már nem emlékszem. Talán így beszéltük meg. Nem tudok rd vissza- emlékezni. — Próbáljon meg. Ez nagyon fontos. — Lehet, hogy csúsztatott. Nem emlékszem rá, hogy említette volna... — Feszítse meg az emlékezőtehetségét ! — Nem emlékszem. — Tárta szét a karját Beljakov. — Rendben van, — mondta Amint Fiileky Endre telepvezető elmondotta, rohamosan fejlődő szövetkezetük szívts fél a selypi medence munkaerő-feleslegének jelentős részét, így a tagok és alkalmazottak zöme Hatvanból, Herédről, Róasaszentmártonból, Selypről jár dolgozni E tényező gátat emel a tartalmas kulturális tevékenység útjába, hiszen nehezen képzelhető el, hogy ezek az emberek akár klubfoglalkozás, akár valamilyen egyéb szórakozási lehetőség kedvéért bentina- radjanak az üzemben. — Így aztán évről évre tartalékoltuk az ilyen célra költségvetésünkben biztosított összeget, s hat esztendő múltán, több mint kétmillió forintból 800 személyes öltözőt, fürdőt, étkezdét építtettünk — mondja az elnök. — Ezzel most már levegőhöz jutpttunk, s bízom benne, hogy valamit tehetünk tagjaink művelése érdekében is! Elsősorban a fiatalokra számítok, az új KlSZ-vezető- ségre, amely máris tanújelét adta érdeklődésének, aktivitásának. Segítségükkel egyéves szakmunkásképző tanfolyam indult a közelmúltban, amelyen negyven dolgozónk vesz részt Az ő kezdeményezésükre indult üzemen belül hulladékgyűjtő akció is, amelynek jövedelmét a tél folyamán kulturális műsorokra fordíthatják az ifjak... ★ Kicsi üzem, de jól keresnek dolgozói. Talán ezzel kezdhetjük a gyöngyösi Ag- romechanika Szövetkezetnél tett látogatásunk tapasztalatainak összegezését A százhúsz tag havi átlag jövedelme 2200 forint fedett van. S megengedheti magának a vezetőség, hogy a szülő asszonyoknak babakocsit ajándékozzon, valamint arra a szintre emelje a nők bérét, amelyen, a férfiaké van azonos munkakörben. A kulturális törődés' legtöbb jelével is ebben a szövetkezetben találkozunk, ami Dächnis Richárd elnök szerint az anyagiak biztosi-, tásán felül elsősorban a jól kiválasztott munkatársaknak, valamint az üzemben dolgozó öt szocialista brigád sokrétű tevékenységének köszönhető. Ezek a brigádok nem csupán a szorosan vett termelő mun-; kával foglalkoznak, hanem szervezői, résztvevői a hor- gásEversenyeknek, a TIT ismeretterjesztő előadásainak, valamint a kiskereskedelmi vállalattal közösen rendezett klubesteknek. ; Ezek az estek a jövőben még otthonosabbá, meghittebbé válnak, mert üzemen belül sikerült a szövetkezeti bizottságnak klubhelyiséget kialakítania, amit 20 ezer forintból bébútorozták, s televízióval, rádióval szereltek fel. Itt kapott szálláshelyet az üzem KlSZ-alapszerveze- te, amely a klubhelyiség építésekor a legtöbb társadalmi munkát vállalta, élen Berkó János titkárral. Mit mutat a születési rendellenességek nyilvántartása ? Az Egészségügyi Minisztérium kötelezően előírta az újszülötteken észlelhető, fejlődési rendellenességek bejelentését, hogy minél szélesebb körben lehetővé váljék a kóros elváltozások okainak felderítése, ami egyben a megelőzés és a gyógyítás, valamint a gondozás alapja. 1970. január óta a nyilvántartást az Országos Közegészségügyi Intézetben — az Egészségügyi Világ- szervezet által meghatározott egységes nemzetközi elvek alapján — vezetik. Az első év most közzétett OÜQÍ£Íg' Jfil, december 17.» péntek eredményei szerint 19í0-ben 2 389 születéskari rendellenességet jelentettek be, vagyis körülbelül minden hatvanadik gyermek szenved, valamilyen rendellenességben. Ezer élve született közül háromnál fordul elő szívhiba. Nagyon gyakori a csípőficam, 2,4 ezrelékes előfordulással. Ennek megelőzésére jól bevált módszer a fiatal mamák megtanítása a csecsemő helyes pelenkázá- sára, valamint a 3 hónapos korban történő szűrővizsgálat. Aránylag gyakori a velő- csőzáródási rendellenesség is, amely megfelelő műtéttel idejekorán rendbe hozható. A lágyéksérv szintén gyakori rendellenesség, előfordulási aránya 1,1 ezrelék. Ezer újszülött közül egy „dongájába1:, . . ___..__ Ö O. Tyihonov az asztalnál ült, öklére hajtotta a fejét, és maga elé bámult. „A nyomozás zsákutcába került” — gondolta. — Az utolsó remény: a puska. Ha megtalálják a tulajdonost, új nyomra bukkannak. A régi feltevések elavultak: Popov doktor, Lagunov, Kizák, Murtaza — valamennyien ártatlanok, De hiszen lehetetlen elképzelni, hogy a gyilkos semmiféle nyomot ne % hagyott volna maga után! % Ha beszélhetne Tanyával! Biztosan tisztában volt a reá leselkedő veszéllyel, tudta, hogy meg akarják ötai. De az is lehet, hogy nem. Ha sejti, bizonyára elővigyázatosabb, Váratlanul érte a halál. Most már halott, nem lehet belelátni a gondolataiba. Hát persze, Kozákot könnyű elkápráztatni, afféle Sherlock Holmes-i trükkökkel. Rövidesen fel kell keresni Tánya édesanyját a szomorú közleménnyel: „A nyomozás megakadt...” Mit fog felelni? „Hiába élsz a földön!” Tyihonov áttelepült az ablakpárkányra. a hideg üveg jótékonyan lehűtötte forró homlokát. „Tételezzük fel, hogy a tettes vagy valamiféle nyom elkerülte a figyelmemet. Meg kellene végre tanulni, hogy semmit se tekintsünk egyszer és mindenkorra adott, befejezett ténynek. Hiszen mindenfajta ténynek végteíöRil sok árnyalat lehet. Hétfő es- Sg íTáá«ya testeit walakhrei zett meg a kiküldetéséből... Ügy van. És most ugorjunk újra előre. A tényeket ki kell tapogatni. A kiküldetés! Erről kell valamit megtudnom!” Beljakov ezúttal melegebben, szinte együttérzően fogadta Sztaszt. „Jól nézek ki!” — gondolta Tyihonov. Tánya asztalát gondosan le- törölgették, elrámolták róla a papírokat, feljegyzéseket. Beljakov elfogta Sztasz pillantását és bocsánatkérő hangon sóhajtotta: — Mit tegyünk? Az élei gototatódüa^q , Tyihonov, — A múltkor együtt nézegettük Akszjono- va noteszét. Megvan még? — Igen, eltettem emlékül. — Kölcsönadná néhány napra? Beljakov látható rossz- kedvvel húzta elő asztalfiókjából a zsebnoteszt. — De feltétlenül kérem vissza. — Rendben —felelte Tyihonov, miközben a noteszt lapozgatta. Az ismerős mondattöredékeit, érthetetlen megjegyzések utón a név: „A. F. Hizsnyak”. „ s Mesa mája, H teke* «* a Hbsnyak? — imitaitt* ® nevet Sztasz Baljakovnak, aki rövidlátóan hunyorgott, hosszasan, figyelmesen tanulmányozta a feljegyzéseket, átlapozta a noteszt, s végül megvonta a vállait: — Nem ez az egyetlen név itt. Tánya sok emberrel találkozott. Nézze csak: Kond- ratyenko, Saemjanov satöbbi. „De Hizsnyak a legutolsó név — gondolta Sztasz. — A legutolsó azelőtt, hogy Tá- nyát megölték. Persze ez lehet véletlen is”. A könyvelésben Sztasz sokáig forgatta Tánya kiküldetési papírját. Repülőgépjegy a Moszkva—Rovno-i járatra; hatnapos szállodai számla, vasúti jegy. Tánya február harmad: - kán érkezett Rovhóba, ezen, a . napon foglalta el szállodai szobáját. Itt lakott kilencedikéig, azaz Két napig. Ezek szerint harmadikén, csak délután költözött be, kilencedikén pedig délelőtt utazott el — hiszen a számla hat napra szól. Rovnótól Moszkváig körülbelül huszonnégy órás az út. Ha dél körül utazott el, tizedikén délben Moszkvában kellett lennie. A húga, Gálja azonban határozottan állítja, hogy csak tizenegyedikén, pénteken reggel érkezett meg. Hol lehetett egy teljes napig? Tyihonov a világosság felé emelte a vonatjegyet. A jegy a 16. sz. gyorsvonatra szol, a rovnói vasútállomás pénztárában váltották. A gyorsvonat február tizenegyedikén. 16 óra 20 perckor ért Moszkvába. Az utas azonban r' amirrt a pecsétből látható — tizedikén megszakította útját Brjanszk- ban és a 20 óra 45 perces vonattal folytatta útját, mely tizenegyedikén, reggel 8-kor ért Moszkvába. — A pénztáros Tyihonovra pillantott és hozzátette: — Ellenőrizheti a menetrendből is. — És a gyorsvonat mikor ért Brjanszkba? — kérdezte Sztasz. — Rögtön megnézem. —• A pénztáros végigfuttatta a cruzáját a menetrenden. — Február tizedikén, 9.15-kr-. — Köszönöm. folyta***
