Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

Á Kreml toronyórája (Kedd, 20.00) Magyarul beszélő szovjet film. Pogogyin színművét ha­tónkban is játszották már. Ezúttal új feldolgozásban ke­rül vetítésre. Az orosz polgár­háború befejezése után szét­zilált viszonyok között ját­szódik: éhség, nyomor, ki­fosztott ország, elkeseredés. Zabelin mérnök, a kiváló villamosipari szakember is gyufát árul, s ekkor megbíz­zák a Kreml elromlott to­ronyórája megjavításával. Az óra maga allegorikus jelen­tésű, s megjavítása — egye­bek mellett —, azért jelentős, mivel mindent meg kell ja­vítani, újra kell építeni — magát a ' társadalmat is. A darabban szerepel Lenin, alakjának megformálása már önmagában is nehéz színészi feladat. Zenei Figyelő (Csütörtök, 21.15) A tv zenei újságja. A bu­dapesti zenei hetek kereté­ben hazánkban járt művé­szeket mutatja be a figye­lő: Mario Rossit, a Budapes­ten vendégszerepeli olasz kar. nagyot, Martha Argelich fran­cia zongoraművésznőt, Lam~ I bér to Gardelli olasz szánma- t xású karmestert és a Beetho- ' ven kvartettet Zaneakadé- l miai hangversenye egy rész­letének felidézésével köszön­ti a figyelő a 25 éves évfor­dulóját ünneplő Tátrai vo­nósnégyest. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Ze­nekara az Egyesült Államok­ba készül vendégszereplésre, műsorukból a tv-sek felvet­tek egy részletet, amit mint­egy búcsúzóul sugároznak az adásban. Az Állami Operaház most tervezett bemutatói kö­zül liánom új magyar műveit emel ki a Figyelő: Petrovich Lysistratéját, Maros Vonós- Szimfóniáját, és Saokoiay az Áldozat című művét. Végül Borisz Christoff budapesti vendégezereplésének legna­gyobb érdeklődései várt sze­repéből — II. Fülöpöt ala­kítja a Don Carloeban — su­gároz egy-egy részletet a Fi­gyelő. G. B. Shaw: Sosem lehet tudni (Szombat, 20.00) A kétrészes vígjáték köz­vetítése a Madách Színház előadásában, felvételről. Az elmúlt év tavaszán újította fel a Madách Színiház társu­lata Shaw e korai — 1897- ben írt —, vígjátékát. Ez idő tájt Shaw-ra még nem jel­lemző a gyilkos erejű szatí­ra. Ellenkezőleg, ez a darab meglehetősen, könnyed szóra­kozást nyújt szertelenségével és fordulatosságával. Az író maga is „kellemes darabjai” közé sorolta est a művét, ami arra épül, hagy senki sem tudhatja, mikor mi válik vég­ső soron hasznára. A darab­ban mindenki mindent meg­tesz, ami a józan észnek és sajáit jól felfogott érdeké­nek ellentmond, mintha azon Igyekezne, hogy semmi se sikerüljön, ám — persze —, végül mégis mindenkinek minden sikerül, az egyensúly helyreáll. A főszerepeket Tol- nay Klári, Huszti Péter, Pi­ros Ildikó és Mensáros Lász­ló alakítják. DELTA (Vasárnap, 16.30) Az adásra november 7-én kerül sor, s ez az időpont ak­tuálissá tette, hogy a Delta a szovjet tudomány új eredmé­nyeit csokorba kötve mutas­son be néhány jelentős érde­kességet. Így riportot arról a kísérletről, amelynek sarán három űrhajós egy évig. a külvilágtól elzárva, s no­ha a földön, de űrhajós kö­rülmények között azt tanul­mányozta, hogy a hosszú tá­vú űrutazás milyen élettani hatásokkal jár. Egy kísérlet- sorozat azt célozta, hogy „szót értsen az ember és a számí­tógép”, minthogy igen sok időt vesz él a gépek „eteté­se” beprogramozása, a beszéd tudományos elemzésével arra törekednek, hogy a gép va­lóban okvetlenül .megértse” az emberi szót is. A mező- gazdaság köréből a termőta­laj nélküli növénytermeléssél kapcsolatos kísérleteket is­mertetik, amelyeknek kereté­ben műanyagok segítségével, közvetlenül juttatják a táp­anyagokat a növények gyö­kerére. ^QlLLciíULtkLfL az egri aduból Hat éven át dolgoztak az Országos Műemlék Felügye­lőség emberei az egri belső várban található templom­maradványokon. A legré­gibb gótikus falak a Xll. századból valók, a további századok átépítései rajta­hagyták jellegzetességüket. Később a templom el­pusztult. Alapjait Seldmayr János, az OMF építészter­vezője elgondolásai alapján állították helyre. A mun­kával nemrégiben készül­tek el és ezzel új látványos­sággal gazdagodott Eger. fretted Borítékon kívül — Mennyi a fizetései — Ezerhét. — Ennyi szakismerettel, gyakorlattal, máshol többel kereshetne. — Tudom. A múltkor hívtak is egy másik üzembe. Egy­ből beígértek kétezret. Gondolkodási időt kértem, aztán ma­radtam. A kedves, szőke fiatalasszony a miértre elkomolyodik. — Tudja, nem minden fér bele a borítékba. Egy csalá­dos anyának sok minden gondja, baja akad. A múltkor például az óvodában beteg lett a négyéves Lacikám. Gyor­san orvoshoz kellett vinnem. Aznap éppen egy olyan mun­kán dolgozott a brigád, hogy minden perc drága volt. Ami­kor meghallották, hogy Lacika rosszul van, azt mondták. — Ne törődj semmivel, Zsóka, Első a gyerek. Majd mi ráhajtunk egy picit... Táskájából fényképeket vesz elő. — Ez itt Kati, a legjobb barátnőm, ö Eszti. Szegény­nek sok baja van. Személyesen úgysem ismeri, ha meghall­gatja, elmesélem az ő történetét is: — Három éve van férjnél. Falusi lány volt. Szeretett nagyon egy fiút, de a szülei máshoz kény szeritették. Elein­te úgy tűnt, összeszoknak, megértik majd egymást. A férj kérte, költözzenek el faluról, ahogyan ő mondta, annak a másik fiúnak még a tájékáról is. Eszti beleegyezett. Komo­lyan vette a házasságot és felejteni akapt. Itt házat vettek és az első esztendőben a jómódú férj semmit sem sajnált a feleségétéi. — Amit szemed, szád kíván, mindent megszerzők ne­ked... A baj később kezdődött. Pityu inni kezdett. Eleinte csak egyszer-kétszer csípett be hetente, később mindennapos lett a berugás és a veszekedés. Emlékszem, egy hétfői napon Eszter sírva jött dolgozni. — Pityu összevert. Amikor másodszor is előfordult, nyolcán állítottunk be Eszter ékhez. — Békét hagyj ennek az asszonynak, meg a gyereknek! Vedd tudomásul, ha öt ütöd, minket is bántasz. Három hónappal később mi intézkedtünk, hogy vigyék él elvonókúrára. Azóta — reméljük sokáig — szépen, jól élnek. Újra fényképek kerülnek elő. — Egy közös szalonnasütés. Ez itt Margó. Szülési sza­badságon volt, a napokban jött vissza dolgozni. Amikor beszél, szeme csupa tűz. — Olyanok vagyunk, mint a testvérek. A múltkoriban valaki beteg lett közülünk és kórházba került. Először meg­beszéltük, hogy a >brigád nevében csak én megyek be láto­gatni és gyógyulást kívánok.. Mire bejutottam, feltűnt, hogy már három rózsacsokor van az éjjeliszekrényen. A beteg mosolygott és dicsérte a rózsákat. Harmadnap­ra már három váza sem volt elég. — Kiderült, hogy mind a nyolcán bent jártunk egymás tudta nélkül. — És ha valahol kétezer-kétszázat ígérnek? Elneveti magát. . — Akkor lehet, hocfy nem tudnék ellenállni. Előfordul­hatna az is, hogy mennénk mind a nyolcán... Szalay István wwwwwwwwwwwwwwwwvwwwwwwwwwv^.wwwwmwwwwww^ Sugár István: Marakodás az örökségért 36. A fegyveres állami depu- táció a kaszák és vasvillák vészes villogásától s a tilta­kozók ellentmondást nem tű­rő mennydörgő szavától meg­ijedve, szégyenszemre, ered­ménytelenül kullog el az oly sok kalandot megélt Butt- ler-kastély falai alól. De máris megy a tiltakozás a tekintetes nemes vármegyé­hez: a .korona ügyésze” el­sődleges igényét jelenti be Erdőtelek birtokára s ellent­mond ButtLer János végren­deletének, A távoli torontáli Pár- dányban azonban az állam­nak sikerül rátennie a kezét c Buttle r-birtokra, melyet oly kikötéssel kapott az ural­kodótól János gróf apja, hogy csakis fiúörökös jus- solhatja. A föld alatt porladozó öreg Buttler János birtokai nemcsak az állam, de mohó özvegye s kapzsi nővérei atyafiainak összpontosított támadása központjába kerül­nek. Őrjítően mohó tánc ve­szi kezdetét a mesés Buttler- vagyon körül... Az özvegy Buttlerné sem maradhat ki a nagy birtok­szerzési kampányból! önem a nyers erőszaik embere. Ö, pompás pesti ügyvédei ré­vén, a pereskedés fáradha­QM&iM 1971, Oktober 39* szombat taüan híve. Neki éppen úgy ellenségei áz elhunyt gróf nővéreinek rokonai, mint a fiatal Buttler Sándor és Éva. Az első rohamot a ve­szedelmesebb ellenfél: a Buttler-atyafiak ellen indít­ja, akik végül is a késhegyig menő alkudozások, idegölő tárgyalások nyomása alatt, megadják magukat és élet­hossziglani használatra, évi 14 ezer forint ellenében, át­engedik Dőry Katalinnak Er­dőtelket. Az. idős asszony kö­zeli halálában bíznak, hi­szen jócskán túl van már a hetvenen. De özvegy Buttler Jánosné győzelme még nem teljes. Nem maradéktalan diadal. Elszánt pereskedés révén si­kerül még az állam kezéből is megkaparintania a Toron­tói megyei Párdányt — há­la minden hájjal megkent fiskálisának... Katalin asszony soha éle­tében nem gondolta, hogy ilyen diadalmi tort ülhet a gyűlölt Buttler-família fe­lett! Megkontrázva férje végakaratát, kezében tartja élete fogytáig a maradékta­lan ősi Buttler-vagyont! Évi jövedelme győzelme tető­pontján horribilis summára hág, hiszen csupán a párdá- nyi jószágból 30 ezer forint a bevétele! A Buttler leányági örökö­sök szóvivője: Laczkovics József . lovassági kapitány, akinek egyetlen fegyvere: a fenyegetés — akár levél, akár per, akár újságcikk for­májában. A pesti Duna-par; ton álló háza a família fő­hadiszállása Dőry Katalin és a Buttler von Cloneboughék éUan. A kedves fiatal házaspár űzött vadként kerül a két marakodó csoport kereszttü­zébe! Egyik per követi a másikat, egyik család perbe hívja a másikat és viszont. A Laczkovics-csoport több mint 200 ezer forintot kö­veid a bajorból magyarrá lett Buttler Sándoron! A boldognak indult reménj te­li básaasáö* jtertws kedések, eladósodás sötét ár­nya borul Az átkos Buttler —Dőry-házasságnak, íme még a megszűnte után is, vészesen kísért rémes fan­tomja, mely oly sok keserű órái napot és évet okoz Sándornak és Évának. No, de ne vágjunk a dolgok elé­be! Egy keserű özvegyi vég A Pesten lakó özvegy Buttlerné hét hosszú eszten­dőn át élvezi néhai férje hatalmas vagyonát. Élvezi — de inkább csak költi nyakló nélkül a bérlőktől kivasalt, könnyen szerzett pénzt A tekintélyes jövede­lem az özvegy kezén semmi­vé válik, a horribilis össze­gek érthetetlen módon és körülmények között kám­forrá válnak. Nem tud bán­ni a pénzzel? Vagy inkább éppen valaki a környezeté­ig, Sfnctm fe jói érit ezt a mesterséget? A különös há­zassági história egyik meg­magyarázhatatlan rejtélye előtt állunk! Dőry Katalin asszony életében, férje bú­sás tartásdíjai s valamelyes családi jövedelme ellenére sincs egyetlen nyugodalmas hónapja sem, amikor kínzó anyagi gondok, hitelezők fái­kéi ne gyötörnék. A költe­kező életmóddal, a nagy lá­bon éléssel, ilyen nagy ösz- szegek gyors s a legkisebb maradandó eredmény nél­küli elenyészése megmagya­rázhatatlan! Súlyosan ter­hes adósságokkal -küszködik. A hatalmas Buttler-birtok, mely férje kezén oly gyü­mölcsözően kivirágzott, az özvegynél elmállik, szétfosz­lik, eladósodik, csődbe jut... Igaz, tengernyi pénzt emészetenek fel a folyton- folyvást dúló pereskedések is, de alapjában ismeretlen annak a magyarázata, hová mire költi, milyen csatorná­kon át szivárog, folyik el erszényéből a Buttler-jószá­gok mesés haszna. Katinka asszony öreg nap­jaira sem egyedül éldegél. Vele van — kora gyermek­ségétől nevelte és tartotta — Erzsébet húgának leánya, szelessényi Kádár Erzsébet, ö az, akire Buttler János céloz perében, és felesége tit­kos szerelme gyümölcseként emlegeti. Bármiként is áll­jon ez a már örök titokként maradó rejtély, mindeneset­re ebben a házasságban sű­rű homály fedi azt a körül­ményt, hogy a férjével per­lekedő, civódó asszony, mi­ért veszi magához és súlyos anyagi viszonyai közepette is miért tartja magánál unoka­húgát, Erzsébetet, A leányt mindennel élhal­mozza, sőt a végén férjhez is adja egy jónevű úriember­hez, ak* a-- Vbf Idején már ezredesi rangban szolgál a hadseregben. Az özvegy mellett él még ráadásult, istápolt Erzsébet­je sógornője is, Popovicsné egyébként készséges segítője és támogatója öreg napjai­ban. Nincs kizárva — sőt ta­lán nagyon is valószínű —, hogy éppen Erzsébet nevel­tetése, férjhez menetele, új családi környezete, a fényes zavartalanságot kívánó tisz­ti családok életmódja, ala­posan megapasztják a pénz­zel már fiatalasszony korá­ban sem bánni tudó szeren­csétlen sorsú özvegy erszé­nyét, s hozzájárulnak a ha­talmas jövedelmei ellenére is, életét halála percéig szennyes mocsárként él- ár clSZ tó adósságokhoz. Laczkovics kapitány úrnak akad hát tippje, amelyek­kel megszégyenítse ország- világ előtt Buttler János öz­vegyét. A legolvasottabb fő­városi lapokban állítja pel­lengérre „szerető nénjét”, durva szavakkal ostorozva felelőtlen költekezése miatt. Dőry Katalin asszony csú­nya vitákkal terhes, perleke­désektől hangos élete, fáj» dalmasgn kiábrándult, cél­talan lézengéssé válik a sír torka felé. Amikor azután 79 éves korában, 1852. no­vember 8-án hajnalban meg­váltja viharos földi életétől a kegyes halál, s megfá­radt, a jobb és szebb életre hasztalan vágyódott testét a budai Fő utcai Erzsébet apá­cák templomának kriptájá­ban örök nyugodalomra he­lyezik — nem emlékeztet már reá semmi más mara­dandó. mint a koporsóját el­fedő márványlapba vésett nevének fáradt aranyos fénnyel fel-felVillanó betűi, és az egri érseki levéltár polcán tornyosuló válóperé­nek iratkötejiäi. (Folytatjuk.) Az „évszázad perének” végére ily hatalmasra duzzadt az egri érseki szentszóki bíróság iratanyaga. (MTI-foto — Kunkovács László.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom