Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 266. szám ARA: 80 FILLÉR 1971. november 11., csütörtök Újoncok a laktanyában a Büntető Törvénykönyv módosításáról Dr. Korom Mihály igazság­ügyi miniszter szerdán az Országház delegációs termé­ben tájékoztatta a sajtó kép­viselőit a Népköztársaság El­nöki Tanácsa legutóbbi ülésen alkotott 28. számú törvény- erejű rendeletről, amely mó­dosította és kiegészítette a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. A sajtótájékoztatót dr, Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hiva­talának elnöke nyitotta meg. Dr. Korom Mihály tájékoz­tatójában elmondotta: — Társadalmunk fejlődésé­nek és igényeinek megfelelő­en összeállított i távlati jogalkotási prog­ram előirányozza új Bün­tető Törvénykönyv ki­dolgozását. Erre néhány éven belül ke­rül sor. A büntetőpolitika gyakorlati alkalmazása, során azonban aura a következte­tésre jutottunk, hogy vannak olyan kérdéseit, amelyeknek jogi szabályozásával nem vár. hatunk még évekig, hanem az új Btk. megalkotásáig köz­bülső intézkedésre van szük­ség. Ezért javasolta a kor­mány az Elnöki Tanácsnak a törvényerejű rendelet kibo­csátását. Szilárd meggyőződésünk, hogy az elfogadott módosítá­sok és kiegészítések jól szol­gálják majd büntetőpolitikai céljainkat és amikor eljön az új Btk. előterjesztésének ide­je, már a novella rendelke­zéseinek tapasztalataira is tá­maszkodva tudjuk az új tör­vényt hosszú távra szólóan megalkotni. A Btk. általános részével kapcsolatos módosításokról az igazságügyi miniszter elmon­dotta: Toyább erősödnek a magyar- olasz kereskedelmi kapcsolatok Mario Zagari miniszter sajtótájékoztatója A Duna Intercontinental Szállóban szer-dán hivatalos magyarországi látogatása al­kalmából sajtókonferenciát tartott Mario Zagari olasz külkereskedelmi miniszter. Látogatásának céljáról és eredményeiről tájékoztatta a magyar és a külföldi újság­írókat. Mario Zagari kifejtette dr. Tímár Mátyás miniszterel­nök-helyettessel folytatott megbeszélésein megállapítot­ták, hogy a két ország kö­zötti árucsere-forgalom igrn előnyös. Eszmecserét folytat­tak a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, problémáiról is. TalulKozott Keserű Jánosné könnyűipari miniszterrel, s a továbbiak­ban megbeszéléseket i oly ta- tott Bondor József építésügyi és városfejlesztési mir 'szser­rel és dr. Széké i ne­hézipari miniszTi. • Az újságírók kérdésére vá­laszolva kijelentette, látoga­tása, tárgyalásai hozzájárul- ipalk. ahhoz» jhofiK áj ssakasz bontakozzon ki a két ország gazdasági kapcsolataiban. Magyarországnak a nyugati országokkal folytatott keres­kedelmében Olaszország a második helyen áll. E ked­vező helyzetkép ellenére még jelentős tartalékokat lehetne felhasználni az árucsere gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében. Magyar és az olasz vállalatok eddig 26 koo­perációs szerződést kötöttek, s a kapcsolatok fejlesztésé­nek ezt a módszerét kíván­ják íoKoeottabbain érvénye­síteni. Olaszország a külkereske­delmi és gazdasági együtt­működésben messzemenően figyelembe kívánja venni a magyar kormány IV. ötéves tervében meghatározott fel­adatokat, célokat. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése során az érdeklő­dés homlokterében áll a könnyűipar. így jelentős fej­lődés várható a textilipari gé­pek, a papír- és nyomdaipari toxatdeaésak szálú ta&abaa. — Jelenlegi büntető törvé­nyünk minden bűncselek­ményt egységesen bűntettnek nevez. A novella szakít ezzel a gyakorlatban be nem vált megoldással és a bűncselekményeket a társadalomra veszélyes­ségük súlya szerint bűn­tettekre és vétségekre osztja fel. Ä társadalomra legkisebb fokban veszélyes cselekmé­nyeket továbbra is a szabály- sértés elnevezéssel illetik, azokat a Szabálysértési kó­dex tartalmazza. A bűntet­tekre és vétségekre való fel­osztással a törvényerejű ren­delet árnyaltabbá teszi a bűnüldöző munkát. Ez a fel­osztás megfelel a közfelfogás­nak is, amely — helyesen — lényeges különbséget lát az eltérő súlyú bűncselekmények között. A továbbiakban részletesen ismertette a Btk. módosítását tartalmazó novellát. Dr. Korom Mihály befeje zésül elmondotta, hogy a BTK-t módosító no­vella 1972. január elsején lép hatályba, s annak al­kalmazására megfelelően felkészülnek a bűnüldöző és az igazságszolgáltató szervek. Az igazságügyi miniszter ezt követően válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Focb «fenő Almásfüzitőn A Komárom megyei képvi­selőcsoport szerdán az Almás­füzitői Timföldgyárbam tar­totta ülését. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának. tagja, a kormány el­nöke, Tatabánya országgyű­lési képviselője is. Délután Fock Jenő — Ha­vasi Ferencnek és Kro&zner Lászlóinak a társaságában — a nyergesújfalui Magyar Vis- cosagyárat kereste fél. Itt a gyár vezetői tájékoztatták a vendégeket a hazai vegyi- szál gyártás helyzetéről, majd megtekintettek néhány üaom­m&á .. Munkatársunk cikke a lap 3. oldalán a növényter­mesztés örömeit és súlyos gondjait elemzi: „ Leborotvált városrész Írásunk a 3. oldalon pél­dázat arról, hogy milyen nagy a dönteni jogosultak felelőssége. Gyermek­megőrző-e az óvoda? Megyénk óvodai gondjairól tájékoztat munkatársunk a lap 4. oldalán. Rabóczki Józsefet a felesége látogatta meg. — Nagy ízlik a. katonaélet, milyen az ellátás? — s még hasonló kérdéseit hangzanak el néhány órás látogatása során, Mikor aztán befejeződik a látogatás, folytatódik a kiképzi Km Bel») SOLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? Egerben „angyalbőrben" várták a látogatókat az újoncok: A civil ruhát félretették, hogy letöltsék a katonai szolgá­latot. Különösen sok kérdés hangzik el az első napokban. Ez esetben e kérdezett Göndör T. főtiszt, aki szívesen válaszol az újoncoknak. Megkezdődött a Magyar-Szovjet Együttműködési Kormányközi Bizottság XI. ülésszaka Bolgár—magyar Eszmecsere Szófiában Szerdáin Szófiában, megkez­dődött a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság 10. ülésszaka. A ma­gyar küldöttséget — mint már jelentettük —, dr. Tí­már Mátyás, a kormány el­nökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, a bolgár küldöttséget pedig Zsivko Zsivkov miniszterel­nök-helyettes vezeti. Üdvözlő beszédében Zsdv- ko Zsivkov és dr. Tímár Má­tyás hangsúlyozta, hogy az ülésszaknak, amely a gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés politikájának világos kifejezője, nagv je­lentősége van. Kifejezésre ju­tott az a közös közlemény, hogy a KGST 25. ülésszakán hozott határozatok és az ezen elfogadott komplex program révén a szocialista országok kétoldalú és sokoldalú gaz­dasági kapcsolatai új kor­szakhoz érkeztek, Szerdán a Parlament épü­letében megkezdődött a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormány­közi Bizottság XI. üléssza­ka. A tanácskozásokon a két delegációt Vályi Péter és Mihail Leszecsko miniszter­elnök-helyettesek, a magyar, illetve a szovjet tagozat el­nökei vezetik. A tanácskozást Vályi Pé­ter nyitotta meg. Üdvözlő szavaira Mihail Leszecsko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a magyar-szovjet gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­se a szocialista országok in­tegrációjának fontos eleme. Rámutattak, hogy az együtt­működés kibővítésében, a tervek egyeztetésében fon­tos feladatokat tölt be a kormányközi bizottság. Vályi Péter, mint fontos feladatot hangsúlyozta — s ezzel Mihail Leszecsko is egyetértett — hogy a két ország gazdasági kapcsola­tainak elmélyítésében, a tervek egyeztetésében hosz- szabb időre előre kell te­kinteni. Már most foglalkozni kell az 1975 utáni együttműkö­dés egyes kérdéseivel, még akkor is, ha az idő még ko­rai ahhoz, hogy különböző tennivalókban az egyik vagy másik fél már most elköte­lezze magát. A mostam ülés­szak napirendre tűzi az együttműködés egyes pers­pektivikus kérdéseit. Az ülésszak napirendjén a magyar—szovjet gazdasági együttműködés több fontos időszerű kérdése szerepel, A bizottság megtárgyalta azo­kat a szocialista gazdasági integráció komplex-program­jából adódó intézkedéselvet, amelyek célja a szorosabb együttműködés kétoldalú elő­mozdítása a termelés külön­böző területein. fr & Heves megye mezőgazdasága 1971-ben Dr. Korom Mihály tájékozfatóia

Next

/
Oldalképek
Tartalom